Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-23 / 249. szám
Leonyid Brezsnyev fogadta Lázár Györgyöt Szovjet—magyar mezőgazdasági megállapodást ittak alá Moszkvában Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának titkára szerdán fogadta Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét. Lázár György — mint jelentettük — kedd óta a szovjet kormány meghívására hivatalos baráti látogatáson van Moszkvában. ★ Nyikolqj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke szerdán délelőtt a Kremlben fogadta Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét, valamint a kíséretében lévő személyiségeket. Magyar részről a Legfelsőbb Tanács elnökségének fogadótermében lezajlott találkozón ott volt dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, Marjai József külügymi- nisztériumi államtitkár, dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Rapai Gyula, hazánk rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete. Szovjet részről a beszélgetésen jelen volt Mihail Le- szecsko miniszterelnök-helyettes és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán délben koszorút helyezett el a Lenin-mauzóle- umnál. A koszorú vörös szalagjának felirata: „V. I. Leninnek, a nemzetközi proletariátus nagy tanítójának”. A koszorúzáson szovjet részről ott volt M. A. Leszecs- ko miniszterelnök-helyettes, N. N. Rogyionov külügyminiszter-helyettes, és V. J. Pavlov budapesti szovjet nagykövet. Magyar részről jelen voltak Lázár György kíséretének tagjai, ott volt Rapai Gyula nagykövet és a moszkvai nagykövetség több más képviselője. Koszorút helyezett el a miniszterelnök a Kreml falai alatt az ismeretlen katona sírjánál is „A népek szabadságáért elesett szovjet hősöknek” felirattal. ★ A Kremlben szerdán aláírták az 1990-ig érvényes hosz- szúlejáratú szovjet—magyar mezőgazdasági megállapodást. Ennek értelmében Magyarország egyes olyan mezőgazdasági termékeket szállít a Szovjetunióba, amelyeknek termelésére szakosodik. A dokumentumot Mihail Leszecsko, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese és dr. Szekér Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnök- helyettese írta alá. A megállapodás aláírásánál jelen volt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését október 23-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, valamint a párttagsági könyvek cseréjére vonatkozó javaslat megvitatását indítványozza a Központi Bizottságnak. (MTI) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács szerdán ülést tartott, A külügyminiszter tájékoztatta' a kormányt Le Duan- nak, a VDP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hazánkban járt küldöttséggel folytatott tárgyalásokról. A Vietnami Dolgozók Pártjának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának delegációja október 3—8. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyar- országon. A szívélyes, elvtársi légkörben, a testvéri szolidaritás szellemében folytatott megbeszéléseket a teljes nézetazonosság jellemezte. Több megállapodás született a két ország közötti kapcsolatok további elmélyítésére. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhaayólag tudomásul vette a magyar—vietnami gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottság október 6—7. között Budapesten tartott V. ülésszakáról, valamint a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés következő tervidőszakra előirányzott fejlesztéséről szóló jelentést. A kormány intézkedett a feladatok végrehajtására. A kormány megtárgyalta és elfogadta Andrej Marínénak, a Szlovén Szocialista Köztársaság végrehajtó tanácsa elnökének szeptember 18—23. között hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról szóló tájékoztató jelentést. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság szeptember 24—30. között Budapesten tartott V. ülésszakáról szóló jelentést és intézkedett a megállapodások végrehajtására. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a KGST Végrehajtó Bizottságának október 13—15. között Moszkvában tartott 73. üléséről szóló beszámolót. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkdéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtására. A nehézipari miniszter javaslatot tett a recski rézércelőfordulás részletes bányászati kutatásához szükséges létesítmények beruházására. A kormány a javaslatot állami nagyberuházásként jóváhagyta. Az egészségügyi miniszter és a Központi Statisztikai Hivatod elnöke jelentést tett a népesedés alakulásáról és az eddig tett intézkedések kedvező hatásáról. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népesedéspolitikai feladatokról szóló 1973. évi kormányhatározat végrehajtásának vizsgálatáról számolt be. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány a munkaügyi és a nehézipari miniszter javaslatára határozatot hozott a munkaköri ártalmakban megbetegedett bányászok rehabilitációjáról. A jövőben azok a bányászok, akik eredeti munkakörükben egészségi okokból már nem vállalhatnak munkát, részleges keresetkiegészítést kaphatnak, ha egészségi állapotuknak megfelelő külszíni munkakörben dolgoznak. A Minisztertanács tudomásul vette a közlekedés- és postaügyi miniszter jelentését az október 14-i hajdúsámsoni autóbuszbaleset vizsgálatáról, és határozatokat hozott a tömegközlekedés biztonságának fokozására teendő intézkedésekről. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A tanácsok a munkáshatalom igazi képviselőivé váltak Huszonöt esztendős hazánkban a tanács- rendszer: negyed századdal ezelőtt, 1950. október 22-én tartották Magyarországon az első tanácsválasztásokat Az évforduló alkalmából szerdán a Parlament kongresszusi termében ünnepi megemlékezést rendezett a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. A padsorokban — a csaknem 200 ezer tanácstag, tanácsi dolgozó képviseletében — helyet foglaltak a főváros és a megyék küldöttei, zömmel olyanok, akik 25 esztendeje tevékenykednek a tanácsrendszer különböző posztjain. Az elnökségben foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Péter János, az országgyűlés alelnöke, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter, dr. Prieszol Olga, a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára, továbbá a különböző szintű tanácsok számos vezetője. Az elnökség tagja volt Dmitrij Nyikolajevics Nyiki- tin, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége tanácsi osztályának vezetője, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. Elhangzott a Himnusz, majd Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott elnöki megnyitót. Borbándi János megnyitó beszéde Borbándi János elöljáróban tolmácsolta a párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nagyrabecsülését és elismerését hazánk minden tanácstestületének, a tanácstagoknak, a hivatali dolgozóknak és aktivistáknak, s külön azoknak, akik a lakosság bizalmából immár negyed- százada végzik munkájukat a tanácsoknál. Beszédét így folytatta: — Hazánkban a tanácsok megalakulása a magyar munkásosztály szocialista államépítő munkájának egyik történelmi jelentőségű eseménye. Egyik kezdeti lépése s egyben nagy vívmánya volt. Jelentősége abban van, hogy végleg azok kerültek a helyi képviseleti szervekbe, a közigazgatásba, akiket a korábbi kizsákmányoló rendszer teljesen kirekesztett a hatalom minden területéről, akiket megfosztott alapvető emberi és állampolgári jogaiktól. A tanácsok megalakulásának elő1 feltételét a Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott világ- történelmi jelentőségű győzelme teremtette meg, melynek eredményeként hazánk is felszabadult s népünk — a párt vezetésével — elindulhatott a demokratikus fejlődés, majd a szocializmus építésének útján. — Az eltelt negyedszázadban tanácsaink jelentős szerepet töltöttek be a szocializmus építésében. A párt- és az állami politika helyi végrehajtásával részesei és formálói voltak társadalmi életünknek és elért eredményeinknek. Helytálltak az ellen- forradalmi támadás nehéz időszakában, segítői voltak a népi hatalom megszilárdításának s ezt követően a mezőgazdaság szocialista átalakításának. Területükön fáradhatatlanul irányították és irányítják a gazdasági munkát, fejlesztik a művelődésügyet, az egészségügyi, szociálpolitikai és kereskedelmi ellátást. Munkájukkal gazdagabbá, kulturáltabbá, szebbé teszik városainkat és falvainkat. Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének átfogó programjában pártunk és kormányunk mindenkor megkülönböztetett figyelmet fordított a tanácsok tevékenységére. Az új tanácstörvény keretei között ma már a korábbinál öntevékenyebben dolgozhatnak, és eredményesebben vehetnek részt az állami feladatok helyi megvalósításában. — Pártunk XI. kongresz- szusa joggal hangsúlyozhatta, hogy erősödött a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege, mindinkább területük felelős gazdáivá válnak és hatékonyan vesznek részt az össztársadalmi feladatok megvalósításában. — Egy társadalmi rendszer demokratizmusát elsősorban nem a formális szervezeti keretek határozzák meg, hanem az, hogy ki a hatalom birtokosa s a hatalom kinek biztosít jogot és valóságos lehetőséget, hogy beleszóljon az állami, a társadalmi ügyekbe. Hazánkban, amint a tanácsok fejlődése is bizonyítja, a legmagasabb rendű demokratizmust, a szocialista demokráciát hoztuk létre és fejlesztjük. A fejlesztést szüntelen folyamatnak tartjuk, hiszen a XI. pártkongresszus határozatainak és pártunk programnyilatkozatának végrehajtásával hazánkban a fejlett szocialista társadalmat építjük. Építő munkánk fontos területe az állami élet, a szocialista demokrácia, s ezen belül a tanácsi demokrácia továbbfejlesztése. A tanácsoknak még jobban kell szolgálniuk társadalmi és népgazdasági céljaink megvalósítását. Ennek érdekében tovább kell javítaniuk irányító, szervező és ellenőrző munkájukat. Mindezt azonban csak úgy teljesíthetik eredményesen, ha tovább szélesítik tömegkapcsolataikat, ha egyre több állampolgárt vonnak be a hatalom gyakorlásába és a közügyek intézésébe. A nagy nemzeti programunk a szocialista Magyar- ország felépítése. Ez felelősségteljes, bonyolult, de egyben lelkesítő feladata egész dolgozó népünknek. Tanácsainknak e nagy cél megvalósításában közreműködni, népünk javát szolgálni: megtiszteltetés és egyben kötelesség. Pártunk és kormányunk meggyőződése, hogy a negyedszázados fennállását ünneplő tanácsok tagjai, vezetői és dolgozói, akik eddig is részesei voltak szocialista hazánk történelmi sikereinek, készen állnak az új tennivalók elvégzésére, — zárta be beszédét a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Ezután dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke mondott ünnepi beszédet. Dr. Papp Lajos ünnepi beszéde — A jubileum a szocialista államépítés ama történelmi lépésének jelentőségét húzza alá, amellyel a munkásosztály és forradalmi pártja a hatalom birtokában, az eltelt évtizedekben sikerrel alakította ki a szocialista államszervezet területi és helyi szerveit — kezdte beszédét dr. Papp Lajos, majd hangsúlyozta, hogy amint a magyar nép három szabad évtizedének története elválaszthatatlan a proletárdiktatúra államának megteremtésétől, ugyanúgy jelentős állomása a megtett útnak a tanácsrendszer létrejötte és megszilárdulása. — Hazánkban a tanács- rendszer megszervezése lényegében akkor került napirendre — folytatta — amikor a hatalomért folytatott harc a nép javára eldőlt, amikor a letűnt társadalmi rendszer képviselői végképp kiszorultak a politikai és a gazdasági hatalomból, amikor a munkásosztály — élén a kommunista párttal — győzelemre vitte a proletár- diktatúrát. — A történelmi jelentőségű első tanácstörvény 1950- ben került a parlament elé. A törvénytervezet beterjesztője, Kádár János elvtárs joggal állapította meg: „A helyi tanácsok felállítása, ezeknek — a jelenlegi helyi közigazgatási rendszerünkhöz képest fejlettebb — demokratikus rendszere olyan haladást jelent, amelyet nyilvánvalóan örömmel fog üdvözölni, munkásságunk, dolgozó parasztságunk, egész népünk.” Ezzel a törvénynyel „államunk új, erős tartópilléreit hozzuk létre, mert a helyi tanácsokról szóló törvény végrehajtása után e téren is — közigazgatásunk, államigazgatásunk egész rendszerében — megvalósítjuk és befejezzük népi demokratikus államunk kiépítését”. Sokan ülnek most itt azok közül, akik a negyedszázaddal ezelőtti indulás nagy próbatételének lelkes, cselekvő részesei voltak, akik önzetlenül segítették a tanácsrendszer megalakulását. Ezt igazolja az első, az 1950. október 22-i tanácstagi választás sikere is: a Hazafias Népfront jelöltjeinek a választók 97,8 százaléka szavazott bizalmat. Ettől a naptól kezdve szerte az országban, városokban és falvakban egyaránt mintegy 200 ezer tanácstag kezdett munkához, hogy megszolgálja a bizalmat: — Az első tanácstörvény helyesen alakította ki a tanácsok szervezetét, működési elveit, mondta ki pártirányításukat, jól jelölte meg szerepüket. Megfelelő kereteket nyújtott a lakosság állami munkába való bevonásához. Az 1954. őszén megszületett második tanácstörvénnyel javultak a munka feltételei. — Az utóbbi tizennyolc évben a párt- és államvezetés — a következetes lenini politika útján haladva — helyreállította a törvényességet, minden korábbinál többet tett az államélet fejlesztéséért, a szocialista demokrácia kibontakoztatásáért, és ezen belül a tanács- rendszer továbbfejlesztéséért. A Magyar Szocialista Munkáspárt helyes, a lakosság támogatását és bizalmát élvező politikája minden tekintetben kedvező feltételeket teremtett a munkához. A párt és a kormány bevonta a tanácsokat a szocialista építőmunka soron lévő helyi teendőinek megoldásába. (Folytatás a 4. oldalon) xxxn. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. október 23, csütörtök I Ünnepi megemlékezés a tanácsok megalakulásának 25. évfordulójáról
