Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-14 / 216. szám
1975. szeptember 14. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A földeken a sor Beszélgetés Bacsu Józseffel, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjével A következő napokban, hetekben válik el a mezőgazdasági üzemekben, hogy milyen évet zárnak, mi kerül betakarításra. A termésbecslések biztatóak, most már a földeken dolgozókon a sor, hogy mindent megtegyenek a megtermelt értékek betakarításáért. A kilátásokról, az őszi munkák állásáról beszélgettünk Bacsu Józseffel, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével. — Mint mindig, a téli alma szüretelését kíséri a legnagyobb figyelem a megyében és az országban. Hogyan halad az alma szedése? — A múlt évivel azonos mennyiség, mintegy 36—37 ezer vagon alma várható. A fehér alma szüretelése és elszállítása már megtörtént, a piros alma szedéséhez mindenütt hozzákezdtek. A gyorsabb érés révén az idén két hetet nyertünk a szüretelésben a tavalyihoz képest. Ez azt jelenti, hogy különösen szeptemberben kell minden erőt összpontosítani, a társadalmi erőket is bevonni az almaszüretbe. — Miért nincs elég ember a gazdaságokban az almaszüretre? A társadalmi segítségről sokan azt mondják, hogy nem éri el célját, a minőség rovására megy, különösen a diákok munkája. — Egy tény: nincs és soha nem is lesz annyi ember az üzemekben, hogy az almaszürethez ne kelljen segítség. Nem is lenne érdemes néhány hét miatt több embert foglalkoztatni, amikor máskor nem tudnának nekik munkát adni. Az almaszüretnél viszont rengeteg munkáskéz kell. Véleményünk szerint elsősorban a családtagokat kell bevonni, de szükség van arra a 25 ezer diákra is, aki részt vesz az őszi munkában. Ott járnak el helyesen, ahol még a jó időben, főképp a zöldség- és gyümölcsszüretnél hasznosítják a diákok munkáját. Az pedig csak a kellő szakmai felügyeletnek, a feltételek megteremtésének, valamint az anyagi ösztönzésnek a kérdése, hogy a tanulóifjúság minőségi munkája jó legyen. Nagyon jó dolog, hogy a Nyíregyházáért szervezett társadalmi- munka-akció egybeesik a mezőgazdasági csúccsal, hiszen itt élőben mutatkozik meg az összefogás, az iparban dolgozók segítsége a mezőgazdaságiaknak. — Folyik a cukorrépa felszedése, szállítása is. Az időjárás kedvezőnek ígérkezik, ami gond nélküli betakarítással kecsegtet. — Valóban minden remény megvan az időben befejeződő betakarításra, pedig a tavalyi 18 ezer vagon áruval szemben az idén körülbelül 25 ezer vagonnal kell elszállítani. Tavaly fő probléma volt, hogy a gazdaságok a meglévő gépi kapacitást sem tudták kihasználni, azóta nőtt a gépesítés, s a jelenlegi időjárás lehetővé teszi a gépek kihasználását. A szállítási kapacitás viszont nem bővült, ezért a megye szeptember 20-tól október végéig honvédségi segítséget is igénybe vesz. Sok múlik azon, hogy a mélyfekvésű táblákról előbb az utak mellé szállítsák a répát, s akkor már az esős idő sem okozhat gondot. — Szabolcs másik fő növénye — amelynek a termésmennyiségével tavaly szintén baj volt — a burgonya. Az idén hogyan változott a kép? — Körülbelül 25 ezer vagon burgonya felszedését kell megoldani. A terméshozamok jók, különösen az iparszerű termelési rendszerekben, ahol a megyei átlagot 30—40 százalékkal meghaladják. — Miután jó volt a termés, a felvásárló vállalatoktól hangzott el olyan, hogy csak a szerződött mennyiséget veszik át, a többit nem tudják eladni. Nem vezethet ez oda, hogy a termelők újra bizalmatlanokká válnak, jövőre megint kevesebb lesz a termés? — A kereskedelemnek rugalmasabbnak kellene lenni a felvásárlásban. A MÉK nem veszi át ütemesen a burgonyát, a gazdaságokban gondot okoz a tárolás, majd a szállítás. A HUNGAROF- RUCT lépéseket tett a felesleges mennyiség értékesítésére, még tőkésexportra is jut belőle. — A gépesítésnek, a jó előkészítésnek köszönhető, hogy a kukorica szintén jó terméskilátásokat ad. Bár a betakarítás csak később kezdődik, mire számíthatunk? — Egyes gazdaságoknál rekordtermésre van kilátás, a megye takarmánybázisa mindenképpen meglesz. A tömegtakarmány szempontjából pedig a kukoricaszár silózása a fontos. A gépi fel- készültség olyan, hogy a nagyüzemi terület 80 százalékán géppel betakarítható a kukorica. — A tavalyi ősz, a munkák elhúzódása megmutatta, hogy a kalászosoknál a következő évi termés nagymértékben függ az őszi jó előkészítéstől. Most nincs lemaradás? — Időben jól állunk. A tavalyi esztendő azt bizonyította, hogy az időbeniség, az agrotechnikai feltételek biztosítása és a későbbi gondos ápolás egyaránt alapvető feltétele a jó terméshozamoknak. Búzánál a hektáronkénti 30 mázsán felüli átlagtermésnek megvan a lehetősége a megyében. A vetőmag rendelkezésre áll, műtrágya is van, ami fontos, hogy az üzemek összehangoltan végezzék az őszi talajmunkákat és a betakarítást, egyik se menjen a másik rovására. — összességében milyen évzárásra számíthat a megye mezőgazdasága? — Bár az utóbbi két év termésátlaga a kalászosoknál elmaradt a vártnál, viszont a III. ötéves terv átlagához képest növekedés volt. A kapásnövényeknél is jobb a kilátás, mint tavaly volt. Lényegesen nagyobb termést várunk burgonyából, dohányból. A jó terméskilátások buzdítják a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy van miért munkálkodni, a termelőszövetkezetekben jó zárszámadásoknak néznek elébe. Megvan a lehetősége annak, hogy a mezőgazdasági termelés 1973-hoz képest mintegy 5—6 százalékkal emelkedjen — fejezte be Bacsu József. Lányi Botond O SZABOLCSI TÖRTÉNET Balogh József Lengyel Csaba Szabó Istvánné SZERKESZTŐSÉGI KERÉKASZTAL Mennyit ér a szervezés ? Hogyan halad, milyen eredményeket hozott a munka- és üzemszervezés megyénk vállalatainál? Erre a kérdésre kerestünk választ azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelynek résztvevői Lengyel Csaba, a VAGÉP volt üzemszervezője, ma főmérnöke, Szabó Istvánné, a Volán 5. számú Vállalatának ügyvitelszervezője és Szívós József, az ÉPSZER Vállalat szervezési csoportjának vezetője voltak. Milyen konkrét eredményeket hoztak a szervezési intézkedések? LENGYEL CSABA: A Csepel Autógyárnak készítünk lengéscsillapítókat, 30 ezer darabot évente. Feltérképeztük a területet és a kapcsolódó műszaki fejlesztéseket is a szervezés tárta fel. Ma több terméket állít elő egy ember, mint korábban és még csak prüszkölés sincs érte, mert a dolgozó nemcsak azt látja, hogy többet dolgozik, hanem azt is, hogy könnyebben. Említhetem a szervizüzem példáját is, ahol az építkezéssel szinte egyszerre kezdtük a szervezési felméréseket. Kialakult egy elképzelés, s mire a beruházás üzemelni kezdett, teljes működési szabályzatot tudtunk adni. Nem volt könnyű szakembereket szerezni, ezért a folyamatokat úgy szerveztük meg, hogy az eltért a más üzemekben megszokottaktól. Ma tódulnak az emberek, ezért most szervezzük a két műszakra való átállást. SZABÓ ISTVÁNNÉ: Nálunk rendkívül nagy jelentőségű a szállítás jó megszervezése. Ezért értékeljük nagyra például a konzervgyár és a Volán közötti szerződést, amellyel lényegesen csökkent a gépkocsik állásideje. A szerződéskötést természetesen mindkét helyen alapos szervezőmunka előzte meg. Működik Pesten a Volán Elektronika, itt dolgozzák fel a teherfuvarozást. Ez tulajdonképpen ügyvitelszervezést jelent, mégis nagy jelentőségű, hiszen kiszámolni is sok lenne, hány dolgozóval tudnánk ezt helyben megoldani. A megbízható adatok nagy lehetőséget adnak alapc« elemzésre. SZÍVÓS JÓZSEF: 1972-ben vettünk egy számítógépet, azóta hálós programozást alkalmazunk. Ha valaki meglátja ezt a gépet, mindig megkérdezi, mennyi munkaidőt takarítunk meg vele? Én ilyenkor azt szoktam mondani: a gép nyereséget termel. Amikor elkészülnek a körülbelüli tervek, beprogramozzuk és a gép kimutatja, hogy egy bizonyos nagyságrend ű termelés mekkora árbevételt, mekkora nyereséget hoz és milyen lehetőséget ad a béremelésre. Olyan ez, mint egy játék, több alternatívát programozunk be és a vezetők dolga a legmegfelelőbbet kiválasztani. Itt konkrétan pénzben is kifejezhető a gép produkciója, és a legnagyobb biztonságot adja. Más úton is kerestük a megoldást : kapcsolatban vagyunk a PM-szervezőkkel, akik az anyagrendelés, a nyilvántartás, a készletgazdálkodás programozását végzik. Ha ez elkészül, akkor csak a műszakilag szükséges anyagot építjük be és rögtön oda szállítják, ahová kell. Népszerűek-e a vállalatoknál a szervezők? LENGYEL CSABA: Nem mindig, hiszen a szervezés hatására az embereknek olyan munkát kell végezniük, amilyet eddig nem végeztek, s az újtól bizony sokan tartanak. SZABÓ ISTVÁNNÉ: Rám például azt szokták mondani, hogy szeretek átcsoportosítani. Ez így nem igaz, de az természetes, hogy ha valahol megfeszített munkával sem tudják elvégezni feladatukat, onnan olyan helyre kell a munka egy részét átcsoportosítani, ahol nincs teljesen kihasználva a munkaidő. is úgy rendeztük, hogy a könnyebb munka ellenére se járjanak rosszabbul. SZABÓ ISTVÁNNÉ: Tavaly a gumigazdálkodás értékelemzése volt az egyik jelentős szervezési feladat. Az értékelemzésben számszerűen kimutatható a gumiköltségek csökkentése. A megfelelő keménységű gumik a korábbinál lényegesen hosszabb ideig használhatók és ezzel komoly költségcsökkentést érhetünk el. Ebben az évben a helyi személy- szállítás értékelése készül. SZÍVÓS JÓZSEF: Mi most vettünk egy oltó-finomító berendezést, amellyel háromszor annyi oltott meszet tudunk előállítani ugyanannyi anyagból. Szerény becslésem szerint ebben az évben 250 ezer hasznot hoz, egyébként 200 ezer forintba került a berendezés. A festést is gépesítettük, új festőberendezést vettünk és vettünk hozzá mikromeszet. Ma ezt már mi gyártjuk és várható, hogy az áremelkedések ellenére sem lesz drágább a festés és meszelés, ráadásul a kézi munkát is megszüntettük. Csak „profik" dolga-e a munka jobb megszervezése? LENGYEL CSABA: Nem. Megvannak erre a demokratikus fórumok is: a termelési tanácskozás, a brigádértekezletek. Az itt elhangzott javaslatokat a tervkészítéskor figyelembe vesszük. Most például a lakatostevékenység átszervezésén dolgozunk, amelynek ötletét egy kirándulás adta. Borsod megyében jártunk, ahol a dolgozók olyan lakatosüzemet láttak, ahol külön volt egy daraboló, előkészítő műhely. Megtetszett nekik, elmondták, s most mi is átalaikítjuk az üzemet. 1/ ovácsné nyugdíjba 11 ment. Nem búcsúztatták, nem ünnepelték. Végtére is csak takarítónő volt az iskolában, s éppen elég más, igazgatóhelyettes satöbbi ment ugyanakkor, ki is gondolt rá. Alapjában nem is izgatta, kicsit belefáradt az egész intézménybe, talán titokban örült is, hogy eljött az ötvenöt. Még munkát is nézett. Négyórást, olyat, amit könnyebben tud végezni. Mert kell a kis kiegészítés. A probléma ott kezdődött, amikor a nyugdíjügyeket intézni kellett volna. Mert az iskolában erre nem került sor. Végtére is csak takarítónő volt, és éppen elég más, igazgató- helyettes satöbbi ment ugyanakkor. Meg különben is: Kovácsnéval mindig sok baj volt. Kepes K0VÄCSNE NYUGDÍJA volt jogos lakásigénye miatt gondot okozni az iskolának. Akkor, amikor más fontos dolgok is voltak. Egy lakásüggyel? Ki is hallott már ilyet!? így Kovácsné már több hónapja várt, de hiába. Fizetést már nem kapott, nyugdíjat még nem. A munkahelyét sem foglalhatta el, hiszen a munkakönyvé az iskolában volt. És Kovácsné tájékozatlannak bizonyult, nem ismerte a kis- és nagykapuk elméleti és gyakorlati jelentőségéi. A takarítás közben ennek kiismerésére nem jutott ideje. Azt viszont érezte, hogy a pénz hiányzik. De nagyon. Hogy bosszú volt-e vagy csak feledékenység, azt Kovácsné nem firtatta, egyszerűen nem fogta fel ésszel, hogy ahol annyi tanult ember van, aki ráadásul mást is tanít, hogyan nem képes intézni az ő dolgát. Hiszen nyugdíjba ment. Persze akkor nem egyedül, ment más, többek között igazgatóhelyettes is satöbbi. Aztán elindult panaszra. Ügye jogosságát nem is vitatták, sőt mi több, segítettek is rajta. Csak éppen azt nem értették meg sehol, hogy egy ilyen végtelenül egyszerű ügyhöz miért kell magasabb fórum közbeavatkozása. Nem is ügy. Jog. Törvényadta jog, nem is szokáson alapuló. .Kovácsné se értette. Igaz, ő csak egy takarítónő, aki egyszerű képletekben gondolkodik. Kovácsné azóta megkapta a munkakönyv bevonásáról szóló közlést, nyugdíjügye is elindult a maga útján. Talán hónapokig tart, amíg megkapja az első postai küldeményt. Volt vezetői talán elégedettek : .megmutatták Ko- vácsnénak, hogy mit érdemel az, aki saját problémájával gondot okoz másnak. p őleg, ha csak takarí1 tónő. Mert ugyanakkor mások, így igazgatóhelyettes satöbbi mentek nyugdíjba. Igaz is, az iskoláról jut eszembe: az ember holtig tanul. B. L. SZÍVÓS JÓZSEF: A hálós programozástól kezdetben igen sokan idegenkedtek. Ugyanígy volt ez akkor is, amikor az első betonkeverő- gép munkába állt, mert a kézi keveréssel, úgy gondolták, többet keresnek. Ma? Egészen más a helyzet. Mennyiben járult hozzá a szervezés a vállalati tervek teljesítéséhez? LENGYEL CSABA: Jelentősen hozzájárul. Ha a szervezés eredménye nagyobb teljesítmény lesz, akkor azonos idő alatt a dolgozó is többet keres. A gépkocsivezetőknek példáiul korábban szállítási pótlékot fizettünk, aztán amikor áttértünk az önrakodós gépek üzemeltetésére, a gépkocsivezetők bérét SZABÓ ISTVÁNNÉ: A dolgozók sok hasznos javaslatot adnak, ha pedig adnak, arra reagálni kell, hiszen a szervezőre is érvényesek a demokrácia játékszabályai. A reagálás leggyakrabban az, hogy szervezni kell és ennek mindig megvan a maga gazdasági haszna. SZÍVÓS JÓZSEF: Bár elhangzott a beszélgetésben, hogy sokszor idegenkednek a dolgozók az újtól, mégis azt kell mondanom, ők is kiveszik részüket a munkaszervezésből. A mi dolgunk is az, hogy ne misztifikáljuk a szervezést, hiszen nem az elnevezés a fontos, hanem annak eredménye: a rövidebb határidő, a minőségileg jobb munka, az anyaggal, az energiával és az idővel való hatékonyabb gazdálkodás. Balogh József Szívós József
