Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-21 / 222. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. szeptember 21 Nemcsak a fehér bot... A megyében 2004 tagja van a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének. Közülük 1800-an világtalanok. A megye üzemeiben, intézményeinél 208 vak és gyengénlátó dolgozik, 151 fizikai munkás, többsételező segítséget és figyelmet. Az idén nyílt lehetőség arra, hogy vakvezető kutyát kérhettek a szövetségtől. Hűséges útitársat, melyet gondosan — kutyaiskolában — képeznek ki a vakok vezetésére, segítésére. Mind többen sajátítják el a vakírást, amely a világtalanok eszperentója. Levelezhetnek egymással és olvassák a pontírással, készült könyveket, melyekből 215 példány áll rendelkezésükre a megyei szövetségnél. Olyan apró, praktikus eszközök is segítik a vakokat, mint a kitapintható, pontozásos jelzésű ébresztőóra. Vagy a szellemes és igen egyszerű „tejőr”, amely nem Húsz százalékkal olcsóbban Hatszáz vagon zöldségféle télre, tavaszra A kedvező termés után, kedvező áron szinte kifogástalan lesz az őszi-téli zöldség- és gyümölcsellátás — a MÉK Vállalat tájékoztatása szerint. A jó ellátáshoz időben biztosították a személyi és a technikai feltételeket. Főleg a kiemelt települések: Nyíregyháza, Mátészalka, Kisvárda, Nyírbátor és Záhony ellátására fordítanak gondot az illetékesek. Az őszi betakarítás a csúcspontjához érkezett, ezzel egyidőben megkezdődött a felvásárlási idény is. A vállalatnak megfelelő raktárak és szállító eszközök állnak rendelkezésére. A boltokba folyamatosan érkezik a friss áru az ősz végéig. A vállalat .télre és tavaszra 600 —650 vagon zöldséget, illetve gyümölcsöt raktároz el. A szerződések értelmében a városok ellátásáról elsősorban a környékbeli termelőszövetkezetek gondoskodnak. Várhatóan valamennyi tsz eleget tesz a szerződésben vállalt kötelezettségének. A közelmúltban bővült a vállalat üzlethálózata: Nagydobos és a nyíregyházi Déli ipartelep kapott új zöldség-gyümölcs boltot. Az elmúlt őszhöz viszonyítva az árak átlagosan 20 százalékkal csökkennek. A szabolcsi piacok árai jóval az országos átlag alatt lesznek, Megjelent a boltokban a különlegesen szép jonatán alma, ára 7 forint. A hét végén került forgalomba az új mák, kilogrammonként 60 forintért. A szabolcsi szőlő ára változatlanul 8 és 12 forint. Paradicsom már kevés van, azt is más megyékből hozzák. Káposztából bőséges lesz a választék, „hazai” hagymából nem. Ezért a vállalat más megyékből, főleg Szolnok megyéből 80 vagon vöröshagymát „importál”. 3—4 vagon fokhagyma „behozatalára” is sor kerül. A déligyümölcsök tömeged árusítására november végén lehet számítani. gük csomagoló. Ötvenötén telefonkezelők. Rajtuk kívül tízen-tizenöten bedolgozók a budapesti kefe- és seprűgyárnak. De egyre több szakmában alkalmaznak vak és csökkentlátó embert. Lehet belőlük masszőr, kárpitos __ A világtalanok számára életfontosságú, hogy elfoglalják magukat. Egy percig se érezzék, hogy nincs szükség a munkájukra, feleslegesek a társadalomnak. A Vakok és Csökkentlátók Szövetsé- • gének megyei elnöksége ezért tartja elsőrendűen fontosnak, hogy minél több világtalan, gyengén látó embert juttasson munkához, segítse a szakképzettségük megszerzését. Varró János, a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének megyéi titkára elmondta: azt szeretnék, ha a vakok és gyengén látók már fiatal korban szakmát szereznének. A tehetséges gyermekeket a budapesti és a debreceni vakok, illetve gyengén látók intézetének iskoláiba irányítják. Sokan eljutnak közülük az egyetemekre, főiskolákra is. Külön szociális kedvezmények illetik meg a vak dolgozókat: többek között hatórás napi munkaidővel foglalkoztathatják őket, megkapják az évi 6 nap külön szabadságot is. Szociális körülményeiket a korábbi kedvezményeken túl lényegesen javította az 1971. október 1- én bevezetett 500 forintos Személyi járadék, amelyet pluszként kapnak a világtalanok a rendes jövedelmükhöz. Egyre szűkül a távolság a látó emberek és a világtalanok, gyengén látók között — a látáson kívül. A látható világot és eseményeit a rádió és a magnetofon közvetíti számukra. Tavaly a megyében 86-an vették igénybe a kedvezményes magnóvásárlást. Ma már nemcsak a fehér bot segíti őket, hogy megkapják a látóktól a kömás, mint egy mini hamutartóra hasonlító porcelán tárgy: jelzi, hogy felforrt a tej. Igen kedvelt lenne, de mostanában nem kapható — külföldi cikk — a tűbefűző. S ne gondoljuk, hogy a világtalanok kevésbé értesülnek a világ, az ország, a szűkebb környezet eseményeiről. Gyakran érdeklődőbbek, mint a látók. Politikai, sJakmai, kulturális ese mények egész sorát tartják a Kossuth tér 4. sz. alatti szék házukban. Előadások, magnós műsorok hangzanak el a világpolitikáról, az atomfizikáról, illemtanról, népzené ről. 1975 jubileumi év a vakok számara, a vakírás megalkotóját ünnepük. A megyében nyolcyanan—százan ismerik a vakírást. A szövetség megyei vezetői szeretnék még több sorstársukat megtanítani, hogy újabb kapaszkodót adjanak a kezükbe, amivel kötődnek a környezetükhöz. Páll Géza Vágóhíd hűtőkamrával w r Á Fehérgyarmati ÁFÉSZ a jobb húsellátásért A Fehérgyarmati ÁFÉSZ- nek tizenöt község több, mint 20 ezer lakosának húsellátásáról kell gondoskodnia. Tavaly 3700 mázsa húst értékesített a szövetkezet, amiből az ÁFÉSZ sertéstenyésztő szakcsoportja 1300 mázsát termelt. Itt is, ugyanúgy mint az ország más vidékein, elsősorban sertéshúst igényelnek az emberek. Jellemző adat, hogy a húsipari vállalattól az elmúlt évben kapott több, mint 1600 mázsa húsnak még a 10 százaléka sem volt marhahús. Gondot okoz a szövetkezet húsfeldolgozó üzemében a megmaradt fejhús és friss szalonna értékesítése. Nagy szükség lenne egy sózó-, egy füstölő egységre, valamint egy hűtőgépkocsira, amellyel kiszállíthatnák a környező községeknek szánt húst. A hűtőgépkocsi nélkül azonban szinte lehetetlen a hús szállítása. Nagyon gyakran előfordul, hogy kisebb — Mánd, Kömörő — községek hetekig nem jutnak húshoz. De a nagyobb községekben sem sokkal vigasztalóbb a helyzet. Kéthetenként vagy a legkedvezőbb esetben — mint Tu- nvogmatolcs, Szatmárcseke — hetenként egyszer kapnak húst. Pedig az igények egyre nőnek. Az elmúlt évekhez képest például Fehérgyarmaton a közétkeztetés igénye megháromszorozódott. A gyorsan fejlődő járási székhelyei» egyre több vendéglátóhely, üzemi konyha lép a húsfogyasztók közé. A környékről a nagyközség üzemeibe bejáró dolgozók többsége is itt vásárol húst. így érthető, hogy a legtöbbet Fehérgyarmat húsellátásának javításáért tesznek. De megoldásra várnak a kisebb községek gondjai is. Már történtek is bíztató lépések. Az elmúlt napokban adtak át egy új hűtőkamrával ellátott vágóhidat a járási székhelyen, amely ha nem is oldja meg, de legalább enyhíti a gondokat. Tovább kell növelni a szakcsoportban is a hizlalást. B. G. A lehetőség lovagjai Hogyan lehetne olyan munkát elvállalni, amihez sem felszerelés, sem szakember nincs? Ezt mutatta meg az elmúlt évben a sényői Buzakalász Termelőszövetkezet. amelynek építőipari részlege úgy vállalta el a Berettyóújfalui Állami Gazdaság lucernaszárítója elektromos berendezéseinek hálózatbekötési munkáit — ami mellesleg 606 ezer forint —, hogy egyetlen villanyszerelő szakmunkása sem volt. Különösebben nagy baj azért nem történt, mert a tsz- már korábban is kapcsolatban állt Rusin Miklós nyíregyházi villanyszerelővel, aki vállalta a villanyszerelési munkák elvégzését. Nem ellenőrizték Vállalta, pedig működési engedélye Nagycserkesz község területére szólt, de hát miért is ne vállalta volna, amikor — az ő elmondása szerint — 19,72 óta egyetlen ellenőrzést sem kapott a működési engedélyét kiadó járási hivataltól. A sényői Búzakalász Tsz építőipari tevékenységének vizsgálata során azt is megállapították, hogy a kivitelezési munkákkal kapcsolatod bizonylati rend és okmányfegyelem nem jó és az anyag- gazdálkodásban is komoly hiányosságok tapasztalhatok. Harmincezret vett fel... A termelőszövetkezet a múlt évben mintegy 3 és,fél millió forint értékű munkát végzett e vállalatnak, és a munkák műszaki ellenőrzését Sülé László végezte, teljesen szabálytalanul. Ugyanis, mint beruházó és építtető jogszabályaink szerint nem végezhette volna ezt a tevékenységet. A szabálytalanságot súlyosbítja, hogy Sülé a szövetkezettel szóban megállapodott a műszaki ellenőri munkák elvégzésére, amelyért 30 ezer forintot vett fel a tsz-től. Mellékfoglalkozásra sem volt engedélye. A vizsgálat kiterjedt Papp András orosi lakos, kőműves kisiparosra is, aki egyben a sényői Búzakalász Tsz építőipari brigádvezetője is volt. Kiterjedt, mert nemigen akad még ilyen eset az országban, hogy valakinek két főállása legyen. Papp András 1971-ben kért ipar- engedélyt a nyíregyházi járási hivataltól. A KIOSZ Oros község területére javasolta az iparengedély kiadását, a járási hivatal azonban Sényő községre adta ezt ki. Papp sem Oroson, sem Sényőn nem dolgozott, hanem Veszprémben, Vácon, Ózdon és Jászberényben vállalt munkát, de nem sokáig tehette, mert 1972-ben üzérkedés és az iparengedély- lyel ellentétes munkák miatt megvonták iparengedélyét. A büntetés után újabb kérvényt adott be, hogy iparengedélyét visszakaphassa. A járási hivatal ezt megtagadta, ám a megyei tanács ipari osztálya határozatban utasította a járási hivatalt az iparengedély kiadására. Kisiparos és brigádvezető Amíg a huzavona tartott, Papp András sem tétlenkedett. 1972. október 26- án munkaszerződést kötött a sényői tszszel az építőipari brigádvezetői tevékenység ellátására. Két hónappal később ismét megkérte az iparengedélyt és a járási hivatal 1973. január 22-én leírta: „Engedélyezem, hogy kőműves iparának gyakorlása és megtartása mellett munkaviszonyt létesítsen”. Ezek alapján vezette tehát Papp András az építőipari részleget és közben vállalt munkát, mint kisiparos is. A két kisiparos az állammal szembeni kötelezettségeiket sém teljesítette. Ru- sinnak ez év július 26-án több, mint 50 ezer forint adótartozása volt, Papp Andrásnak pedig csaknem 20 ezer forint. Miután Papp András brigádvezető és kisiparos tevékenysége körül sok szabálytalanság volt, a NEB felkérésére az Orosi Nagyközségi Tanács megvizsgálta Papp András saját építkezéseit is. Kiderült, hogy a tulajdonában lévő 2 és fél hold földből egy holdat engedély nélkül telepített be gyümölcsfával és engedély nélkül épített két helyiségből álló lakható épületet. A vizsgálat tehát megállapította, hogy a termelőszövetkezet építőipari tevékenysége eltért az engedélyben meghatározottaktól, amelyért a vezetőkön kívül felelősség terheli a felügyeletet ellátó járási hivatal szakosztályait is az építőipari tevékenység szabálytalan végzése és a két kisiparosnak kiadott engedélyekkel és azokkal való visszaélés miatt. Felelősség terheli a két községi tanácsot is, mert megengedték, hogy a kisiparosok ne tegyenek eleget az állammal szemben fennálló kötelezettségeiknek. A felelősségrevonás nyilván nem marad el. (Balogh József) A Nyírségi Ősz egyik eredmenye a városi művelődési klubban rendezett üveg-porcelán kiállítás. Képünkön: parádi, salgótarjáni készletek. (Hammel József felv.) Sok nyíregyházi gyermek jól takarékoskodott, de az is lehet, hogy a szülők voltak bőkezűek. Ennek az eredménye, hogy soha ennyi srácnak nem volt biciklije, mint most. Jó ez, egészséges, hogy a többi előnyét ne soroljam. Tanulják is a kerekezést, és akik tudnak, hajtják is a bringát. De hol? A járdán. Aki az új lakótelepek környékén jár, az időnként riadtah ugrik félre a száguldó kerékpárok elől. Az ember • mégse tud igazan haragudni rájuk, mert azonnal felteszi a kérdést: hol is biciklizzenek a nyolc-tízéves gyerekek? Az úttesten, ahol autó autót ér? Ahol a forgalom egyre nagyobb? Nos, ezt nem kívánja senki. De akkor hol? Az idén ismét csak ígéret maradt a tavalyi nagy fogadkozás, hogy lesznek játszóutcák a város különböző részein. Nem lett belőle semmi. Arról is elfeledkeztek a felnőttek, hogy a nyüzsögni akaró gyerekek úttestet is kapjanak. (b) Visszaélések sorozata Sénvön Kerekezés
