Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-11 / 213. szám
1975. szeptember 11. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A kohászatban sokféle új sére, ami jelenleg még 350— megoldással igyekeznek fo- 500 kilogramm a termelt kozni a nyersvasgyártás gaz- nyersvas minden tonnájánál, daságosságát. A nagyolvasz- További megtakarítás érhető tők méreteit állandóan nő- még el járulékos tüzelő- velik. Japánban és a Szov- anyag-befúvással is. Szén- jetunióban már 12—14 mé- és grafittömbök tűzálló tér medenceátmérőjű és 4000 anyagként való beépítésével köbméter hasznos térfogatú is javítani lehet a kohók ho- kohók épültek. Ezek napi zamát és élettartamát. A 7—10 ezer tonna nyersvasat befúvásra kerülő forró szél termelnek. Ezeknél az óriás hőmérsékletének 1300 C- kohóknál teljesen automa- fokra való emelésétől is jó tikus elegy-előkészítést, szál- eredményeket várnak, lítószalagos adagolást, kom- A kazahsztáni Karagandai binált olaj-, földgáz-, oxi- Fémkombinát legújabb óriás génbefúvást alkalmaznak. kohója a felsorolt fejleszté- Egyre inkább a nagy to- si tendenciák figyelembevé- roknyomás alkalmazására telével épül. Évi teljesítmé- törekszenek, valamint a nye 1 millió 800 ezer tonna kokszfogyasztás csökkenté- nyersvas lesz. Érckutatás a levegőből Kimerültnek hitt lelőhelyeken is talál készleteket a KAM—28 jelzésű új szovjet műszer. E kvantum-mágnes- ségmérőnek nevezett eszköz, amely külsőre egy kis repü- lőmodellre emlékeztet —, törzsének hossza 1 méter, átmérője 25 centiméter — mintegy negyven méter hosz- szú kötélen függ a nagy gép alatt. Ez a „kettős” 100—120 kilométeres oldalú négyzet fölött végez repüléseket. Útvonalai „között 4—5 kilométer a távolság. Amikor a repülőgép mágneses tulajdonságú hasznos ásványokat rejtő terület fölött repül át, a műszerben lévő alkáli ionok, vagy semleges gáz érzékeli a mágnesességet. A műszer munkaközegének atomjai gerjesztett állapotba kerülnek és energiakvantumokat bocsátanak ki. Ezeket az igen gyenge kvantumokat felerőVédekezés a porveszély ellen „Gravimetrie” néven újfajta pormintavevő készüléket szerkesztettek angol kutatók, azok számára, akik kéziszerszámokkal dolgoznak. A képen látható módon a hát-derék tájra erősíthető kis készülékben egy szivaty- tyú működik, amely szűrőbetéten át áramoltatja a munkás nyaka magasságában be- szívott levegőt. A szűrőn ösz- szegyűlt napi vagy heti pormennyiséget elemzésnek vetik alá, megállapítják az ösz- szetételét és azt, hogy eléri, vagy meghaladja-e a még káros következmények nélkül belélegezhető mértéket. Az emberi szervezet az orr, a torok és a tüdő szűrő, mosó és lekötő „berendezései” az 5 mikron átmérő alatti részecskék esetében nem tud minden veszélyt távol tartani. Éppen ezért a levegőnek ipari porral való szennyezettségét, a porszemcsék ösz- szetételét, nagyságát és koncentrációját ellenőrizni kell. Csak így lehet idejekorán megelőzni a mérgezéseket, a szilikózist, az azbesztózist vagy a tüdőrákot. sítik és a jelet a detektorra továbbítják. A detektor szolgáltatta adatokat mágneses térképeken rögzítik — majd számítógép dolgozza fel. A földfelszín ily módon való tanulmányozása csak általános jellegű. Ha viszont egy szakasz részletes átvizsgálására van szükség, a gép merőleges irányban is átrepüli a négyszöget. Az így kapott térképhálón kirajzolódik a földben rejlő ásvány-előfordulás. Még részletesebb vizsgálat esetén a műszert helikopterre függesztik. Ez esetben minimális magasságból, álló helyzetben is tanulmányozható az adott terület. Az élet egyik legfőbb feltétele, nem csupán a víz, hanem a jó víz. A jó víz az ember, az emberi élet számára annyira az élet feltétele, hogy az ENSZ alapokmánya is rögzítette valamennyi ember jogát a jó ivóvízhez. Sokan tudják, hogy a természetben előforduló vizek, elsősorban a talajvizek és forrásvizek nem mindig kifogástalan minőségűek. A kemény vizekben a szappan „megtúrósodik”, a száraz hüvelyesfélék nem főnek meg benne. Azokon a vidékeken, ahol a vízben (s a talajban is) kevés az oldható jód, tömegesen fordul elő a golyva. Hazánkban 1965 óta 33 járásban hoznak jódozott sót forgalomba, a golyva kifejlődésének megelőzésére. A talaj és a víz másik, ugyancsak parányi mennyiségben előforduló elemének, a fluornak a hiánya szerepel első helyen a gyermekek fogszú- vasodásának kifejlődésében. Az utóbbi években hazánkban is egyre több figyelmet fordítanak arra, hogy a szennyezett talajokból származó salétromos (nitrá- tos) vizek csecsemőknél (és szopós állatoknál' is) a mesterséges tápszerekhez keverve, vagy teaként itatva, élet- veszélyes, elkéküléssel és fulladással járó betegséget okoznak. Ezért kell minden községben kijelölni a csecsemők táplálásához is alkalmas vizet szolgáltató kutakat. A talajvízből táplálkozó, ásott kutak e „természetes” A gravitációs hullámok mérése Aki a földgolyó remegését, a Föld folyékony belsejének árapályát akarja megfigyelni; az minél távolabbra igyekszik a felszín óráról- órára változó, szeles-zűrzavaros világától. Ilven kutatásra és elmélyülésre egyaránt alkalmas helyet találnak a gravitációs hullámok kutatói Colorádó elhagyott aranybányáinak a mélyén. Egy ilyen bányában, hatvan méterrel a felszín alatt helyezte el Levine amerikai fizikus a kísérleti berendezést, amellyel a világűrből érkező gravitációs hullámok által mozgásba hozott földkéreg rezgéseit kívánta észlelni. A műszer elvben igen egyszerű. Egyetlen nagyméretű interferométerről van szó, amelyben egy héliumneon lézerfénye 30 méteres út megtétele után visszaverődik egy pillérre helyezett tükörről és ezáltal pontosan stabilizálja a kibocsátó lézer fényének rezgésszámát: a visszaverő tükörig megtett út éppen a fényhullámhossz felének egész számú többszöröse kell legyen. A rezgésszám tehát érzékenyen követi a műszer hosszúságának változását, melyet a tartó pillérek közötti földkéregdarab hosszának esetleges hullámzása okoz. A változó rezgésszámot összehasonlítva pgy metánnal stabilizált hasonló lézer állandó rezgésszámával, érzékeny műszert nyerünk a hosszváltozások mérésére. Az elmélet alapján azt várjuk, hogy a világűr periodikusan változó objektumaiból, egymás körül keringő ikercsillagaiból és a pulzárokból hozzánk érkező gravitációs hullámok éppúgy megrezeg- tetik a földgolyót, mint a távoli kiáltás az ablaküveget. A fenti kísérletben ezeknek a rezgéseknek az észlelése volt a cél, annak ellenére, hogy a műszer által biztosított hihetetlen pontosság is csak arra elég, hogy a várt hatás mérhetőségének határáig juthassunk. A helyzet ugyanis az, hogy a világűrben a hozzánk legközelebb eső intenzív gravitációs hullám forrásai roppant mesz- sze vannak, úgyhogy az ideérkező sugárzás erőssége kicsiny, és csak arra elég, hogy a földkéregben — a becslések szerint — relatív hosszváltozásokat hozzon létre. Nem csoda tehát, ha Levone első kísérletében a keresett hatás helyett egy másikat talált — a földkéreg egy „saját” zaja „túlharsogta” a gravitációs hullámokat. Ez a saját zaj viszont magában véve érdekes: a földkéreg periodikus összenyomódásáról, széthúzódásáról van szó, mely a felszíni légnyomás ingadozásai miatt jön létre. Ennek vizsgálata után most- már ismét a gravitációs hullámok észlelése a feladat. Ennek érdekében Levine több hasonló berendezésének analizátorában talán megjelenik a „külső”, gravitációs hullámforrás által keltett jel, amelynek észlelése óriási tudományos jelentőségű volna. Adatok távfeldolgozása Az elektronikus adatfeldolgozást fokozott mértékben vezetik be olyan üzemekben és intézményekben is, amelyeknek adatmennyisége nem indokolja egy külön feldolgozó gép beszerzését. Ilyenkor meg kell oldani a decentralizáltan „termelődő” adatok átvitelét egy adatgyűjtőhelyre, s onnan a feldolgozó központba. Az adatok távátvitele és távfeldolgozása új feladatok elé állítja . a híradástechnikát. Meg kell oldania az adatoknak a távközlési hálózaton át való átvitelét, s megfelelő adatgyűjtő és adatátviteli berendezéseket kell a távfeldolgozásban érdekeltek rendelkezésére bocsátania. NDK-beli szakemberek olyan távadatberendezést fejlesztettek ki, amely 5—20 adatállomásból (adatfelvevő berendezésből) és egy vevőből áll. veszélyeit tetézi, hogy a használatba kerülő új anyagok, vegyszerek az emberek hibájából gyakran bekerülnek a kútba. A kút környékén kiöntött mosó-, vagy öblítővíz beszivárog a kút vízébe is; főleg a majorokban, mezei kutakban ismételten mutattak ki mérgező műtrágya-, növényvédő és gyomirtó szer maradékokat, s ebből nagyobb tragédia is származott. A víz vegyi szennyeződése (mérgeződése) mellett igen nagy a veszélye a kútvizek bakteriális fertőződésének is. Az ember, az állat, a madár székletében nemcsak a közismert „koli” fordul elő, hanem számos esetben fertőző betegségek kórokozója is. Ezt igazolja, hogy az 1952 óta kivizsgált, tömeges, ivóvízeredetű járványoknak jelentős százaléka keletkezett fertőzött kútvíztől, éspedig elsősorban a kutak környékének elhanyagolt, szennyezett volta miatt. A világszerte végzett vizsgálatok egyöntetű megállapítása, hogy a kúttól valamennyi szennyező forrást (árnyékszék, trágyadomb, istálló, emésztőgödör stb.) legalább 20 méter távolságra (vezetékes vizeknél legalább 50 méterre) kell eltávolítani, elhelyezni, hogy a talajvíz áramlása nagy vízhasználat' esetén se szívja be a szeny- nyező, mérgező, fertőző anyagokat a kút vízébe. E távolságokon belül elhelyezett szennyező források ugyanis — s ezt ismét sok eset bizonyítja — hosszabb- rövidebb idő alatt, de biztosan elszennyezik a kút vízét. Sajnos, mégis hány helyen nem tartják be ezeket a szabályokat! A legtöbb falusi udvaron fedetlenül tátong a kút az ég felé, pedig tudott dolog, hogy a levegőből eredő szennyeződés ellen csak a lefedés védi a kút vízét. Az egészségvédelem műszaki követelményeit a zárt (szivattyús) kiemelő szerkezetek elégítik ki, de megfelelőek ilyen vonatkozásban a vert kutak is, ha azokat megfelelő helyen létesítik. Egészségünk védelmére időnként a közkútakat is, de az idénymunkák megkezdése előtt a mezei kutakat feltétlenül meg kell vizsgáltatni, rendbe kell hozatni. A jó víz — jó egészség. KERTBARÁTOKNAK Szeptember 5-én és 6-án kétnapos országos tanácskozás keretében ünnepelte a Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetsége fennállásának ötéves évfordulóját. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége, mely a mozgalom legfőbb védnökségét magára vállalta, 1973-ban a taiozgalomról hivatalos állásfoglalást tett közzé. Többek között kijelenti, hogy a kiskertek által előállított terméktömeget a népgazdaság nem nélkülözheti. A kiskertek nem vetélytársai, hanem egészséges kiegészítői a nagyüzemi kertészeteknek, mert főként a fajtaválasztékot gazdagítják. a munkaigényes, magas biológiai értékű, bogyós és csonthéjas gyümölcsfajokat, valamint a primőr zöldségfélék jelentős részét állítják elő. A kertek a nagyüzemileg nem művelhető, illetőleg a parlag területek hasznosításával a nemzeti jövedelmet jelentékenyen növelik. Ezek a földek nagyrészt csak családi műveléssel, kiskerti technológiával és felszereléssel hasznosíthatók. A társadalmi szövetség hangsúlyozza, hogy a mozgalom nem a kertet helyezi tevékenysége ükért és az ember középpontjába, hanem a kertben tevékenykedő, ott regenerálódni, pihenni és alkotni vágyó embert. Nem tekinti követendőnek azok példáit, akik számára a kert egy újfajta rabszolgaságot jelent, ami miatt kénytelen lemondani a közösségi életről, a kultúrálódásról, a közéletbe való bekapcsolódásról. A kert szolgálja az embert és ne fordítva. Az előadó a továbbiakban szólt a kertbarátok közösségének önkéntes művelődéséről, szakmai ismereteik bővítéséről. Végül foglalkozott a kertészkedéssel járó gondokkal is. A jó eredmény eléréséhez szükséges anyagok és eszközök ugyanis jórészt még a hagyományosak, a jól bevált új fajták, a munkát megkönnyítő szerszámok és eszközök nehezen jutnak el a kertészkedő tömegekhez. Gyakori panasz, hogy a szerszámok és eszközök anyagminősége gyenge, az importból származó kisgépek drágák, ritkán és kis választékban kaphatók. A tudomány legújabb eredményei meglehetősen hosszú idő alatt jutnak el az érdekeltekhez. Alapul véve azt a tényt, hogy hazánkban ma már csaknem 2 millió család, közel 1 millió hektár területű kertet müvei, a fenti gondok — társadalmi méreteiknél fogva — nemkívánatos hatást váltanak ki. Inántsy Ferenc Hogy lesz az almából áru? Az elmúlt napokban megkezdődött a jonatán alma körsze- dettként való értékesítése. A starking fajtát néhány nap múlva lehet szedni e célra. A körszedett almát a kereskedelmi vállalatok hütőházában tárolják, s a külföldi vevőpartnereknek később értékesítik. Hűtőházi tárolásra csak a kiváló minőségű és megfelelő időben szedett alma alkalmas. A fáról azokat a gyümölcsöket szedjük le e célra, amelyek színeződése jonatán esetében 50—60 százalékos, a starkingnál 70 százalékos. Ebben az időszakban csak a korona külső részéről szedjük le az almát, mert a belső része még nem kellően színeződött. Arra törekedjünk, hogy az elkészített áru különleges minőségű legyen, amelyre jellemző, ' hogy ép, egészséges, ' fertőzéstől és törődéstől mentes, gondosan szárral szedett. A szállítmány 80 százalékának minimálisan ilyen minőségűnek kell lenni. A jonatán fajtát 60— 75 milliméter. a starkingot 65—95 milliméteres nagyságig értékesíthetjük körszedett almaként. A gyümölcsöt ládába rakjuk, amelynek aljára és oldalára Da- pírt kell elhelyezni. A leszedett gyümölcsöt ideiglenesen hűvös, párás helyen tároljuk. A kistermelők a körszedett almát saját maguk készítik áruvá, ezért érdekük, hogy a fenti követelményeket betartsák. Karádi István A kajszi- és őszibarackfák ágelhalása A hazánkban általánosan elterjed gombás betegség a kajszi- és őszibarackfák ágelhalását okozza. Erős fertőzése részleges, vagy teljes koronapusztulást okoz. A baktériumos kajszigutaütés kórokozójával együtt nagymértékű fapusztulást okozhat. Mivel jelentős károkat idézhet elő, érdemes a betegség tüneteivel, a fertőzés lehetőségeivel és az ellene való védekezéssel foglalkozni. A betegség az ágakon a fertőzés helyénél kialakuló ráktünetekkel válik szembetűnővé. A fertőzött részek ágvastagodása megszűnik, rajta a háncsrészek elhalnak. Az elhalt rész körül viszont erőteljes ágvastagodás indul meg, az elpusztult szövetek tápanyag- és vízszállításának ki- egyenlítésére. A betegség terjedésével az évente képződött sebhegesztő szövet elhal, és a kezdeti fertőzés helyét körkörös gyűrűkben fogja körül. A háncs és a faszövet károsodását erős méz- gásodás kíséri. A beteg ágak a kajszinál nyáron gutaütés szerűen halnak el. Ez a tünet az őszibaracknál ritka, a pusztulás általában fakadás előtt vagy rügy- fakadáskor következik be. Az éves vesszők a gyümölcsko- csány alapokon sérüléseken (jég. rovarrágás, metszéshely) keresztül fertőződnek. Az itt létrejött fertőzés nem okoz krónikus betegséget, hanem a veszők gyors pusztulását eredményezi. A védekezési eljárásoknál ezeket figyelembe kell venni. Jégveréskor, szüret után, metszés után Ortocid, vagy Zineb szerekkel ajánlatos permetezni. Lombhullás után az utolsó permetezést réztartalmú szerrel érdemes elvégezni. Az ágsérüléseket, a kivágott rákos sebeket sebkezelő anyagokkal kell lezárni. A metszést lehetőség szerint közvetlen a rügyfakadási időszak előtt célszerű elvégezni. Ekkor a sebek beszáradása, beforradása gyorsabb, ezen kívül a metszéshelyeket a téli fagy nem roncsolja. A sebzések a fertőzésre a be- száradásig a legfogékonyabbak. A metszés után közvetlen célszerű Orthocid, vagy Zineb szerekkel lemosásszerűen permetezni. A fertőzés lehetősége gyakorlatilag egész évben fennáll, de a kórokozó gomba megtelepedésére az őszi és a tél eleji sérülések a legalkalmasabbak. A betegség elleni eredményes védekezés érdekében, ezért ajánlatos a gyümölcsszedés és a lombhullás utáni permetezések elvégzése. Endreffy Zsolt megyei növényvédő állomás A mezőgazdasági kiállításon a Rába cég bemutatja a kooperációban készített nagy teljesítményű Rába-STEIGER traktorait. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK TÖBB NYERSVAS Jó víz — jó egészség...
