Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-30 / 203. szám
1975. augusztus 31. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Új tanév, új lehetőségek AUGUSZTUS VÉGEN szinte mindennaposak az új tanév feladataival kapcsolatos tanácskozások. Két ilyen értekezleten érdeklődtünk az oktató-nevelő munka új vonásairól, a megye általános és középiskoláira, a pedagógusokra és a tanulókra váró tennivalókról. Az oktató-nevelő munkában továbbra is az 1972-ben megjelent oktatáspolitikai párthatározat, és az azt követő intézkedések a mérvadók, kiegészítve a legfontosabb nevelési feladatokkal, a világnézeti, a politikai és az állampolgári neveléssel. örvendetes, hogy hangsúlyosabb szerephez jut az állampolgári nevelés, az osztályfőnöki órákon és az úttörő-foglalkozásokon túl alsó és felső tagozatban meghatározott tantárgyakhoz kapcsolva bővítik a tanulók állampolgári ismereteit. Több tematikus vizsgálat zajlik a megye iskoláiban, ezekhez újabb csatlakozik. Azt vizsgálják, milyen eredményeket érnek el a pedagógusok a családi életre nevelés terén. A kísérletek színhelye Kisléta és a nyíregyházi 5. számú iskola. Fontos oktatáspolitikai kérdés a tankötelezettségi törvény végrehajtása, a megyében készült felmérések adatai is ezt igazolják. Az új tanév megkezdése alól csak egészségügyi okok miatt kaphatnak felmentést az iskoláskorú gyerekek. A 14. éven felüli, túlkoros fiatalok tankötelezettségüket a dolgozók iskolájában 'is teljesíthetik, a 160 órás tanfolyamra azonban .nam kat- kozhatnak'tíe:!'' ' S LÉNYEGES TANTERVMÓDOSÍTÁS nem várható, a tanulók túlterhelésének csökkentése továbbra is a korábbi évek szerint érvényes. Változik viszont az osztályfönöi órák tanterve, szabályozzák a tavaly megkezdett ideiglenes matematikaoktatás tervét is. Szinte minden iskolában gondot jelent az órán kívüli foglalkoztatás. Ősztől a kedvezőbb pályairányítás érdekében minden hetedik és nyolcadikos fiatal szakköri foglalkoztatásáról állami költségvetésből gondoskodnak. Ha arra gondolunk, hogy korábban tanulmányi eredménytől is függött a szakkörök látogatása, az új intézkedésből arra következtethetünk; alaposabb, átgondoltabb módon foglalkozhatnak ezután a pálya- választás előtt álló fiatalok gondjaival. Ez a tanév sem indul szépséghibák nélkül. Az egyik és legfontosabb a betöltetlen állások gondja. Sok he- . lye'n vártak a körzetesítésre, vágy egyéb okok miatt nem hirdettek pályázatot. Pedig — s ehhez még határozat sem kell — tanárok, tanítók ‘nélkül -nem képzelhető el az új tanév. Ez a gond szerencsére nem jellemző a középiskolákra. A gimnáziumok, szakközép- iskolák és szakmunkásképző intézeztek tanárainak az új tanévben a nevelőmunka erősítése a legfontosabb feladat. Ezért módosítják az osztályfőnöki órák tantervét. Három-négy év alatt a pedagógusok egyik legnagyobb feladata a hátrányos helyzetű fiatalok nevelése, a diákok egyenlő tanulási feiz tételeinek és felvételi esélyeinek kialakítása. Ennek érdekében tovább csökkentik a pedagógusok kötelező óraszámát, hogy több idő jusson az elmélyültebb, korszerűbb nevelőmunkára. A LEGLÉNYEGESEBB VÁLTOZÁST a szakmunkásképző intézetekben vezetik be. Az eddigi A, B és C elnevezésű tagozatok megszűnnek, helyettük egységesebb és egyszerűbb oktatáséi formákat alkalmaznak, amely megkönnyíti a szakmunkásképzőben végző tanulók továbbtanulását. Amikor megkaptuk a meghívókat ezekre a tanácskozásokra, úgy éreztük, sokat ígérnek, elemzik a leglényegesebb feladatokat. Különösen az a tanácskozás keltett reményeket, amelyen közös napirendi pontként tárgyalták az oktatási és a közművelődési évad előkészítésének megyei feladatait. A minisztérium kettéválása óta ugyanis ez a két művelődésügyi ágazat még jobban eltávolodott egymástól. Az együttműködésre pedig számos lehetőség lenne, példa erre az a néhány község, . ahol a művelődési ház ad . helyet szakköri foglalkozásoknak, testnevelésóráknak,' s a gyerekek automatikusan ismerkednek meg a művelődési ház munkájával, funkcióival. Ezek a tanácskozások ezúttal is megmaradtak az iskola egyoldalú feladatainak hangsúlyozásánál, a felszólalások sorában ugyanis egyetlen vállalkozó kísérelte meg felhívni a figyelmet az oktatás és közművelődés hasonló céljaira, az iskolák megalapozó munkájának fontosságára. Pedig a folyamatos önképzés, az önművelés iránti igény felkeltését másképpen el sem lehet képzelni, mint az iskolában megalapozott nevelőmunkával. AZ UJ TANÉV REMÉLHETŐLEG erre is új lehetőségeket hordoz. A pedagógusok és gyermekek túlterhelésének csökkentésével, a korszerű pedagógiai módszerek bevezetésével a modernebb iskola talán eljut odáig, hogy több idő jut az oktatások mellett a nevelésre, a teljesebb emberi élet igényének felkeltésére. Erre jó alkalom az általános iskolák és az úttörőmozgalom harmincéves jubileumi rendezvénysorozata a jövő évben, amely a gyermekek éve lesz. Baraksó Erzsébet Október 7-től műszaki könyvnapok Október 7—15 között már 14. alkalommal rendezik meg a műszaki könyvnapok országos eseménysorozatát, szakkönyvkiadóink hagyományossá vált seregszemléjét. A műszaki irodalmat népszerűsítő mintegy három hétig tartó eseményről Fischer Her- bejt, a Műszaki Könyvkiadó igazgatóhelyettese tájékoztatta a sajtó munkatársait pénteken a Vörösmarty téri kultúrpalotában. Elmondotta, hogy a Műszaki Kiadó, valamint a társkiadók együttesen több mint félszáz művet jelentetnek mejV'rűmtegy 200 ezer példányban, ezek között 21 felsőfokú a többi alap-, illetve középfokú kiadvány, tehát csaknem kétharmad részük különféle alaoismere- tek elsajátításához, továbbá a szakemberek továbbképzéséhez kíván segítséget nyújtani. JANUÁRTÓL: AN—2 H A MEZŐK FÖLÖTT Á „REGE" és a valóság A keserves tapasztalatok cselekvésre buzdítanak. Korszerűsíteni kell a növényvédelmet és a mií- trágyaszórást Szatmár- Beregben, mert a jelenlegi gépekkel és módszerekkel a tavaszi fejtrágyázásoknak és a vegyszeres gyomirtásnak csak 5Q,—(50 százalékát tudják időben elvégezni a termelőszövetkezetek. Ennek okai: Szatmár-Beregben sok a gyümölcs (az alma) S’ mindig az az első, azok permetezésére, védelmére összpontosítják a meglévő kapacitásokat. Hátrányos helyzetben Szatmár-Bereg folyók közötti terület, a szántók is mélyfekvésűek. Tavasszal sokáig lágy a talaj, sőt, ezen a vidéken gyakoribb az esőzés, mint más tájakon. E miatt éppen a növényvédelmi és fejtrágyázási munkacsúcsok idején kétszer annyi gép kellene, mint amennyi van, ez viszont részben nagyon drága, másrészt egész esztendőben nem lennének folyamatosan kihasználva. E hátrányos tényezőknek gyakran súlyos következményei vannak. Nem tudják biztosítani az elérhető terméshozamokat, hiszen a legfontosabb fejtrágyázás, vegyszeres gyomirtás elkésik, vagy meg se történik. Márpedig Szatmár-Bereg termelő- szövetkezeteiben 87 00Ö hektár a szántóterület. Ha ennek a fele, vagy csak egyharmada nem kap elegendő műtrágyát és megfelelő növényvédelmet — óriási a kár! De van húszezer hektárnyi legelő is — szinte mind mélyfekvésű —, amelyek tavasz- szal szintén sokáig vizesek, lágyak, optimális időbeni műtrágyázásuk földi gépekkel megoldhatatlan. Milyen lehetőség van, a megoldásra? — A legjobb, a legbiztosabb és a jelenleg legkorszerűbb lehetőség: a repülőgépről, esetleg helikopterről végzett műtrágyázás, vegyszerezés és permetezés — mondta Józsa Endre, a területi tsz- szövetség titkára. — Ennek megvalósítása érdekében már meg is tettük az első lépéseket. Repülőgépes Egyszerűbb Gazdasági Együttműködést szervezünk tájegységünkön a Repülőgépes Növényvédő Szolgálattal együttműködve. A központ: Tyúkod A társulás rövidítése REGE. Edig hat termelőszövetkezet jelezte, hogy csatlakozik hozzá, de a területi tsz- szövetség sokkal többre, 15, esetleg 20—25 közös gazdaság csatlakozására számít. A REGE központja a tervek szerint a tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet területén lesz. Alakulás után két ÁN— 2 M típusú repülőgépet akarnak vásárolni, de az összes területre négy-öt repülőgép kellene. Egy repülőgép jelenlegi ára körülbelül ötmillió forint 47 százalékos ártámogatással, ami azt jelenti, hogy a REGE tagjainak körülbelül ötmillió forintot kell ösz- szeadniuk a két gép megvásárlásához. Remélik azonban, hogy fejlesztési támogatást is kapnak az államtól, hiszen három repülőteret is kell építeni, ami további kétmillió forint költséget jelent. De még így is olcsóbb ez a megoldás, mintha megkétszereznék a jelenlegi földi növényvédő és műtrágyaszóró gépeik számát. Csak látszólag drágább Hasonló jellegű és célú repülőgépes együttműködések vannak már az országban több helyen, a szomszédos megyékben is. Ezek működését, munkáját a szatmár-be- regi REGE szervezői tanulmányozták. Azt is kiszámították, hogy repülőgépről 120 —130 forinba kerül egy hektár terület közvetlen műtrá- gyázási, vagy vegyszerezési költsége, ami 10—15 forinttal több, mintha földi — hagyományos — gépekkel végeznék ezt a munkát. A repülőgépes permetezés, vegyszerezés, műtrágyázás azonban csak látszatra drágább a hagyományosnál, mert a költség- többlet a gyorsan, optimális időben végzett munkák következményeként jelentkező magasabb terméshozamokban bőségesen megtérül. Az se utolsó szempont, hogy így biztosítható az összes terület időbeni és hatékony vegyszerezése, permetezése, műtrágyázása. Repülőgépről — természetesen — gyorsan és biztonságosan végezhető a gyümölcsösök védelme is. Még két további nagy előnye van a repülőgépnek: nem tapossa a talajt, nem tiporja a növényzetet, ami megkönnyíti a gépi betakarítást is, hiszen sima, érintetlen marad a tábla. És az időben elvégzett vegyszerezés hatása biztos, tehát: nem gyomosodik el a növény — például a búza, a rozs —, ami szintén gyorsítja és könnyíti a gépi betakarítást s javítja a termény minőségét. Óránként száz hektár Repülőgépekkel — természetesen — nem csak a tavaszi fejtrágyázásokat és növényvédelmet lehet elvégezni, hanem a szükséges nyári védekezéseket is. Aratás után azonnal s-gyorsan szórható velük az alapműtrágya-adag ugyanígy ősszel a kapás növények letakarítása után. Ezzel gyorsítható a szántás, általában az őszi munkák be- fejszsss. Szatmár-Beregben összesen 114 ezer hektár terület — szántó, gyümölcsös, gyep, — alkalmas repülőgépes növényvédelemre és műtrágyázásra. Egy repülőgép légióránként 80—100 hektárra szórja rá a vegyszert, vagy a műtrágyát. A 60 hektáros tábla már alkalmas a légi növényvédelemre, vagy műtrágyázásra. A szatmár-beregi REGE (Repülőgépes Egyszerűbb Gazdasági Együttműködés) hivatalosan 1976. január 1-én alakul, s ha minden a tervek szerint sikerül, akkor a következő tavaszon már kisebb gond lesz a fejtrágyázás és a növényvédelem. Szendrei József Lói N em lelte helyét az irodában. Jött, ment, nem fogta a munka, pedig a vállalat üzem- és munkaszervezésével kapcsolatban bevezetett új módszerek hatását kellett volna értékelnie. . Úgy érezte, valamit elmulasztott egy emberrel szemben. Feri több volt neki, mint egy „szimpla” munkás. Iskolacimborája volt. Hat esztendeig ült mögötte a padban. Itt kezdtek együtt a vállalatnál is. Ö mint gyárvezető, Feri pedig mint darus. Gépészképzőt végzett, felverekedte magát a munka, a megpróbáltatás ranglétráján, s most nincs többé .. . Nem tudott beletörődni. Szólt Erzsikének, a titkárnőnek, elmegy haza, maga akar maradni a gondolataival. Ha valaki keresi, otthon találják meg. És ha nagyon fontos, csak akkor küldjenek érte. Kint állt a kapuban. Cigarettára gyújtott, néhány szívás után eloltotta. Babrált a szőlőben, a ház előtt felfuttatott lugasban, s eszébe jutott, hogy szalonnát süt. De egyedül? ügy érezte, kell valaki, akihez szól, akivel megosztja gondolatait, bánatát. Szenecséjére vendég, egy másik barát érkezett. Meginvitálta szalonna- sütésre. Ennek is feltűnt szótlansága, szomorúsága. Nem tudta a vendég sem elképzelni, mi történhetett Palival, a gyárvezetővel. Nem szokott ilyen morózus lenni. A vendég rakott tüzet, meggyújtotta, Pali előkészítette a nyársakat, felhúzta rá a szalonnadarabokat, hófehér kenyérszeleteket vágott, tálcára rakta. Hozott ki Három üveg sört kriglis poharakat, s leültek a tűz köré. Érdektelen dolgokról esett szó közöttük. A vendég, aki jól ismerte Ferit a darust, felőle érdeklődött. És ekkor, mintha villám sújtotta FERI NEM KOPOGOTT... volna meg Palit, felkapta a fejét. Csak annyit mondott, minden kommentár nélkül, hogy most temették el két napja. Azóta is hatása alatt van, nem tud nyugodni. Csorgott-csöpögött a szalonnazsír a kenyérre, poharat emeltek harapás közben. A vendég észrevette, hogy nem illik most kérdezni. S ekkor, mint a sziklák közül felbuggyanó patak vize, úgy csordogált-foly- dogált az emlékezés Paliból, a gyárvezetőből. Nagyszerű ember volt Feri. Együtt pecáztak gyerekkorukban a kubik- gödrökben, együtt fürödtek, megosztották a sovány falatot is, s így cseperedtek fel. Pali elkerült a faluból, tanult, Feri gépkezelői tanfolyamot végzett, s utána elhelyezkedett a helybéli üzemben, ahová Palit nevezték ki igazgatónak. Tíz évvel ezelőtt történt. Pali nem tudta, hogy Feri az „ő” üzemében darus. Feltűnt neki egyszer a verseny értékelésekor, hogy többször is az első helyen említik N. Feri nevét. Neki a legtöbb és A legjobb a teljesítménye. Többszörös újító. Gyanakodott, hogy ez a Feri azonos lehet azzal, akivel együtt járt elemi iskolába. Le is ment a rönktérre, hogy meggyőződjék feltevéséről. Valóban ő volt. Nem, Feri nem volt olyan ember, hogy egyszer is felkereste volna a vezetőt, hogy könnyebb munkát kapjon, hogy kivételezzen vele, más beosztásba kerüljön, ahol esetleg több pénzt kereshet. Pedig ráfért volna, mert három gyereke volt. Ferire emlékezve találta ki ezt a szalonnasütést is. Ketten szoktak sütni szalonnát gyerekkorukban, amikor legeltetni vitték a tehenet. Nem volt egyetlen eset tíz év alatt, hogy Feri bekopogott volna a vezető ajtaján. Vajon miért? Ez a gondolat foglalkoztatta. Eltávolodott volna tőle? Talán neki kellett volna megkeresni Ferit? Ezt várta tőle? Most már meg sem kérdezheti... De, hogyan történhetett az a baleset. Próbálta magában rekonstruálni az esetet, minden mozzanatot, ahogy elmondták, ahogy rögzítették. Túlórázni kellett. Feri zokszó nélkül vállalta, tudta, hogy az export sürget. Bár darus volt, de ekkor lejött a gépről a rakodásnál segíteni. Egyik hórukknál vétettek, ő a vagon túlsó oldalán állt, s amikor már hallotta a kiáltást, késő volt. Nem jött szó az ajkáról. Csak egy nagy tompa csattanást hallottak az emberek, meg egy jajt. Nem kellett volna odamennie, nem volt kötelessége, hogy így segítsen. Akart, buzgó, kötelességtudó ember volt, azt szerette volna, ha mielőbb végeznek, s mehetnek haza a munkások ... Ö nem ment haza többé. És már nem kérdezheti meg tőle Pali, miért is kerülte, miért nem kereste fel. Azért, mert ő „csak” egy „szimpla” darus volt? Farkas Kálmán
