Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-20 / 221. szám
2 KELET -MAGYARORSZÁG 1975. szeptember 20. AZ IGAZGATÓ NAPLÓJA % Ügyintézés percek alatt Lehet bürokrácia nélkül? Az ügyintézésbe és a vezetők döntésébe az egyik fizikai dolgozó nem nyugodott bele a Nyíregyházi VAGÉP Vállalatnál. végül már a Legfelsőbb Bíróságnál kereste igazát. A bíróság is elmarasztalta és kötelezte ezer forint kártérítésre. A dolgozó másodikán állított be az irodába. s kérte, hogy az összeget két részben fogják le fizetéséből. A vállalatnál 3-án fizetnek bért, így szinte az utolsó percben átírták a bérjegyzék egész oldalát és másnap a kérelmező fizetése csak 500 forinttal lett 0 kevesebb. Gyors, bürokráciamentes ügyintézés, a vezetők és az ügyintézők nem ragaszkodtak mereven a szabályokhoz, az írásos kérvényhez, a tanúkhoz és egyebekhez. Ez egyedi eset volt, de milyen az általános tapasztalat a vállalatnál? — erre kerestünk választ. Meglepetés volt a bejárat előtti táblán olvasni, hogy az igazgató ekkor és ekkor fogadónapot tart. Megtudtuk: ez nem jelenti azt, hogy máskor az igazgató ajtaja csukva áll a munkások előtt. Sürgős ügyekben bármikor lehet Kopogtatni. Rovatok egy füzetben Egy-egy fogadónap röviden a következőképpen zajlik: a munkás elmondja látogatása célját, közben az igazgató a Panaszok, bejelentések című füzetbe jegyzetel. Rövid válasz (nem mindig bíztató) következik, aztán az Intézkedés című rovatba is ír valamit a vállalat vezetője. A fogadónap után nyomban megkezdik az ügyintézést, esetleg az írásos válaszadást. A szó elszáll, az írás megmarad, a füzetet régi kérések igazolására, szembesítésre is felhasználták már. Szinte kivétel nélkül demokratikusnak és jónak tartják a fogadónapot, meg az említett füzetet. A füzet tanúsága szer nt volt olyan nap, hogy hatan is jelentkeztek magánügyük, vagy a közügy elintézése végett. Az egyik ügyben pár nap múlva az igazgató a városi tanácson és az OTP-nél személyesen segített a kérelmezőnek. Egy lakatos azzal állított be, hogy a középvezetők nem intézkednek megfelelően, nem javíttatnak meg egy fúrógépet, akadozik a termelés. Az igazgató intézkedett, hogy még aznap, túlórában javítsák meg a gépet. Egy másik dolgozó üzemszervezési javaslattal állított be, ennek az ügynek az intézése hosszabb időt vesz igénybe, de a fogadónapra, — ha úgy tetszik, a panasznapra — még senki sem panaszkodott. Vizsgálják felül! Kérelmekkel gyakran fordulnak, az szb-titkárhoz is. Ö igyekszik gyorsan intézkedni, nehogy a kérésből panasz legyen. Az egyik dolgozó azt kérte: vizsgálják felül a balesetét. Felülvizsgálták, s időben megkapta a táppénz és fizetés közti különbözetek Többen kérték, hogy az új vállalati autóbuszt hét végén igénybe- vehessék kirándulásra. Azon a héten a kérés teljesítése elmaradt, de intézkedtek, hogy engedélyezzék az új busz közúti közlekedését. A szakszervezeti vezetők pénzügyekről, segélyügyekről hetente tárgyalnak, így maximum öt-hat napot kell várni azoknak, akik például átmenetileg kedvezőtlen anyagi helyzetbe kerültek. A személyzeti osztályon a szóbeli panászt jegyzőkönyvbe veszik, az ügyintézés így sem jár sok papírmunkával. Ha például egy balkányi dolgozójuk lakásépítési kölcsönt kér, nyomban a kezébe adnak egy előre elkészített stencilezett kérdőívet. Az adatok kitöltése után kimennek a helyszínre, környezettanulmányt készíteni. Igaz, a válaszra esetleg sokáig kell várni, mert lakásügyeket egy évben csak egyszer tárgyal az illetékes bizottság, de a válasz mindig megérkezik. Egy művezető kérte, hogy helyezzék irodai munkára, hamar áthelyezték. Utána azt is közölték vele, hogy ezzel lakásigénye megszűnt, ne várjon tovább lakásra. A továbbtanulási kérelmeket pár nap alatt elbírálják... Válasz postafordultával A munkaügyi osztály a fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet két nap alatt elintézi, hg a művezető ezt a szabadságot írásban javasolja. Ez a rövid j'avas- lat azonban lehet akár egy füzetlapon is. Egy kazánfűtő betegszabadságán levélben kérte, hogy helyezzék könnyebb beosztásba. Szinte- postafordultával ment a válasz, hogy lesz rá lehetőség. A gyógyulás után megfelelő munkahely várta a kérelmezőt. Van néhány negatív példa is. A vízvezeték hosszabb szakaszon a föld felett húzódik, ezért nyáron meleg víz folyik a csajból. A kérések ellenére a vezetéket nem helyezték föld alá. Igaz, ehelyett egy hűtőszekrényt vettek a műhely dolgozóinak. A védőruhát a vállalat sokáig azért nem tudta biztosítani, mert a beszerző „nem talált” ilyen ruhát. Klasszikus példája is akadt a lassú ügyintézésnek: egy akta két hónapig „pihent” egy fiókban. A dolgozó a második fizetése után is reklamált, így kapta meg visszamenőleg, később folyamatosan a jogos általánydíjat. Az ellenőrzés fokozása, de a dolgozók gyors, körültekintő és őszinte kérése, bejelentése is tovább javíthatja az ügyintézést. A hatékony termelő munka receptjéhez ugyanis a gyors ügyintézés is hozzátartozik. Nábrádi Lajos Miért jobb a külföldi? Egy pulóver 10 ezer forint Nem tévedés, előfordulhat, hogy valaki a nyíregyházi Búza téren egy lengyel pulóvert vásárol és ez a vásárlás 10 ezer forintos végszámlát von maga után. Hazánkban tavaly a devizagazdálkodásról törvényerejű rendelet jelent meg, amely tiltja, hogy magyar állampolgár külföldi áruért pénzt fizessen. Aki háromezer forint értékig vásárol külföldi árut, az szabálysértést követ el, aki ennél nagyobb ösz- szeget fizet, azt devizabün- tettel vádolhatják. A deviza szabálysértőket a régi ötezer helyett tavaly óta 10 ezer forinttal lehet bírságolni. A devizabüntett alapesetéért a bíróság három évig terjedő börtön- büntetést szabhat ki. Az új büntető szankciók szigorúak, de szükség van rájuk, mert az utóbbi időben hazánkban és megyénkben gyakorivá vált a külföldi árukkal való üzletelés. Nyíregyházán főleg' a Búza tér és a Hatzel tér környékén lehet látni külföldi árukat kí- nálgató csehszlovák, lengyel, vagy jugoszláv állampolgárokat. Többnyire divatos, vagy divatosnak mondott ruhaféléket árulnak, nem ritkán drágábban, mint az a magyar boltokban kapható. Több esetben volt rá példa, hogy használt árukat újnak tüntettek fel. Magyarán becsapják a vevőket, hogy jelentős hasznuk legyen az ideutazásból. A közelmúltban egy napkori asszony csehszlovák állampolgártól étkészletet vásárolt, szabálysértési eljárást indítottak ellene. Egy újfehértói asszony például aranj gyűrűket vásárolt Jugoszláviában, „zsákmányával” Lengyelországba igyekezett — devizabüntettel vádolják. Kevesen tudják, hogy aki tiltott árut hoz be külföldről, vámszabálysértés címén 10 ezer forintig bírságolható. Ha üzletelés céljából hoz külföldi árut, vagy saját céljára hoz nagyértékű árut, például színes tv-t — és ezt el akarja titkolni — akkor vámbüntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A választékbővítés, a divat, az ajándékozási szokás, vagy éppen a magyar hiánycikkek miatt behozható külföldi áru a szabályokban előírtak szerint. Nálunk például hiánycikk a rövid- ujju férfiing, ilyen inget bárki hozhat magával turista útjáról, de nem üzle- telési céllal. Az idelátogató külföldi turistákkal sem érdemes „üzletet kötni” — már csak azért sem, mert a jövőben a rendőrség a pénzügyőrséggel közösen gyakrabban tart ellenőrzést... <n. 1.) Szoba, színház s az „ellenlábas” A faluban harminc tagú KISZ-alapszervezet működik, ennek a titkára Kisari József. A titkár húsz éves, a mező- gazdasági gépszerelő szakiskola elvégzése óta dolgozik a helyi termelőszövetkezetben. A fiatalok gondjáról beszél. — Legnagyobb problémánk, hogy nincs elfogadható kul- túrházunk. Van ugyan egy régi épület — ahol a mozi is működik — de itt nekünk, fiataloknak csak egy kis szoba jut. Szombatonként, vasárnaponként ide járunk táncolni, lemezeket hallgatni, de ez a lehetőség kevés. Nagyon szeretnénk egy önálló ifjúsági házat. ★ A termelőszövetkezet kovácsa, Széplaki József már közel jár a negyvenhez. Néhány évig az egyik borsodi bányában dolgozott, de visszajött a termelőszövetkezetbe, azóta itt dolgozik. Ö már ismeri „ korábban leküzdött akadályokat, az elért eredményeket is. — A mi falunkban nagyon sokan foglalkoztak állattartással. ami rengeteg gonddal, munkával járt. Szórakozásra, művelődésre nemhogy idő, de igény sem volt. Éppen ezért szembetűnő talán, hogy ma már szinte minden házban rádió, televízió van, sőt ha a faluba színház érkezik, 'alig lehet jegyet kapni. Érdemes szót ejteni arról is. hogy a férfiak közül is sokan jöttek hazá dolgozni, s mind több asszony talált munkalehetőséget a közeli ipari szövetkezetben. ★ Azok az eredmények, ame- „lyeket Tiszaeszláron az utóbTiszaeszlári kaleidoszkóp Tiszaeszlár néhány évvel ezelőtt még a tiszalöki járás egyik legelmaradottabb községe volt. A férfiak túlnyomó többsége a környező megyékbe járt dolgozni, a nők pedig még a környéken sem találtak állandó munkát. Mindezeket tetézte a falu szociális, kulturális elmaradottsága. Mostanra azonban ezek a gondok enyhültek, de természetesen problémák ma is vannak. bi két évtizedben értek el, igen figyelemreméltóak. Három éve új, emeletes iskolában tanulhatnak a gyerekek, tavaly pedig kétszintes könyvtárat adtak át a faluban. Még ugyanebben az évben kibővítették az óvodát, s ma már minden gyereket fel tudnak venni, a köaséghez tartozó Sashalmon pedig a termelőszövetkezet segítségével építettek óvodát. ★ Az anyagiakat tekintve jól áll a falu. A helyi termelő- szövetkezet tagságának átlagos évi jövedelme az 1966-os évii 000 -forintjával szemben ma 22 000 forint. A helyi takarékszövetkezet betétállománya nyolc évvel ezelőtt még 500 ezer forint sem volt, ma 22 millióval rendelkezik. ★ Terveikről érdemes megemlíteni, hogy még ebben az évben hozzákezdenek a község közművesítéséhez. Néhány hónap múlva új vendéglőt adnak át a faluban, 1980-ra pedig egy új kultúrházat terveznek, amelynek építési költségeihez a helyi termelő- szövetkezet több, mint másfél millió forinttal járul majd hozzá. A község vezetői elsődleges feladatuknak ma a szellemi élet fellendítését tartják. Már idáig is jelentős változások tapasztalhatók e téren, bizonyítják a következő számok. 1960-ban a községi könyvtár ezer kötettel sem rendelkezett, ma tízezerrel rendelkezik. Tizenöt évveL ezelőtt a község lakói 900 kötetet, tavaly pedig 17 ezret kölcsönöztek a könyvtárból. 1952- től máig több, mint háromszázan fejezték be a dolgozók általános iskolájának 7—8. osztályát. ★ — Ezek az eredmények azonban nem tesznek elbiza- kodottá bennünket — mondja Szakái Ferenc, a községi tanács elnöke. — A faluban szeretnénk két-három öntevékeny művészeti csoportot létrehozni, ami eddig nem sikerült. Legnagyobb „ellenlábasunk” a még mindig túlzottan sok házimunka, s a televízió. Nehéz az embereket összegyűjteni, összetartani, de más községek példái mutatják, nem lehetetlen. Csak ügyesebb szervezésre, hatékonyabb együttműködésre van szükség. Balogh Géza Árpolitika (?) -— nagyhalászi módra Mitől függ, mi határozza meg egy vállalat, vagy szövetkezet árpolitikáját? Mindenekelőtt rendeletek, árutasítások és végül olyan társadalmi elvárások, amelyeket a gazdasági vezetőknek és az árakkal foglalkozó szakembereknek mindenképp figyelembe kell venniük. Egyes termékeknél az állam nagyobb lehetőségeket ad a gazdálkodóknak az áralakításban, azonban nem engedi, hogy a felső határ a tisztességesnél több legyen. Furcsa lenne például a szabadáras kategóriába tartozó bébiruhákat túl drágán adni, akkor, amikor az állam jelentős ösz- szeggel járul hozzá a gyermekruházati termékek olcsóbbá tételéhez. A lehetőségeihez képest elég gyakran tart vizsgálatot a megyei tanács vb kereskedelmi felügyelősége. Egyik legutóbbi vizsgálatot a Nagyhalászi ÁFÉSZ-nél végezték el. Elemezték: hogyan juttatta érvényre a szövetkezet a meghatározott árpolitikacélokat, milyen hatással volt árpolitikájuk a lakosság ellátására, milyen a szövetkezet szervezettsége és végül, hogy hajtották végre az elmúlt év január 6-i árváltoztatásokat ? A megállapítások nem kedvezőek a szövetkezet gazdálkodására nézve, hiszen a hiányosságok már az alapvető fontosságú dolgoknál mutatkoztak. Ártervükben nem adtak választ arra, milyen árpolitikával tervezik elősegíteni a népgazdaság által felső határként megszabott két százalék árszínvonalemelkedés megtartását. Röviden: nagyon gyenge az árterv, mert szinte semmilyen konkrét árpolitikai elképzelést nem tartalmaz, nincs megfelelő árrésterv, de nem kellően számszerűsített a kockázati alap képzési és felhasználási terv sem. A szövetkezet azonban nemcsak m tervükből kimaradt fontos dolgokat mellőzte, nem tartotta meg azt a néhány dolgot sem, ami benne volt az árréstervükben. Például beírták, hogy irány- haszonkulccsal képezik az árakat, de a hármas árformába tartozó cipők esetében a centrumártól tíz százalékkal tértek el. Miért nem jó ez a gyakorlat? Mert az eltérést a dotációs termékeknél — gyermekcipők esetében — is kihasználták, magasabb árakat állapítottak meg. Néhány gyermekcipőnél például a 9 százalék helyett 20 százalék árrést állapítottak meg, de drágábban adtak néhány szőnyegfélét is, mert az ár- változtatások idején rosszul azonosították a termékeket. Árultak emiatt drágábban bébi- és gyermekkonfekciós árukat, leárazásuk pedig kizárólag az elfekvő készletekre terjedt ki. Helytelenül állapították meg a bútorok árát is: a beszerzési árat növelték öt százalékkal, így a szövetkezet közel 93 ezer forint ádrágí- tást követett el, mindez nem véletlen. A maximált áras burgonyát is drágábban adták, de előfordult a borok és a jaffa esetében is rossz árazásból származó drágítás. A vizsgálatot felelősségre- vonás követte: a szövetkezet árelőadóját ötezer forintra, a szövetkezet elnökét nyolcezer forintra büntették, amely azonban még nem jogerős. Balogh József
