Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-10 / 212. szám

XXXII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM ARA: SO FILLER 1975. Szeptember 10., Szerda A KGST-országok a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért Marjai József felszólalása az ENSZ-közgyülésen Egynapos szünet után hétfőn és kedden plenáris üléssel folytatta munkáját az ENSZ közgyűlése. A vitában felszólalt Afganisztán, Da­homey, Bahrein, Oman, Mali, Malasia, Sri Lanka. Anatolij Gurinovics, a Belorusz Szovjet Szo­cialista Köztársaság külügyminisztere az általá­nos és teljes leszerelés irányában teendő vala­mennyi intézkedés jelentőségére mutatott rá. Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter fel­szólalásában elismerte, hogy a kapitalista gazda­ság válságjelenségei különösen negatívan hatnak a fejlődő országok gazdaságára. Felszólalt a vitá­ban Marjai József államtitkár, a magyar delegá­ció vezetője is. SZEPTEMBER 11—27: Chilei szolidaritási napok Delegációm ezt az üléssza­kot a VI. rendkívüli ülésszak szerves folytatásának tekinti és úgy véli, hogy az elfoga­dásra kerülő határozatokat, az új nemzetközi gazdasági rendre vonatkozó deklaráció­ra és akcióprogramra, illetve az államok gazdasági jogait és kötelezettségeit tartalmazó chartára kell építeni. Kormányom azon a véle­ményen van, hogy a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok­ban felmerült vitás kérdése­(Folytatás a 4. oldalon) Szeptember 11—27. között a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai, alapszerve­zetei, bizottságai chilei szoli­daritási napokat rendeznek. Az eseménysorozatról, a til­takozó megmozdulásokról, a juntát elítélő rendezvényekről kért tájékoztatást az MTI munkatársa Barabás Jánostól, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkárától. Elmondotta: — Két esztendeje döntötte meg a véres kezű junta a chilei népi egység törvényes kormányát, s gyilkolta meg Salvador Allende elnököt. Chilében fasiszta terror dü­höng, s ez ellen a terror ellen emeljük fel tiltakozó szavun­kat — a jó érzésű emberek millióival együtt — mi, ma­gyar ifjú kommunisták. Tet­teinket a szolidaritás, a pro­letár internacionalizmus dik­tálja, ennek jegyében fordult felhívással a KISZ Központi Bizottsága a magyar fiatalok­hoz. Felhívásunk hangsúlyoz­za: Chilének szüksége van a mi cselekvő szolidaritásunkra is. — Felemeljük tiltakozó sza­vunkat, amíg a jogtipró és népellenes fasiszta junta ural­kodik Chilében, amíg a haza­fiak börtönben sínylődnek, amíg az igazságtalanság a „jog” alapja. Követeljük Luis Corvalánnak, a Chilei Kom­munista Párt főtitkárának és a börtönben sínylődő többi chi­lei hazafinak szabadonbocsá- tását! Tiltakozunk a fasiszta junta véres terrorja ellen, is­mételten kinyilvánítjuk szo­lidaritásunkat a chilei nép igazságos harcával! — Akcióink kapcsolódnak a SZOT, a népfront, és a szo­lidaritási bizottság rendezvé­nyeihez. Szeptember 27-én Óbudán szolidaritási nagy­gyűlést hívunk össze, — ezen a napon börtönözte be a fa­siszta junta s tartja azóta is embertelen körülmények kö­zött fogságban — Luis Cor- valánt. 15 000 példányban szolidaritásunkat kifejező jel­vényt készítettünk a fiata­loknak, s úgy tervezzük, hogy széles körben bemutatjuk a hazánkban élő chilei diákok által meghirdetett plakátver­seny anyagát. A Magyar If­júság idei 37. számában ese­ménynaptár jelenik majd meg a népi egység győzelmé­től a Luis Corvalán bebörtön­zéséig terjedő időszakról, s a hetilap ezt követő számának középső, nyitott oldalán til­takozó plakátot teszünk köz­zé. Nyírségi Ősz 1975 Gyümölcskarnevál, termékbemutató Hagyományainkhoz híven az idén is megrendezésre ke­rül a Nyírségi ősz, amely Szabolcs-Szatmár megye fej­lődését is reprezentálja a Nyírségbe látogatók előtt. Szeptember 12-én dr. Pénzes János, a megyei tanács elnö­ke tart a gazdag, színes programról sajtótájékozta­tót a Szabolcsba látogató or­szágos és a megyei sajtó munkatársai részére. A Nyír­ségi ősz hivatalos megnyitá­sára szeptember 14-én, Nyír­egyházán kerül sor. Ezt im­pozáns gyümöleskarnevál ve­zeti be lovasbemutatóval. Gazdag programmal vár­ják a Nyírségi Őszre érkező vendégeket Szabolcsban, a Nyírség fővárosában, Nyír­egyházán. Nemzetközi és or­szágos rendezvényeken mu­tatkozik be a Nyírség, sok olyan rendezvénnyel, amely bizonyítja az ország keleti felének fejlődését. Uj, korszerű kiállítócsar­nokban mutatkozik be Sza­bolcs-Szatmár ipara, mező- gazdasága a termékek soka­ságával reprezentálva azt a fejlődést, amelyet ipari üze­meink, szövetkezeti és állami gazdaságaink produkáltak az elmúlt esztendők során. A kiállítás helye a sóstói kul- túrparkban most felépült új kiállítási csarnok. A kiállítás megnyitójára szeptember 14- én délután 3 órakor kerül sor. A Nyírségi Ősz kereté­ben rendezik meg idén a megyei műszaki hónapot, amelyen számos előadás, an­két foglalkozik Szabolcs- Szatmár technikai fejlődésé­vel. Megyénk 30 éves fejlő­dését bemutató fotókiállítás is nyílik az ifjúsági parkban. Szeptember 14—15-én kerül sor a tájegység idegenforgal­mi intéző bizottságok titká­rainak nyíregyházi tanácsko­zására. Megtekinthetik a látogatók a Sóstói Nemzetkö­zi Művésztelep kiállítását szeptember 27-én. Nemzetközi és országos sportrendezvények lesznek szeptember 26 és október 26 között, melynek keretében október 3—5 között rendezik meg a VI. Nyírségi Kupa nemzetközi repülőmodell­versenyét, találkoznak az egészségügyi természetjárók. A Nők Nemzetközi Éve tisz­teletére Szövetkezeti keres­kedelem a nők szolgálatában címmel nyílik kiállítás. Ren­deznek bélyegkiállítást, s biztosan népszerűek lesznek a „Jonatán-autóstúrák”. Losonczi Pál beszéde a IV. Nemzetközi Finnugor Kongresszuson Kedden a MÉMOSZ székházában nagy­számú hazai és 24 országból érkezett csaknem ezer külföldi részvevő jelenlétében megnyi­tották a IV. Nemzetközi Finnugor Kongresz- szust. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a kongresszus fő­védnöke, továbbá dr. Orbán László kulturális és dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, kulturális és közok­Az Elnöki Tanács elnöke bevezetőben hangoztatta: — Megtiszteltetésnek tar­tom, hogy a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, kor­mánya és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözöl­hetem a IV. Nemzetközi Finn­ugor Kongresszust és vala­mennyi résztvevőjét. Külön örülök annak, hogy hazánk fővárosa másodízben ad ott­hont tanácskozásuknak. — A népek a jelennel vet­nek számot és még inkább a jövőre vetik tekintetüket, amikor a tudományok a tá­voli múlt felfedezésével és megismerésével foglalkoznak. Bár másként ítélnek a szak­mai, a tudományos körök és másként a széles közvéle­mény. A tényleges elisme­réssel azonban a népek sem fukarkodnak. A finnugor ku­tatás sok száz éves, évezre­des felvillanásai, majd a múlt másfél évszázad — és még inkább az utóbbi évtizedek — viharos gyorsasággal kiszéle­sedő és elmélyedő tudomá­nyos vívmányai ott élnek népeink, nemzeteink - lelké­ben: önbecsülést, történelmi tartást adnak. Ez a finnugor tudományos kutatások és vizsgálódások történelmi ér­deme! — Finnugorságunk tudatát mi a történelmiség, a tudo­mányosság és az időszerűség hármas egységében fogjuk fel. Nem hangsúlyozzuk a kelleténél erősebben egyik vagy másik mozzanatát. Ré­gebben a vérségi kapcsola­toknak megkülönböztető sze­repet juttattak, holott éppen e tudomány mutatott rá, hogy a nyelvi rokonság amannak előtte jár. De mintha korsze­rű világunk is hátrább szorí­totta volna a vérségi viszo­nyokat. Nemcsak a népek kö­zötti kapcsolatokban, de csa­ládi-rokonsági területen is. A finnugor népek testvérisége napjainkban a legbensősége­sebb, talán egész történelmü­ket tekintve. A barátság meg­hittebb és valósabb köteléke fűzte szorosabbra a vérségi kapcsolatokat. — A tudományos igénye­ken és törekvéseken túl, mindez vitathatatlanul lég­ióként a nemzetközi politikai légkör kedvezőbbre fordülá- sának köszönhető, amely szé­les látóhatárt nyit a tudomá­nyos kutatások előtt. Ahogy a régi finn közmondás tart­ja: ott főznek zsírosán, ahol béke van. A finnugor népek meglelték békéjüket, szabad­ságban élnek: jórészt a szov­jet népek nagy családjában; hazánk népi demokratikus országként, szocialista állam­tatási osztályának vezetője, és Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke. Ugyancsak az elnökségben foglalt he­lyet Lauri Posti, a Finn Köztársaság oktatási minisztere, a kongresszuson részt vevő finn küldöttség vezetője, Kustaa Vilkuna profesz- szor, a kongresszus nemzetközi bizottságának finn alelnöke és A. P. Okladnikov akadémi­kus, a szovjet delegáció vezetője. Jelen volt a megnyitáson a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A kongresszust Ortutay Gyula akadémi­kus elnöki megnyitója vezette be. Ezután Lo­sonczi Pál emelkedett szólásra. Losonczi Pál köszönti a tanácskozás résztvevőit. (Kelet-M agyarország telefotó) ként szoros szövetségben a Szovjetunió népeivel; Finn­ország pedig — aktív semle­gesség! politikát folytatva — szoros együttműködésben a szocialista országok közössé­gével. Ezen a politikai és tár­sadalmi alapon jöhetett csak létre a földrajzi értelemben kiszélesedett, tudományos jellegében elmélyülő finn­ugor kutatás újabb felvirág­zása. — Ezért is töltheti el a tu­dományos világot — benne a finnugor tudományét is — öröm és megelégedettség a nemzetközi viszonyok derül- tebbre fordulása láttán, örü­lünk annak, hogy éppen a testvéri-baráti finn nép or­szágának fővárosa, Helsinki adott otthont az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet nyitó és történelmi jelentőségű, legfelső szintű képviselettel befejeződő záró ■ ülésszakának. — A népek és a nemzetek barátságát, együttműködését mi nagy jelentőségűnek tart­juk, és megkülönböztetett előnyben részesítjük. A IV. Nemzetközi Finnugor Kong­resszust a kiszélesedő és egy­re rendszeresebbé, intézmé­nyesebbé váló nemzetközi együttműködés szerves és sa­játos arculatú részének te­kintjük. — A Magyar Népköztársa­ság párt- és állami vezetése, egész népünk ezért értékeli és becsüli sokra a finnugor tudomány eredményeit és tö­rekvéseit. Bizonyos vagyok benne, hogy kongresszusuk maradandó hozzájárulás lesz az annyi érdemet szerzett finnugor tudományos tevé­kenység számunkra oly be­cses és nagy művéhez — mondta beszéde végén Lo­sonczi Pál. Az Elnöki Tanács elnöké­nek nagy tetszéssel fogadott beszéde után Erdey-Grúz Ti­bor mondott üdvözlő szava­kat. A külföldi vendégek részé­ről elsőnek Lauri Posti mi­niszter, a finn delegáció ve­zetője köszöntötte a kong­resszust, majd a szovjet kül­döttség képviseletében B.' A. Szerebrennyikov akadémikus mondott üdvözlő szavakat. A tudományos program Benkő Loránd akadémikus „Az élő nyelvi múlt” című előadásával kezdődött. Délután a kongresszus plenáris üléssel folytatta munkáját, amelyen Lakó György akadémikus „Utak és módszerek a finnugor tudo­mányokban” című előadását vitatták meg. A nagy figye­lemmel kísért előadás a tu­dományág korábbi irányza­tait elsősorban a külföldi kutatók munkássága alapján elemezve hasonlította össze az indoeurópai nyelvtudo­mány eredményeivel. A vita során a különböző országok szakemberei saját értékes kutatási eredményeikkel egé­szítették ki az előadást, amelynek szövegét több mint fél évvel a kongresszus előtt megjelentetett kiadványban — valamennyi szakmai elő­adás anyagával együtt — megküldték a tanácskozás részvevőinek. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Elsőként a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tevékenysé­géről készített beszámolót vi­tatta meg a megyei tanács vb. Az elemzést és értékelést követően több, elsősorban a város gyors ütemű fejlődésé­vel összefüggő tanácsi fel­adatot határozott meg. Ezután az ipari szövetkeze­tek állami törvényességi fel­ügyeletéről, az Ipari Szövet­kezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetségénél tartott felügyeleti vizsgálat tapasz­talatairól tárgyalt a vb. A vb a továbbiakban a felnőttoktatásról, szociális és egészségügyi fejlesztésekről, majd a kedvezőtlen adottsá­gú mezőgazdasági szövetke­zeteknek, illetve szakszövet­kezeteknek nyújtandó fej­lesztési hozzájárulásról tár­gyalt

Next

/
Thumbnails
Contents