Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-04 / 207. szám

1975. szeptember 4. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Eltékozolt energiák AZT MÁR TAPASZ­TALNI: anyaggal, eszköz­zel úgy-ahogy célszerűb­ben próbálunk sáfárkodni, de a szellemi munka érté­ke, becsülete csekély, azaz jó néhány helyen hagyják pazarlódni, fölösen emész­tődni a kiművelt ember­fők termelte energiát. Mondhatjuk kevésbé képletesen a példa erejé­vel: a létesítmény rossz el­képzelésből kiindulva ké­szült — ennek ellenéré két zsűrin is átjutott — tervét irattárba dobták, újat kell csinálni helyette. Elveszett több ezer munkaóra ezzel, de persze „csak” a társa­dalomnak, mert hisz’ a hebehurgyák, a mulasztás­ban közreműködők csorbí­tatlanul megkapták java­dalmazásukat. Azután: ül a tervező, gyártmányszer­kesztő asztalnál a mérnök, majd átballag a rajzasztal­hoz. Amit leskiccelt, azt szabályos műszaki rajzba ülteti át, s azért ő — mek­kora órabérért! —, mert nincs elegendő műszaki rajzoló. Napokon át a mű­helyben tipródik a gyár­tásfejlesztési osztály mun­katársa — történetesen két, gépészmérnöki és köz- gazdászi diplomával. — s az új berendezések elhe­lyezését irányítja. Megte­hetné egy technikus is, de nincsen. Illetve jókora a táboruk a gyárban, ám mással vannak elfoglalva, olyasmivel, amit tapasztalt szakmunkások is elláthat­nának: Ez utóbbiak azon­ban anyagmozgatással foglalatoskodnak, ami vi­szont a segédmunkások dolga lenne... A NÉPGAZDASÁGBAN — a szocialista szektorban — a felsőfokú végzettségű­ek száma meghaladja a 300 ezret! Az egyetemi diploma megszerzéséig az állam 800 ezer forintot költ a jövendő szakemberre! Egy évtized alatt megkét­szereződött a felsőfokú műszaki ismereteket elsa­játítottak csoportja, de — amint azt egy reprezenta­tív vizsgálat megállapítot­ta — minden száz főből 16 olyan munkakörben dolgo­zik, amelynek alig van, vagy semmi köze nincs eredeti képzettségéhez. S akkor még nem szóltunk a középfokú végzettségűek 400 ezres seregéről, amely­ben megint sok csapatnyi ember azt csinálja. ami mellett nyugodtan félrete- heti az eredeti szaktudá­sát. Mindenekelőtt a terme­lő vállalatok, szövetkeze­tek és intézmények felada­ta, hogy a meglévő szak­tudással — gazdálkodja­nak! A megfelelő embert a megfelelő helyre régi igazsága ez, ám sokszor cáfol a gyakorlat. NAGY LYUKU ROS­TÁN HULLIK ÁT annyi értbk szülője, az emberi tudás és képesség. Leintik, sőt, szinte lebeszélik az újat akarót, az adottal elé­gedetlent. Éles, alkotó el­méket fognak szürke ru­tinfeladatok igájába, ad­minisztrációval tölti ideje jó részét a kutató, az ok­tató, a gyártásszervező. S nemcsak azért, mert köz­felfogásunk a kelleténél sokkal kisebb jelentőséget tulajdonít a szellemi mun­ka hatékony kamatoztatá­sának, hanem azért is, mert maga a vállalati, in­tézményi szervezet sem kényszeríti ki ezt. Nem, mivel szervezetlen, fölös párhuzamosságokkal kó­szált, mert nem alkalmaz­za — nem is ismeri! — azokat a vezetési techni­kákat, melyek világosan kijelölik a feladatokat és a feltételeket, a viszonyla­tokat és a felelősségeket. Lehet, sok munkahelyen úgy érzik a szellemi fog­lalkozásúak, hogy túlter­heltek. rengeteget dolgoz­nak. Ám valódi, vagy ál- 'terhek ezek, hasznos, vagy haszontalan a munka, amit csinálnak? Tőlük nem kérdik, hát nem kér­dezik ők sem maguktól, legyintve,- idegcsillapító­kat szedve „robotolnak”, s csak nagynéha támad fel bennük a vágyakozás: ér­telmeset, szépet, tudásuk­nak, képességüknek meg­felelő hasznosat alkotni! NINCS NAGYOBB VÉ­TEK, mint megnyesni a szárnyakat, ami magasba emelne. Nincs fárasztóbb, lélekölőbb az értelmetlen munkánál, s a legtöbbet az pazarolja el közös java­inkból, értékeinkből, aki nem tesz meg mindent, hogy a szellemi - munka valóban az legyen, amit megjelölése közöl. M. O. A VOR nyíregyházi gyárában hazai, francia és holland meg­rendelésre dolgoznak. Az Elektroakusztikai Gyár nyíregyházi üzemében ezer darab erősítőt készítenek az Ikarusz Gyár megrendelésére. Gabonavetés alá szántja a földet Kábái And­rás traktoros a nagykállói Zöld Mező Ter­melőszövetkezetben. *3 , Kollégium későn... Sokan azt hitték, hogy Nyírbátorban oly sok évi szűkülködés után az idén végre megfelelő elhelye­zést kapnak a kollégista diákok. Bíztak abban, hogy elkészül a 150 diákot be­fogadó középiskolái kollé­gium, amelynek az építé­sét a IV. ötéves tervre irányozták elő. A kollégium épül — a lehetőségekhez képest jó ütemben —, a vidéki ta­Munkában a új szakszervezeti A vasas múlt Az első fél éves tervét 114 százalékra tel­jesítette a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szö­vetkezet munkáskollektívája. (Elek Emil fel­vételei) bizottság nulók viszont csak jövőre vehetik birtokukba. Az át­adási határidő a jövő év májusa. Elaludt volna a kivitele­ző, a megyei építőipari vállalat? kötelez Tudták Nyiregynázán a Hajtóművek és Festőberende­zések 4-es számú gyárában a munkások, hogy mire vállal­koztak, amikor a szakszerve­zeti választások idején elvál­lalták az szb-ben a tagságot. Most, amikor a szakszerveze­ti munka mindennapos teen­dőit kell intézni, néha-néha mégis elbizonytalanodnak. Nem az elvi kiállás, a tenni- akarás okozza a pillanatnyi megtorpanást, hanem a fel­adat elvégzésének módja. A szakmai bértáblázat — Nem vagyok mai gyerek a munkában, de a szakszer­vezeti teendők ellátása, a fő­bizalmivá és az üszb-be való beválasztás sok fejtörést okoz — mondja Takács János la­katos. — A lehetőségeket kü­lön hangsúlyoznám, mert itt, Szabolcs-Szatmárban. azért még sok minden másként van, mint a nagy múltú gyá­rakban. Ám a szakmai bér­táblázat bevezetését, a bér- fejlesztést, a normák karban­tartását, az érdekvédelmet, az üdültetést itt is végre kell hajtani. A végrehajtás sajátos módjait sokszor itt kell kita­lálni a párt-, a gazdasági, a szakszervezeti és az ifjúsági vezetésnek, vagyis az úgyne­vezett négyszögnek. Az üzemi szakszervezeti bi­zottság újjáválasztása, a ta­gok nagyobbik részének a ki- cserélődése valóban sajátos helyzetet teremtett a HAFE- ban. De a már korábban ki­alakult, szakszervezeti mun­kastílus biztosíték a- további eredményes munkára. így si­került megvalósítani a szak­mai bértáblázat bevezetését. Nagy része van abban q szakszervezeti bizottságán, hogy a nyíregyházi gyárban minden dolgozónak a bére el­éri vagy meghaladja a bér­táblázati minimumot. Tudják nagyon jól a HAFE üzemi szakszervezeti bizottságán, hogy az OSZB bérpolitikai elveinek a tudatosítása, a vállalati bérgazdálkodás he­Korántsem. A gyorsított ütemet gátolta az épület egyedi megoldása. Az épí­tők a folyamatos munka mellett sem tudták vállal­ni az idei befejezést, csak a jövő májusit. Egy beruházás viszont nemcsak a kivitelezésből, építésből áll. Az előkészí­tésnek már az elképzelés megszületésénél meg kell indulnia, hogy a területki­jelölés, a szükséges kisa já­títások után, vagy mellett folyjon a tervezés, a kivi­telezés immár gyakorlati előkészítése. Nyírbátorban viszont az indítás volt a hibás. Az eredménynél pedig az a sajnálatos, hogy egy, a IV. ötéves tervre ütemezett beruházás megvaTósításá késik. Bár menetközben -J- látván, hogy nem halad kellőképpen az előkészítés — a megyei tanács végre­hajtó bizottsága határoza­tot hozott a munka meg­gyorsítására. Sajnos, ez a gyorsítás már kevés volt. Tudjuk, városaink fej­lesztésénél, a városkép ki­alakításánál minden köz­épület, szép lakóház épí­tése fontos, segíti a váro­siasodást. Ezeknek a meg­valósítása sok utánjárást kíván, de ahol lelkes lo­kálpatrióták dolgoznak, ott nem is riadnak vissza a nehézségektől, A nyírbá­tori kollégium • esetében viszont elkéstek a helyiek: Most már a tanulság le­vonása marad hátra: na­gyobb lendülettel, ügy­buzgalommal kell tevé­kenykedni a következő években, hogy ne csak a műemlékek, hanem a mai építészet is bizonyítsa, rá­szolgáltak a városi rangra. Lányi Botond elnök az érdeklődő ide­gentől mintegy türelmet kérő tekintettel fordul a kalapját kézben tartó ügy­félhez. Az nem is váratva magára, kezdi kérdéseit és adja sorba bizalmas nyílt­sággal a magyarázatot. Megfelelő-e az építési rajz? Az engedélyt kérő irat? Meddig keil még várnia, hogy kezdhesse a bontást, indíthassa az épí­tőket? Ha nem sokáig, az jó. elnök elvtárs. Nyár van, őszre tető alatt szeretné az új házat. A fiúkkal nincs baj. Az idősebb, a kémi­kus már nem hagyja a vá­rost a gyógyszergyár mi­att. A gépszerelő-traktoros, tudja az elnök elvtárs, kü­lön épített harmadik éve. A lánynak konyhakerté­szetről van diplomája: a leendő vő állatorvos. Ka­rácsonyra tervezik az es­küvőt. Ök maradnának velük. Azért kell, a több­Á bér és a DH Beszélgetés közben nézzük az üszb második félévi mun­katervét, melyben létszám-, bér- és túlóragazdálkodás, személyzeti munka, a dolgo­zók szakmai és politikai ok­tatásának a helyzete, az új kollektív szerződés előkészí­tése, a DH-mozgalom fellen­dítése, munkavédelem, a gyári ifjúság és nők helyze­te, a gazdasági munka elem­zése szerepel.. Ha ezeket összevetjük a hallottakkal, akkor megálla­píthatjuk, hogy az új üzemi szakszervezeti bizottságnak van mit megvalósítani. Sigér Imre Asztalos Bálint lökben a nagycsaládosok é^a gyerekeiket egyedül nevelő szülök üdülési költségeit át­vállaljuk. Egyéb segély cí­mén a napokban ✓a fentiek­nek 22 ezer forintot meghala­dó segélyt nyújtottunk. A hu­szonöt éves törzsgárdatagok- nak, — a jövőre gondolva, mert a mi gyárunk fiatal — nőknek arany nyakláncot, a férfiaknak aranygyűrűt sza­vaztunk meg. szobás, modern ház. Ma­guk is nyugodtabban néz­\ hetnének öregségük elé... A kocsi? Jól működik. Ha­mar és kényelmesen van vele az ember. Ha néhai apja, nagyapja valami­képp láthatnák, amikor ül benne és vezeti... Ameny- nyiben minden rendben, nagyszerű. Mielőbb várja a hivatalos engedélyt. Mikor az ügyfél barát­ságos köszönéssel távozik és kinn felberreg a csont­színű Moszkvics motorja, a tanácselnök az idegen vendéghez fordul. — A téesz egyik tehené­sze ez az ember. • Kiváló gazdaság. Falunk lakossá­ga alig haladja meg az ezer főt. a csecsemőket is számítva. És van harminc­öt személykocsi. Több, mint ahány kerékpár gye­rekkoromban... lyes megvalósítása még to­vábbi feladatokat ró a veze­tő testületekre. Az alap: a munka — Közös gondunk az üzem- és munkaszervezés — mond­ja az üszb egy másik tagja, Gönczi János géplakatos. — Itt az üzemben kell folyama­tossá tenni a termelést, csak­is így érhetjük el, hogy a sza­bad idő az valóban szabad idő legyen, hogy ne kelljen be­jönnünk túlórázni. Jól szer­vezett munkánkkal teremt­hetjük meg azt a pénzt, ami­ből ifjúsági, munkáslakás- építkezési, üdültetési alapot létesíthetünk. Persze, ezeket igazságosan szét is kell osz­tani, mert nemcsak a mun­kához kell a vasas szív, ha­nem egymás támogatásához is. Hogy ma még sokszor bi­zonytalankodva lépek én is, az lehet, de, hogy mindany- nviunknak jót akarok, az biz­tos. A kilenctagú üzemi szak- szervezeti bizottságnak Ada- mi Pál a titkára. A nyolcszázötvenkét dolgozónak majdnem kilencvenöt száza­léka szakszervezeti tag. Az üdültetésben elért eredmé­nyeiknek örül a legjobban. — Üdültetési alapot hoz­tunk létre. így mind a SZOT, mind pedig a vállalati üdü­Á z éjszakai eső után porkavarás nélkül fékez és áll meg a csonts^ínű Moszkvics a falusi tanácsház előtti út- szélen. Vállas, ötven kö­Enge­dély rüli férfi száll ki a kor­mány mellől. viseltes, szürke kalapban. Úgy néz körül, mintha figyelné, van-e aki látja. S megy a hivatalba. Az elnök ajta­ján kopogtat. A meglehetősen fiatal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents