Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-17 / 244. szám
Befejezte Vas megyei látogatását Kádár János elvtárs Nagygyűlés Szombathelyen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön — Vas megyei vezetők társaságában — Horvátzsidányba és Vépre látogatott. A több nemzetiségű Horvátzsidányban megérkezésekor a szombathelyi járás, a község és a termelő- szövetkezet vezetői fogadták, az úttörők virággal, dallal köszöntötték. A termelőszövetkezet központi épületében Berzláno- vich Antal Horvátzsidány, Kiszsidány, Ólmod és Pe- resznye községek közös tanácsának elnöke tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát a lakosság életkörülményeiről, munkájáról. Horvátzsidányban és a hozzátartozó három községben a lakosság 74 százaléka hor- vát, 17 százaléka magyar, 9 százaléka német nemzetiségű. A lakosság nagyra értékeli és becsüli a nemzetiségekkel való törődést, az MSZMP nemzetiségi politikáját, amelynek alapján biztosított politikai, társadalmi és gazdasági egyenlőségük. Különösen a pártnak a magyar- országi nemzetiségek helyzetével kapcsolatos határozata után tapasztalható nagy fejlődés a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósításában. A szocialista társadalom eredményeit a magyar nyelvű lakosággal egyenlő mértékben élvezik, a megtermelt javakból vele együtt, munkájuk szerint részesednek. A lakosság helyzetéről szólva elmondotta: a felszabadu-, lás előtt a grófi kastélyon, néhány rossz állapotban lévő iskolán kívül semmiféle más intézmény nem volt e községedben, amelyeknek a fel- szabadulás után teljesen megváltozott az arculata. Az elmúlt 30 évben, de különösen 1957-től dinamikusan fejlődtek. Csaknem két évtized alatt a községek fejlesztésére mintegy 20 millió forintot fordítottak. A lakosság évente jelentős összegű társadalmi munkával segíti a fejlődést. Varga László, a termelő- szövetkezet elnöke a közös gazdaság munkáját, eredményeit, gondjait ismertette.- A kezdeti nehézségek leküzdése után — bár területük nem tartozik a kedvező természeti adottságúak közé — olyan eredményeket értek el, amelyekre korábban nem is számítottak. Munkájukban a XI. pártkongresszus útmutatásait, a Központi Bizottság határozatait tekintik irányadónak és következetesen dolgoznak azok megvalósításáért. A tsz elnöke hagsúlyozta, hogy nap mint nap a gyakorlatban tapasztalják a szocialista építőmunka eredményeit. Bár három nyelven beszélünk — mondotta — egyet akarunk, azt, hogy fejlődjék termelőszövetkezeti gazdaságunk, s ezzel is hozzájáruljunk a népgazdaság fejlődéséhez, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást és a Központi Bizottság nevében üdvözölte a társközségek lakóit, valamint az ezen a területen tevékenykedő határőröket. Kifejezte meggyőződését, hogy jól értik s a gyakorlatban eredményesen érvényesítik is a párt általános politikáját, mezőgazdasági és nemzetiségi politikáját. Helyes, hogy megvalósításába bevonják a dolgozók legszélesebb rétegeit. Kádár János szólt arról, hogy pártunk politikájának nagyon fontos része a nemzetiségi politika. A lenini nemzetiségi politikát valljuk — hangoztatta. — Azt, hogy a nemzeti kultúrának virágoznia kell. Beszéljen minden nemzet és nemzetiség a maga nyelvén. Ma is úgy értelmezzük a lenini nemzetiségi politikát, hogy a világ a népek kórusából áll, ebben a kórusban mindenki a maga nyelvén szóljon és énekeljen, s lehetőleg a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a béke dallamát szólaltassa meg. Utalva arra, hogy a meglátogatott községben a legnagyobb arányt a' horvát ajkú délszláv lakosság képviseli, hangoztatta, hogy a két szocialista ország, a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Köztársaság viszonya baráti, jó. Azt valljuk, hogy a másik országban élő nemzetiség nem választó, hanem összekötő kapocs országaink között: éljenek egyenlő állampolgárokként az ottani magyarok és az itteni délszlávok, ahogy ennek szocialista országokban lennie kell. Befejezésül gratulált a közös gazdaság eredményeihez és további sikereket kívánt tevékenységéhez. Ezt követően Kádár János és a társaságában lévő vezető személyiségek megtekintették a termelőszövetkezet tehenészetét és hűtőtárolóját, majd szívélyes búcsú után folytatták útjukat Vépre. Itt a mezőgazdasági szakmunkás- és munkástovábbképző intézetet keresték fel. Apró Attila igazgató adott rövid tájékoztatást az intézmény működéséről, ahol eddig mintegy 40 ezren részesültek képzésben, illetve továbbképzésben. Az intézet az ENSZ megbízásából közreműködik a fejlődő országok szakembereinek képzésében is. Barancsi Zoltán, az intézet pártszervezetének titkára a pártéletről tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát. Kádár János kifejezte örömét, hogy megismerkedhetett e fontos szerepet betöltő oktatási intézménnyel. A vendégek ezután megtekintették az intézet egyik korszerűen berendezett szak- tantermét, a képzésnél alkalmazott modern oktatási esz- -közöket, a tornacsarnokot, az erőgépműhelyt, az ifjúsági klubot és az 1200 személyes ebédlőt. Kádár János délután Szombathelyen a művelődési és sportházban nagygyűlésen találkozott a város és Vas megye üzemeinek, szövetkezeteinek, intézményeinek dolgozóival. A Himnusz elhangzása után Nagy Gábor, a tanárképző főiskola másodéves hallgatója elszavalta Váci Mihály „Miránk hasonlíts, kommunizmus!” című versének egy részletét. A nagygyűlést dr. Gonda György, a Vas megyei tanács elnöke nyitotta meg, majd Kovács Antal, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet. Elmondotta, hogy Vas megye a kedvezőtlen történelmi és természet-földrajzi okok miatt viszonylag elmaradott helyzetben volt, 1960—1365 táján azonban — a párt helyes politikája alapján — dinamikus fejlődésnek indült. Ezt bizonyítja az is, hogy az ipar és a mezőgazdaság termelésének értéke tíz év alatt megkétszereződött. Számos új ipari üzem létesült. A városok és, a falvak képe érzékelhetően megváltozott. A továbbiakban hangsúlyozta: a fejlett szocialista társadalom építése azt a feladatot állítja a megye dolgozói elé, hogy a társadalmi élet minden területén, a termelésben, a kereskedelemben, a kultúrában, a műveltség gyarapításában, a szociális ellátottságban aZ anyagi és a szellemi lehetőségeket jobban hasznosítva érjenek el újabb eredményeket. A Központi Bizottság első titkárának látogatása — hangsúlyozta — megerősíti meggyőződésünket és eltökélt szándékunkat, hogv Vas megye kommunistáinak is bátran, az eddigieknél joh- ban, színvonalasabban és erőteljesebben lehet és kell dolgozniok. A kommunisták Vas megyei osztaga kész erre, képes is rá, s méginkább az lesz a jövőben. Kifejezte meggyőződését, hogy az alkotó munkából tevékenyen kiveszik a részüket a megye munkásai, szövetkezeti tagjai, értelmiségi dolgozói, mert a kommunistákéval közös a céljuk. Mindez azt eredményezi, hogy a megyében is megvalósulnak a XI. kongresszuson elhatározott nagy feladatok egész népünk javára. Ezután Kádár János szólt a nagygyűlés résztvevőihez: — Kedves elvtársak, kedves elvtársnők, tisztelt nagygyűlés ! Felemelő és élményekben gazdag kétnapos Vas megyei program befejezéséhez közeledve szeretném megköszönni a megyei pártbizottságnak a meghívást, s a megye vezetőinek, azon üzemek, intézmények dolgozóinak, ahol megfordultunk, Szombathely, a falvak lakosságának a szívélyes, baráti fogadtatást, amelyben részesítettek. (Folytatás a 4. oldalon) Százezer hektár kukorica betakarítása Teljes kapacitással dolgoznak a szárítóüzemek Közel százezer hektáron termesztettek kukoricát az idén megyénk mezőgazdasági üzemeiben. A rövid tenyészidejű kukoricafajták törése a mostani őszön mintegy két héttel korábban kezdődött, így a kukorica betakarításában már mintegy 60 százaléknál tartanak a gazdaságok. A kukorica betakarítása nemcsak a mező- gazdasági üzemeknek jelent nagy munkát, de a felvásárló szerveknek is. A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalattól kapott tájékoztató alapján a betakarítás, a felvásárlás és a szárítás jóütemű. A vállalat eddig 3500 vagon termést vett át, amelyből kétezer vagonnal kellett szárítani. Az októberi esőzésekig a kukorica nedvességtartalma 24— 28 százalékos volt, a következő időszakban ez már 30 százalék fölé emelkedik, így valamennyi szárítókapacitás teljes kihasználására szükség lesz. A gabonafelvásárló vállalat 31 szárítóüzeme napon-' ta 90—100 vagon kukoricát készít elő raktározásra, elszállításra. Legnagyobb teljesítménnyel, és zavarmentesen üzemelnek az idén felépített és átadott bábolnai • rendszerű nyíregyházi, valamint a kisvárdai szárítóüzemek. A szakemberek véleménye szerint a nedvesség- tartalomtól függetlenül a termés jó, a szemek egészségesek, így a kukoricatermés értékét nemcsak a hektáronkénti 50—60 mázsás átlag növeli, de a minőség is. A mezőgazdasági üzemek közül az eredmények ott a legmagasabbak, ahol a fontos takarmánynövényt iparszerű termesztési rendszerben termelték. Nem ritka, a 65—70 mázsás hektáronkénti átlag. A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat az idén 9 ezer vagon kukorica felvásárlására számít. A rfiegye másik igen értékes szántóföldi növénye a napraforgó, amelynek betakarítását megyeszerte szintén korábban kezdték, mint más esztendőkben. A betakarítási ütem itt is megfelelő, a 18 ezer hektár terület több mint 70 százalékáról már az átvevőhelyekre szállították a termést. A gaÜnnepi tanácsülést tartott a Mátészalkai Városi Tanács a tegnap felavatott új úttörőházban. Lánczi János tanácselnök mondott ünnepi megemlékezést, amelyben — a tanácsok megalakulásának 25. évfordulója alkalmából — méltatta a negyedszázados tanácsi munkát, eredményeket, s ezzel kapcsolatban azt a fejlődést, amelyet Mátészalka a huszonöt esztendő alatt elért. A tanácsülésen Dorogi Gyula, Erdei István és Lengyel Ferenc tanácstagoknak átadták bonafelvásárló vállalat napraforgóból 900 vagon átvételére számít. Az eddigi eredmények igazolják: a termésátlag jó, az elmúlt évit messze meghaladja. A kukoricához hasonlóan a napraforgónál is magas a nedvességtartalom (15—20 százalék), ezért jelenleg a napraforgót is szárítják. A kukorica és napraforgó betakarításánál a csapadékos időjárás beköszöntével a törés, illetve “ kombájnolás gyorsítására van szükség. Ehhez gazdaságaink elegendő géppel, szállítóeszközzel rendelkeznek. (b. g.) a jubileumi kitüntető jelvényt, 25 éves tanácstagságuk elismeréseként. A tanács ezután elfogadta Mátészalka általános rendezési tervének tervezési programját. Ebben a város ezredfordulóig várható fejlesztését körvonalazzák. Döntött a tanács a kórház névadásáról: 1976. január 1-től a „Mátészalkai Városi Tanács II. Rákóczi Ferenc Kórháza” elnevezést használják. A további- akbán a tanács az idei fejlesztési tervek módosításáról tárgyalt. Ünnepi tanácsülés Mátészalkán Á BNV csütörtöki eseményei Az őszi BNV iránt igen nagy az érdeklődés. Már a nyitás napján, szerda délután több mint 34 000-en, csütörtökön is több tízezren keresték fel a fogyasztási cikkek seregszemléjét. Csütörtökön tartották meg Csehszlovákia nemzeti napját. Sok ezer érdeklődő nézte meg a kiállító kilenc csehszlovák külkereskedelmi vállalat textil- és bőripari újdonságait, a modern háztartási eszközöket, kerámia- és üveg dísztárgyakat, valamint a szabad területen felvonultatott népszerű Skoda személygépkocsik, Mopedek és motorkerékpárok széles választékát. Ugyancsak csütörtökön a Könnyűipari Minisztérium meghívására a nömozgalom és az ágazatban, működő szakszervezetek képviselői tekintették meg a vásár könnyűipari kiállításait. A víjidégeket Sárost Sándorné miniszterhelyettes -if kalauzolta. Megyénk termékeit több vállalat és gyáregység képviseli az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Ezek a gyártmányok mind rangos helyet kaptak az egyes kiállítási csarnokokban. A legnagyobb pavilonban fő helyen láthatják a látogatók a Szabolcs Cipőgyár termékeit, vagy a Szatmár Bútorgyár jelenleg gyártás alatt lévő vagy A jövőben gyártásra kerülő bútorait. Képeink a megnyitás napján a szabolcsi termékekről készültek. A Szatmár Bútorgyár Szamos—4 szekrénysora Szöszi ülőgarnitúrával a gyár által készített öt bemutatott termék egyik legszebb darabja. cXXXII. ÉVFOLYAM, 244..SZÄM ARA: 80 FILLÉR 1975. október 17, péntek J Is • Höú-.í« \
