Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-10 / 187. szám

1975. augusztus 10. K ELET-M AG Y ARORSZ AG 3 Helyi elöntések RÉGI BEVÁLT GYA­KORLAT pártszervezete­inknél, hogy egyes hatá­rozatokat feladattervek, il­letve intézkedési tervek formájában fogalmaznak meg. Ezek magukban fog­lalják a különböző szintű pártszervek feladatait, meg­jelölik a végrehajtás határ­idejét, a felelős testülete­ken. Tartalmazzák a folya­matos ellenőrzés és beszá­moltatás szervezeti, politi­kai követelményeit. Eseten­ként módszerbeli útmutatá­sokkal és ajánlásokkal segí­tik a végrehajtó szerveket. A végrehajtó munka fo­lyamatának nélkülözhetet­len eleme a segítőkész és sokoldalú ellenőrzés. Az utóbbi időben az irányító pártszervek nagyobb fi­gyelmet fordítanak a hatá­rozatok célkitűzéseinek megvalósítására az alap­szervezetekben. A végre­hajtás segítése ma már a vezetői irányító munka szerves része, a felsőbb pártszervek központi fel­adata. Az alapszervezetek­ben folyamatosan tájéko­zódnak, hogy a végrehajtás hol tart, milyen nehézsé­gek fékezik a munka el­végzését. A segítő, ellenőrző munka nem korlátozódik a testületekre, hanem a helyszínen vizsgálják a tennivalók végrehajtásának eredményeit és problémáit. A határozatok végrehaj­tásának helyszíni ellenőr­zését segíti, hogy az irányí­tó pártszervek munkatár­sai a korábbinál több időt töltenek — és tartalma­sabban — az alapszerveze­tekben. Ennek eredménye már meglátszik! AZ ALAPSZERVEZETEK sokoldalú tennivalói között a termelőüzemekben és szövetkezetekben előtérbe kerültek a gazdasági építő­munka kérdései, s ez a fej­lemény jól segíti a helyi gazdasági feladatok meg­oldását, mozgósítja a vég­rehajtásra a dolgozókat. Az alapszervezetek kez­deményezték és folyama­tosan dolgoznak is az üzem- és munkaszervezés­re vonatkozó határozat megvalósításáért is. Részt vesznek az üzemek, szövet­kezetek éves és középtávú terveinek kialakításában. A tervek teljesítéséről, a ha­tározatok végrehajtásáról, a dolgozók javaslataira, észrevételeire tett intézke­désekről rendszeresen be­számoltatják a gazdasági vezetőket. Részt vállalnak a termelési tanácskozások, a szocialista brigádértekez­letek, a kollektív szerződé­sek, a termelőszövetkezeti közgyűlések politikai elő­készítésében. A Központi Bizottság 1974 decemberi határozatának végrehajtá­sára (a termelés gazdasá­gosságára, a termelési struktúra átalakítására, az anyag és energia takaré­kosságára, az import csök­kentésére és az export nö­velésére) helyi intézkedése­ket kezdeményeztek. ELMONDHATJUK, HOGY AZ ALAPSZERVE­ZETEK mindenütt egyre nagyobb figyelmet fordíta­nak a napi termelési fela­datokra. Igénylik a dolgo­zók véleményét, hasznosít­ják javaslataikat. Nem elég hatékony azonban a gazda­sági szervező és ellenőrző munka általában a kisüze­mekben és a szövetkeze­tekben. Az alapszervezeti vezetőségek egy részének még nincs elég tapasztala­ta, ezért sok esetben nem tudják megfogalmazni a helyi tennivalókat. Előfor­dul, hogy csak általános­ságokban ismétlik az irá­nyító szervek döntéseit. A határozatok végrehaj­tásának sikere, mint eddig, végső soron az alapszerve­zetekben dől el. De azon is múlik, hogy a pártélet minden területén hogyan alakul a pártszervek és szervezetek irányító mun­kája. Fontos feladat, hogy a politika végrehajtását segítő munkastílus minden szinten úgy fejlődjék, hogy a határozatok egységes ér­telmezésének még jobb fel­tételei alakuljanak ki az alapszervezetekben. JELENLEG ÉS HOSZ- SZABB TÁVON a párt­munka egyik kulcskérdése, az irányító szervek egyik legfontosabb feladata, hogy a párt vezetőségek kapja­nak még több segítséget a helyi döntések politikai előkészítéséhez, megfogal­mazásához, a felsőbb szer­vek határozatainak alap­szervezeti alkalmazásához. F. F. Az üvegműszergyártás jó hírneve sokban függ attól, hogy a gyártmányok megbízhatóan ponto­sak legyenek. Ennek elérésére tehát törekedni kell. Az UNIVERSIL-ben brigádok foglalkoznak az üvegedények, üvegműszerek kalibrálásával. Képünkön a kalibráló brigád ellenőrzi a gyárt­mányok előírásos méretének pontosságát. (Hammel József felvétele) Védjegyük: a mosómackó A „bio” és a milliók Takarékosabban termelnek Nyírbátorban Ismerik-e a mosómac­kót? A háziasszonyak biz­tosan ismerik és kedvelik. Ott látható különböző szí­nekben e kis állatfigura mosóteknővel a bioter­mékek dobozain, a Bio- ponon, a Biomixen és a többieken. Ez a Nyírbátori Növényolajgyár hivatalo­san be nem jegyzett, de közismert és elismert véd­jegye. Olyan márkát jelez, amelyre igazán büszke lehet a Kiváló címmel ki­tüntetett Növényolajipari és Mosószergyártó Válla­lat, az „anyagyár" is. Vajon ismerik-e, tudják-e azok, akik e termékeket gyártják, a Radnóti szocialis­ta brigád kedves asszony- és lánytagjai? „Mi gyártjuk, bízunk benne...” Ök milyen mosószert hasz­nálnak? Szabó Béláné gépirányító egy pillanat alatt megálljt pa­rancsolt a 400-as HESSER- féle biotermékeket csomago­ló masinának. — Én biotermékeket. Ez természetes is. Csak a saját gyártmányt pártoljuk. Bí­zunk benne, mi gyártjuk, mi csomagoljuk. Tóth Béláné: — Szégyen lenne ránk is, az üzemre is, ha nem ezeket a mosószereket használnánk. Pásztor Mihályné: — Biopont. Csakis ezt! Szabó Ilonka: — Azt hiszem, itt minden­ki bio mosószereket használ. Jó reklámozói a gyárnak, öt—tízéves tapasztalat van mögöttük. Kevesen tudják, hogy a nyírbátori az ország legnagyobb mosószergyártó üzeme. Magyarország mosó­szerigényének mintegy egy- harmadát itt gyártják. Éven­te 23 ezer tonna mosószert! Berki József főmérnök: Kiváló képességű női gárda verbuválódott össze. Sokan közülük az ismeretlenségből tűntek fel, s néhány év alatt az ország legjobbjai közé „verekedték” magukat — di­cséri őket joggal. Többségük négy—öt évvel ezelőtt még a háztartásban dolgozott. Fél évi üzemi munka után már normát teljesítettek és fel­vették a versenyt a pesti munkásnőkkel. Fokozottabb takarékosságot! Valójában sok múlik raj­tuk. Itt gyártják a közületi mosószereket is. Olyanokat, mint a Patyolat, a Palota. Va­lamennyi mosószert kizáró­lag belföldi ellátásra, és kizá­rólag külföldi, tehát impor­tált alapanyagból! Ennek je­lentős részét a Szovjetunió­ból, az NDK-ból, Lengyelor­szágból, Bulgáriából, Jugo­szláviából importáljuk. Húsz százalékot pedig a nyugati államokból. Ehhez jegyzi meg Berki főmérnök: — Ennek ellenére a bioter­mékek ára mind ez ideig nem változott. Ebben a vállalat mellett különösen jelentős szerepe van az állami dotá­ciónak, a kormány segítségé­nek. Ezek ismerete még fokozot­tabb anyagtakarékosságot kö­vetel. Tükrözi ezt a szemlé­letet az idei takarékossági tervük is. Ötletekre, minő­ségi munkára, ésszerűsítések­re épül. Erre ösztönzi a mű­szakiakat, a lakatost, esz­tergályost, a techniku­sokat, a mosószergyártó szocialista brigádokat. Erre alapozva számolták ki, hogy a vállalatnak 5 milliós ön­költségjavulást kell elérnie ez évben. Ebből 4 milliót a mo­sószergyártó üzem ad. Vajon meglesz-e? Kísérőm, Dobos József a mosószergyár­tó üzem főművezető-helyette­se bizakodik. A 100 személyes fekete-fehér öltözőn, a nem régen épült új fürdő folyosó­ján jutunk a mosószerüzem­be. Már távolról hallani a HESSER-masina zakatolását. Itt dolgozik váltva három bri­gád. A Radnóti, a Vörösmarty és a Rákóczi. Mindhárom szocialista címet nyert. A nyereség: alapanyag — Miért nem délután jött, akkor az én brigádom van „szolgálatban” — sajnálkozik kissé Dobos. — Most a Rad­nóti brigád van műszakban. Vezetője, a nemrégen vissza­tért Pásztor Mihályné. Nem vegyész, nem iskolában, ha­nem itt az üzemben tanulta a szakmát. A másik kettő ve­zetője technikusi képesítésű. A Rákóczi szocialista brigádé Dobos, — aki vegyésztech­nikus. Segíti egymást a három bri­gád. Különben nem „élnének” meg a takarékossági tervek. — Hiába a szép elképzelés, ha nincs aki megvalósítsa — példálózik Berki József fő­mérnök. Magyarázza, mi­lyen jó és áldozatos mun­kát végzett egy módszer ki­dolgozásával Pásztor Mihály főművezető és helyettese Do­bos. — Főleg az ő érdemük, hogy hulladékanyagból 120 tonna főleg szóda és más alapanyagot sikerült nyer­nünk. Korábban ezt nem használ­ták fel. — Évek során csak gyült- gyült ez a 120 tonna. Ha a több mint 20 ezer tonnányi termelést nézzük, akkor nem sok ez. De most ezt is fel­használjuk. És ez a lényeg. Kiválogatással és darálással — magyarázza Dobos. Ha ezt szódába átszámít­juk, akkor az értéke 250 ezer forint. — Persze, hogy ezt csak a szocialista brigádok segítsé­gével tudjuk megoldani — említi a főmérnök és a főmű­vezető-helyettes. Előfordul, hogy szabad szombaton bejön a brigád darálni a mosópor­hoz szükséges alapanyagot — magyarázzák. Szeptember 1—tői A Minisztertanács az el­múlt esztendőben határozatot hozott az alsó- és középfokú oktatási, nevelési intézmény­ben dolgozó egyes pedagó­gusok kötelező óraszámá­nak két szakaszban történő csökkentéséről. A csökkentés első szakasza — a határozat­nak megfelelően — 1974. szeptember elsejével megva­lósult. A csökkentés második sza­kaszára vonatkozó rendelke­Akadt fogósabb kérdés is. Olyan, amelyhez lakatosok, a műhelymunkások ügyessége, szorgalma is kellett. Volt olyan alapanyag, amely ho­mokot is tartalmazott. Ezt ügyes új masinával ki kellett csapatni az anyagból. — Kiötlötte ezt Pásztor, Do­bos és Enyedi Lajos a mosó­szerüzem gépésztechnikusa, a Bánki Donát szocialista bri­gád, a lakatosok pedig elké­szítették, — mondja Berki József. Összefogás eredménye A hulladékot összesöprik, s ebben a hulladékfeldolgozó tartályban feloldják és újra használhatóvá teszik. Nem régen készült el a berendezés. Szocialista brigádok, munká­sok, műszakiak összefogásá­nak az eredménye. Hallottam része van benne a főmérnök­nek is, ő elhárította, „köteles­sége volt”. Olajozott együttműködéssel biztosítható csak, hogy a ter­vezett 4 milliós megtakarítás elérhető legyen. Szabóné: — Drága külföl­di ragasztóval dolgozunk. Nem mindegy mennyit hasz­nálunk. Igaz apró dolog, de sok kicsi sokra megy. Tóthné: — Fontos, hogy a tasakokban ne legyen túltöl- tés. Ez ráfizetés lenne ne­künk is, az államnak is. Ügye­lünk rá, hogy ne legyen. Pásztorné: — De vigyázunk arra is, hogy ne kerüljenek le a gépsorról félig telt dobo­zok. Bizony a gép néha meg­viccel bennünket. Ezeket utánatöltjük. Fontos a hírnév is. Biomix, narancsillattal Lépcsőn haladunk. Finom port szitáló keverőüzembe érünk. Söpröget egy mun­kás. Itt történik a bio mosó­szerek keverése. Hogyan ? Precízen válaszol erre egy nyolc általánost végzett keve­rőmunkás, Lörincz Károly. Dobos ellenőrizte vajon jól mondta-e el a Biopon keve­rési receptjét. — Most mit „kotyvaszta­nak”? — Biomixet, — mosolyog. — Milyen illattal? — Most narancsillatot ke­verünk hozzá. S, mig itt a keverésre ügyel­nek, az üzem melletti labor­ban Here Lászlóné laboráns, meós a minőségre. Biztosítja, hogy a megfelelő hatóanya­gok bele kerüljenek a bio mosószerekbe, hogy a kis mo­sómackóra ne nézzen haragos szemmel senki. Farkas Kálmán zés 1975. szeptember elsején lép hatályba. Az oktatási mi­niszter és a munkaügyi mi­niszter most megjelent együt­tes utasítása szerint tovább mérséklik az általános isko­lai tanárok, a zeneiskolai pe­dagógusok, a középiskolai ta­nárok, a szakközépiskolai műhelyfőnökök, valamint a szakmunkásképző intézeti szaktanárok és szakoktatók heti kötelező óraszámát. Csökkentik a pedagógusok heti kötelező óraszámát Önképzés Jelentősét léptek előre öntudatban és pártfegye­lemben a mátészalkai já­rás kommunistái, állapí­tották meg az utóbbi négy év pártoktatásának az elemzésekor. Ez mu­tatkozott meg az 1975—76 évi pártoktatásra való je" lentkezések idején is. Amíg az elmúlt nártokta- tási évben a járásban a nyolcvannégy alapszer­vezetnél 89 különböző tanfolyam működött, ad­dig ebben az esztendőben 103 oktatási csoport szer­veződött. Pártunk szervezeti sza­bályzata rendszeres mar­xista—leninista önkép­zésre, önművelésre köte­lezi a tagságot, de a járás kommunistái tudás utáni vágyának ez csak az egyik indoka. A 2200 párttagból mintegy kétez­ren vesznek részt párt­oktatáson. Az önkéntes és ilyen nagy arányú töme­ges részvételt csakis a politika, a tudományos marxista—leninista világ­nézet iránti őszinte ér­deklődés képes kiváltani. Ha mindehhez hozzászá­mítjuk, hogy a párttagok közül többen szakszerve­zeti, KISZ, valamint álla­mi oktatásban bővítik is­mereteiket, akkor ez a kép még tovább javul. A pártalapszervezetek irá­nyításával a járásban 53 politikai vitakör műkö­dik. Ezeken a község tár­sadalmi és állami szerve­inek a vezetői vesznek részt. A járás kommunistái személyiségében bekövet­kezett változások, érdek­lődési körük szélesedése azt eredményezte, hogy a következő évben több ok­tatási forma indul, mint az elmúlt esztendőben. A „Bevezetés a magyar for­radalmi munkásmozga­lom történetébe” tanfo­lyamon hat csoport indul. Érdekesség ezen belül, hogy négy termelőszövet­kezeti szocialista brigád választotta ezt az oktatá* si formát. Az „új pártta­gok tanfolyamát” egy csoport számára szervez­ték meg. A „Szocialista társadalom fejlődésének kérdései”-vel három tan­folyamon foglalkoznak. A legtöbben — és ez jelenti a minőségi előre­lépést a szemléletválto­zásban — a „Világnézet és etikai kérdések tanul­mányozására jelentkeztek. Huszonegy csoportot kel­lett szervezni. A „Kultu­rális kérdések” tanfolya­mát hat csoport látogat­ja. A „Pártirányítás és pártélet kérdéseit” nyolc alapszervezetnél tanul­mányozzák. A számok azt bizonyít­ják, hogy a Járás alap­szervezeteiben nagy meg­becsülésben részesítik az ideológiai, politikai felké­szültséget, a pártpropa­ganda szemléletformáló hatását. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyre több­re értékelik a propagan­disták munkáját. Ezért is fordítanak nagy gondot kiválasztásukra. Felkészí­tésükről a községi pártbi­zottságok gondoskodnak. Hat alkalommal a járási pártbizottság is ad tájé­koztatót a propagandis­ták részére. A pártoktatás zavarta­lanságához jól járul hoz­zá az a felsőbbszervi en­gedmény, hogy a mező- gazdaság jellegzetességét figyelembe véve, ettől az évtől a téli időszakban tervszerűen lehet sűríteni a foglalkozásokat. Jó se­gítség lesz az is, hogy a tankönyvek nyelvezetén könnyítettek. S. I.

Next

/
Thumbnails
Contents