Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-11 / 213. szám
KELET-MAGYARORSZÄG 1975. szeptember 11. 1 A IV. ötéves terv teljesítése Á gyorsabb haladás alapja A tervezettnél gyor- ** sabban növekedett a nemzeti jövedelem, az ipari, a mezőgazdasági termelés, több lakás épül fel. öt év alatt az egy főre jutó reáljövedelem 23, az egy keresőre jutó reálbér 16 százalékkal emelkedik. Ezzel eléri a tervtörvényben megjelölt színvonalat, holott — mint az Írás első részében utaltunk rá — népgazdaságunkat kedvezőtlenül érintették a tőkés világgazdaságban végbemenő folyamatok. Mindent összevetve: nincs okunk a pesszimizmusra. Ám az sem véletlen, hogy a Központi Bizottság beszámolója a XI. kongresz- szuson nem mást, hanem a „kielégítő” jelzőt használta a IV. ötéves terv négy évének eredményeivel kapcsolatban. Hogyan értelmezzük ezt a kifejezést? Úgy, hogy meglévő adottságaink célszerűbb kihasználásával előbbre állhatnánk. Szóltunk a beruházásokról. Itt a már megkezdettek befejezésének gyorsítása, az újak alaposabb előkészítése elengedhetetlen, egyrészt még a IV. ötéves terv jobb teljesítése, másrészt az V. ötéves terv szilárd megalapozása érdekében. Gazdag a példatár. Hiszen nem beszéltünk az építőiparról, ahol az eredetileg számított 7—8 százalékos évi építési-szerelési értéknövekedésnek csak ' a felét könyvelhették el, s bár nőtt a gépesítettség, a házgyári hálózat, ,a munka termelékenységének emelkedése szintén nem éri el a negyedik ötéves tervben Célként szereplőt. Adottak a lehetőségek a jobbra, többre? Fölösleges a bizonykodás. Napjainkban aligha akad olyan gazdasági egység, ahol ne készülnének az V. ötéves tervre. A legjobb felkészülési mód azonban a IV. ötéves terv hiánytalan megvalósítása, a végrehajtás tapasztalatainak értő elemzése, a tanulságok összegezése! Nem fogadkozásra van szükség, hanem . a teendők helyes értelmezésére. Annak felismerésére, hogy mindenfajta tevékenységnél a döntő a munka társadalmi termelékenységének eddiginél gyorsabb növelése. Ahogy alapvető a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítása is. Ettől viszont elválaszthatatlan a tudományos-technikai forradalom gyorsabb hazai kibontakoztatása. Nem a pongyolaság okán került három egymást követő mondatba a gyors szócska. Hanem mert — amint azt a XI. kongresz- szus határozata kimondja — „a következő időszakban egész gazdasági tevékenységünk fő feladata a társadalmi termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése.” Ez pedig csak akkor érhető el, ha a haladás gyorsabb lesz a legfőbb népgazdasági területeken, tevékenységekben. A népgazdaságban a " termelés fajlagos költségei csupán 2,5 százalékkal csökkentek, ami a lehetőségekhez mérve szerény haladás. A negyedik ötéves terv volt az az időszak, amikor rá kellett jönnünk: növekedés és takarékosság, fejlesztés és hatékonyság elválaszthatatlanul összetartoznak. Elvi igazságként ezt eddig is tudtuk. Most már azonban gyakorolnunk szükséges. A jelenlegi tervidőszakban a termelés növekedése — szemben a korábbi ötéves tervekkel — mentes a nagy ingadozásoktól. Akkor a grafikon görbéje mögött sok minden rejtve maradt, most, az egyenletes vonal mögül előbukkannak a lazaságok, mulasztások. Tekintélyes szerepet játszottak a központi fejlesztési programok abban, hogy az ötéves tervnek megfelelően változott, korszerűsödött a termelési szerkezet, bár néhány területen a haladás lassúbb az eredetileg meghatározottnál. Része van — s nem csekély — a középtávú program sikereiben a szocialista integráció kibontakozásának és gazdagodásának, ahogy a termelési mozgalmaknak ugyancsak. Ésszerűbb, magasabb színvonalú gazdálkodást tükröz a negyedik ötéves terv eddigi teljesítése, mint amilyen a megelőző középtávú tervek esztendeiben folyt. Fogalmazhatunk úgy is: megkezdtük gazdaság- fejlesztésünk intenzív szakaszát, közelebb kerültünk ahhoz a célhoz, hogy gazdaságilag is fejlett országgá váljunk. Az egész változás azonban csak akkor lehet tartós, kiegyensúlyozott, ha minél több rész is ugyanazt tükrözi, mint az egész. Ezért döntő jelentőségű, hogyan sikerül befejezni az idei esztendőt — s vele a negyedik ötéves tervet —, hiszen ezzel zökkenőmentes, eredményes átmenetet alapozunk meg az ötödik ötéves terv kezdetére. M. O. A kisvárdai Vulkán Öntödei Vállalatnál Feskó Ferenc és Sipos József vasöntők hagyományos technológiával radiátoröntést végeznek. (Gaál Béla felv.) Az OMÉK D pavilonjában Az együttműködés eredménye Az utóbbi hetekben lapunkban többször hírt adtunk már az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás kiemekedő eredményeiről, bemutattuk a megyei díjnyerteseket. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még bizonygatnunk kellett a nagyüzem fölényét, ma már a kiállításon is az eredmények mindennél ékesebben beszélnek. Túl vagyunk azon is, hogy a mezőgazdaság és az ipar egymásra utaltságát kelljen magyarázni, hiszen a most megrendezett kiállítás főszereplői a gépek. A jelentőségénél azonban kevesebb szót ejtünk a nemzetközi együttműködésről, a KGST szerepéről. Százhatvan új fajta — Kialakult a traktorlépcső — Kooperáció az állattenyésztésben Szovjet gépek a mezőgazdasági kiállításon. Bezosztája, Mironovszkája A kiállítás D pavilonja mutatja be a tagországok mezőgazdasági együttműködé- sét.^Ebben a pavilonban láthatjuk mire jutott Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, NDK, Románia és a Szovjetunió mezőgazdasága. Nincs titkunk egymás előtt, a legjobb növény-, állatfajták és gépek közös kincsünk. Az utóbbi tíz év alatt tizennégy növényből 800 fajtát vizsgáltak meg a tagországokban és 160-at termelésbe vontak. A szovjet Bezosztája, a Mironovszkája búzanevek olyan megszokottak már a magyar mezőgazdaságban, mint 30 évvel ezelőtt a Bánkuti, vagy a Székácsi fajták. A búzaterület 87 százalékát szovjet nemesítésű magból vetjük. Ezekkel a fajtákkal növekedett az utóbbi évtizedben kétszeresére a nagyüzemekben a kenyérgabona termésátlaga. Megyénkben valamikor híres volt a kis- várdaí csíkos, vagy a penyi- gei fekete napraforgó. Az utóbbi években azonban a krasznodári fajták teljesen háttérbe szorították ezeket. A szovjet napraforgók korábban érnek, több az olajtartalmuk és kombájnnal arathatok. Az NDK-ból származó csillagfürt a lengyel, csehszlovák burgonya, a bolgár paradicsom és paprikafajták mindmind növelték a magyar termelőszövetkezetek jövedelmét. A mi vetőmagvainknak, különösen a hibrid kukoricánknak nagy híre van a tagországokban. Szívesen vásárolják a kertészeti magvakat, a bükkönyt és lucernavetőmagot, amit mi termelünk. Tíz év alatt 30 ezer tonna hibrid kukorica-vetőmagot és 1500 tonna bükköny-, valamint lucernavetőmagot szállítunk a baráti államokba. A KGST- országok nemcsak a vetőmagot, hanem a termelés technológiáját, a feldolgozási és raktározási tapasztalatokat is átadják egymásnak. Törpék és óriások Felsorolni is nehéz lenne, hogy melyik országból, milyen gépeket kapunk. Az ösz- szefogást jól példázza, hogy a KGST-n belül kialakult a mai gazdálkodási szintnek A nagydooosi tsz nagy gyapjúhozamú birkáit állították ki. (Elek Emil felvételei) megfelelő traktorlépcső. A D pavilon előtt ott sorakoznak a legkisebb kerti és az óriás traktorok. A csehszlovákok tizennégy lóerős T4—K kis traktora a kertészek fürge masinája. A bolgárok T 54-es lánctalpasa elsősorban a szőlőművelés gépe. Ezeket követik a középgépek, mint a szovjet DT- és MTZ-családok. Látható a kiállításon az új csehszlovák Zetor, ami a 120 lóerejével már a nagyobb gépek közé tartozik. A lépcső következő gépe a 150 lóerős T—150—K típus, majd a 200 lóerős, gumikerekes K;—700- as — mind a kettő szovjet — zárja a külföldi gépek sorát. Végül a legnagyobb teljesítményű a magyar Rába-Stei- ger traktor, ami 245 lóerős. Nagy sikert arattak a szovjet és NDK-kombájnok. A csehszlovák MOTOKOV vállalat bemutatta a csehszlovák —magyar kooperációban készült SPS—420 típusú önjáró takarmánybetakarító gépet. Sok érdeklődő szemlélte a szovjet és csehszlovák cukor- répa-betakarító gépeket, a lengyel és NDK gyártmányú burgonyatermesztő gépeket. Hús- és baromfi- kombinátok Az állattenyésztési kooperáció is egyre nagyobb méreteket ölt. A sertés-, de különösen a baromfitenyésztés magyar tapasztalatai aratnak nagy sikert a szomszédos országokban. A bábolnai tröszt több baromfikombinátot szállított már eddig is a Szovjetunióba. Sertéstenyésztésünkben nagy szerepe van a Szovjetunióból származó észt lapály fajtáknak. A juhok szovjet merinóval való keresztezése több mint egy kilóval növelte nálunk a gyapjú egyedenkénti hozamát. A Szovjetunió többször segített már értékesítési gondjainkon, így történt ez a múlt évben is, amikor a Közös Piac zárlata miatt több tízezer hízott szarvasmarhát a Szovjetunió vett át tőlünk konvertibilis valutáért. Az élelmiszeriparban a magyar és bolgár gyümölcs- és zöldségkonzervek örvendenek nagy kelendőségnek. Fejlett a magyar húsipar is. Mongóliában magyar szakemberek építettek és működtetnek egy hatalmas húskombinátot. Ugyanott építettünk egy nagy teljesítményű állatgyógyászati gyárat. Augusztus végén hazánkban ülésezett a KGST mező- gazdasági állandó bizottsága. Megvizsgálták az együttműködést a takarmánytermesztésben és gyártásban. Tárgyaltak a' vetőmagszaporítás további teendőiről és az állat- gyógyászati termékek gyártásáról. A tudományos és műszaki együttműködés vizsgálata mellett a tanácskozáson nagy teret kapott a környezetvédelem közös fejlesztése. Az aláírt egyezmények újabb távlatokat nyitnak a tagországok mezőgazdaságában. Aki túl akar tekinteni hazánk határain, meg akarja ismerni barátaink eredményeit és egyre szélesedő kapcsolatainkat, az ne kerülje el a kiállítás D pavilonját. Cs. B. Kié legyen egymillió ? Kié legyen egymillió forint? A tiszabezdédi Kossuth Tsz-é, vagy a Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalaté? Ebben a kérdésben döntött a közelmúltban a megyei gazdasági bíróság, mert a hosz- szú évek óta szerződéses viszonyban lévő két közösség nem tudott megegyezni rajta. A vita előzménye még a múlt évben történt, amikor a téesz — mint évek óta mindig — teljes almatermését a MÉK-nek adta el. A szállítás mindjárt a szedés után történt, tehát a MÉK úgy vette az almát, ahogy az megtermett, mert a termelőszövetkezetnek nem volt ereje ahhoz, hogy osztályozza csomagolja, sőt a szüretet is csak a katonák és a diákok segítségével sikerült elvégeznie. Csakhogy a tavalyi ősz alaposan eltért a többitől: a sok csapadék, a sok esős nap miatt megkéstek a szedéssel és ez nem használt az almának sem. A szállítás azonban ettől függetlenül — ahogy az idő engedte — folyamatos volt, ám amikor az elszámolásra került sor, a szövetkezet kevés pénzt kapott. Kilencmillióra számítottak, és a korábbi évekétől magasabb termés után mindössze hatmilliót kaptak. Az ok pedig az volt, hogy — különösen a betakarítás utolsó időszakában leszedett alma legnagyobb része csak B III, illetve léalma minőségű volt, amelyet a MÉK nem a szerződésben meghatározott áron, hanem szabad áron vásárolt fel. A gazdasági bíróság döntött: a MÉK-nek kellett megfizetni az egymillió forintot, hiszen a szerződében rögzített ártól egyoldalúan nem lehet eltérni. Illetve tulajdonképpen el lehet, de ebben az esetben a MÉK-nek előre tájékoztatni kellett volna a szövetkezetét, hiszen a magas termés ellenére sokkal jobb értékesítési lehetőséget talált volna a téesz magának: a SZATÉV még a MÉK szerződött árától Is többet adott volna a téesznek a tartós tárolásra alkalmatlan, de gyors fogyasztásra alkalmas almájáért. És még valami: az évek óta meglévő szerződéses kapcsolat alapján minden évben a szerződés szerint fizetett a MÉK, nem lehet kivétel tehát egy olyan év, amikor az együttműködési kötelezettség mindkét fél és a népgazdaság érdekeire is kiható teljesítését követelte meg. Eddig a példa, amely ha valamikor, akkor most, a felvásárlás kezdetén aktuális. Igaz, a szerződéseket már régen megkötötték, ám amint a leírt eset tanúsítja: előfordul, hogy ez sem elég. A papírtól többre van szükség: korrektségre, és ennek érvényesnek kell lenni termelőre és felvásárlóra egyaránt. Kétségtelenül igaz, hogy több példát lehetne felhozni ennek ellenkezőjére, arra, amikor kisebb termés után a termelő mondta fel egyoldalúan a szerződést, illetve nem tartotta magát ahhoz, mert máshol jobb piacot talált. Tanulság tehát mindenki számára akad: sem a termelőnek, sem a felvásárlónak nem szabad elrontani jó kapcsolatát, mert lehet, hogy egy-egy évben a „partizámkodás” is hoz néhány ezer, vagy százezer hasznot, hosszú távon azonban csak ráfizetni lehet! Balogh József
