Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-27 / 200. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. augusztus 27. Augusztus 20 tiszteletére Kisvárdán átadták az új versenyuszodát és a képen látható kádfürdőt, amelyben szauna is helyet kapott. (Elek Emil felvétele) Egészségügyi szervek, községi tanácsok, üzemek, termelőszövetkezetek, társadalmi és tömegszervezetek sorakoznak az idei nyírségi egészségnevelési napok rendezői között. Mindez azt bizonyítja, hogy ez az igen fontos feladat kilépett a szűk körből, és valóban társadalmi üggyé vált. A szatmári és beregi rendezvények után most a nyírségi terület állt csatasorba, hogy bizonyítsa: az egészséges ember nevelése, formálása igazán közügy. Szeptember 16-án kezdődik az eseménysorozat, melynek első színhelye Nyíregyháza lesz. Itt a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára ad otthont az előadásoknak, bizonyítva az üzemek felelősségét. Ezen a megnyitó napon az üzemegészségügy kerül a napirendre. A téma szorosan kapcsolódik ahhoz a párthatározathoz, amely sürgetően írja elő azt, hogy a gyárakban megteremtődjenek azok a feltételek, melyek a biztonságos munkavégzés mellett az emberről történő fokozott gondoskodást is tükrözzék. Rangos előadók sora taglalja e tárgykör tapasztalatait, és konkrét példák tükrében elemzi a megyei helyzetet. Az elméleti vizsgálódás után üzemlátogatáson ismerik meg a részvevők jó néhány gyár sajátos helyzetét. A második nap programjának Tiszavasvári ad otthont. A környezetvédelem világviszonylatban is sokat tárgyalt kérdése a téma. Orvosok és mezőgazdasági szakemberek éppúgy szerepelnek az előadók között, mint erdészek és tanácsi vezetők. Filmvetítés, tájlátogatás, természetvédelmi szak- körűt, gyárlátogatás teszi színessé és kompletté a programot. A harmadik tanácskozási nap U jfehértón lesz. Itt az egészséges életmódra nevelés kerül napirendre. Pedagógusok, közegészségügyi szakemberek, újságírók, gyógyszerészek lépnek a közönség elé, hogy a kérdést sok oldalról világítsák meg. Ezen a napon nyitják meg az immár hagyományos alkoholellenes hónapot is. A programban ismét szerepelnek kirándulások és üzemlátogatások. A negyedik, befejező nap a családvédelem kérdéscsoportját veszi górcső alá. A népesedéspolitika, azonkívül a megyénkben sajnos romló csecsemőhalandóság teszi nagyon is aktuálissá a téma napirendre tűzését. Nem véletlen, hogy a legjobb megyei szakemberek tartanak előadást, kitérve minden részletre, az orvosi területtől az iskoláig bezárólag. Mint ahogy az már hagyományosan kialakult, az egészségnevelési napok fórummal záródnak. Az előre beküldött és a helyben feltett problémákra megyei vezetők válaszolnak. Ez a Nyíregyházán zaj- dó program városnézéssel fejeződik be. Molnár Ferenc egyik párizsi tartózkodása alatti sétára indult. Egy utcasarkon megszólította egy éjjeli pillangó, felajánlva társaságát, — És mennyibe kerüln,e ez nekem? — kérdezte az író. — ötszáz frankba. — Szó sem lehet róla. ötven franknál többet sosem fizetek. Az éjjeli madárka szó nélkül elvonult. Másnap Molnár Ferenc moziba ment a feleségével. Az előcsarnokban összeakadt az előző éjjeli hölgyikével, aki miután körbesétálta őket, halkan az író fülébe súgta: — Most legalább láthatja, mit kap ötven frankért!... Kosztolányi Dezső, Farkas Imre és Harsányi Zsolt Kecskemétre készült, a Pesti Napló hangversenyére, éppen akkor, amikor legélénkebb volt Kecskemét és Nagykőrös rivalizálása. Egyik este megszólalt a vidéki telefon a szerkesztőségben. Farkas Imrét kérték a telefonhoz: — Itt a Kecskeméti Irodalmi Kör elnöke beszél. Közönségünk nevében arra kérem a szerkesztő urat, tessék inkább Nagykőrösre menni felolvasni. Természetesen Karinthy Frigyes beszelt a másik szobából... Amikor Móricz Zsigmond első leánygyermeke megszületett, s azt az anyakönyvbe Csipetnyi bors akarta Íratni, a református lelkész azt mondta, hogy a „Virág” nevet nem hajlandó bevezetni, mert a „Virág” az magyarul: „Flóra”. — Rendben van. Akkor megyek a katolikus plébániára! Ettől megijedt a református lelkész, és így lett Móricz Virágból — Virág... Juhász Gyulával egy írótársa arról vitatkozott, hogy hol van az a jelenet Az ember tragédiájában, amikor a tudós azt mondja Ádámnak, hogy a nap négyezer év múlva ki fog hülni. Juhász Gyula azt mondta, hogy a kérdéses passzus a falanszterjelenetben van. A másik kétségbe vonta. — Mit vitatkozunk? — mondta ekkor Juhász Gyula. — Azonnal megmutatom a könyvből. Előkereste Az ember tragédiáját, bebizonyított^, hogy neki van igaza, Majd mosolyogva megszólalt: — Persze, jegyezd meg, hogy én csak olyankor nézek meg valamit a könyvben, ha biztosan tudom... Móra Ferenc beült egyszer egy könyvnapon egy utcai sátorba. Egyszer egy fölényes modorú asszony állt meg előtte, belelapozott az egyik Móra-regénybe, és azt kérdezte a deresedő hajú írótól: — Tessék megmondani, érdemes megvenni ezt a könyvet? Ön jónak találja? Móra enyhe iróniával válaszolta: — Nem tudom, asszonyom, én ugyanis nem olvastam el. Csak megírtam... Nagy Endre és Rákosi Viktor együtt távoztak egy társaságból. Ahogy leértek az utcára, épp az orruk előtt oltotta le a gyújtogató az utolsó gázlámpát. Nagy Endre jókedvű hangulatban odakiáltotta a szegény embernek: — Gazember, miért oltod el szemem előtt az utolsó lámpát? A derék lámpagyújtogató joggal megsértődött a kemény támadás hallatára és Nagy Endrének támadt. Sipu- lusz azonban közbevetette magát, és így nyugtatta meg a felindult embert: — Ne haragudjék, bácsi! Elvégre maga az oka mindennek. A barátom gázembert mondott volna, ha nem oltotta volna el a lámpát. De a sötétben nem láthatta a vesszőt... R. T. Á zene nyelvén — a népek barátságáért Szabolcsi pedagógus a Nemzetközi Kodály Társaságban Amikor T. Hunyadi Viktóriával az augusztus közepén, Kecskeméten rendezett nemzetközi Kodály-iSzimpozion után találkoztunk, éppen csak elkezdte a friss élmények rendszerezését. A meghívó tizenhat ország hetven küldöttének tanácskozására szólt, tehát gazdag programra számított. Nem csalódott, sőt egészen váratlan meglepetésben is része volt. A szimpozionon ugyanis megalakult a régóta tervezett Nemzetközi Kodály Társaság, amelynek alapító tagja lett. — Nekünk, zenepedagógusoknak óriási jelentőségű ez az esemény — magyarázta a szimpozionra és a társaság megalakulására utalva. — Közvetlen hatása a zenepedagógiai elméletben és módszertanban érezhető, a legfontosabb cél mégis az, hogy nemcsak a tanácskozáson részt vett kutatók, tudósok és tanárok munkájára vonatkozik, hanem az ének-zene oktatáson át érinti az egész oktatási hálózatot. Ennek megfelelően a szim- pozion programja is elméleti és gyakorlati részre bomlott. — Ragyogó bemutató tanításokat láttam. Ezeken szó volt arról, hogy már az óvodás kiscsoportosok ének-zene oktatását a Kodály-módszer adaptálásával kell elkezdeni, a tiszta forrásra, a népzenére építve. Ezt támasztották alá a bemutató tanítások a nagyobb csoportokban, s ezt egészítették ki az előadások. S mert zenei témájú tanácskozás nem képzelhető el zene nélkül, minden reggel énekórával kezdődött. — Addig nem is volt baj, míg a népdalok kottáival ismerkedtünk. A bábeli hangzavar akkor kezdődött, amikor énekelni kezdtünk tatár, izlandi, vagy éppen cserenisz nyelven. A másik ilyen emlékezetes esemény az volt, amikor bejelentették, hogy a Nemzetközi Kodály Társaság éves tagdíja 20 dollár. Viktória és Tóth Lajos megyei szakfelügyelő, a másik szabolcsi alapító tag bizony törte a fejét, honnan vesznek húsz dollárt. Szerencsére kiderült, hogy a magyar alapító tagok költségeit a társaság más forrásból fedezi. Az apróbb kis élmények mellett a legnagyobb természetesen az volt, amikor a szimpozion átalakult a társaság alapító közgyűlésévé. Az országok delegátusai alapszabályt fogadtak el, ez tartalmazza a társaság működésének céljait és formáit. Hogyan tudja kamatoztatni T. Hunyadi Viktória a tanárképző főiskolán a szimpozionon elfogadott szabályokat ? — A Kodály-módszert jól ismerik az egész világon, a japánok, vagy a kanadaiak ugyanolyan tájékozottak, Traubisoda Szabolcsnak A Tiszántúlt és Borsod megyét látja el termékeivel az a Traubisoda-üzem, amelyet négy állami gazdaság közreműködésével létesítettek Debrecenben. A korszerűen automatizált üzem teljes kapacitásával évente 40 millió palack hűsítő italt készít majd. A létesítmény harmincnégy milliós közös beruházásból épült. mint mi. Ezért tartom fontosnak, hogy a zene minden nép barátságának szolgálatában egy közvetítő szerepet kapott ezen a tanácskozáson. A kölcsönös megértés és a barátság közvetítését. Erről jut eszembe, hogy kötelez is valamire ez a tagság. Engem például arra, hogy a két év múlva sorra kerülő közgyűlésig meg kellene tanulnom egy idegen nyelvet. Ami pedig a gyakorlati munkát illeti, Viktóriának ugyanaz a célja, mint a pedagógusoknak általában: harmonikusan fejlett gyermekeket és a teljes emberi élet igényére oktató pedagógusokat nevelni. — Ezzel kapcsolatban láttam néhány zenepszichológiái kísérletet. Arra következtettem ezekből, hogy a pedagógiában egyre kevesebb teret kap majd az iskolás módszer, s egyre többet a készségfejlesztő oktatás, nevelés. Ennek megvalósulásához azonban egy fontos követelményre van szükség: a tanárjelöltek és az őket tanító pedagógusok megfelelő felkészültségére. (be) A Román Szocialista Köztársaság felszabadulása 31. évfordulójáról a Román Kultúra Hete címszó alatt számos programmal emlékezett meg a rádió. Ezek közül három hangjátékról számolunk be. A Rádiószínház bemutatóként tűzte műsorára Victor Birladeanu „Ház a lövészárkok között” c. rádiójátékát, mely az 1944—45-ös magyar- országi felszabadító harcokban Gáli Irma, a gyárudvaron elesett magyar munkásasszony és Traian Fuiorea között szövődött szerelemről szólt egyik rétegében. A másikban a megmentett gyerek, Gál Ferenc kereste évtizedek múlva megmentője és az anyja emlékét Máramaros- ban. Traian Fuiorea időközben meghalt, de megtalált naplójából egy tiszta és mindvégig megőrzött szerelemről győződött meg a fiú, mely az egykori katonát az ő anyjához fűzte. A háború borzalmait lírával oldó történet mentes volt minden felesleges érzelgősségtől, a román vendégrendező, Dán Puican biztosan tartotta egységes tónusban a darabot. Gáli Irma szerepében Horváth Teri kiemelkedő alakítást produkált. Kevés jót írhatunk az Ifjúsági Rádió műsorában vasárnap délelőtt bemutatott Veronica Birladearui-hangjá- tékról. („A sárkány titka”.) Pedig a cselekményindítás nem is volt rossz benne. Egy németek elől annak idején eltitkolt új érclelőhelynek a sárkányfejes gyűrűben elrejtett helyszínrajzát keresi a háborúban meghalt profesz- szor geológus tanítványa, úttörők segítségével. A kalandos műfaj szabályainak megfelelően bonyolódott tovább a cselekmény, azonban sok-sok naivitással, még több véletlennel. Az ósdi „rekvizitu- mokat” nem pótolták az úttörők rejtjeles rádióüzenetei sem. A Román Kultúra Hete legkiemelkedőbb irodalmi produkciója Mihail Sadove- anu világhírű kisregényéből, „A baltá”-ból 1966-ban készített rádiódráma vasárnap esti felújítása volt. A 30-as években játszódó moldvai pásztortörténet igazi drámai költészet, magas rendű szimbólumokkal. A nép eszességének, erejének, becsületességének és igazságosságának jelképévé magasodik benne Vitoria Lipan, aki a pásztortársai által megölt férje meg- bosszulására indul. A kisregény mindvégig drámai feszültségű cselekményét Bródy Imre kitűnően fogta össze a rádiódrámában. Török Tamás rendezésében a jellemek plasztikus kiemelésére törekedve csak a legszükségesebb külső hatásokat alkalmazta. A jobbnál jobb színészi alakítások (pl. a Gáti Józsefé, a Görbe Jánosé és másoké) közül is kiemelkedő, ritkán hallható jó produkcióval hálálta meg Medgyesi Mária Vitoria nagy szerepét. „A balta” nagy rádióélmény volt. Merkovszky Pál A KÉPERNYŐ mm ELŐTT A riportfilmeknek is megvan a maguk varázsa, tényszerűségükkel. a mai életről adott jelentéseikkel, kortársainkról készített fotóikkal kötik le a nézőt. A riport, úgy gondolom, akkor emelkedik a dokumentum szintjére, ha a jelent úgy mutatja be, hogy nemcsak a ma, hanem egyúttal a jövő számára is. tanulságos tényeket és lényeges vonásokat is rögzíti. Varga János (szerkesztő), Bárány György (operatőr) és Oláh Gáj- bor (rendező) Két kovács című riport-dokumentumfilmje, az ősi kovácsmesterség két mai folytatójáról, ilyen alkotás. Azzal pedig, hogy az azonos foglalkozás ősi és nagyipari módjáról, mondhatnám: technológiájáról, a kétféle életvitel jellemző jegyeiről is közöl egymás mellé vágott, szemléletes képsorokat, a riportalanyok tartalmas gondolatait, mindezzel a filmszociográfiához is közel kerül. Kiemelkedő erénye e filmnek, hogy szerzői kommentárok, magyarázatok nem rágják meg a néző számára az alkotók mondandóját, a képek és a két kovács szavai önmagukért beszélnek. Az Egy nap címet kapott sorozat figyelmet lekötő filmmel indult tehát. Amikor másfél-két évvel ezelőtt még nagy viták folytak a kispolgáriság mibenlétéről a sajtóban, a rádióban, a televízióban, a közélet fórumain és a magán érintkezés legkülönbözőbb alkalmain, akkor nagyon jó szolgálatot tett volna Szabó Sípos Tamás új rajzfilmsorozata, A Fejvízvédelmi Kutató Intézet jelentései. Bár a téma aktuális ma is, a vita viharának elmúltával egy kicsit „utánlö- vésnek” tűnik ez a sorozat. Ebben azonban sem a televízió, sem az alkotók nem marasztalhatok el teljes mértékben. Mint a műsorfüzetbeli előzetesből kitűnik, még a viták heve idején meghirdette a televízió dokumentumfilm osztálya a témában a pályázatot (amelyre kevesen neveztek be), azonban kiderült, hogy ebben a műfajban igen nehéz, csak megközelítő pontossággal is, röviden meghatározni a kispolgáriság lényegi vonásait. Szabó Sipos Tamás arra vállalkozott, hogy megkísérli rajzfilmek sorával megvilágítani a témát. Minden leegyszerűsítés a fogalom bizonyos mértékű sze- gényítését is okozza. Már az első két "részből is látszik, hogy e sorozat is küzd e problémával. Észrevehető igyekezettel úgy akarja — az egy hallásra való megértés érdekében — egyszerűsíteni közlendőjét,' hogy mégse szürkítse el. Szellemes rajzokkal, fényképekkel tűzdelt képsorokkal támasztja alá a szöveget. Abban azonban van erőltetettség, hogy a beszélő komputert interjúvolja meg a riporter. Ez a fordulat eleggé elhasznált már ahhoz, hogy a kispolgáriságnak jövőnk alakulására tett kapcsolatában érdemes legyen felhasználni. Egyébként igazán kíváncsian várhatjuk, milyen lesz a folytatás. Seregi István A litHM MELLETT SZEPTEMBERBEN: Ember, környezet. esalad Az egészségnevelési napok színhelye: a Nyírség
