Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-03 / 206. szám

1975. szeptember 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tiszavasvári Alkaloida Küzdelem a devizáért 1973-BAN MINTEGY HÉTSZÁZ. az elmúlt évben 829,' idén pedig már egymil- liárd forint értékű gyógyszer-alapanyagot, gyógyszert és növényvédő szert gyártottak, készítenek megyénk kétezer embert foglal­koztató munkahelyén, a tiszavasvári Al­kaloidában. Már ez önmagában is mutatja, hogy milyen nagy utat tett meg az egykori falusi kisüzem. Ha hozzátesszük, hogy a vegyészeti gyár — főként a növényvédő sze­rek nagyarányú gyártásával — 1980-ra két­milliárd forintos éves termelési értéket ter­vez, akkor látjuk csak igazán: milyen ki­emelkedő szerepe van ennek a nagyüzem­nek megyénk iparában. Még többet mond az az adat, amely sze­rint a gyár a negyedik ötéves tervben ter­mékeinek jelentős részét exportálja a szo­cialista, illetve a tőkésországokba, s azokért jelentős devizát kap. A fentiek tudatában foglalkozott a kö­zelmúltban a megyei párt-végrehajtóbizott­ság a gyár munkájával, s vizsgálta meg: mit tettek az Alkaloida gazdasági, párt- és tö­megszervezeti Vezetői az MSZMP Központi Bizottsága decemberi — a jobb. a hatéko­nyabb munkát szorgalmazó határozatának végrehajtásáért. A végrehajtó bizottság elé került írá­sos anyag árról számolt be, hogy a gyáriak széles körben megvitatták az idei teendő­ket. Ezt követő intézkedési tervükben fo­galmazták meg, hogy erőforrásaik jobb ki­használásával akarják túlteljesíteni 1975-ös tervüket és ezzel a negyedik ötéves terv előirányzatát is. A gyárat érzékenyen érinti termékeinek világpiaci árcsökkenése, illet­ve a külföldről behozott alapanyag árának emelkedése. Az ezekből származó vesztesé­get jövedelmezőbb termékek gyártásával, az eszközök jobb kihasználásával és ter­melékenyebb munkával kell ellensúlyozni — határozták meg fő feladatukat az év elején. Célul tűzték az anyaggal és ener­giával való maximális takarékosságot. Ez­zel elsősorban a tőkés piacról behozott anyagot, így jelentős devizát takaríthatnak meg. A VÁLLALATI MŰSZAKI FEJLESZ­TÉS NYOMÁN tervezték bővíteni a gyógy­szerek és növényvédő szerek termékskálá- . ját. Nagy figyelmet szenteltek a munka- és üzemszervezés, a munka- és a technológiai fegyelem javítására. Felülvizsgálták és mó­dosították a munkaidő- és kapácitásnofmá- kat. A gyártásfejlesztéssel, az újítások be­vezetésével, a hatékonyabb termelést szol­gáló prémiumrendszer fejlesztésével és nem utolsósorban a munkaverseny eredménye­ként a gyár az első fél évben a tavalyi ha­sonló időszakhoz viszonyítva 72 ezer köz­vetlen munkaórát takarított meg. A gyári­ak megértették a feladat fontosságát, ezt bizonyítja: az egy dolgozóra jutó társadal­mi termék idén 81 százalékkal volt több, mint tavaly. A gyáriak most újabb vállalá­sokkal tetézik az eddigi sikereket. Már az első féléves terv értékelésekor kitűnt: jó úton járnak. Bár az anyagellátási nehézségek miatt menet közben többször is módosítaniuk kellett a termelési programo­kat, át kellett csoportosítani a munkaerőt, 1974 hasonló időszakához képest 88 száza­lékkal növelték a termelést, s teljesítették a negyedik ötéves terv előírásait is. Július elsejére sikerült megtakarítani az egész évre vállalt 25 milliót! Ebben az évben kilenc új termék gyár­tását vállalták, s az egyes újonnan gyártott gyógyszer-alapanyagok és növényvédő sze­rek máris jelentős tőkés többletbevételt hoztak. Növelték a gazdaságosabb és csök­kentették néhány gazdaságtalanabb ter­mékek gyártását. Uj gyártósorokat alakítot­tak ki. A gyengébb minőségű alapanyago­kat a gyár által kialakított technológiával tették felhasználhatóvá. Termelőberendezé­seiket huszonkét százalékkal használták ki jobban, mint az elmúlt évben. A vállalati intézkedések sorában fontos helyet foglalt el, hogy bővítik együttműködésüket a Szov­jetunió, az NDK hasonló vállalataival és hat tőkés céggel. A vállalatnál fontos helyet kapott a szocialista munkaverseny-mozgalom. Idén? már hatvankét szocialista brigád 1083 tag­ja versenyez a jobb eredményekért. E bri­gádok az élharcosai a szakmai-politikai képzésnek és a társadalmi munkavállalá­soknak is. A GYÁR NAGY GONDJA — mint a végrehajtó bizottság ülésén is elhangzott — a termeléshez nélkülözhetetlen alapanyagok beszerzése. A mákgubóból — amelynek fel­dolgozása után jelentős tőkés devizához jut­hatunk — évek óta nem tudják kielégíteni a gyári szükségleteket a hazai mezőgazda- sági üzemek. így idén például Indiából kel­lett a hazainál jóval kisebb értékű alap­anyagot behozni a szállítás miatt kétszeres áron — és devizáért! A megyei párt-végrehajtóbizottság meg­állapította: a tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyárban sok történt azért, hogy a Központi Bizottság tavaly decemberi hatá­rozata megvalósuljon. Az ülésen elhangzott, hogy az eredmé­nyek ellenére sok még a jobb munka tar­taléka. Elsősorban az, hogy megszűnjön az alapanyaghiány. A gyár jövőjének kulcs­kérdése, hogy a hazai máktermesztés el­mozduljon jelenlegi mélypontjáról. A vég­rehajtó bizottság kimondta: a máktermesz­tést a hagyományos módszerekkel is gaz­daságossá lehet tenni, amennyiben a nagy­üzemeket és háztáji gazdaságokat érdekeltté teszik. A megyei pártszervek a szakminisz­tériumok segítségét kérik ahhoz; hogy a máktermesztésben _ is honosítsák meg az ipari termelési rendszert. A gyár már megállapodott a Tiszalöki Állami Gazdasággal, hogy 1977-től e rend­szer jóváhagyását kéri. Ezzel csak itt 450— 500 vagon mákgubót tudnak termeszteni, ez a mennyiség pótolhatná a kapitalista piac­ról történő importot. A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG ELHA­TÁROZTA: jelezni fogja az illetékes főha­tóságoknak, hogy a gyógyszeriparban hoz­zák létre a tröszti szervezetet. Ez javítja majd a hasonló gyárak közötti együttmű­ködést, az átfedések megszüntetésével is ésszerűbb, takarékosabb termelési és be­ruházási tevékenységet eredményezhet. Ez­zel igen nagy népgazdasági tartalékot le­het feltárni. Kopka János Ajándék malac Amikor J. Pál sertés- gondozó, rétközberencsi tsz-tagot fegyelmi ügyé­nek vizsgálatakor megkér­dezték: miért ajándékozta el a szövetkezet kismala­cait, akkor így válaszolt: „Úgysem tudta volna fel­nevelni az anyakoca őket.” Egy szakember ré­széről ez naív védekezés. Nem szólva arról, hogy nem az övé volt, hanem a közös gazdaságé, a kö­zösség tulajdona. Egy anyakoca tizenhat mala­cát csak úgy saját sza­kádra elajándékozni egy­szerűen felelőtlenség. Egy kismalac értéke 300 fo­rint. Talán most ne is az ér­tékekről meditáljunk, ha­nem magáról a tényről, e még mindig régi, de ható szemléletről. Természetes, hogy nem maradt büntet­lenül az ügy. Az idei eredmények után a zár­számadáskor most fizet­nek majd először nyere­ségrészesedést a pátrohai Zöld Mezőben, ahová ő is tartozik, ahonnan ő is kenyerét eszi. Az általa is elfogadott és megszavazott, s a köz­gyűlés által szentesítettek szerint az a tsz-tag, aki első ízben követ el fegyel­mi vétséget — s ez rábizo­nyul — úgy 50 százalékos nyereségrészesedés meg­vonással büntetik. Hogy mennyi lesz ez az összeg? Ki tudja? Ez az egész tag­ság munkájától, szorgal­mától függ. De ha mások is elkótyavetyélnék a fáx radozással, szorgalommal összegyűjtött közös érté­keket, akkor semmi. Nem egyetlen eset az idén az említett. A tsz- irodában egy vaskos dosz- sziéra tehető a fegyelem­sértők ügye. Gondoltam, vajon e szövetkezet vezetésének a gyengeségét vagy éppen az erejét mutatja, a szövet­kezeti demokráciát erősí­ti-e az, ha szigorúan fel­lépnek a közösséget anya­giakban és erkölcsiekben károsítok ellen? Ez évben eddig 115 fe­gyelmi ügyet kellett tár- gyalniok. U. Sz. Gábor takarmányos „elfeledke­zett” megfelelő mennyisé­gű takarmány kiadásáról, s ezt az állatok megsíny­lették. Ehelyett a háztáji­ban dolgozott. Mi lenne akkor, ha nagy dologidő­ben minden fogatos úgy cselekedne, mint D. N. Bé­la, aki magára hagyta a lovakat a korcsma előtt, s ő jól érezte magát oda­benn? T. Mihály erőgépvezetőt azért vonták felelősségre, mert italt vitt a növényvé­delmi munkára beosztott tsz-tagoknak, s együtt ivott velük. Ha tudjuk, hogy ez még egészségre ártalmas veszélyekkel is jár, csak súlyosbítja fe­gyelmezetlenségét. K. M. négy napig úgy maradt tá­vol a munkából, hogy nem is tudtak róla. B. J. hibá­jából egy vemhes koca el­vetélt. Sok olyan fegyelemsér­tés van, amelynek kára pótolhatatlan. így a bün­tetés jórészt nem áll arányban az elkövetéssel. Mégsem hunyhatunk sze­met, nem mehetünk el közömbösen a közösség anyagi-erkölcsi elveinek megsértése mellett. Farkas Kálmán A MUNKAIDŐ MOZAIKJAI A nfüstbe fél óra Cigarettaszünet közben kö­szönünk rá Kisvárdán a Vil­lamosszigetelő és Műanyag­gyár 3-as számú gyáregységé­ben a Törekvés munkabri­gádra. — Munkaidő-kiesés ez? — kérdeztük a beszélgető em­berektől. A kérdés az első pillanatban meglepetésként hatott, az emberek egymásra néztek, de Sipos László csi­szoló brigádvezető mindent megmagyarázott: — A nyolcórás munkaidő alatt négyszer, ötször ülünk le, hogy elszívjunk egy ciga­rettát. A gépeken ilyenkor végzik el a kőlehúzást, egyéb apró műszaki javítást. Időben ez összesen egy fél órát jelent, a keresetünket nem befolyá­solja. Fékívek A cigarettaszünetet áram­szünet toldotta meg. így az­tán volt időnk beszélgetni a munkásokkal a munkaidő-ki­használásról, a munkafegye­lemről. Őszinteségben sem volt hiány. Végül a mozai­kokból összerakódott a mun­kaidő-kihasználás, a fegyelem gyáregységi képe. Ennek egy másik jelenete szintén a csi­szolóban játszódott. Férfi munkahelyen Faragó Katalin szorgoskodott. Neki vajon van-e ideje pihenni? — Nincs, — mondja hatá­A laboratóriumban Besse­nyei Márta technikus szakí­tógépen műanyag fékbeté­tek szakítószilárdságát méri. rozottan a munkásnő. Az itt dolgozónak naponta mintegy öt és fél ezer másfél kilós fékívet kell felrakni. Ez ösz­szeadva több mint nyolcvan mázsa. Nő ezt a munkát egy napnál tovább nem is bírja. Pihenni itt csak úgy lehet, ha valaki levált. Programozás szerint Ahhoz, hogy a mindössze öt éve termelő gyáregység 360 fős kollektívája tudja telje­síteni a 222 millió forintos évi tervet, meg kell fogni a mun­ka nehezét. A gyár tervezé­sénél már éltek a termelés- szervezés tudományos tapasz­talataival. A présterem gépei például matematikai progra­mozás szerint üzemelnek. A gépek teljesítményének hatá­rát 110 százalékra programoz­ták be. Ettől a legnagyobb szorgalommal és ügyességgel is csak selejt árán lehet töb­bet teljesíteni. — Az én teljesítményem Nagy teljesítményű félauto­mata gépsorral gazdagodott a csiszoló üzemrész. Képün­kön: a Radnóti szocialista brigád tagjai camion hátsó hidak fékbetéteit munkál­ják. (Gaál Béla felv.) hónapok óta száz százalék — mondta a huszonhét éves Nyakó Sándor présgépkezelő. — Teher- és személygépko­csihoz azbeszt és fémkeverék­ből kuplungtárcsákat és fék­íveket gyártok. Teljesítmé­nyemet az alapanyag gyors be- és kirakásával növelhe­tem. Hazaküldte a rendész... Beszélgető partnereim azt is elmondják, hogy a munka­// fegyelem kisebb, nagyobb megsértése miatt 780 munka­óra esett ki a termelésből. Italos állapotban lévő és „munkába igyekvő” dolgozói tizenhét alkalommal küldött haza a rendészet. Lopást nyolc esetben fedeztek fel. Járjuk az üzemet. A dena- turáltszesz szaga csípi a sze­met, facsarja az orrot. A mű­helyek között csellengő em­berekkel nem találkozunk. A nappali órákban nyitva tartó büféhez ugyan gyakran ér­keznek dolgozók, de megisz- szák a hűsítőt, megveszik a csokoládét, cigarettát és men­nek tovább. A nap igazolt hiányzói ügyes-bajos dolgaik intézésé­re kértek távozási engedélyt. A helybelieknek erre egy fél­nap elég, de a bejáróknál ez egész napot, ha nem napokat vesz igénybe! A közlekedési viszonyok miatti kieső órák száma szintén magas. m Tapasz­talatok híján Á gyáregység vezetőségé­nek a véleményét Mezősi De­zső gyáregységvezető fogal­mazza meg: — A kieső munkaidő egy ré­szét ismerjük. Ezek okait ele­mezzük és törekszünk a csökkentésükre. Ezekkel együtt még ma is a legna­gyobb gondunk a munkássá nevelés folyamatának a gyor­sítása. Dolgozóinkat a kör­nyék falvaiból verbuválják. Ipari termelési tapasztalatuk nincs. Nem rendelkeznek a nagyüzemi munkásságra jel­lemző tulajdonságokkal. A velük szemben támasztott kö­vetelmények pedig magasak. A VSZM-ben a munkások tudatának emelkedésével le­het gazdaságosabb a terme­lés, vastagabb a boríték. Sigér Imre Szolgálat — jogi ügyekben Mintegy harmincezer em­ber fordult meg panaszá­val január elseje óta a jog­segélyszolgálat bevezetésére kijelölt ötvenegy nagyüzem, vállalat jogsegélyszolgálati irodáiban. Mi a célja ennek az új szolgálatnak? A vál­lalatoknál szervezett szak- szervezeti jogsegélyszolgá­lat jogosult a vállalat dol­gozóját, nyugdíjasát, szak­munkástanulóját a polgári peres és nem peres eljárás­ban képviselni. A szolgálat feladata, hogy jogi tájékoz­tatással, tanácsadással, szük­ség esetén a hatóságok és más szervek előtti eljárás­sal, illetőleg jogi képviselet ellátásával segítse a dolgo­zók jogi és hivatalos ügyei­nek az intézését. Megyénkben a Felső-tiszai Erdő és Fafeldolgozó Gazda­ságot jelölték ki a jogsegély- szolgálat bevezetésére. A Szakszervezetek Szabolcs- Szatmáy megyei Tanácsának vezetői legutóbbi ülésükön a gazdaságban szerzett ta­pasztalatokról hallgattak meg tájékoztatót és meg­beszélték a továbblépés feladatait. A FEFAG jogsegélyszol­gálatát az elmúlt nyolc hó­napban 254 panaszos keres­te meg. A szakszervezeti bi­zottság valamennyi esetben biztosított számukra jogi képviseletet. Az eljárások során egy panaszostól meg­vonták a szolgálatot, mivel nem a valódi tények alap­ján kérte a jogi segítséget. A segítés nem új keletű a szakszérvezeti mozgalom­ban. A most bevezetés alatt lévő új jogintézmény mégis sok feladatot ró a párt- és szakszervezeti szer­vekre. A FEFAG-nál is bebizonyosodott, hogy a hu­szonkét munkahely közül azokban működik a legered­ményesebben a jogsegély- szolgálat, ahol sikerült mind emberi, mind pedig szakis­mereti szempontból kivá­lasztani a dolgozók bizal­mát- élvező helyi megbízot­tat. A jogi segítséget igénybe vevők magas száma azt is bizonyítja, hogy a gazda­ságban jól készítették elő a szolgálat bevezetését. A gazdaságban a szak- szervezeti bizottság úgy ha­tározott, hogy a panaszos a helyi megbízottat tetszés szerinti időben keresi meg. A jogsegélybizottság öt tag­ja pedig előre közölt idő­pontban üzemegységenként tart fogadónapot. Az SZMT vezetőinek ülé­sén elmondták azt is, hogy az ötvenegy nagyvállalat gyáregységei közül a VOR nyíregyházi részlegét, a Cse­pel * Mótorkerékpárgyár nyírbátori üzemét valamint az Országos Mentőszolgálat megyei állomásait és az utasellátó egységeit érinti még a rendelet, de ezeken a munkahelyeden eddig még nem került sor a jogsegély- szolgálat bevezetésére. S.L

Next

/
Thumbnails
Contents