Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-11 / 213. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. szeptember 11. MUNKÁNK A SÓSTÓN A megyénkben évente létrehozott termékek értéke mintegy huszonhárom milliárd forintra rúg. Ennek nagyobb részét — tizenhárom milliárdot — a mezőgazdaság termeli. Kétszer annyian dolgoznak a mezőgazdaságban, mint az iparban — bár a kettő aránya gyorsan változik. 178 mezőgazdasági szövetkezete van Szabolcs-Szat- márnak, nyolc állami gazdasága, tizenöt tsz-társulása. A jubileumi termékbemutatón nem a valóságos aránynak megfelelő a mező- gazdaság részvétele: mindössze hat termelőszövetkezet, két állami gazdaság és néhány, a mezőgazdasági termékek értékesítésével, feldolgozásával foglalkozó vállalat jelentette be, hogy részt vesz a kiállításon. Jonatán és starking Csaknem ötezer hektáros területen gazdálkodik a Nyírmadai Állami Gazdaság. Fő profilja a téli alma termesztése, amellett nagy hozamú hollond burgonya termesztésével is egyre növek-_ vő mértékben foglalkoznak. A kiállításon bemutatásra kerülő burgonyafajták: desi- ree, rozalie, cardinal. A gazdaság. burgonya-termésátlaga idén eléri a 250 mázsát hektáronként. Az alma területe tizedrésze sincs az összes területnek — az állami gazdaság termelési eredményének mégis több, mint hetven százalékát teszi ki az ott rneg- termő gyümölcs. Főleg jonatánt és starkingot érlelnek a fák — ezekből mutatnak be Sóstón néhány szép példányt. Hűtőház, gyümölcslé A Nyírlugosi Állami Gazdaság területe másfél ezer hektárral kisebb a nyírma- daiénál — más viszont a művelési ágak megoszlása: nagyobb az almás, sok az erdő. Mivel, főleg a gyümölcs- termesztéssel foglalkoznak, a termés biztonságos megóvása érdekében egy ötszáz vago- nos hűtőházat épített a gazdaság — sőt, egy ugyanekkora gyümölcslé-feldolgozó üzemmel is rendelkeznek. 1972-ben kezdték meg új, korszerű almafajták ültetését — ez év őszén befejezik a 180 hektárosra tervezett telepítést. A már termő intenA mezőgazdaság milliárdjaiból Áruval megrakott járművek, sürgő-forgó emberek népesítik be a sóstói kultúrparkban felépült kiállítócsarnokot — rendezik a résztvevők a szeptember 14- én délután megnyíló jubileumi termékbemutató kiállítást. Sorra a helyükre kerülnek az ipari és mezőgazdasági termékek, a tablók, fotók, rajzok. Szabolcs- Szatmár beköti Szik néhány hétre a csarnokba. zív fajták átlagtermése ötszáz mázsán felül van hektáronként. Hétmillió tojás Korszerű nagyüzemmé fejlődött a huszonhét évvel ezelőtt alakult nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet, 2700 hektáron gazdálkodik a tsz. Idén a következő fontosabb termékeit értékesíti a tervek szerint: 220 vagon kenyérgabona, 410 vagon *zöldromfinevelő telep második felét — többek között ezt is bemutatják a kiállításon felállított tablókon. Megtekinthetik a látogatók a szarvasmarha- és sertéstelep fényképeit is — a telepek eredményei a dolgozók szakképzettségének növekedését is jelzik. A sertéstelep tizenhét betanított dolgozója például most ősszel teszi le a szakmunkásvizsgát. Savanyú homokon Almaszüret a Nyírmadai Állami Gazdaságban HOZZÁSZÓLÁS Hol kell partnert keresni... Nem is dolgoznék olyan emberrel együtt, aki azt mondja, hogy másodállásban képes egy művelődési ház munkáját teljesen ellátni (még főállásban sem könnyű) mert biztos vagyok felőle, hogy nem őszinte. Bürget Lajos „Partner nélkül” című cikkében azt írja egy járási művelődési központ külső munkásairól, hogy kényelmesen, félvállról a pénzhez illő mértékben dolgoznak. Egyetlen egy papír sincs előttem, egyetlen statisztikát sem ismerek munkájukról, sőt azt sem tudom melyik járásról van szó, mégis azt mondom, hogy nem kevés munkát végeznek, hanem sok fölöslegeset. Biztos, hogy nem több órai munkát vár az intézmény a havi néhány száz forintért, hanem tartalmasabbat. Nem én találtam ki a falusi közművelődési tanács fogalmát, nem is hiszem, hogy egyetlen egy népművelő is lenne, aki nem ismerné a márciusi párthatározatban megfogalmazódó követelményeket, az üzemek, termelő- szövetkezetek intézkedési tervével kapcsolatosan. A munkát valahol innen kellene keresni. Kapcsolatok, együttműködés... biztos sok segítség, felajánlás születne, s nemcsak egyes rétegek, csoportok kiszolgálását végezné a művelődési ház. Ma már nem kell hősi dalt zengeni arról, ha egy vezető a falusi népdalkörben együtt énekel a beosztottjaival, nem szégyelli a párt-, vagy a népfronttitkár sem, hogy citerázik a falusi zenekarban és ha elvétve is működnek még felnőtt színjátszókörök, amelyben szintén nem szégyen a rang, funkció. Nem hátrányos, inkább előnyös, ha a népművelő pedagógus (mellékfoglalkozásban) hiszen így könnyebben szószólója lehet az oktatás és a' művelődés egységének és jobban átlátja azt az utat, amely az iskolapadtól a művelődési ház szakköréig visz.. A falu közművelődési tanácsa attól is megóvja a művelődési ház igazgatóját, hogy munkájára a hozzá nem értő bélyeg kerüljön. És még egy, ha a közművelődés egy falu életében nemcsak papírforma, hanem közügy, akkor annak tábora és tartalma is lesz. Pálinkás László Újjászülető város Korszerű sertéstelep a Ságvári Termelőszövetkezetben Két és fél ezer hektár a nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezet területe — ám ennek hetven százaléka savanyú homok. A gyümölcs látszott a legalkalmasabbnak erre a talajra — 1962-ben 540 hektáron korszerű gyümölcs- telepítést hajtottak végre. Zöme alma, emellett barackot, szamócát, ribizkét termesztenek. 1974-ben a termelőszövetkezet több, mint harmincegy millió forintos árbevételre tett szert a gyümölcstermesztés révén. A kiállításon az általuk termelt gyümölcsökből mutatnak be néhány fajtát. T. Gy. Gyökeres változások napjait éli a kubai főváros. A központilag jóváhagyott általános* lakásrekonstrukciós program keretében a csaknem kétmilliós metropolisban több mint 200 000 lakást bontanak le, illetve újítanak fel teljes egészében. Ily módon szinte újraépül Havanna. A rekonstrukciós munkálatok során egész kerületek tűnnek el és születnek újjá szebb, modernebb köntösben. A forradalom győzelmét megelőző időszakban az ország lakáshelyzete szegényes volt. Több mint 2 800 000 vidéki és külvárosi lakásból hiányzott a villanyvilágítás és a fővárosban is 400 000 család sötét és egészségtelen sikátorokban lakott. Havannának ezt az arculatát az ide látogató gazdag turisták nem ismerték, nekik csak a gazdagok Havannáját mutatták meg, a fényes belvárosi kirakatokat, az éjszakai mulatókat és játékkaszinókat. A népi Kuba a forradalom győzelme után szinte azonnal hozzálátott fővárosának szépítéséhez. Már 1959-ben bevezették az ötemeletes típusépítkezési technológiát, amely azonban még a hagyományos építkezési módszereken alapult. A hatvanas évek elején kísérletezték ki és kezdték alkalmazni a Nagy panel—4 elnevezésű korszerű lakásépítkezési technológiát, s lényegében ma is ezen alapul a főváros lakásrekonstrukciója. Az elmúlt években felépített házgyárak ma már elegendő előre gyártott elemmel látják el az építőipari vállalatokat. 1974-ben, az általános rekonstrukciós program indulási esztendejében csaknem 5000 új lakás épült a kubai fővárosban és számos lakótömb rekonstrukciója valósult meg. Az idei tervek 6000 új lakás átadását és ugyanennyi építésének a megkezdését irányozzák elő. A lakásokkal párhuzamosan új középületeket, ellátókat és szolgáltató intézményeket is építenek, bölcsődékkel és óvodákkal, valamint bevásárlóközpontokkal egyetemben. A lakásrekonstrukciós program jellegének meghatározásakor a szakemberek — gondos mérlegelés után — a magasépítészet mellett döntöttek. Az idén kezdik -alkalmazni, egyelőre még kísérleti jelleggel, a Nagypanel IMS elnevezésű jugoszláv magasépítészeti technológiát, amely 22 emeletes lakóházak építését teszi lehetővé gyors és gazdaságos módon. 1976-tól kezdődően már tömeges méretekben építenek magas épületeket e technológia alapján. Ugyanakkor előrehaladott szakaszba érkezett újabb, még nagyobb termelékenységű és a kubai hagyományos építészeti elemeket szervesen ötvöző lakásépítkezési módszerek és techológiák kidolgozása. (BUDAPRESS-PRENSA LATINA) Fél tisztaság „Nem megoldott a kukaedények központi tisztítása, fertőtlenítése, így a kukaedények különösen a nyári időben önmaguk is bűzös légytenyésztő helyként minősíthetők” — állapítja meg a Nyíregyházán készült általános közegészségügyi felmérés. Amint ez igaz volt a nyáron, éppúgy igaz ma is. Any-, nyi a különbség, hogy csökkent a meleg. Ez azonban a tényeken mit sem változtat. A városban a bérházak környékén megjelentek a hangyák és a csótányok a kukák körül. Általános jelenség és jogos panasz, hogy az utóbbi időben egyenetlenné vált a szemétszállítás, a köztisztaság nem az igényeknek megfelelően hordja el a kukákból a hulladékot. A város legkülönbözőbb pontjain észlelhető mindez, és jól látható, ha valaki a kukatárolókat vagy az edények környékét nézi. Nyilván, egy rohamosan növekvő városban egyre nehezebb úrrá lenni a szemét és hulladék fölött. De a nehézséget emlegetni nem jelent megoldást. Sokkal határozottabb intézkedés szükséges. A házak tulajdonosainak és fenntartóinak azt is el kellene rendelni, hogy a házfelügyelők fertőtlenítsenek, és ne várják, hogy majd valaki elvégzi helyettük ezt a munkát. Az általános felmérés megállapításai ismertek az IKSZV előtt, tudnak róla a város illetékesei is. Ne maradjon hát írott malaszt az egészségügy sok munka és vizsgálat után tett fontos megállapítása. (bürget) A nyírlugosi almafeldolgozó üzem ség-gyümölcs, 3200 hektoliter tej, hétmillió tojás, 7200 mázsa hús. A szövetkezet 365 dolgozó tagjának tavaly harmincezer forint volt az évi jövedelme a szövetkezettől. Szeptemberben adják át az új, ötvenezer férőhelyes ba4 „KORMOSEMBER" MŰSZERARZENÁLJA Országjáró tanulmányúton A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola kertész szakának III. évfolyamán tanuló hallgatók gyümölcstermesztő csoportja hétfőn országjáró tanulmányútra indult. A tizenkilenc hallgató — Weisz János főiskolai tanár vezetésével — megtekinti és tanulmányozza a Duna—Tisza-közi télialmatermő tájat és megismerkedik a szatymazi őszibaracktermesztés módszereivel — írja Sáfrány Tivadar tudósítónk. ■smét egy ősi szakma * átalakulásának lehetünk tanúi. A fekete ruhás, fehér szájkendős „kormos ember” ugyan még sokáig jellegzetes figurája lesz az utcaképeknek, de már ez a mesterség is átalakulóban van — külsőségeiben, technikai eszközeiben egyaránt. Manapság a kéményseprő szakmában így jellemzik az újmódi mestert: patyolattiszta ruhába öltözött ember, aki fekete bőrönddel indul munkába. A sokféle korszerű technikai eszközt rejtő táska neve brigon, vagyis füstgázmérő bőrönd. Korszerű regisztráló műszerek arzenálja található e táskában. Például úgynevezett gázszimatoló, termométer, széndioxid- és szénmonoxid- jelző, szögmérő és korom- mintacső. Egy másik eszköz a kéménydugulást jelzi. Ügyes szerkezet az elemzőapparátus is, amelynek segítségével összehasonlító színskálával vizsgálják meg, hogy a mintaként gyűjtött füstben mennyi a koromtartalom. A „bűvös” táskában akad rpég huzatmérő, amely tudományos pontossággal határozza meg a „cug” erősségét. Ezenkívül URH adó-vevő és távcső alkotja a teljes felszerelést. Ezek is nélkülözhetetlen munkaeszközei a kéménynek, tüzelőberendezések doktorainak. Az adó-vevő például a gyárkéményeknél tesz jó szolgálatot. A szédítő magasságban dolgozó szakember e berendezés segítségével állandó kapcsolatot tarthat a talajszinten figyelő társával. Újabban nemcsak az ipari üzemek, hanem a magánházak tulajdonosai is igénybe veszik az „újmódi” kéményseprők segítségét. így hasznos tanácsot kapnak, hogy milyen fűtőanyag használata a legcélszerűbb, megfelelő méretű-e az a fűtőtest, amit használnak. ■lem csoda hát, hogy ™ már nem kéményseprőnek, hanem tüzelési szakembernek nevezik magukat a szakma dolgozói. Egy ősi hagyomány azonban még mindig kísért e szakmában. Nő ugyanis még ma sem lehet kéményseprő, noha a technikai eszközök térhódítása ezt már lehetővé tenné. A szakemberek véleménye szerint nincs messze az idő, amikor majd hölgyekkel is találkozhatunk a tüzelési szakemberek népes táborában. R. E.
