Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-03 / 232. szám
■■■■»«■■■■■■■MBBMBHHMHBBnnHnDMBMHHnai| Szeretettel köszöntjük hazánkban a Vietnami Dolgozók Pártjának és a VDK kormányának küldöttségét! Lázár György beszéde a megyei pártaktíván A Minisztertanács elnöke elutazott Szabolcs-Szatmárból Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke Szabolcs-Szatmár megyei látogatásának második napján_ részt vett azon a pártaktiván, amelyet a megyei pártbizottság székházában tartottak. Az aktivaülés résztvevőit dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. Ezt követően Lázár György adott tájékoztatót a társadalmi és állami élet időszerű kérdéseiről. A Minisztertanács elnöke a bevezetőben átadta a résztvevők és megyénk egész lakosságának pártunk Központi Bizottsága és a kormány üdvözletét. — Szívesen jöttem Szabolcs-Szatmár megyébe — mondta Lázár György. — Ez egyrészt hozzátartozik a kormányzatban dolgozók kötelességéhez, másrészt itt a valóságban is módom van megismerni azokat a megyei ered. ményeket, amelyeket az utóbbi évi kben elértek és a problémákat, amelyek megoldása közös feladatunk. A párt és a kormány ismeri és nagyra értékeli azt az eredményes munkát, amit önök végeznek. Ezek méltán sorolhatók szocialista vívmányaink közé, hiszen részei a párt és a kormány .gazdaságpolitikai céljainak, amely arra irányul, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés területi egyenlőtlenségeit megszüntessük. Ezen az úton nagy léptekkel haSzabolcs-Szatmár fejlődik Szabolcs-Szatmár megye ma már a dinamikus gazdasági-társadalmi fejlődés részese. Nagy szerepe van az ország gazdasági fejlődésében, a lakosság ellátásában és számos- területen — például az alma, burgonya és dohány területén — meghatározó jelentőségű a termelése hazánk exportjában is. A szabolcsi iparban is túljutottunk azon a szakaszon, amikor a feladat az elemi iparositás, az alapok megteremtése volt. Ma már — és erről a mostani látogatás is meggyőzött — több ágú, gyorsan korszerűsödő ipara van a megyének, amely egyre több területen eredményesen veszi ki részét az exportból és az új nemzetközi kapcsolatok feltárásából is. Mindez alapot teremtett a lakosság életkörülményei átalakításához, az általános, a Elmondhatom: a párt és a kormány a jövőben is nagy figyelmet fordít a még meglévő területi aránytalanságok kielégítésére, amelyek hátrányait önök is érzik. A következő ötéves tervünk is ennek a szándéknak megfelelően készül. Hozzáteszem ugyanakkor, hogy a termelőerők területi tervezésében egy új követelményt is meg kell fogalmaznunk. A vidék iparosításánál is túl kell lépnünk azon, ladtunk előre és ma már Szabolcsban is alapvetően felszámoltuk a múlt súlyos örökségét. Egy adattal jellemezném e munka eredményeit. A felszabadulás előtt Budapesten volt az egyoldalú és fejletlen ipar 50 százaléka. A tervszerű fejlesztési politika eredményeként ma már az ipar nagyobbik hányadát — mintegy 70 százalékát — a vidéki ipar képviseli. E fejlődésben nagy része van annak az előrehaladásnak, amit Szabolcs-Szatmár megye társadalmi átalakításában elértek. Tudjuk, hogy e közben az itt dolgozók az átlagosnál nehezebb feladatokat végeztek, hogy a természet sem kényezteti el a megye szorgalmas népét, hogy a múltból örökölt fejletlen, egyoldalú gazdaság hosszú ideig visszahúzó erőt is jelentett. Éppen ezért értékeljük nagyra azt, ami történt. dinamikusan szakmai és a politikai műveltség növeléséhez. Ez a megye egyre több területen tekintélyes bázisa a szakember- képzésnek is. Persze tudjuk, hogy nagyon sok a pótolni való is. Még nem mondhatjuk, hogy felszámoltunk minden különbséget, hátrányt. E kérdésekről a mostani itt-tartózkodás alkalmával is szót váltottunk a megye és Nyíregyháza vezetőivel, akik nyiltan és felelőséggel szóltak a gondokról, a hiányokról is, amelyeket a társadalom összefogásával, a helyi erők jobb megszervezésével a jövőben meg kell oldani. Öröm volt hallani, milyen nagy lelkesedéssel dolgoznak a megye és a város lakói a nagy közös dolgok megoldásáért, mennyi sokat tesznek helyileg is azért, hogy életük jobbá váljék. hogy csupán új munkahelyeket hozzunk létre. Az ipart egyúttal korszerűsíteni kell, szigorúbb követelménynek kell tekintenünk a hatékonyságot. Ez biztosítja, hogy a jövőben is gyors legyen az előrehaladás, hogy holnap is megteremtődjenek a megfelelő fejlődés feltételei. Örömmel tapasztaltam, hogy ezt a célt jól ismerik a megyében, s az a törekvésük, hogy e területen is támogassák pártunk gazdaságpolitikáját s mindinkább érvényt szerezzenek ezeknek a követelményeknek. Kedves elvtársak! Az elmúlt hónapok a számvetés hónapjai voltak. Ebben a meghatározó esemény pártunk XI. kongresszusa volt, amely megvonta a fejlődésünk mérlegét, világos perspektívát nyújtott pártunknak és kijelölte a további utat. Szervesen kapcsolódott ehhez az országgyűlési választás, amely jó alkalmat adott arra, hogy egész népünk előtt ismertessük céljainkat, ugyanakkor jobban megismerjük népünk véleményét. Népünk e programot teljes egyetértéssel fogadta és nagy elhatározása, hogy azt valóra is Ami mindannyiunkat érint, az a gazdasági helyzet értékelése. Jellemző hogy az eredmények elismerése mellett a szokottnál nagyobb hangsúllyal szólunk a megoldásra váró gondokról. Azért beszélünk erről nyiltan, mert szocialista rendünk, gazdaságunk erős, s mert történelmi tapasztalataink vannak rá, hogy ha nyiltan szólunk a legkülönbözőbb kérdésekről, azt népünk nem csak meg. érti, de cselekvő részt is vállal a gondok leküzdésében. Másrészt ismerjük a nehézségek eredetét és világos programunk van arra, hogyan lehet és kell a problémákon úrrá lenni. Tudjuk, hogy a mi nehézségeink és a tőkésországok gondjai között alapvető különbség van. A tőkésországokban mély társadalmi és gazdasági válság zajlik, a termelés stagnál, az infláció soha nem látott méreteket öltött. Mindezek fő terhét a dolgozó osztályok viselik és a tőkésországok vezetői nem képesek világos utat mutatni a válság megoldására. Gyakran találkozni a külföldi sajtóban olyan megállapításokkal, amelyekben kénytelenek belátni, hogy a szocialista tervgazdálkodás behozhatatlan előnnyel rendelkezik a tőkés gazdasággal szemben. A mi programunk világos: a nehézségek megoldásának alapvető útja, módja, hogy teljesítsük a párt decemberi határozatát. E határozatot társadalmunk — mindenekelőtt a munkások, a szocialista brigádok — nagy megértéssel fogadta és értésre adta, hogy ez elhatározásában cselekvőén támogatja a pártot váltsa. Mindez jó alapot adott arra, hogy a kormány is kialakítsa a maga munkaprogramját, amelyet a parlament legutóbbi ülése megerősített. Minden biztosíték megvan tehát arra, hogy figyelmünket egyre inkább a konkrét gyakorlati tennivalók megszervezésére fordíthassuk. A közeli jövőben kerül sor az ötödik ötéves terv jóváhagyására. A terv elvei világosak, azok a XI. kongresszus határozataiból indulnak ki. Befejeztük új közép távú tervünk nemzetközi koordinációját is. Ezek között meghatározó fontosságú volt az a tárgyalás, amelyet a Szovjetunióval folytattunk, hiszen a Szovjetunióval való minden- oldalú együttműködésünk biztosítja hazánk további fejlődésének legnagyobb forrásait. Minden biztosíték megvan tehát arra, hogy a következő néhány hónapban a parlament elé terjeszthessük a tervet és így felkészültebben kezdhessük meg nagy népgazdasági programunk valóra váltását. Kedves elvtársak! ~í . Ismeretes önök előtt pártunk XI. kongresszusának határozatai, az átfogó szocialista program, s az is, hogy most az egyik legfontosabb feladat: jól oldjuk meg a gazdasági kérdéseket. Engedjék meg, hogy ezek közül né- hánnyal foglalkozzam. és a kormányt. A decemberi határozat óta több mint fél év telt el. Ma már a tények alapján ismerjük és mérjük le, miben kell előremenni, hogy jobban érvényt szerezzünk a határozatnak. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk termelése jó ütemben halad. Javul — bár nem a szükséges mértékben — a termelés szerkezete. Lényeges viszont, hogy a termelés növekedése teljesen a termelékenység emelkedéséből származik. Jó, hogy a mező- gazdaság idén várható össz- eredménye biztató. Annak ellenére, hogy szeszélyes volt az időjárás, a mezőgazdaság megtermelte az ország keKedves elvtársak! Az 1975. évi terv fontos feladatként jelölte meg a beruházási tevékenység javítását. Ezzel kapcsolatban annyit: vannak biztató jelek, de az eddigi eredmények még nem biztosítják azt a szükséges minőségi változást, amit el kell érnünk. Biztató jel például, hogy az ez évi befejezésre tervezett nagy beruházásaink döntő többségénél a határidőt tartani tudjuk, s hogy a kormány által kijelölt gyorsított beruházások is megvalósulnak. Itt a céljaink elérése biztosítottnak látszik, s ezzel a népgazdaságnak jelentős többletforrásokat teremthetünk. Ezzel kapcsolatban szeretném világosan és félreérthetetlenül lerögzíteni, hogy elhatározott szándékunk a normál beruházási munka megteremtése, a beruházások előkészítésének és programozásának alapos javítása. A legtöbb gondot a tőkés gazdaság válsága okozza számunkra. Ennek a fő oka ma már nem az, hogy a tervezettnél többet importálunk, hanem, hogy a tervezettnél kevesebbet exportálunk. A szigorú és takarékos gazdálkodás követelményét megtartva ma és a jövőben az export növelésére kell átTisztelt elvtársak! Nekünk nem csak gondjaink, de számottevő tartalékaink is vannak az iparban, a mezőgazdaságban és a gazdálkodás minden területén. mést takarítsunk be, hogy 1976-ban hazai termésből elégíthessük ki az ország cukorszükségletét. Ma már a jövő évi termésért dolgozik a mezőgazdaság. Jó, hogy e nagyfontosságú munkák tervszerű végzéséhez minden adottsággal rendelkezünk. (Folytatás a 4. oldalon) A megyei pártaktíva résztvevői. Á tartalékok feltárásával növeljük erőforrásainkat tennünk a hangsúlyt, v biztosítani kell a megfi egyensúlyt. Való igaz, hu,&. a tőkés piacon a tőlünk független, nehezítő tényezők is jelen vannak. De éppen ez a helyzet követeli, hoavgyorsan szerezzünk ét".,— _ i-----termelésszerkezet ’-® '9Z sítésének. Bővítsük leteso portképes termékepqozs az olyanokét, amel'azs den fő piacon é e/zi tők. Ez szívós rnun £PbI3 lő és hosszú időn — S— adat, de nem ha' tovább a fejlődés pizsg^ tását. /láiaAaT )t>LUOS Miért kap ilyr oioxzsso súlyt a termelj,?clOZSI?i \ I IU3D korszerűsítése? ;»sj|3 gunkban a külk^ részesedése maga^ww lődésünkre meghä'JEi® repe van a kulk.-'gaU gazdaságosságának, '>iPf ,em- zeti jövedelem növelésének, vagy csökkentésének. Nemzeti jövedelmünk növeléséhez a megváltozott helyzetben az eddiginél is nagyobb exportnövekedésre van szükség. A cserearányok romlása -részünkről befolyásolható, a helyzethez igazítva kell javítani exportunkat, hogy mérsékelni tudjuk a veszteséget. Ehhez pedig az exportálható termékeket kell gyártanunk. Feltárásukkal rövid idő alatt is nagymértékben növelhetjük erőforrásainkat. Nagy tartalékaink vannak a terFigyelmünket a gyakorlati tennivalókra fordítsuk Népünk cselekvőén vesz részt a gondok leküzdésében I XXXII. ÉVFOLYAM, 23a. SZÁM ARA: SO FILLER 1975. október 3, péntek nyérgabona-szükségletét, tartalékunk is van, és bizonyos mennyiséget exportálni is tudunk. A mezőgazdaság más termékeiből is összességében kedvező az eredmény. Pártunk és kormányunk megteremtette annak a feltételeit, olyan cukorrépaterSürgős feladatunk a termelés' szerkezet korszerűsítése
