Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-30 / 203. szám
2 kelet-magyarorszag 1975. augusztus 39. Üzenet napjaink valóságáról ** i l 1 * - -- ^ ^ A szolnoki képzőművészet bemutatkozása Nyíregyházán A fennállásának 900 éves évfordulóját ünneplő Szolnok — a két megye közötti kulturális kapcsolatok fej- . lesztése jegyében — gyűjteményes képző- művészeti tárlattal mutatkozott be Szabolcs központjában, Nyíregyházán. A városi művelődési központ kiállítótermében megnyílt kiállítás újabb lehetőség a kitekintésre, az országos körkép megismerésére, közönségnek és művészeknek a meditációra. Szolnok gazdag művészeti hagyományokkal rendelkező város, a festészetnek ott 125 éves múltja van. Az alapozás August von Pettenkofen osztrák tiszt, festőművész nevéhez fűződik, aki 1849 elején mint csataképfestő járt először Szolnokon. Ö lett tulajdonképpen az elindítója az azóta folyamatos képzőművészeti életnek. E gazdag forrásra hivatkozik egy reprezentatív kiállítás művészi igénnyel készült katalógusában Pogány Ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója. A Nyíregyházán látható kiállítás, illetve a szolnoki művészeti élet hajszálgyökerei a 125 évvel ezelőtti talajból táplálkoznak. A művészettörténetből ismert, milyen széles körű visszhangot keltettek Pettenkofen szolnoki, magyar- országi utazásai. Rangos festőket vonzott a magyar Alföld témaköre, olyanokat, mint Hat alkatrészt gyártunk— 62 ezer kocsit kapunk Lesz-e elég színválaszték ? Száz kilométer hosszú gyár Látogatók a kiállításon. (Gaál Béla felv.) J. G. Raffalt, Otto von The- ron, Tina Blau, köztük még a múlt századi osztrák festészet legizgalmasabb egyéniségét is, Anton Romakot. „A magyarok közül akkoriban Bőhm Pál Pettenkofen révén került közvetetten Szolnok megtermékenyítő hatása alá, s ha tekintetbe vesszük, hogy a magyar piktura egyik legnagyobb mestere, Paál László mint Böhm Pál növendéke indult útjára, a Tisza-parti ösztönzés még becsesebbnek minősül a hazai művelődés- történet számára.” Munkácsy Mihály Szolnokra települt növendékei közül Aggházy Gyula, Deák Ebner Lajos, Pataki László, Bihari Sándor munkássága a század- forduló éveiben műtörténelmi korfordulót jelzett, a valóságábrázolás közvetlenségével hatott a fejlődésre, felszabadultan tükrözte a természetet. 1899-ben tizenegy jónevű művész, Bihari Sándor, Boruth Andor, Fényes Adolf, Hegedűs László, Katona Nándor, Kernstok Károly, Mednyánszky László, Mihalik Dániel, Pongrácz Károly, Szlányi Lajos, Vaszary János beadvánnyal fordult a kultuszminiszterhez. Támogatást kértek ahhoz, hogy Szolnokon letelepedhessenek és ott alkotó tevékenységet folytassanak. Az évszázados képzőművészeti hagyomány folytatói és megújítói a mostani festők, szobrászok, akiknek alkotásaiból a nyíregyházi közönség is lemérheti Szolnok képzőművészeti fejlődését. A meglévő alkotásoknak csak egy kis része került a szabolcsi közönség elé s a válogatás nagy gondot jelenthetett a rendezőknek. A kiállított művek változatosságuk mellett is jól tükrözik azokat a művészi jegyeket, amelyeket a régi, patinás szolnoki festőiskola alakított ki. De az is észrevehető, hogy a mai szolnoki alkotók együtt élnek koruk valóságával, művészeti törekvéseivel. A kollektív tárlat együttesen ad képet a szolnoki képzőművészeti életről, mégis néhány számunkra szembeötlő alkotás külön is figyelmet érdemel. Baranyó Sándor és Bényi László alkotásairól van szó, amelyek nem csak számszerűleg „uralják” a teret, hanem művészi kifejező eszközeikkel, modernségükkel is. Gratulálunk a 900 éves fennállását ünneplő Szolnoknak és művészeinek, akik alkotásaikat küldték el megyénkbe, bizonyítva, hogy napjainkban mindjobban elmosódnak a megyehatárok a művészeti életben, s mindjobban elérhetővé válnak a közönség számára is a távolabb élő alkotó művészek munkái. (P) A magyar autósok kíváncsian várják az első P. 126p-t. A „mini” Polski Fiatokból már 22 ezer fut a lengyel utakon. Februárban, a lengyel minisztertanács tervbizottságának lengyel—magyar külkereskedelmi referense országaink gazdasági kapcsolatában újszerű kezdeményezésként jellemezte a mini Fiat kooperációt: 4974 és 1985 között hazánk 6 alkatrészt gyárt ehhez a kocsihoz, ezért,ugyan- csak a jövő évtized közepéig 62 500 kész kisautót kapunk a bielsko-bialai gyárból. A Mercurtól kapott tájékoztatás szerint az idén a negyedik negyedévben 400 érkezik hozzánk. Az új autó pontos áráról és a megrendelési feltételekről még a mai napig nem jelent meg információ. Ismét egy adat a lengyel tervbizottságtól: csupán az idei keret ilyen alacsony, hiszen a következő öt év végéig mintegy 25 ezer P 126p futhat már a magyar utakon. Ennyi tehát a közeli és távoli előrejelzés. És most pillantsunk át a lengyelekhez, ahol sok fut e kisautóból. Természetes, hogy szülőföldjén már beceneve is van. „Maluch”-nak, magyarul „Pi- curinak” hívják. A becenév önmagában is népszerűséget jelent. Tréfák, anekdoták célpontja. Katowicéi újságírókolléga mesélte: egy barátja — amikor megkapta a „Ma- luch”-ot — néhány jó erőben lévő társával együtt felcipelte a kocsit az első emeleti lakás folyosójára, s ott mutatták be a jövevényt a családnak... A kis Fiatok tulajdonosainak már klubja is van LenÁRAK, BOLTOK, EMBEREK Becsapták — az ellenőrt is. Van, vagy nincs? Jó, vagy rossz? Drága, vagy olcsó? Ha nem is ilyen prózai fogalmazásban, de hasonló tartalmú kérdésekkel a tarsolyukban tartottak vizsgálatot hivatásos és társadalmi ellenőrök megyénk négy városa több települése zöldség-gyümölcs, vagy élelmiszerboltjaiban arról; milyen a lakosság ellátása zöldségekből és gyümölcsökből. Azt is. megnézték, az értékesítő vállalatok, szövetkezetek árpolitikáján túl mi szólhat még bele az árak alakulásába. A végeredményt egy mondatban talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy az ellátás megfelelő volt, bőven akad azonban javítani való a vásárlók érdekeinek védelmében. A legkirívóbb példát erre a MÉK jósavárosi boltjában találták, amit a legjobb szándék ellenére sem lehet véletlennek mondani, hiszen a megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz és a megyei tanács vb kereskedelmi osztályához egymás után érkezett bejelentések arról tanúskodnak, hogy nem egyedi esetről van szó. A próbavásárláskor a boltvezető diákeladóként foglalkoztatott lánya négy tételnél 43,40 helyett 65,30-at számolt, vagyis 21,90-nel akarta becsapni a vásárlót. A módszer — ahogy a legtöbb boltban tapasztalták — az volt, hogy az aznapi árak helyett az előző napi, drágább árakon számolt, sőt az őszibarackot a két nappal korábbi áron adta. Az ellenőrök a bolt vezetőjét — bár korábban volt már büntetve — kétezer forintra bírságolták, mert figyelembe kellett venniük, a család szociális és anyagi körülményeit, ez azonban nem jelenti azt, hogy hasonló esetben ne tanácsolják el erről a pályáról. Súlyos szabálytalanságot, árdrágítást találtak a MÉK fehérgyarmati boltjában is: itt az eladó a paprika kilóját adta 4 forinttal drágábban. 140 kilót értékesített így az ellenőrzés napján, és ezért 3000 forint a büntetése. Nyírbogdányban a Keme- csei ÁFÉSZ boltjának vezetője az ellenőrzés reggelén kapott 50 kiló hagymát és amikor az ellenőrök mérlegre tették, még 54 kiló volt belőle eladatlan, A paprikát sem adta olcsón: az 5 forintos árut összekeverte a 9 forintossal és ennyiért értékesítette. Találtak még nála 400 forint értékű lejárt szavatossági idejű árut, árjelzést azonban — amiből a vevők is láthatnák mi menynyibe kerül — egyetlen zöldségen, gyümölcsön sem. A büntetés 1500 forint 'ett. A MÉK kisvárdai boltjában sem volt kedvezőbb a helyzet: itt 12 forintért adták a 9 forintos barackot és sem az árat, sem a minőséget nem tüntették fel áruikon. A boltvezetőnek 1500 forintjába kerül ez a szabálytalanság. A nagyhalászi ÁFÉSZ-boltban mindössze 1 forint ötven fillérrel csapták be a vásárló ellenőrt, volt a boltban azonban 500 forint értékű lejárt szavatossági idejű áru és a boltvezető olyan fűszerféléket is árult, amelyhez nem jogosítja fel a boltnak megállapított működési engedély. A büntetés 800 forint. Lenne még mit felsorolni, hiszen a 37 próbavásárlásból mindössze 5 olyan akadt, ahol mindent rendben találtak, 9 esetben a bolt kárára tévedett az eladó, huszonhá- romszor pedig a vevőt csapta volna be. Az árdrágításon, a pontatlan számoláson kívül a legtöbb helyen hiányoztak az árjelzések, vagy éppen az előző nap érvényes árak maradtak kint, így aztán az ilyen helyeken még a reklamáció lehetőségét is kizárják, hiszen a gyanútlan vásárlónak eszébe sem jut kétségbe vonni az árak helyességét. Szerencsére a vizsgálatnak nem csak rossz, hanem kedvező megállapításai is voltak, amelynek valamennyi vásárló hasznát látja. Ez pedig, hogy bár nincs több zöldség- és gyümölcsbolt, mint az elmúlt évben volt, lényegesen több az áru és néhány ABC- áruház is vállalta az eladást. Az árakkal kapcsolatban is kedvezőek a tapasztalatok: a szövetkezetek egy része, a Csemege Vállalat boltjai, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat boltjai elfogadják a MÉK árait, így az állami és szövetkezeti kereskedelem jelentős szerepet tölt be a magánosok, viszonteladók árainak letörésében. A szövetkezetek egy része — Kisvárda, Mátészalka — megyén kívülről is vásárol primőr árukat, amellyel megjavítja a lakosság ellátását. A nyírbátoriak és a fehér- gyarmatiak fóliák alatti hajtatással segítik a termelést és javítják saját boltjaik ellátását. Van azonban néhány szövetkezet, ahol kevés gondot fordítanak a zöldség- gyümölcsellátásra, ahol szerződés nélkül, alkalomszerűen és szóbeli megállapodás alapján vásárolnak a termelőktől. Az ellátás folyamatosságánál is akadnak még gondok: megfelelő mennyiségű és minőségű áru csak azokban a boltokban van, ahol a MÉK gondoskodik erről, az pedig kifejezetten rossz gyakorlat, hogy az árut akkor sem írják le a boltokban, ha a minősége már kifogásolható. Városaink, nagyobb településeink ellátása, ha nem is tökéletes, lényegesen jobb, mint a korábbi években volt. Ha pedig már idáig eljutottunk, arra is nagyobb gondot kell fordítani, hogy ezt az eredményt np ronthassák el magukról megfeledkezett, saját zsebükre dolgozó boltosok! Balogh József gyelországban. A „Przekrój” című krakkói hetilap alapította. Nincs tagsági könyv, nincs tagdíj. Az összetartozást csak a hetilapban közölt grafika felragasztásával kell jelölni, s el kell fogadni a szervezeti szabályzatot, mely „Kötelességek” címszó alatt egyetlen paragrafust ír le: „A közlekedésben kötelező az udvarias magatartás!” v A lap klubalapító felhívása mellett J. Kalkowski interjúja közöl számunkra is érdekes adatokat a gyártó cég műhelyéből: —■ Mi ezzel a gépkocsival a szó legteljesebb értelmében motorizáljuk Lengyelországot — mondja Ryszard Dziopak, a bielsko-bialai FSM-művek veA lengyel újságíró szóvá tette a vezérigazgatónak, hogy kevés a színválaszték, mindössze 5 árnyalat készül és mind világos tónus. A válasz: a fejlesztés során Tychyben elkészül az új lakkozóüzem, s ott majd 10—12 féle színben készülhetnek a karosszériák. Ennyi az interjúból és még néhány érdekesség az FSM- művekből: A gyár — mondhatjuk — 100 kilométernyi hosszon fekszik Sziléziában: Sosnowiec- től Ustronig, 12 gyáregységgel. A „mini” Fiat történetéből: 1971. október végén kötötték meg a licencszerződést az olaszokkal és még ugyanebzérigazgatója. — Első feladatunk: minél többet és gyorsabban gyártani. Ebben az évben 20 ezer autó volt a tervünk és 35 ezret készítünk. A gyár dolgozóinak meggyőződése, hogy jó minőséget gyártunk, folyamatosan dolgozunk a további tökéletesítésen is. A gyár állandóan épül, a beruházási program 65 százalékánál tartanak. A második fél év kezdetén belépett a bielsko-bialai gyár mellé a Tychyben lévő részleg is. Később csak itt készül a kiskorén az évben, decemberben mozgásba lendült a lengyel gyár építése. A beruházási méretekre jellemző, hogy ma 30 hektárnyi területet foglalnak el a már tető alatt lévő csarnokok. Az FSM-ben 25 ezren dolgoznak és 30 ezer lesz a végleges létszám. Végül a gyártás ütemének számaiból néhány: 1973 — lefut a szalagról az első ezerötszáz „Picuri”. 1974: 11 ezer, 1975: 35 ezer, 1976: 70 ezer, 1977: 140 ezer, 1978: 200 ezer P 126p egyetlen esztendő alatt! Sz. Sz. feer cs a manók királyának lánya — Huszti Péter és Almási Éva. Prózabemutató a szegedi játékokon Lassacskán véget érnek a 17. szegedi ünnepi hetek. A szabadtéri utolsó bemutatójáról, a Peer Gyntről kértünk rövid véleményt a rendező Lengyel Györgytől, és a címszereplő Huszti Pétertől. Lengyel György: Az elmúlt évtizedben harmadszor találkozom rendezőként Ibsen drámai költeményével. Még Debrecenben egy önmaga fölött ítélkező hőst állítottunk a középpontba kritikusan és elemzően, majd 1970- 'ben, a Madách Színházban a szárnyalóbb emberi és költői tehetség tragédiájával igyekeztünk kirajzolni. Úgy érzem, az eddig megfogalmazottak kiteljesítése történik most. Legfontosabb törekvésünk, hogy képze- letszerűen, a képek erejével szóljunk, hogy a lírai jelenetek mellett a többi látványa se vesszen el. Nagyobb szerepet szántunk Grieg muzsikájának, hiszen erős érzelmi hatásokat fejez ki. Huszti Péter: Két ember kapcsolata, a szerelem, a barátság, ez érdekel elsősorban, hiszen az élet legfontosabb tartalmai. Emberi helyzetei miatt foglalkoztatott sokáig a Peer, az évek során — mert közel százszor játszottam — új szépségei, mélységei nyíltak ki előttem. A változásoknak, amiket megértem, Peer is hordozza nyomait, következményeit.
