Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-05 / 208. szám

Értekezlet 0 izonyítékok késztetnek, ° a be-, illetve felisme­résre: nem tudunk értekezni. A gyanú értekezletről-érte- kezletre járva szilárdult meg­győződésemmé. Csak a tudat­lanság lehet a magyarázata, hogy annyiszor rosszul csi­náljuk. Kormányelnököknek, államférfiaknak rövid eszme­csere is elég nagy horderejű nemzetközi kérdések egyezte­téséhez. Mi a saját munkahe­lyünkön messze túlteszünk rajtuk. Órákig ülünk, tárgya­lunk, vitatkozgatunk, közben egyre idegesebben szívjuk a cigarettákat, mert telik az idő, vár a munka Nem tudunk értekezni, hi­szen ha tudnánk, ismernénk például az értekezletek ter­mészetét. Nem felejtenénk el, hogy minden tanácskozás egy vagy több, pontosan megha­tározott téma köré csoporto­sul. Úgy, ahogyan azt a meg­hívók szabályosan fel is tün­tetik. Az értekezlet világosan körülhatárolt tárgya meg­szabja, miről kell beszélni. Nem mellébeszélni, felelős­séget áthárítani, éppenséggel mentséget gyártani folyama­tos mulasztásokra, ahogyan sokan vélik. Ök a tudatos fél­reértük. Többnyire hosszan fejtik ki véleményüket, ag­gályos szőrszálhasogatással ecsetelik nehézségeiket, a szükséges, mindig másoktól várt elintézendőket. A furfangosak azt gondol­ják, hogy a meghívón szerep­lő téma fondorlatos ürügyé­vel csupán h tett színhelyére csalták őket. Megragadják az alkalmat, itt és most befezél- arról, amit máskor, más­hol valóban fontos lenne el­mondani, de itt és most nem. Pusztán azért nem, mert nem tartozik a tárgyhoz. A sértődékenyek, az intri­” kusok az objektivitás látszatát keltő hozzászó­lásokba bújtatják szemé­lyes sérelmeiket. Az anekdo- tázó hajlamúaknak a témáról hasonló, régi történetek jut­nak eszükbe, kedélyesen el- mesélgetik. Szakmai tudásuk csillogtatására néhányan a tárgyról gyorsan más témá­ra váltanak, bonyolult fejte­getésekbe bonyolódnak. Akadnak, akik ilyenkor ér­zik szükségét, hogy elmélyül­jenek a „nagy politikában”, megfeledkezvén, hogy most a munkájukkal politizálhatná­nak leghatásosabban. A sze­repelni vágyók, mondandó híján is, szólnak, hallatni akarják a hangjukat, ha már ott vannak az értekezleten. A szerényebbek azért bátor­kodnak elő, nehogy sült hal­nak nézzék őket. És közben telik az idő. Mérgelődünk, feszengünk, de valami rosszul értelmezett udvariasságból, mégsem szó lünk rá egymásra. Nagyobb baj, hogy az érte­kezletek vezetői is hozzánk hasonlóan udvariasak. Nem szakítják félbe a mellébeszé­lőket, a fecsegőket, hagyják, hogy az értekezlet kötetlen társalgássá fajuljon és elvon­ja az embereket a hasznos munkától. a nagy népgazdasági ház- A tartásban is rákényszerül­tünk, hogy beosztóan előrelát­hatóan megnézzük a forintok helyét. Takarékoskodunk anyaggal, energiával, más költségekkel, gazdaságosabb termelésre törekszünk. De- hát időmilliómösok sem va­gyunk! Katonai tanácskozások Portugáliában Csütörtökre virradóra befe­jezte tanácskozását a portu­gál hadiflotta _ közgyűlése. Közleményt még nem adtak ki, de az O Seculo lisszaboni lap tudni véli, hogy „teljes volt az egység és forradalmi módon foglaltak állást”. Csütörtök délutánra össze­hívták a harmadik haderő­nem, a légierők közgyűlését is. Mint ismeretes, Morais da Silva tábornok, a légierő fő- parancsnoka hétfőn közölte, nem támogatja Goncalves ve­zérkari főnökké történő kine­vezését. A tábornok utasítást adott a légierő egységeinek, hogy konzervatív tiszteket küldjenek az MFA pénteken összeülő közgyűlésére a ha­ladó katonák és tiszthelyette­sek helyett. A légierő egy­ségeinél szerdán tanácskozá­sokat tartottak és több helyütt megbélyegezték da Silva ma­gatartását. A sintrai, Monte Real-i és egyes lisszaboni ala­kulatok, továbbá a tancosi ej­tőernyősök tiszthelyettesei és katonái után szerdán a mon- tejuntói és monsantói egység tiszthelyettesei is visszautasí­tották főparancsnokuk jobb­oldali törekvéseit. Az AFP tudósítója jól tá­jékozott Lisszaboni forrásra hivatkozva jelenti, hogy a portugál haditengerészet szer­dai közgyűlésén a haderőnem bizalmat szavazott a kijelölt új vezérkari főnöknek, Vasco Goncalvesnek. A közgyűlésről hivatalos közleményt még nem adtak ki, egy közlemény viszont megbélyegezte a Jor- nal Novo című lap rendsze­res rágalomkampányát, ame­lyet a haderőnem ellen foly tat. A haditengerészet közgyű­lésén Pinheiro De Azevedo tengernagy, a haderőnem fő- parancsnoka és kijelölt mi­niszterelnök elnökölt. Beszá­molójában elemezte a politi­kai helyzetet, majd több fel­szólaló támogatta Goncalves politikáját. A latin-amerikai kőrútról hazatért Rosa Cou- tinho tengernagy is állást fog­lalt a lelépő miniszterelnök mellett. Az ellenzéki „kilen- cek” véleményét Viktor Cres­po sorhajókapitány fejtette ki. MEGNYÍLT A PLOVDIVI VASAK. A Plovdivi Nemzetközi Vásár első napján Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, az ál­lamtanács elnöke látogatást tett a kiállítás ma­gyar pavilonjában. (Telefoto — BT A—MTI—KS) Lapzártakor érkezett Csütörtökön reggel meg­kezdte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának 18. plená­ris ülése. A tanácskozást Ed­ward Gierek, a párt első titkára nyitotta meg. A plé- num áttekinti a Központi Bi­zottságnak a LEMP VII. kongresszusára készített ifányvonal-tervezetét és ha­tározatot fogad el a pártkong­resszus összehívásáról, a kül­döttválasztásról, valamint a kongresszust megelőző orszá­gos kampányról. Csütörtökön II. Erzsébet ki­rálynő a londoni Westmins- ter-hallban megnyitotta az Interparlamentális Unió 62. értekezletét, amelyen mintegy hetven ország megközelítőleg 800 parlamenti képviselője van jelen, illetve megfigyelők vesznek részt a szeptember 12-én tartó tanácskozássoro­zaton, közöttük hazánk dele­gációja, amelyet Barcs Sán­dor, az IPU magyar csoport jának elnöke vezet. Tagjai Darvasi István és Nagy Miklós országgyűlési képvise lő. A megyei tanács csütörtökön dr. Pénzes János el­nökletével ülést tartott. Két hosszú távú fejlesztési terv került napirendre: a tanács elfogadta a megye közok­tatásának és közművelődésének 1990-ig szóló fejlesztési koncepcióját, majd a három éve jóváhagyott telcpülés- és településhálózat fejlesztési terv érvényesülésének ta­pasztalatairól tárgyalt, a tervet az újabb középtávú tervidőszakra is változtatás nélkül elfogadta. A tanácsülésen részt vett Garamvölgyi József kulturá­lis miniszterhelyettes, Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára, Mihályi Sándor, az Oktatási Minisztérium fő­osztály veztő-helyettese. A tanácstagok kegyelettel emlékeztek meg a napokban elhunyt Lipták Ferenc me­gyei tanácstagról, akinek munkásságát jegyzőkönyvben örökítették meg. A közoktatás és közműve­lődés hosszú távú fejlesztési tervének vitája előtt Gyúró Imre tanácselnök-helyettes — aki a végrehajtó bizottság nevében a napirend előter­jesztője volt — ismertette a munkát, amelyet a terv elké­szítése során végeztek. Az előterjesztés feletti vitá­ban tizenegyen szólaltak fel. Szilágyi József először a megyei tanácstagok nyíregy­házi járási csoportja nevében elfogadásra ajánlotta a köz­oktatás- és közművelődés hosszú távú fejlesztési kon­cepcióját, majd a tanácsok és a tantestületek a megvalósí­tás érdekében kifejthető munkájáról beszélt. Hangsú­lyozta a lányok szakmai to­vábbképzésének fontosságát, a bejáró, ingázó fiatalok sza­bad idejének célszerű kitöl­tését. Szólt a megyei sajtó és a nyíregyházi rádió közmű­velődésben betöltött szerepé­ről. Gál József a vegyipari szakmunkásképzés megyei feladataira tett javaslatokat, a terv megvalósítása érdeké­ben széles körű társadalmi összefogás szervezését sür­gette. Kokas Ferenc a terv-, gaz­dasági bizottság vitájában el­hangzottakból kiemelte: ez a koncepció jól kapcsolódik a korábban elfogadott távlati tervekhez, s méltatta az ipa­ri és mezőgazdasági üzemek segítségét. Javasolta, hogy alakítsanak ki további fel­nőttoktatási központokat. Buda Sándorné a vásáros- naményi járási eredményeiről beszélt, majd a pedagógusok szerepéről szólt. Javasolta, hogy a megyeszékhelytől tá­voli járásokban még jobban segítsék a pedagógusok lete­lepedését. Dr. Margócsy József az ál­talános iskolai tanító- és ta­nárképzés fejlesztéséről, a ta­nárképző főiskola és az üze­mek, falvak kapcsolatairól beszélt. Javasolta, hogy a tervben megjelölt újabb ta­nyai kollégiumot a főiskola közelébe telepítsék és fel­ajánlotta a főiskola segítsé­gét. Elismerően szólt a me­gyei pályázatok, díjak rend­szeréről, amelyek jól segítik a megye szellemi értékeinek kibontakozását. Dr. Pethő Ferenc az álta­lános iskolai hálózatfejlesztés és az alapműveltség meg­szerzésének fontosságát hang­súlyozta és kért még nagyobb segítséget e terület számára. Gulyás Emilné dr. a tanács előtt szereplő hosszú távú terv reális céljait méltatta. Javasolta, hogy az elfogadott tervet minél szélesebb kör­ben ismertessék, valóraváltá­sáért társadalmi összefogást kezdeményezett. Ezt követő­en szólt a munkára, a mun­ka jobb megbecsülésére ne­velésről és erre több javasla­tot tett. Ekler György, a megyei pártbizottság titkára többek között elmondta: a tervezet jól épít a párt közoktatás- és közművelődéspolitikai hatá­rozataira, a megye eddigi eredményeire, további lehető­ségeire. Jól kapcsolódik az ál­talános fejlesztési tervekhez. Hangsúlyozta: jó törekvés, hogy a kulturális központo­kat a gazdasági, közigazgatási központokban kívánják ki­építeni, mert ezzel jelentősen növelni lehet hatásukat. Ez­után arról beszélt, hogy az oktatási, művelődési célokat szolgáló intézményhálózat nemcsak új létesítményekkel fejleszthető. Nagy gondot kell fordítani a meglévő intézmé­nyek munkájának javítására, a még jobb művelődési felté­telek biztosítására. Kiemelte: a hosszú távú fejlesztési cé­lok megvalósítása társadalmi ügy, és erre az egész megye társadalmát szükséges mozgó­sítani. Csorna Tiborné az átgon­dolt iskolahálózat-fejlesztés­ről, a kis gimnáziumok gond­jairól, a kollégiumépítés szük­ségességéről, a szakmunkás- képzés feltételei javításának fontosságáról beszélt. Garamvölgyi József minisz­terhelyettes többek között hangsúlyozta: az elmúlt né­hány esztendőben jó ered­mények szüllettek a köz- művelődési szemlélet alakí­tásában és ebben nagy sze­repe volt és van a párt- határozatoknak. Elismerés­sel szólt arról, hogy a ta­nács együttesen tűzte napi­rendre a közoktatás és köz­művelődés fejlesztési tervét. A jó eredmények érdekében következetesen szükséges ér­vényesíteni a mostani közok­tatás- és közművelődési terv és a korábban elfogadott tele­püléshálózat-fejlesztési terv összhangját. Felhívta a fi­gyelmet a könyvtárautók, mű­velődési autók szerepére, amelyek elsősorban ott tehet­nek jó szolgálatot, ahol ki­épített kultúrházak, művelő­dési központok nincsenek. El­mondta: a tanárképző főisko­lákon bevezették a népműve­lő szakos oktatást; ettől az in­tézkedéstől azt várják, hogy a néhány éven belül végző fia­tal tanárok szakértő módon tevékenykednek majd nem­csak az iskolában, hanem a közművelődés területén is. Mihályi Sándor miniszté­riumi főosztályvezető-helyet­tes elsőként az iskola-előkészí­tés fontosságát hangsúlyozta, majd arról beszélt, hogy a hosszú távú fejlesztési elgon­dolások megvalósítása csak a tartalmi, tárgyi és személyi feltételek együttes fejleszté­se alapján érhető el. A tanács — a vitában el­hangzott több javaslattal és megállapítással kiegészítve — a megye közoktatásának és közművelődésének távlati fejlesztési koncepcióját elfo­gadta. (A hosszú távú fej­lesztési koncepciót lapunk később részletesen ismerteti.) A megye település- és tele­püléshálózat-fejlesztési tervé­nek érvényesítéséről tárgyalt ezután a tanács. Dr. Czimbal- mos Béla általános elnökhe­lyettes elmondta: az 1972-ben elfogadott terv alapján első­sorban Nyíregyháza, Kisvár- da, Mátészalka, Nyírbátor, Fehérgyarmat, Vásárosna- mény, Tiszavasvári és Záhony fejlődése gyorsult meg; eh­hez jelentős mértékű közpon­ti és megyei támogatást is igénybe vehettek. A vitában Molnár Ernőné a nyíregyházi járás tanácstagi csoportja nevében felhívta a figyelmet arra, hogy a követ­kező középtávú — a városok után — a városiasodó nagy­községekre fordítanak még több figyelmet. Kalocsai Ist­ván felvetette: a kisebb beru­házásokat tervszerűen össze kell hangolni, így azokat job­ban a településhálózat-fej­lesztési terv szolgálatába ál­líthatjuk. A tanács megállapította: a terv a következő években újabb eredményekre jogosít, ezért azt az újabb öteszten­dős tervidőszakra a tanács nem módosította. Ezután' bejelentések, inter­pellációk hangzottak el. M. S. Az őszi munkák segítésére KISZ-tagok, fiatalok! Mi, a Kemecsei Állami Gaz­daság „Zalka Máté” KISZ-szervezet fiataljai és az álla­mi gazdaság dolgozói a következő felhívással fordulunk hozzátok: Segítsük az őszi betakarítást, időben és jó minő­ségben szedjük le az almát, szedjük fel és szállítsuk el a cukorrépát! Fiataljaink személyenként 30 óra társadalmi mun­kával járulnak a feladat teljesítéséhez. Szabad szomba­tokon és vasárnapokon almát szedünk. Szervezzük és mozgósítjuk a fiatalokat, hogy „Szabolcs aranya” idő­ben rendeltetési helyére kerüljön; az exportvagonokba, a hűtőtárolókba. Mi 680 vagon alma betakarítása felett vállaltunk védnökséget. Kapcsolódjatok a felhívásunkhoz! A KEMECSEI ALLAMI GAZDASAG „ZALKA MÁTÉ” KISZ-SZERVEZETE MA A rádió és a televízió Egy csengeri fiatal útja jövő heti műsora a „címeres" mezig (7. oldal) (8. oldal) ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS Hosszú távú közoktatási és közművelődési tervet fogadtak el XXXII. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. Szeptember 5., Péntek ; KEMECSEI FIATALOK FEHÍVÁSA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents