Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-17 / 244. szám

1975. ok är 17. KELET-MAGY AEORSZÁG ­Kulcskérdés: a termékszerkezet (3 Van egy varázsige FELSŐRUHÁZATI HOLMIJAINK FORGALMÁBÓL a kötöttáruk 1970-ben 28,7, 1974-ben 36,6 százalékkal részesed­tek. A vevők által keresett, a gyárakban gazdaságosan előál­lítható áruk eladása nem gond. Ám mi történt volna akkor, ha néhány esztendeje nem ismerik fel a vállalatok bizonyos termékeik — pl. kártolt anyagok — népszerűségének rohamos csökkenését, a kötött, hurkolt cikkek keresettségének gyara­podását? E szónokinak tűnő kérdéssel azt kívánjuk érzékel­tetni, hiba, ha a vállalat pusztán a már gyártott termékek gazdaságosságát vizsgálja, s azt nem, hogy a készített áru he­lyett mire lenne szükség, mind a piaci igények alapján, mind a vállalati hatékonyság javítása érdekében. Ezt a hibát még ma is sokan, sokszor elkövetik. Az örökmozgó — technikai képtelenség. A termékszerke­zetnél — valóság. Nincs ugyanis olyan termékösszetétel — s gazdasági szerkezet sem — melyet egyszer kialakítottak, s attól kezdve véglegesen stabil. A technika haladása, új szük­ségletek kialakulása, stb. magával hozza, hogy a termékszer­kezetnek változnia kell, mert az csak akkor nevezhető jónak, ha hatékony munkát tesz lehetővé. A munka pedig akkor ha­tékony, ha a legkisebb fajlagos ráfordítással a legnagyobb egységnyi eredményt éri el. KEDVEZŐ IRÁNYBAN VÁLTOZHAT úgy is a termék­szerkezet, ha a- meglevő termékeket folyamatosan tökéletesí­tik, fajlagos költségeit csökkentik, a gazdaságos termékek arányát növelik a teljes árukibocsátáson belül. Ugyanilyen fontos azonban, hogy a fejlesztésnek állandó tényezője legyen a szelektálás, a régóta gyártott, korszerűtlenné vált, mind ki­sebb hatékonysággal előállítható cikkek felváltása a friss ku­tatási, technológiai, vagy divat, stb. változást megtestesítők­kel. Ez olykor sokba kerül. A polipropilén például rendkívül változatos célokra felhasználható műanyag. Az 1978-ra elké­szülő, évi 40 ezer tonna polipropilént előállító gyár azonban — Leninvárosban — 4,2 milliárd forintos beruházást követel. Ilyen döntést aligha hozhat egy vállalat, ha minden tekintet­ben nem érzi a népgazdaság cselekvő egyetértését. Van ma egy varázsige a vállalatoknál, s így hangzik: „majd ha odafent döntenek”. Arra utalnak ezzel, hogy a ter­mékszerkezet változtatása felsőbb döntések függvénye. Csak­hogy: a motorkerékpárok, a tengeri hajók, a tv-képcsövek, az orsós magnetofonok, a zsebrádiók előállításának megszünteté­sét — gazdaságtalanságuk miatt —, a normál tehergépkocsik kibocsátásának mérséklését, azonos okból, eldönthetik-e ki­zárólag „odafent”? Hiszen valamennyiről — bár olykor meg­késve — a vállalatok mondták ki az ítéletet, mert közvetlenül érzékelhették a piac elutasító magatartását. Ahogy a piaci ér­tékelés, s a nemzetközi együttműködés teszi gazdaságossá olyan termékek előállítását, mint a színes televízió, a festő- berendezések, a daruk, stb. NYUGODTAN LEÍRHATJUK az ismert, de sajnos, nem eléggé értett törvényszerűséget: az ipar ágazati szerkezetét, s vele á termékszerkezet bizonyos körét a központi fejlesztési programok, valamint az egyedi nagyberuházások lényegesen befolyásolják. A gyártmányszerkezet folyamatos alakítása azonban csakis vállalati körben mehet végbe, a központi aka­rat — az előbb jelzett módon — csupán az irányt mutathatja, a lehetőségeket bővítheti, de nem tehet meg semmit a válla­latok helyett. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az országgyűlés legutóbbi ülésszakán, a kormány munkaprogramját előter­jesztve, később nyíregyházi beszédében is megállapította: „A minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek kifejlesz­tése és termelésének növelése (...) a legcélravezetőbb és úgy­szólván egyedül járható útja annak, hogy ellensúlyozni tud­juk a megváltozott árarányok hátrányos következményeit és a szükségleteknek megfelelően bővíthessük behozatalunkat.” Magyarázatot nem igénylő válasz ez arra a sűrűn elhang­zott kérdésre, hogy miért s kinek ennyire fontos, sőt, elsőran­gú, a termékszerkezet korszerűsítése. Az ötödik ötéves terv előzetes vállalati előirányzatai azt mutatják, hogy most már világosabb a fölismerés — mindannyiunknak fontos —, mint korábban. Ezt bizonyítja, hogy előtérbe kerültek az un. progresszív termékcsoportok — a hosszú távon is fejlesztésre érdemesek —, egyebek között az energetikai gépgyártás több terméktí­pusa, az automata megmunkáló berendezések, a szerelési munkák gépei, a professzionális híradástechnikai eszközök, a számítástechnikai cikkek, stb. EDDIG A HALADÄS FORRÁSA jórészt a központi, kor­mányzati döntések köre volt. A vállalatok elsősorban külső', tényezőkben — pl. árproblémákban, stb. — keresték a gazda-’ ságtalan termelés okait, s erőfeszítéseik külső intézkedések kikényszerítésére irányultak. Az előbbiekben jelzett előirány­zatok azzal bíztatnak, hogy végre a súlypontot eltolják a vál­lalatok : mások sürgetése helyett maguk látnak a cselekvéshez. M. O. AZ EZREDIK Elkészült az ezredik fel­újított forgácsológép a MEZŐGÉP Vállalat nyír­egyházi gyáregységében. A vállalatnál esztergagé­pek felújításával tíz éve foglalkoznak. Az első évek­ben kisebb tételek, az idei felújítási tervben már kö­zel 300 db-os széria szere­pelt. A forgácsológép-fel- újítás a mezőgazdasági üzemek és társvállalatok részére dinamikusan fejlő­dik. Jövőre 100. 1980-ban pedig 850 gép felújítását végzik el. (Jávor László felvétele) Tsz a város határában MEGTAKARÍTOTTÁK 3,3 MILLIÓ FORINTOT Ezekben a napokban egyre újabb üzemek­ből, gazdaságokból kapjuk a hírt: teljesítették az 1975. évi, és ezzel 1971—75-ös középtávú tervüket. A nyíregyházi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben még javában zajlik az őszi mezőgazdasági munka, s közben október köze­pén másik jó hírt közölhetett a termelőszö­vetkezet elnöke: teljesítették idei takarékos- sági tervüket. Nem apró összégekről van szó: a 65 millió forintos költ­ségből 3,3 millió forint megtakarítását irányozták elő és teljesítették sikerrel. Ez arányában körülbelül kétszerese annak, mint ami­lyen megtakarítást a város üzemeiben, gazdaságaiban átlagosan terveztek. A jó eredményeket a városi párt- vb ülésén — amelyet a ter­melőszövetkezetben tartottak — is elismerték. Javasol a tsz-tag — Nem arról van szó, hogy túlságosan laza lett volna a tervünk, s így adódhatott a jelentős megtakarítás — mondja Mezősi István ts;z- elnök. — A mi terveink ál­talában elég feszítettek, hi­szen a város, a sok ipari munkahely közelsége ezt igényli is tőlünk — a jöve­delem nem csökkenhet. Vi­szonya tagság é$ a vezetők körében olyan kedvező visszhangra talált a takaré­kosságra törekvés, hogy szá­mos kiemelkedően jó ötle­tet építhettünk be terveink­be. Figyelemre méltó a terme­lőszövetkezetben készített értékesítésben, hogy nem egy­szerűen takarékosságra, ha­nem ésszerű takarékosságra törekedtek. Évközben ugyan­is több olyan körülmény adódott, amelyek keresztez­ték az eredeti elképzelése­ket. A nyáron például a nagy melegben minden ed­diginél többet kellett járatni a nagy energiát használó ba­romfitelepeken a villamos­hajtású szellőztető beren­dezéseket — így a villany- számla nemhogy alacso­nyabb, de a tervezettnél sok­kal magasabb lett. A barom­fiállomány szép gyarapo­dása természetesen megér­te. A tudomány ' eredményeivel A Vörös Csillag Tsz 900 hektáros területével a megye egyik legkisebb közös gaz­dasága. Az aránylag kis te­rületen mindig nagyon jól meg kellett szervezni a mun­kát: minden tsz-tag tudjon is dolgozni, s a jövedelem se csökkenjen. Ennek érde­kében sok új kezdeménye­zést valósítottak meg ko­rábban is, amelyek a taka­rékossági tervekben most gazdagon éreztették jó ha­tásukat. Erről így beszél a tsz-elnök: — Három éve elkészítet­tük az Országos Mezőgazda- sági Minőségvizsgáló Inté­zettel az üzemi talajtérképet. Ennek birtokában el tud­juk kerülni a gazdaságta­lan műtrágya-adagolásokat, s ez maga évente több tíz­ezer forint megtakarítást je­lent. Hasonlóképpen sokat jelentett a növényvédelem átszervezése. Most a MÉM növényvédő főosztály és a megyei növényvédő állo­más előrejelzéseire alapo­zunk, ezek szerint végezzük a permetezést. így nemcsak hatékonyságban, hanem mennyiségben is jelentős nö­vény védőszer-megtakarítást értünk el. A szövetkezet költségén Jó példa az ésszerű taka- • rékosságra, amit a termelő- szövetkezet üzemi állatorvo­sa valósított meg. A szövet­kezetből ugyanis évente 6,6 millió tenyésztojás, négy­millió Broyler-csirke ke­rül ki — egy megbetegedés nagyon érzékenyen érinte­né a szövetkezetei. Ezért vé­dőkörzetet alakítottak ki, s a tsz elvégezteti a háztáji ál­lomány gyógykezelését is, hogy elkerülhessék a fertő­zés behurcolását. Nyilván­való pluszkiadásokat vállal ezzel, de a nyugodt, kiegyen­/ D íszes, iniciáléval éke­sített, aranyozott be­tűvel szedett meghí­vót kaptam a kugligolyót avató versenyre. Csak az sértett, hogy Huncula Je­nő, ez a stréber itt is elém került. Pedig halvány fo­galma sincs a tekesport­hoz. Ö kapta a 145., én a 180. meghívót. Csak szá­mozott meghívóval me­hettek az avatóünnepség- re. . Ha jól számoltam, tíz sportkör vállalta a szín­vonalas rendezést, s a védnökök között neves személyiségek szerepeltek. S hogy a tekézők érdek­lődését ingereljék, csigáz- zák, közölték néhány sor­bán, hogy ez a kugligolyó, amelyet most avatnak fel, — ébenfából készült, egy évtizedig pácolták, külön­leges eljárásokkal tartósí­tották, hogy bírja a stra­pát, az ütődéseket, a gurí­GURÍTÁS tásokat. S olyan gömbö­lyű, mint a geometriailag elképzelhető legszabályo­sabb gömb. Ezzel élvezet lökni, mert olyan egyene­sen gurul, mint a nyíl, s az ébenfa belső összetar­tó vonzása úgy tartja a versenyző által kijelölt pályán, hogy oda gurul, ahová gurítják. Ott állt a fővédnökök, védnökök neve is a meg­hívón. Alfabetikus sor­rendben, , pehogy megsér­tődjelek. Csak egy, egyet­len egy dologot nem ’kö­zöltek a meghívón. Le­het meglepetésnek tár- togatták, titoknak, amely majd a kugligolyó avatá­sakor derül ki. Ott gyülekeztek már a pálya szélén a Favágó Vállalat versenyzői, veze­tői, a Hóhányók küldött­sége, a Szálkahasogatók és a Másszemében Geren­dát Keresők Egyesülete. Sok, sok neves személyi­ség, régi gurítok, kugli- zók, veteránok, amikor a tíz ezt a rendezést és kugligolyó avatást rende­ző egyesület legjobb ulti- és kuglimestere odaállt az asztal mellé, amelyen pi­ros plüsspámán ott he­vert a gyönyörű, gömbö­lyű, csillogó kugligolyó. Rátapadtak á’ tekintetek, mustrálták a felsorako­zott neves személyiségek. Közülük vajon kinek adatik meg a legnagyobb megtiszteltetés? Kit jelölt a fővédnökök tanácsa, a tíz egyesület, hogy elvé­gezze az első gurítást? Ekkor előlépett az első sorból az egyik fővédnök. Közölte, hogy a fővédnö­kök tanácsa úgy döntött, hogy a felavatásra kerülő, új kugligolyóval a Szálka­hasogatók Nagyfőnöke avatja fel, mivel ő nyer­te a múlt esztendőben a legrangosabb gurítási ver­senyt. Előlépett a sorból, meghajtotta magát. Le­emelte a bársony párná­ról a golyót, szétnézett, nekifutott a pályának, s elgurította a golyót, mely csak futott, futott egyenesen. Egy nagy csat­tanás, s eltűnt. Tizenkettőt talált egy csapásra. Óriási tapssal köszöntötték. A főgurító méltóságteljesen megha­jolt. A csodás golyót azonban nem gurították vissza. Kézben hozták egymásnak átadva a véd­nökök, az I., és a II. osz­tályú versenyzők. így ju­tott vissza a fővédnökök tanácsáig, ahol sorsoltak, Döntöttek, ki dobja a kö­vetkezőt, s kinek hány do­bást engedélyeznek. Egy- egy dobás száz forintba került. Csak így tudták nehe­zen biztosítani, hogy az importból vásárolt cso­dás ébenfa kugligolyó be- - szerzési árának legalább fele megtérüljön. Tervkoncepciót dolgoz­tak ki, hogyan gazdálkod­jék ki az import kugligo­lyó árának másik felét. Eddig nem sokra jutottak. Sokallják az emberek, hogy egy-egy dobás egy százas. Valószínű sor kerül a dobások leértékelésére. Farkas Kálmán súlyozott gazdálkodás fel­tétlenül megéri. Természetesen a jó tervek megvalósításában nagy sze­repet játszik a tsz-tagok ak­tív részvétele. A pártszer­vezet, a szocialista brigádok és a gazdasági vezetők mun­kája nyomán mindenki tud a takarékossági tervekről, aki a megvalósításban közremű­ködhet. Élnek a különböző erkölcsi és anyagi ösztön­zőkkel is. A gazdasági veze­tők lehetővé teszik, hogy minden jármű, munkagép motorját pontosan beállít­hassák. Aki ezek után tartó­san többet fogyaszt gépé­vel, mint amennyit a kiala­kított normák előírnak — a túlfogyasztás 50 százalé­kát megfizeti. Természete­sen ugyanez ^érvényes a megtakarításra is: ennek 50 százalékát a dolgozó kapja meg. Rendet teremtettek az indokolatlan üresjáratokban is: kialakították a legcélsze­rűbb útvonalakat, s a jár­műveknek célfuvar esetén azon kell közlekedniük. Az elszámolás csak az év végén lesz, de már most látszik, hogy több tízezer forint ér­tékű megtakarítást tudnak elérni. Nemcsak a pénz... Menetközben sok újabb javaslat is érkezett a szövet­kezet vezetőihez, s a megva- lósíthatókkal nem késleked­nek. A forintban mért meg­takarítás mellett azonban nagyon lényeges, hogy több intézkedéssel egyben a ne­héz fizikai munkát is igye­keztek gépesíteni, s olyan juttatásokban — munkaru­ha, kéziszerszám, stb. — is részesült a tsz-tagság, amely korábban nem volt, s a mun­kakörülményeket javítja. Marik Sándor NYUGDÍJ AS-TALÄLKO­ZÖ. A KPVDSZ kulturális napok keretében rendez ta­lálkozót nyugdíjasainak a Nyíregyházi ÁFÉSZ október 17-én, 14 óra 30 perckor. A találkozót — amelyre az ÁFÉSZ ötvenegy nyugdíjasát hívták meg — a Búza tér 15. szám alatti Szamuely-házban tartják. Ismerkedésre, beszél­getésre meghívtak fiatal ÁFÉSZ-doIgozókat is.

Next

/
Thumbnails
Contents