Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-10 / 187. szám

KELET-MAGYARORSZÁG 1975. augusztus 10. TELT HÍZ ÁZ IGRICÉBEN Tévésátor és almaszüret Sebesen forgattuk a len­gyel—magyar szótárt. Mar­garet Denda és Hedvig Dit- ko Rzeszówból érkeztek Sóstóra, az Igrice nyaralófa­luba, most ismerkednek a környezettel... pontosabban csak egvikük, hisz Hedvig már tavaly nyáron is nya­ralt itt egy hétig családjá­val. Megtetszett nekik — idén is itt töltik szabadsá­gukat. Alaposan megnövekedett az Igrice -idegenforgalma — a külföldi vendégek száma és tartózkodási idejük egy­aránt több ebben az évben. Lengyel, csehszlovák, szov­jet, német turisták pihennek a négyszemélyes faházak­ban — meg persze hazaiak is. Júliusban kezdődött a fő- idénv, telt ház^ vólt egész hónapban. Augusztusra is hasonló forgalmat várnak. A NYIRTOURIST nyara­lófaluja nyolcvanágyas — szükség esetén pedig még tíz pótágyat is beállíthatnak. Az ötvenforintos szállásdíj első osztályú ár — igyekez­nek ennek megfelelő szol­gáltatást is nyújtani. Hideg­meleg víz, kényelmes szo­bák, hetente tiszta ágynemű várja, a vendégeket. Kirán­dulásokat is szerveznek szá­mukra — a nyírbátori zenei - napokra, a kisvárdai lovas­napokra invitálják az itt- tartózkodókat. ősszel „jo­natántúrákat” szerveznek az almakedvelőknek — almát szüretelnek a vendégek, al­mát kapnak érte. Jókora narancsszínű sátor terpeszkedik a tábor köze­pén — itt -nézhetnek televí­ziót az érdeklődők. De az igényesebbek — és vasta­gabb zsebűek — tévét bérel­hetnek szobájukba is... A NYIRTOURIST-é a sós­tói Fenyves túristaház is, a hozzá tartozó kempinggel. Itt körülbelül kétszáz ven­dég tanyázhat egyszerre. A megnövekedett forgalom azonban a további fejleszté­seket is szükségessé teszi. Az Igricével átellenben, a tó­wtm'mé — Két napja vagyunk itt. Nagyon tetszik az Igrice... Két hétre jöttünk Magyarországra... A tévésátorban délelőtt. (Gaál Béla felvételei) parton már körijlkerítették a leendő nagy kempingtábor helyét, nőnek a fiatal fács- kák. Háromszázötven szemé­lyesre tervezik a tábort, elő­reláthatólag két év múlva verhetik le az első sátorka­rókat a vendégek. Saját strandja lesz, közel a víz­part... Uj, harminckét ágyas mo­telt is nyit az idegenforgal­mi hivatal Sóstón — a szov­jet olajvezeték-építők volt munkásszállóját vették át. A másodosztályú motellel to­vább növekszik a megyénk­be látogató turisták szállás- lehetősége; ez igen örvende­tes, hiszen tájaink, népi mű­emlékeink, rendezvényeink egyre több hazai és külföldi vendéget vonzanak Szábolcs- Szatmárba. (tgy.) Ismét börtönben az „agronómus” Úgy látszik, a tévé és a sajtó hírei hiába figyelmez­tetnek: csak annak adjunk pénzt, aki megfelelő okmány­nyal igazolja foglalkozá­sát és megbízatását. Az el­rettentő hírek ellenére nem csökken, vagy alig csökken azoknak a csalóknak és szél­hámosoknak a száma, akik még 1975-ben is az embe­ri hiszékenységre apellálnak. A rendszeres csalók közé tar­tozik Urban József is, aki már több időt töltött börtön­ben, mint a Nyírbogdányban bejelentett állandó lakásán. A nyírbogdányi csaló rö­vid életrajza figyelmet ér­demel. 1927-ben született, te­hát még nincs 50 éves. Dol­gos parasztok gyermeke. Fel­serdülve azonban nem mű­velte sem a földet, sem ön­magát. Az általános iskolá­ban csak 6 évig tanult, aztán rövid ideig a mezőn dolgo­zott. Nemcsak a munkától idegenedett el, a családjától és a becsületes emberektől is. Elvált emberként alkalmi _ munkákból és „adományok-' ból” tartotta fenn magát. Az­tán rájött, hogy a gyanútlan, s főleg az idős emberek gvor- san és könnyen megnyitják pénztárcájukat. A súlyos börtönbüntetések sem nevel­ték meg, az utóbbi időben sem volt hajlandó arra, hogy becsületes munkával szerez­zen pénzt. A „gazdag” bűnlajstrom szerint először 1954-ben ke­rült szembe a törvénnyel. Ek­kor ítélték el először csalás miatt. 1963-ban, majd 1969- ben többrendbeli csalással ál­lították a bíróság elé. Feltű­nő, hogy hat elemijével sok embert be tudott csapni. So­rozatos „sikerét” annak kö­szönheti, hogy viszonylag jó a beszédkészsége, határozott fellépésű és a börtönben nyilván sokat tanult társai­tól. A paraszti munkához, a mezőgazdasághoz ért egy ke­veset, ezért főleg tsz-tagokat és nyugdíjasokat csapott be ígéreteivel. Az egyik szabadulása után a nyírbogdányi tsz-ben vál­lalt munkát, fogatos lett. Egy évig sem hajtotta a lovakat, amikor 1974 végén ismét csa­vargásnak adta a fejét. Ter­mészetesen megint a kicsalt pénzekből tartotta fenn ma­gát. Több helyen agronó- musnak adta ki magát és va­lamelyik tsz nevében „üzle­tet” kötött. Máskor meg kö­zös ismerősökre hivatkozott és úgymond közvetítőként vette át a pénzt. Az egyik sóstóhegyi családtól ezer fo­rintot vett át, hogy rövid idő alatt gázpalackot szerez. Mondanunk sem kell, hogy a pénzzel nyomban „elszi- várgott”. Apagyon jó minő­ségű szénát kínált eladásra, az alku után 500 forint előle­get kért és kapott. Persze az ő kaszálója egy eddig isme­retlen földrészen található... Az Oros melletti tanyán tü­zelővásárlásra csikart ki FELÜLJÁRÓ-AVATÁS 1977 NYARÁN? Városaink: az átépítés csomópontjai pénzt, majd más megyékbe tette át székhelyét. Kistere- nyén — szintén agronómus- ként — burgonyát árult, a bizonyság kedvéért néhány nagyobb burgonyát elő is vett táskájából. Egy feljelentés után a rendőrség körözést rendelt el Urbán József ellen. Rövid idő múlva Apagyon csavar­gás közben fogták el őt a rendőrök. A börtönbüntetés után szigorított őrizetet kap majd a hiszékenység gyakori vámszedője. (nábrádi) Az útkorszerűsítés min­denütt nagyon fontos, de a városokban a növekvő forgalom miatt szinte évenként egészülnek ki a tervek: szélesíteni kell a meglévő utakat, burkolni, és ezzel a jár­műforgalom számára sza­baddá tenni korábban alig használt városi utakat. Ebben a munkában az el­múlt években jó együtt­működés alakult ki a KPM megyei közúti igaz­gatóság és a városi taná­csok között. Út—vasút békességben Megyénk városai — Nyír­bátor kivételével — szinte azonos gondokkal küszköd­nek: Nyíregyházán és Kis­várdán a felüljáró-építkezé­sek, Mátészalkán a város köz­pontján átvezető fő út kor­szerűsítése, pontosabban új vonalának kialakítása jelen­ti most a legfontosabb tenni­valókat. A megyeszékhelyen ezen kívül a 4-es fő út új át­vezető szakasza (amely egy­ben Nyíregyháza közútrend­szerének fontos része) és a városba befutó fő utak széle­sítése és korszerűsítése is megoldásra vár. Mindezek közül a legsür­gősebb a Tiszavasi út és a zá­honyi, miskolci villamosított vasútvonalak kereszteződésé­nél a felüljáró megépítése. Régen húzódó, hatalmas munka ez — az arányokat jelzi, hogv például a 4-es fő úton Nyíregyháza határában tavaly elkészült hasonló fe­lüljáró 100 millió forintba ke­rült. Ennél bonyolultabb a mostani feladat, mert — el­lentétben a 4-es fő úton épült felüljáróval — a Tiszavas- vári úton sok bontásra is sor kerül. Nemcsak lakóházakról van szó, amely ismert hosz- dalmasságával együtt is sok­kal egyszerűbb, mint az üze­mek költöztetése. A követ­kező hónapokban a SZAEV segítőkészségén is sok múlik majd: a vállalat asztalosüze­mének elköltözésével válik ugyanis lehetővé, hogy a fe­lüljáró-építők munkához lás­sanak. A helyszínen a felüljáró­építésnek ugyan semmi nyo­mát nem látják az arra já­rók, holott a munka neheze most zajlik. Nem kevesebb, mint tizenöt szaktervező és ugyanennyi hatóság munká­ját kell összehangolni, hogy a még hiányzó kiviteli tervek időre elkészüljenek. Tizenhárom méter magasan Az egyik legösszetettebb munkát a TITÁSZ-hőerőmű fenntartás, bővítés és a fe­lüljáró-építés összehangolása jelenti. A 36-os fő út alatt vezetékek sokasága fut, nem­csak villanykábelek, ha­nem a távfűtés csövei is. Itt egy földmunkagép hibás be­állítása, egy kisebb gondat­lanság a város jelentős részén okozna problémákat. Ehhez a munkához kapcsolódik még a hőerőmű későbbi bővítése: már most sok olyan vezetéket és alkatrészt kell elhelyezni a földben, amelyek később szükségesek, de a kész felül­járót akkor már nem léhet megbontani. A jó hírt tehát az jelenti, hogy a felüljáró épül. Az idén a már elvégzett munkákkal együtt kb. 10 millió fo­rintot használnak fel. Az év végén, a jövő év elején meg­történnek a szanálások, mintegy 15 millió forint ér­tékben. Hetvennégy speciális gerendát (értéke meghaladja a 6 millió forintot) már a helyszínen raktároznak. A Vas­gyár utca—Mező utca csomó­pont már a felüljáró forgal­mának figyelembe vételével készült. Maga az új létesít­mény lényegében a Mező ut­cától a Derkovits utcáig tart, legmagasabb pontján 13 méter magas lesz. Átadási határidő még nincs, a szakemberek 1977. augusztus 20., vagy no­vember 7. dátumát szeretnék az ünnepélyes átadásnak. A Tiszavasvári úton addig változatlan lesz a forgalom, számottevő korlátozásra, el­terelésre nem kell számítani. A felüljáró a jelenlegi útvo­nalától északra épül, s az építkezések ideje alatt a régi út végig használható lesz. Kezdik a következőt is... A.másik felüljárónk a 4-es úton, az almatárolónál épül. Részletes előkészítés még nem kezdődött meg, az ötödik öt­éves terv beruházása lesz tel­jes egészében. A KPM Köz­úti Igazgatóságán kapott in­formációk alapján az látszik valószínűnek, hogy az épít­kezések egyes részleteit pár­huzamosan végzik, a Tisza­vasvári úton befejezett egyes munkarészek után a munká­sok a Debreceni úti felüljá­róhoz mennek dolgozni. Kisvárdán ugyanolyan nagy gond a Vulkán melletti út — vasút kereszteződés, mint Nyíregyházán, a Tiszavasvári úton. A KPM következő öt­éves tervében sem szerepel a felüljáró megépítése. A ma­gas költségek miatt feladták azt az elképzelést is, hogy a városnak ezt a részét Ajak felé egy új úttal kötnék be a 4-es fő út nemrégen átadott új szakaszába. Most északi irányban, a Vulkántól a Hár­mas úti vasúti megálló felé nyitandó új út elképzelésének realitását vizsgálják a tanács és a Közúti Igazgatóság szak­emberei. Ha a terv célraveze­tő, elképzelhető, hogy a két szerv közösen oldja meg a város régi gondját. * Uj városrész a fő út mentén 'Nyírbátorban a következő években jelentős útépítést a KPM nem végeztet. Kedvező hír viszont, hogy a KPM-ke- zelésű utak csatornázása ese­tén a Közúti Igazgatóság jó minőségű aszfáltszőnveg le- terítésével járul hozzá az út javításához, mintegy kiegé­szítve a tanácsi pénzekből végzett munkát. Mátészalkán a 49-es fő út 2,6 kilométeres, a városköz- , pontot érintő szakaszát kor­szerűsítik, új vonalat alakíta­nak ki. A tanács és a Közúti Igazgatóság kapcsolata jó, a közös munka eredménye, hogy zökkenőmentes az út­építés előkészítése, megfelelő szakaszokat alakítottak ki, s ezeken a helyeken a tanács máris lakásépítkezésekhez kezdhet. A 14 méter széles uj út építése meggyorsítja a vá­rosközpont építését is. M. S. VÁGÓHÍD, ÉTTEREM, HÜTÖLÁNC lavul az ellátás Berekben A tiszaszalkai, a barabási és a tiszakerecsenyi ÁFÉSZ 1975. január 1-én egyesült, tiszaszalkai központtal. így lehetővé vált olyan létesít­mények építése, amire egye­dül képtelenek lettek volna a szövetkezetek. Egyik legjelentősebb be­ruházásuk a Tiszaszalkán épülő ÁBC, ami még ez év őszén megnyílik. Tiszakere- csenyben átadtak egy 300 ezer forintos költséggel épült raktárt, amely különö­sen az őszi betakarítási mun­káknál játszik majd jelentős szerepet. Legsürgősebb feladatuknak a környék közétkeztetésének megoldását tartják. A tisza­szalkai közös községi tanács Üj formák Nyíregyházán. A tanárképző főiskola kollégiuma. (Gaál Béla felvétele) az egyik társközségben, Tisza- vidon vágóhidat hoz létre. Az 1976-ban elkészülő vágó­híd nagymértékben enyhíti a vidék húsellátási gondjait. Még ugyanebben az évben közel 3 millió forintért — részben központi támogatás­sal — melegkonyhás étter­met építenek Tiszaszalkán, amelynek építési költségei­hez a helyi Búzakalász Tsz 300 ezer forinttal járul hoz­zá. Az ÁFÉSZ vezetői terve­zik, hogy ez év szeptemberé­től kilenc, Tiszaszalka kör­nyékén elhelyezkedő falut naponta friss cukrászsüte­ménnyel látnak el. Korszerű­sítik a helyi sütőüzem be­rendezéseit, megkezdik a teflonkenyerek sütését. Az egyesüléssel felszaba­dultak a Barabási és a Tisza­kerecsenyi ÁFÉSZ irodái, melyekben eszpresszó, illeti ve italbolt nyílik majd. Ha­marosan megkezdik a vá­mosatyai ital- és a gelénesi- vegyesbolt korszerűsítését. Lónyán is a következő év­ben adják át a közel egy­millió forintba kerülő esz­presszót. Még ugyanez év ta­vaszán ifjúsági parkot ala­kítanak ki a helyi kastélv kertjében, ahol az Ajf'ÉSZ látja el a fiatalokat üdítő­itallal. Tervezik a kilenc községet érintő hűtőlánc ki­építését, melynek során min­den boltjukban hűtőgépet helyeznek el. Barabáson és Tiszakerecsenyben már mű­ködnek azok a mélyhűtők, melyeket nemrég állítottak munkába. (b. g.) 2

Next

/
Thumbnails
Contents