Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-01 / 230. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁO 1975. október 1. Hogyan kamatozik? Mindenki örült a nem mindennapos beruházásnak, a vásárosnaményi művelődési központ sok éves munkásságával rászqlgált a 20 milliós „ajándékra”. Akadtak azonban kétkedők, akik megkérdőjelezték: hogyan fog majd kamatozni a tetemes összeg, megérte-e ilyen nagy anyagi áldozatot hozni -a művelődésért. ..? Sereg központjában Vásárosnamény a hozzátartozó két társközséggel, Gergelyiugornyával és Vitká- val együtt 11 ezer lakost számlál. A nagyközség erősen iparosodik, arculata az utóbbi 10—15 évben szinte teljesen megváltozott. Nyári idegenforgalma a megyeszékhellyel vetekszik — a kiváló ugornyai-naményi Tisza- part a fürdőzők, kirándulók tízezreit vonzza. Bereg központja ezekben az években alakítja, saját és központi támogatással, szellemi arculatát is. A beregi múzeum híre, gyűjteményeinek, kiállításainak sikere messze túljutott a járás határán. S ebben az évben, a múzeum tőszomszédságában, a Rákóczi utca 9. sz. alatt megnyitotta kapuját a városi igényeknek is, megfelelő új művelődési ház. Véget ért egy sok éves, évtizedes kényszerállapot, ami- koris a régi művelődési ház egy 14x30 négyzetméteres külső alapterületű, egykori vasüzletből átalakított épületben dolgozott. A mostoha körülmények között alapozták meg Sánta Miklós és munkatársai az új épületben kibontakozó művelődési életet. Karmester a háttérben S hogy alig fél év alatt megtörtént a „honfoglalás” és valóban élet költözött a falak közé, arról a váratlan látogató is könnyűszerrel meggyőződhet. Egy-egy napon 3—400 ember fordul meg a művelődési házban: énekesek, táncosok, barkácsolók, kertbarátok, kisállattenyésztők, bábosok, zenészek, fafaragók, fotósok, filmesek, honismereti szakkörösök, gép- és gyorsírók, nyelvtanfolyamra, balettre, Bereg központjában, Vásárosnamény- ban ez év áprilisában adták át a művelődő, szórakozó közönségnek a 20 millió forintos költséggel épült, kétszintes szemre is tetszetős művelődési központot. Jelenleg ez a megye legmodernebb művelődési háza. Húszmilliós ajándék Seregnek zeneoktatásra járók, nyugdíjasok. Bábeli zűrzavarra gyanakodna az idegen, ha nem tudná, hogy a háttérben ná- gyon is figyelmes és állandóan résen lévő „karmester” áll, a művelődési ház igazgatója, Sánta Miklós és három hivatásos népművelő munkatársa. Konyha a művelődési házban? Kezdjük tapasztalni azt, amit a legjobban szeretnénk elérni — magyarázta a művelődési ház igazgatója —: sokan úgy jönnek már ide, mint haza. Virágokat hoznak, beregi keresztszemes térítőkét varrnak és elhozzák díszítőnek. A nyugdíjas klubtagoka ház előtti virágos „vályúkat” gondozzák. Minden napnak megvan a menetrendje, mindenki tudja és megszokja, melyik teremben mit talál. Végre tarthatnak a négyszáz fős színházteremben havonként előadásokat, koncerteket, az emeleti teremben pedig állandóan cserélődnek a tárlatok, jelenleg Vincze László festőművész munkáit tekinthetik meg a ház látogatói. Egy-egy rendezvényük messze túlmutat a nagyközség határán, a környező járások községeiből sokan jönnek el egy-egy színházi előadásra, hangversenyre. Azt szeretnék, ha minél több család keresné fel együttesen a művelődési házat, s a gyermekek éppúgy megtalálnák a nekik megfelelő szórakozást, művelődést, mint a nagyapák, nagymamák. Többek között ezért vásároltak konyhafelszerelést és egyéb háztartási kellékeket. Mi szükség van erre egy művelődési házban? Hogy megtanítsák a leendő háziasszonyokat a praktikus és korszerű főzésre, a táplálkozás fogásaira. .. Valamilyen szálon ez is kapcsolódik a művelődéshez. Időszerű házasság összeházasítják a művelődést és a sportot: a művelődési ház mellett tenisz-, asztalitenisz-pályát terveznek a nagyközségben lévő üzemek segítségével, télen korcsolyapályát. A tánc- és kiállítótermet is megnyitják, amikor erre lehetőség lesz, a teremsportoknak, játékos sportvetélkedőknek, az NDK-beli példá alapján. Jövőbeni tervük, hogy megszervezik a felnőttek iskolára előkészítő tanfolyamát, azoknak, akik szívesebben beülnek a művelődési házba, mint az iskola padjaiba... Kamatozik a 20 millió Vá- sárosnaményban, az óra minden percében. Igaz, nem pénzben, a legértékesebb valutában: tudásban, gondolkodásban, ízlésben, magatartásban. P. G. AHOL RITKÁN KARAMBOLOZNAK Lány a magasban A hatalmas befőttel megrakott raklapot könnyedén emeli fel a villástargonca. Egy-két gombnyomás és máris a másik raklap tetején van. Még egy kell rá. A járókelőnek nagyon kell vigyázni a Nyíregyházi Konzervgyár gyümölcsüzemében: az elektromos targoncák úgy száguldoznak az áruval telt raklapokkal, mint az úttesten az autók. Itt viszont minden meghatározott rend szerint történik, az egyik targonca vezetője most fejezi be a rábízott áruk gulázását. — Hat éve jöttem a vállalathoz, nemsokára indítottak egy targoncavezetői tanfolyamot. Még iskolás koromban is sofőr akartam lenni, de a szüleim nem engedtek. Most itt az alkalom gondoltam, megpróbálom. A tanfolyamon könnyen elsajátította a szükséges ismereteket és jött az igazi próba, fel kellett ülni az elektromos targoncára. — Először bizony szorongva néztem a nagy gépre. Torkomban dobogott a szívem, amikor elindítottam a járművet, de azóta jó néhány év telt el és nagyon megszerettem. A szülei még ma sem örülnek annak, hogy a lányuk „sofőr” lett. ö elégedett. Noha jogosítványa nincs, az elektromos targoncára megkapta a vezetési engedélyt. Jó három méter magasra kell felrakni az árut az akkumulátorral működő targoncával. Büszke a vezetésére: eddig még soha nem karambolozott. Bár itt a karambolt nem a közúti értelemben kell venni, csak apróbb koccanásról lehet szó. — Ha bármilyen veszélyt észlelnénk, az áramtalanítók- kal, vagy a kézifék meghúzása után azonnal leáll a gép és áramtalanítjuk is egyúttal. A közfelfogás szerint nem lányoknak való az elektromos targonca vezetése. — Mindenképpen ennek a „rakodásnak” van jövője. A fizikai munkát teljesen kikapcsolja, a feldolgozó helyről egyenesen a raktárba kerül az áru. Most csak beszélgetni állt meg néhány percre, azonban a mozgás, a munkaközi torna, a néhány perces pihenés mindennapos ebben a szakmában. — Még nem kötelező a torna, de hamarosan hivatalosan is bevezetik. Mégis mindany- nyian végezzük, mert szükség van rá. — Szeretek olvasni, sokszor varrók is itt. A brigádtagokkal — a Martos Flóra szocialista brigád tagja — sokszor tartjuk itt az összejöveteleket. Még a KISZ-gyűléseken is adódik mindig valamilyen intéznivaló. Még beszélgetnénk, de Posta Erzsébet elnézést kér, most ő dolgozik, míg a munkatársa pihen néhány percet. T. K. Üjfehértóról jár be három műszakban dolgozni. A vonatindulás előtt gyakran tölti idejét az üzemi klubban, könyvtárban. TIT-HYELVISKOLA Évnyitó 400 hallgatóval Megkezdődött az új tanév a TIT nyelviskolájában. Angol, orosz, francia és német nyelvet tanulhatnak a résztvevők a tanfolyamokon, melyekre mintegy négyszázan jelentkeztek. A TIT több kihelyezett tagozatot is indított. Három szinten tanulhatnak a ' jelentkezők — attól függően, hogy eddig milyen fokon sajátították el a nyelvet. Alapfokú, középhaladó és haladó tagozat indult. A féléves tanfolyam négyszáz forintjába kerül a résztvevőnek — több vállalat KISZ-szervezete azonban az Állami Ifjúsági Bizottság által nyújtott támogatásban részesítette arra érdemes tagjait, ők csak a felét fizetik. A jelentkezők többsége egyébként fiatal — diákok, fiatal értelmiségiek és ifjúmunkások egyaránt tanulnak a heti kétszer két órás foglalkozásokon. Több újdonság is van a TIT-nyelvoktatásban. A Gu- berina professzor és csoportja által népszerűsített audiovizuális nyelvoktatás 1970 óta folyik e tanfolyamokon — a technikai eszközök egy része azóta elavult, így-újakat vásároltak helyettük. Jelentős változás, hogy a hallgatók idén már nyelvvizsgát tehetnek, s ez több téren egyenértékű az állami nyelvvizsgával. Emellett hivatalos igazolást kapnak az egyes szemeszterek elvégzéséről is, ha sikeresen levizsgáztak a félév végén. Nyelviskolai leckekönyvvel is rendelkeznek a hallgatók. Az idei négyszáz jelentkezőből is bizonyára lemorzsolódnak majd menet közben — az eddigi évek tapasztalatai azt mutatják, sokan meggondolatlanul vágnak neki a nyelvtanulásnak. Ám a szorgalmasak a tanulás befejeztével bizonyára magukon érzékelik a régi mondás igazságát : „Ahány nyelv, annyi em-. bér...” (kirják) Az igen termékeny, nálunk is jól ismert erdélyi magyar író, Páskándi Géza „Tornyot válasz;- tok” c. színmüvéből készített tévéjátékot láttuk pénteken. A 350 éve született Apácai Csere János, a magyar nevelés és a magyar nyelvű tudományosság egyik legnagyobb képviselője, sajnos ilyen jelképes értelmű tornyot: a kegyvesztettség, a íélreállítottság tornyát választhatta csak magának a korabeli társadalmi viszonyok között, — s még ebből is csaknem levetette az ellene való áskálódástól is tápot kapott íejedelmi önkény. A darab középpontjában a töl • ténés síkján Apáczai 1655. szép* 24-i vitája állt, melyet az egyik akkori, a hivatalostól demokratikusabb református egyházi irányzat, a puritanizmus és a descartesi racionalizmus védelmében folytatott Basire (Basi- rius) Izsákkal, a kivégzett angol király, I. Károly hajdani udvari papjával, tulajdonképpen azonban II. Rákóczi Györggyel. (A vita — ha persze nem is darabbeli lefolytatásban — történelmi tény, mint az is, hogy Apáczai ennek következtében elveszítette professzori állását a gyulafehérvári akadémián.) A dráma gondolati kötőszövetét jelentő vitában voltaképpen nem hitkérdésekről, egyházszervezeti formákról volt szó, hanem ezeknek a köntösében Apáczai európai színtű felvilá- gosodottsága csapott össze a fejedelem hatalmi előjogait féltő konzervatizmusával. Ezt az ösz- szecsapást növesztette az író Apáczai személyes drámájává az I. és III. felvonásban, a fe- jedelmi ítéletre várás félelemteli légkörében. Azonban valóban drámai csak a ír, felvonás volt. A korfestő funkciójú előjáték túlságosan hosszúra nyúlt, és stilizáltságával elütött a realista igényű II. felvonástól. A III., a dráma leginkább filozofikus része lett volna hivatva Apáczai ’ emberi-tudósi nagyságát, szelleme erejét, igazságához vívódásaiban is töretlenül maradt hitét bemutatni, de inkább csak keserűségét és csalódottságát érzékelhettük. A tévéjátékon belüli stíluskeverés semmiképpen nem vált hasznára a produkciónak. Valami egészen különleges lehetősége van a televíziónak portréfilmekkel és a film- vagy mágnesszalagon rögzített memoárokkal. A szemünk láttára, fülünk hallatára megnyilatko- zók egyéniségük erejével és varázsával teszik semmi más kommunikációs úton el nem érhető közvetlenségűvé mondanivalójukat. Merkovszky Pál A gondolkodásban, az érzelmekben bekövetkezett társadalmi jelentőségű változást leste meg és rögzítette hangszalagra Maráz László a Megbékélés című dokumentumjátékában. Vannak olyan témák, amelyek bizonyos látnivalók miatt szinte megkövetelik a képben való közlést. Ebben a dokumentum műsorban is akadt volna elég látnivaló, a hívogató, az esketé- sl szertartás, a lakodalmi táncok, mégis jobbnak tartom, hogy a rádió, dolgozta fel ezt a témát, mert íR>a látványosság csak ballaszt, túlsúly lett volna. így, ebben a formában csak arra voltunk kénytelenek figyelni. amiről Mándics Mihály és a többiek szavai szóltak, amiről a tények beszéltek: a szocialista termelési mód, a megváltozott társadalmi rend képes megszüntetni a múltban gyökerező nemzetiségi gyűlölködést, nemcsak Csávólyon, hanem másutt is, ha őszintén és komolyan csinálják a lenini nemzetiségi politikát. A vizualitás hiánya is segített abban, hogy a dokumentumjáték egyedi példája általános tanulság leszűrésére váljon alkalmassá. Példaképek. Akár ezt a címet is adhatták volna a szerkesztők a Szolgálat egyenruhában, a Bemutatjuk és még több más állandó rovatnak — ha nem tudnák, hogy a fiatalok nem szívlelik a példabeszédeket, s bizonyos ellenérzéssel fogadják az eléjük állított élő szobrokat. Márpedig az előbb említett — a fiataloknak szánt — állandó műsorok olyan emberekről szoktak szólni, s maguk is megszólalni, akiket példaképül lehet állítani nemcsak a fiatalok, hanem bárki elé is. Ezen a héten egy rendőrtisztet és egy munkásnőt, aki párttitkár, mutattak be. Az természetes, hogy ezekben a műsorokban azokról szólnak akik már jókora élettapasztalattal rendelkeznek, tehát már nem egészen fiatalok. Azt hiszem azonban, hogy használna e műsorok céljának, ha időnként olyan fiatalokat is bemutatnának ezekben a rovatokban, akik éveik csekély száma ellenére is jó példát mutatnak a munkában, a közösségi és a magánéletben. így még vonzóbbak lehetnének ezek a műsorok a fiataloknak. Az öregség olyan - állapot, amelyet elsősorban a betegek és azok viselnek el nagyon nehezén, akik egészséges létükre valami okból tétlenségre vannak kárhoztatva. Tények bizonyítják, hogy az érdemes; a család és a társadalom számára hasznos tevékenységgel' színesített öregkor jieragsijk' megszépíti ezeket az évékelj., hanem meg is-hosszaljítja-'őÜat.- Nagy Piroska vasárnap; ethang»' zott. Értelmet az . éveknek c.i-' mű műsorában — égy. kiééfelj- lel — értelmiségi nyugdíjasok' beszéltek meggyőző érövéi af-' ról, milyen sokat jelent nékik az a munka, amit kedvtelésként' végeznek ugyan, de társadalmi haszna is van. E műsor nem beszélt arról, hogy nemcsak szellemi munkás találhat magának hasznos elfoglaltságot — bár egy példa erre is volt benne — nyugdíjas korában, hanem a fizikai munkás is meglelheti a szakmájához, eddig ki nem élt hajlamához illő tevékenységet. Jó lett volna, ha erről is beszél ebben a műsorban Nagy Piroska, ha ehhez is megkeresi a megfelelő riportalanyokat, mert bizonyára nem csupán tényfeltáró céllal készítette az összeállítást, hanem okulásul és kedvcsinálóul. Ugyanis nem könnyű egy nehéz, fizikai munkában eltöltött élet utolsó szakaszában azt a tevékenységet megtalálni, amely az addig szerzett ismeretszintnek az egészségi állapotnak és a hajlamnak egyaránt megfelel. Többet k'.llene szólni róluk és lehetőségeikről. Seregi István HképernyőETiiéiI A ITTiTiTTil MELLETT
