Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-10 / 212. szám
2 KELET-MAGYARORSZAG 1975. szeptember 10. Cukrot az országnak A múlt héten a nyolcvanötödik szezont kezdték a szerencsi cukorgyárban. Először 1890-ben készítettek cukorrépából cukrot a gyárban. Az őszi és a kora téli időszakban 47 ezer vagon cukorrépát dolgoznak fel. A cukorrépa-nyersanyag felét Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági üzemeiben termelik. Képeink a cukorrépagyártás folyamatának két mozzanatát mutatják be. A répából kivont folyadékot szűrőállomáson tisztítják. Korszerű automatagépekkel végzik a kristálycukor csomagolását. A vakáció még javábait tartott, amikor az üzletek már a íüzetcsomagokat árusították. A papírüzletek bő árukészlete lehetővé tette, hogy a szülők, a diákok időben megvásárolhatták a tanszereket és mindenfajta iskolai felszerelést. Aki élt ezzel a lehetőséggel, mindenképpen jól járt: pénzt és időt takarított meg, hiszen egy bizonyos ideig árengedményt adtak az üzletek. Es hogy a vásárlókat a sorban állástól, a hosszas várakozástól megkíméljék, a Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a nyáron egy alkalmi papírboltot nyitott Nyíregyházán, a Zrínyi Ilona utcában. Ennek ellenére már az első tanítási napokon hosszú sorok várakoztak a papírboltok előtt, néhol még az utcán is. Hiszen a legnagyobb előrelátás mellett is minden diáknak volt még pótolnivalója, ha más nem, kékpapír kellett. A zsúfolt papírboltokban, mindenki a sorára várt, még oly „csekélységért” is, mint a borítópapír. Sokan keresték — és még ma is, ha délutánonként mozdulni sem lehet a tanszert árusító üzletekben — a Zrínyi Ilona utcai alkalmi papírüzletet, de hiába. Bezárták. Sokan azon meditálnak: miért éppen most, amikor a legnagyobb szükség volna rá? Sokkal célszerűbb lett volna, ha ezt később teszik, amikor a tanszervásárlás dömpingje véget ér. (soltész) „Pedagógiai műhely" Egy új, hasznos kiadvány Ez a címe annak az időszaki kiadványnak, amelynek első száma most jelent meg a megyei pedagógus továbbképzési kabinet gondozásában. Célja, hogy lehetőséget, fórumot nyújtson azoknak, akik gondolataikat, tapasztalataikat mások számára is hozzáférhetővé akarják tenni. Tájékoztatni kívánja az új megyei időszaki kiadvány a művelődésügy iránt érdeklődőket a megye pedagógiai életének eseményeiről, elért eredményeiről és gondjairól. Első számában hat külön4 minap nyilatkozta a következőket egy újságírónak az ismert francia írónő, Francoise Sagan édesanyja leánya karrierjéről: — Mikor az ő korában voltam, a szüleim semmi szin alatt nem engedték volna, hogy olyan könyveket olvassak, amilyeneket ő ír... ★ Gary Cooper hollywoodi filmszínész egész életében egészséges volt, mint a makk. Még jó hatvanas korában is bámulatos ügyességet kívánó jelenetekben szerepelt, s a vadnyugati filmek felkapott hőse volt. Egy ízben mégis fel kellett keresnie a szemorvost, hogy szemüveget írasson magának. Miután visszatért a filmgyárba, ismerőseinek eldicsekedett: — Egy vacak szemüveg, és micsoda nagyszerű dolog. Mióta viselem, rengeteg >lyan emberrel találkozom akiket már évek óta nem láttam... ★ Az Elle című francia női hetilap körkérdést intézett böző oldalról közelítő, a felnőttoktatással foglalkozó írást talál az olvasó. Beszámol a „Pedagógiai műhely” a szexuális nevelés időszerű kérdéseiről, közli az iskolaelőkészítés tapasztalatait egy tanyai iskolában, képeket elevenít fel egy irodalmi szakkör életéből, elemzi a 2 éves intenzív igazgatói tanfolyamok eredményeit, s bemutatja a Fehérgyarmati Zalka Máté Gimnáziumot, s vázlatokat nyújt egy szabolcsi szobrászművész arcképéhez. Csipetnyi bors több világhírű asszonyhoz, hogy mit vesz észre legelőször más nők megpillantásakor, íme néhány válasz: — A beszédmódját — Agathe Chiristie angol krimiírónő. — A kezét — Maria Callas operaénekesnő. — A férjét — Gábor Zsuzsa hollywoodi filmszínésznő. ★ Az olaszországi Ragusa egy kerthelyiségében Ingrid Krause nyugatnémet turistanő szuperminiszoknyában ült asztalhoz, s mialatt a pincért várta, keresztbe rakta a lábát. Azonnal megjelent egy rendőr és feljelentette a hölgyet, mert „megmutatta egész bal combját”! ötvenezer líra pénzbüntetésre ítélték. * Carlo Silva olasz humorisÚJABB KEDVEZMÉNYEK — FIATALOKNAK 2.7 milliárd lakaráhhetáthen Szabolcs-Szatmár megye takarékbetét-állománya 2 milliárd 716 millió forint. A megyében a betétgyűjtő helyeken forgalomban lévő, 150 ezret meghaladó betétkönyv jelzi a népszerűségét. Az idén 25,7 millió forinttal nőtt a lakosság takarékbetétje. A lakossági betétek közül kiemelkedik a falun élő lakosság betételhelyezése. Változatlanul nagy az érdeklődés a gépkocsinyere- mény-betét iránt: 300 millió forintnál nagyobb összeget helyeztek el így. Az érdeklődést fokozza, hogy az eddig a megyében 207 gépkocsit nyertek, csak most augusztusban 29-et. A megyeszékhelyen kívül Kisvárdán, Nyírbátorban és Mátészalkán egyre többen teljesítik fizetési kötelezettségeiket átutalási betét útján. Jelenleg csaknem négyezer család pénzügyeit intézi ilyen formában a takarék- pénztár. Az ifjúsági takarékbetét népszerűségére jellemző, hogy a fiatalok részéről történő betétvállalás havi átlaga. a megyék között is előkelő helyet foglal el. A megyében jelenleg 13 185 fiatal takarékoskodik ilyen betétben. 1975. szeptember 1-től a havonta elhelyezhető betétösszeg felső határát 400 forintról 800 forintra emelték. Szakember- képzés 89 országnak A moszkvai Patrice Lumumba Népek Barátsága egyetemen ebben az évben 740 fiatal kapta kézhez diplomáját. Az 1960-ban alakult egyetem első hallgatója a Sierra-Leone-i Achmed Tac- ki volt. Az azóta eltelt 15 év alatt 89 ország diákjai fejezték be itt mérnöki, fizikai, kémiai, orvosi stb. tanulmányaikat. A hazájukban gyakorlati tapasztalatokkal felvértezett volt hallgatók közül néhányan újból visszatérnek a Szovjetunióba, hogy aspirantúrán folytathassák tanulmányaikat. Az ázsiai, afrikai és latinamerikai szakemberek képzése terén végzett munkájáért az egyetem a „Népek Barátsága” szovjet kitüntetésben részesült. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára az egyetemhez intézett üzenetében igen nagyra értékelte az ott végzett hallgatók tevékenységét. ta az Epoca című milánói hetilapban a következőképpen kommentálta az esetet, kapcsolatba hozva Olaszország politikai körülményeivel: „Ha a jobb combját mutatja meg, talán nem büntették volna meg!” ★ Barbra Streisand Kenyában való forgatása idején . részt vett a bennszülötteknek egy termékenységi táncrituáléján. A világhírű filmszínésznö a tánc után megkérdezte az egyik bennszülött asszonytól: — Hozzásegít-e ez a tánc valóban a termékenységhez? — Fogalmam sincs — hangzott a válasz. — Tudja, én fogamzásgátló tablettákat szedek... ★ angrid Tallin svéd szí- * rbésznő, aki jelenleg Olaszországban él és filmez, a minap kijelentette: — Észrevettem, hogy a férfiak többé-kevésbé mindenhol egyformák, ezzel szemben a nők minden országban másmilyenek... R. T. A lakásépítésre, illetve lakásvásárlásra — 1976. január 1-től — igényelhető kü- lönkölcsön összege megemelkedik, azonos lesz az 5 év végén rendelkezésre álló összeggel (betét, kamat, prémium együttes összege). Az a fiatal, aki a külön- kölcsönt lakásépítésre, illetve lakásvásárlásra nem veszi igénybe, bútorvásárlásra kedvezményes feltételű, maximum 5 év alatt visszafizetendő, legfeljebb 40 ezer forintig terjedő külön- kölcsönt kaphat, előlegtörlesztés lefizetése nélkül. F. P. A KÉPERNYŐ ELffTT Kevés írónak adatott meg, hogy a regényében a jövőről írottak még életében megvalósuljanak. Graham Greene e kevesek közül való. Igaz, húsz évnek kellett ehhez eltelnie. Két évtizednek az elszánt harcban töltött háromból, hogy a vietnami nép visszaszerezze szabadságát. Hogy ez megtörtént — s úgy történt, ahogyan az angol író húsz évvel ezelőtt előre látta — az éppúgy bizonyítéka a történelmi fejlődés, a társadalmi haladás feltartóztatha- tatlanságának, a társadalmi törvények objektivitásának, mint a Csendes amerikai szerzője haladó történelwnszem- léletének, világos helyzetfelismerésének, a realitásokon alapuló jövőbe látásának. Róbert László filmlevele, melyet G. G.-nek címzett, a dokumentumfilmek közé sorolható, bár jó néhány játékfilmjelenet is szükségszerűen belekerült a regény színpadi változatából. E vállalkozás érdekessége: a regény és a húszegynéhány évvel későbbi valóság összevetése mellett az, hogy egy kicsit az írói műhelybe is'bepillanthatott a néző, hogyan dolgozza fel a valóság anyagát a szerző képzelete. Természetesen nem ez az utóbbi a lényegesebb érték Róbert László filmlevelében, hanem az, ami nem volt benne az eredeti tervben, ami a véletlen ajándéka: hogy sikerült rögzíteni azt a történelmi pillanatot, amit Graham Green húsz évvel ezelőtt előrevetített, megsejttetett a regényben. Az viszont Róbert László értékes alapötlete, hogy filmdokumentumokkal és a regénnyel bizonyítsa a francia és az amerikai gyarmatosítók cselekedeteinek, szemléletének azonosságát. Kár, hogy túl hosszú időre, 75 percre volt szüksége ehhez. Érdekessége ellenére is fárasztó volt ébren tartani a figyelmet a jelen és a múlt ismert képeit nézve, még ha most más összeállításban láthattuk is őket. Csak a műsor időrendje teszi, hogy a második helyen írok a szabolcsiakat különösen érdeklő, s itt eseményszámba menő bemutatóról, a Nincs többé férfi című tévéfilmről, amelyet Sipkay Barna sikeres regényéből írt televízióra Juhász István. Ez a mozgalmas, a cselekményt, a párbeszédet előnyben részesítő szerkezet, a derű, az irónia, a fiatalokat jól értő szerző gondolatai, vonzóvá tették a regényt a tévéadaptációra. Az ugyan a regénynek gyengéje, hogy az olvasó számára nem eléggé indokolt: egy fiatal, de komoly tanárnő hogyan és miért, milyen tulajdonságaiért szeretheti, szereti a serdülőkor után újra, hirtelen fellobbanó érzelemmel ezt a kissé kelekótya Rockit; gyengéje még akkor is, ha a karikirozás — ami sokmindent megenged — alapvonása a regénynek. Erre azonban nem gondolunk közben, legfeljebb egy villanásra, mert a pergő cselekmény, a képtelen helyzetek sokasága elfogadtatják velünk ezt a szituációt is. A RADIO MELLETT A hét egyik kiemelkedő hangjátéka Hubay Miklós műve, a Tüzet viszek. A Rádiószínház bemutatójaként hangzott el ez az eredetileg színpadra írt alkotás, amelyet erre az alkalomra az író harmadszorra formált újra, olvashatjuk a szerzőtől származó előzetesben. Erős hatású rádiódráma született, mégis azt hiszem, hogy a — Hubay által kedvelt — halál utáni „beszélgetés” a két főhős között, jobban oldja a dráma hallgatása közben keletkező megrendülést, magyarázkodásaival, a környezet viselkedésének értelmezésével szinte felmenti a hallgatót a saját következtetések levonásától, az önálló értelmezéstől. Ezzel együtt is örülni lehet ennek az új hangjátéknak. Kettős okból: mint olyan műnek, amely elmélyülten boncolja azt az időt, amikor — az 1956-os ellenforradalom utáni években — mintegy reakcióként az előző korszakra, az éledni kezdő polgári, kispolgári szemlélet a műveltség hiányát vetette szemére a népből jött tehetséges embereknek, idegösszeomlásba és halálba kergetve nem egyet közülük, mint a rádiódráma színészhősét, Mátét. Sós Imre tragédiája máig kisugárzó tanulság. Seregi István Egy székért egy fát?
