Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-17 / 218. szám

Nyíregyháza, Tiszavasvári, Üjfehértó Egészségesen élni (Megnyílt az ENSZ-közgyűlés A KEDDEN MEGKEZDŐ­DÖTT egészségnevelési na­pok jelentős szerepet tölte­nek be megyénk őszi prog­ramjában. Nyugodtan mond­hatjuk: jelentőségük évről évre nő, hiszen azt tükrözi: az egészségnevelés sokrétű és eleget nem tárgyalható kérdései mind jobban társa­dalmi üggyé válnak. Az egészségnevelési napok a kezdetben főleg az orvo­sok, egészségügyiek érdeklő­dését keltette fel. Azután jöt­tek egymást követően a ta­nácsok, az üzemek és gyárak, termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok, iskolák. Nem mint hallgatók, hanem mint rendezők, nem egysze­rűen mint résztvevők, ha­nem mint tevékeny közremű­ködők. A változás nem egy­szerűen abban keresendő, hogy jobb a szervezés. A gazdasági vezetők szemlélet- változása a döntő. Megyénk egészségQevelési napjai az idén is olyan célt tűztek ki, amelyek általános érdeklődésre tarthatnak szá­mot. Logikusan következik abból, hogy az üzemegészség­ügy, vagy a családvédelem témaja éppúgy szívügye a. gazdasági vezetőnek, mint az orvosnak. Az érdekek és ér­deklődési körök ilyen talál­kozása teszi lehetővé, hogy a kutatásokra és megfegyelé- sekre fordított rengeteg szel­lemi erő és energia hatékony tényezővé váljon. Mégpedig ott. ahol a legnagyobb szük­ség van rá: az üzemek, a dolgozó emberek körében. NYILVÁNVALÓ, hogy az egészséges életre nevelés sikere nem egy néhány na­pos rendezvénysorozattól függ. De nagyon kellenek az ilyen összegező és feladat- megjelölő eszmecserék, ame­lyek megszabják a teendőket. Éppen ezért lehet örömmel köszönteni a most kezdődő nyírségi egészségnevelési na­pokat, melyek immár orszá­gos érdeklődést keltenek. Az elmúlt két esztendőben rendezett hasonló tanácsko­zások vaskos anyaga ma már dokumentumértékű, sokak számára forrást jelentő. En­nek az az oka, hogy az egész­nevelési napok nem elvont témákat tűznek napirendre, hanem olyanokat, amelyek valóban, a napi életből ered­nek, melyek az ember érde­két szolgálják. És talán eb­ben rejlik az esemény igazi jelentősége: a tudomány szakemberei természetes igénynek tartják, hogy tudá­suk javát a praktikus célok szolgálatába állítsák. Ez a gazdasági ember és az orvos találkozásának előfeltétele, ez a nagy közérdeklődés oka is. EBBEN AZ ÉVBEN ÜZE­MEKBEN, községekben ta­lálkoznak a rendezvények résztvevői. Legyen munkájuk sikeres, bizonyítsa fáradozá­sukat az, hogy a munkahe­lyeken is közelebb jutunk az egészséges élethez. Bürget Lajos Kedden közép-európai ■ idő szerint 20,38 órakor megkezdte munkáját az ENSZ-közgyűlcs 30. rendes Ülésszaka. Az ülésszakot Abdel Aziz Buteflika algé­riai külügyminiszter, az előző ülésszak elnöke nyi­totta meg. A most kezdődött üléssza­kon több, mint százhúsz napi­rendi pontot vitatnak meg. Szó esik majd olyan problé­mákról, mint a közel-keleti, a ciprusi, a dél-afrikai és na- mibiai, a chilei. Ez önmagá­ban is igazolja Waldheim fő­titkár szavait, aki a nyitány előestéjén hangsúlyozta: ma­napság számos kérdést a leg­eredményesebben a világszer­vezet fórumán lehet megvi- vitatni. Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, a szovjet dele­gáció vezetője megérkezése­kor tett nyilatkozatában ezt a vitathatatlan.-. igazságot mintegy kiegészítette egy nem kevésbé fontos gondolattal. „Mi ellene vagyunk annak — mondotta —, hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze­te másodrendű kérdésekre fordítsa a figyelmet és meg­kerülje a béke és háború kar­dinális problémáit". A világ- szervezet számos feladata kö­zül kétségtelenül ez a legfon­tosabb: hogy a saját, nem le­becsülendő, eszköztárával se­gítse további terebélyesedé- sét az enyhülési folyamatnak, amelynek nem lebecsülhető tényezője volt a Helsinkiben az elmúlt hónapban aláírt, az európai békét és biztonságot szolgáló záróokmány. A Szovjetunió és a szocia­lista országok eddig minden Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden délelőtt a KB székházában fogadta a cseh­szlovák katonai küldöttséget, amely Martin Dzur hadsereg­tábornok, csehszlovák nem­zetvédelmi miniszter vezeté­sével hivatalos, baráti láto­gatáson tartózkodik hazánk­ban. Az elvtársi, baráti beszél­getésen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke, Czinege La­jos vezérezredes, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, honvédelmi miniszter és Szűcs Ferenc vezérőrnagy, a Néphadsereg vezérkari főnö­kének helyettese. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar és a csehszlovák nép közötti barátság, a Magyar Néphad­ülésszakon maradandó javas­latokkal segítették ezt a nagy­szerű munkát. Nem nehéz megjósolni — elég, ha a le­szerelési világkonferenciával, vagy az ázsiai kollektív biz­tonság megteremtésével kap­csolatos indítványokra gon­dolunk —, hog\' ez az értékes hagyomány' a harmincadik ülésszakon is folytatódik. ★ Helyi idő szerint kedden délután a záróhatározal el­fogadásával véget ért az ENSZ-közgyűlés 7. rendkívü­li ülésszaka. A közfelkiáltás­sal elfogadott dokumentum egy új igazságos nemzetközi gazdasági rendszer létrehozá­sával, az ENSZ-tagállamok gazdasági jogait és kötelezett­ségeit lefektető Charta végre­hajtásával kapcsolatos intéz­kedéseket foglalja össze. Ezek az intézkedések érintik a nemzetközi kereskedelmet, a kapitalista valuta- és pénz­ügyi rendszert, a tudomány és technika fejlesztését és alkal mazását, az ipar és mezőgaz­daság fejlesztését csakúgy, mint a fejlődő országok kö­zötti együttműködés és az ENSZ gazdasági és szociális szervei hatékonyságának javí­tását. A dokumentum jóváhagyá­sa után Peter Florin külügy- miniszter-helyettes, az NDK állandó ENSZ-képviselője a szocialista országok nevében leszögezte, az ENSZ-közgyűlés 7. rendkívüli ülésszaka fon­tos lépés a nemzetközi gazda­sági kapcsolatokban még meglévő igazságtalanságok felszámolása útján. A szocia­lista országok azon a vélemé­nyen vannak, hogy jelenleg a nemzetközi enyhülés folya­mata kedvező feltételeket kí­nál ahhoz, hogy döntő előre­lépés történjék ebben az irányban. sereg és a Csehszlovák Nép­hadsereg közötti kapcsolatok erősítése terén szerzett ér­demeik elismeréséül kitünte­téseket adományozott a hi­vatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó cseh­szlovák katonai küldöttség tagjainak. A kitüntetéseket kedden az Országház Munká- csy-termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Vörös Zászló Érdemrendet kapott Martin Dzur hadse­regtábornok, nemzetvédelmi miniszter; Vörös Csillag Ér­demrendet dr. Vaclav Hora- cek altábornagy, Vojtéch Srovnal mérnök-altábornagy és Jindrich Kopriva repülő­vezérőrnagy; Kiváló szolgá­latért érdemrendet dr. Sta­nislav Weinlich mérnök-ve­zérőrnagy, Anton Laciga mérnök-ezredes és Pavel Pasek mérnök-őrnagy. A kitüntetettek nevében Martin Dzur mondott köszö­netét. A csehszlovák katonai küldöttség kedden elutazott Budapestről. Kádár János fogadta Martin Dzurt Megnyitották az egészségnevelési napokat Nyíregyházán a Hajtómű- és Festőberendezések Gyárá­ban nyitották meg kedden, szeptember 16-án a nyírségi egészségnevelési napok négy­napos eseménysorozatát. A napokat Gulácsi Sándor, a Magyar Szocialista Munkás­párt Szabolcs-Szatmár me­gyei Bizottságának titkára nyitotta meg. A pártbizottság titkára többek között a kö­vetkezőket mondtat — Kialakuló szép és hasz­nos hagyományát ápolva im­már harmadízben rendezzük meg megyénkben a Nyírségi Ősz keretében az egészségne­velési napokat. A szatmári és beregi tájegység után idén a Nyírség ad otthont e ren­dezvénysorozatnak. Hangsúlyozta: külön öröm, hogy az üzemegészségügy té­mája Nyíregyházán került napirendre, reprezentálva azt a dinamikus fejlődést, me­lyet az iparosítás terén a vá­ros elért. A megnyitót így folytatta: — A dolgozók egészségvédelme az állam feladata, s ezt a munkahe­lyeken az üzemegészségügyi szolgálat biztosítja, illetve oldja meg. A kormány több ízben is foglalkozott munkás- osztályunk egészségügyi hely­zetének ellátásával, tanúbi­zonyságot téve arról, hogy az emberről való gondoskodás alapvető jellemzője társadal­munknak. Kitért a továbbiakban az üzemegészségügy országos helyzetére, majd ismertette a megyében kialakult helyzetet. Örömmel állapítható meg, hogy az üzemorvosi órák szá­ma a IV. ötéves tervben 80- nal nőtt és több helyen már főfoglalkozású orvos látja el egy-egy gyár munkásainak egészségügyét. Mindez külö­nösen akkor fontos, ha tud­juk, hogy- évente megyénk­ben több mint 200 ezer fő jelenik meg az üzemi orvo­sok előtt, vizsgálatra, elsőse­gélyért. a megyei pártbizottság tit­kára a továbbiakban utalt arra, milyen jelentős szere­pet játszik a XI. kongresz- szus üzemegészségüggyel kap­csolatos határozatának végre­hajtásában a nyírségi egész­ségnevelési napok azon ren­dezvénye, amely ezt a témát tűzte napirendre. Befejezésül a megyei pártbizottság üd­vözletét tolmácsolta a részve­vőknek, a tanácskozás vendé­geinek. Az első referátumot dr. Bé- leczki Lajos üzemi főorvos, az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet igazgatóhelyettese tartotta a magyar üzemegészségügyről, majd a Csepel Vas- és Fém­művek üzemorvosa, Fábrik Emese referált a hőártalmak­ról. Az üzemi zajártalmakról dr. Götze Árpád kandidátus, a Budai Hallásgondozó Inté­zet tudományos munkatársa beszélt, ezt követően dr. Pa­takiné dr, Baráth Ida Vásá- rosnaményból a Porártalmak a faipari üzemben címmel adott elő. Az üzemvezetés és egészségügy kapcsolatáról dr. Farkasdy József miskol­ci főorvos referált. Mint kor­referens lépett az előadói emelvényre a HAFE ápoló­nője, Szabó Jánosné, dr. Tóth Judit MENCS-főorvos Mis­kolcról, dr. Pap Tibor reu- matológus Nyíregyházáról, dr. Szentgyörgyi Dénes Le- ninvárosból, Benkei László a megyei szakszervezettől, dr. Székelyföldi József főorvos és dr. Baráz Sándor megyei főorvoshelyetles Nyíregyhá­záról, valamint Bódis Imréné, a tanárképző főiskoláról. Az első napi' konferenciát Bíró László városi tanácselnök foglalta össze. Zárszavai után üzemlátogatásra került sor, amikor is a vendégek felkeresték a HAFE üzem­csarnokait, a papírgyárat, a tejipart, a Volán telepét és a Nyírségi Nyomdát. A nyírségi egészségnevelé­si napok ma Tiszavas vári­ban folytatódnak, ahol a kör­nyezetvédelem időszerű kér­dései szerepelnek a napiren­den. Tízezer látogató a jubileumi termékbemutatón A jubileumi ipari és me­zőgazdasági termékbemuta­tó kiállítás első három nap­ja iránt tízezer látogató ke­reste fel a pavilonokat és a tizenhat holdas területen be­mutatásra került legkorsze" rübb mezőgazdasági gépe­ket. A nagy látogatottság azt bizonyítja, hogy me­gyénk lakossága érdeklődő figyelemmel kíséri az ipar­ban és a mezőgazdaságban az utóbbi évtizedekben el­ért eredményeket. A Kelet­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat által épí­tett kiállítási csarnokban, — amely egyben a KEMÉV kiállított terméke — 89 vál­lalat ipari, és mezőgazda­sági üzem állította ki leg­szebb termékeit. A kiállítá­si bizottság hétfőn kiosztot­ta a díjakat. Nagydíjban részesült a Papíripari Vál­lalat nyíregyházi gyára, el­ső díjat kapott a Háziipari Szövetkezet termékei, má­sodik díjat a máriapócsi A papíripari vállalat bemutatója. A háziipari szövetkezet termékei. (Elek Emil felvételei) jkxxil. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. szeptember 17., szerda ii—iiHi i — —ii i mm wi II ii i mai iiimim i—iiiirn' n Gulácsi Sándor megnyitó beszédét mondja. termelőszövetkezet gyümöl­csei, harmadik díjat a Sza­bolcs-Szatmár megyei Épí­tőipari Vállalat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents