Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-22 / 196. szám
1975. augusztus 22. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A középszerűség Az értelmező szótár az igénytelenséggel társítja a középszerűt, aligha véletlenül. Hiszen tudatunkban is e módon kapcsolódik a két. fogalom, ami középszerű, az átlagos, szürke, mérsékelt színvonalú. Csal: hogy például a termelésben nem lehet mindenki, mindenben kiváló, élen álló, ahogy azokat sem szabad leszólni, akiknek nem sikerült az átlagnál többet el - érniük. Vannak tehát z tisztes középszer színvonalán élő, tevékenykedő termelői közösségek, s fél reérti a fejlődés követelményét az, aki úgy hiszi ezeknek is az élre kell törniük. Nagy értékek termelődnek ott, ahol „csak" a középszerűig jutottak el, s ezek az értékek nélkülözhetetlenek a társadalom számára, hiszen az például iparunk termelésének mintegy háromnegyedét a hazai piac veszi át. Nem az a probléma, hogy miért ott tartanak ezek a vállalatok, ahol tartanak, hanem az, folyamatos-e, létezik-e egyáltalán önértékelésük? Az önértékelés a lehetséges és a ténylegesen elért összevetése, a követelmények és a teljesítmények arányosságának mérlegelése. Ezekben a hónapokban — elsősorban külkereskedelmi hatásokra — megnőtt az értetlenkedők, a tények előtt tanácstanul állók tábora, s ez azt mutatja, hogy baj van az önismerettel, s még nagyobb az önértékeléssel. Túlságosan, az ejviselhető- nél jobban felduzzadt azoknak a cégeknek a csoportja, amelyek örültek, hogy rájuk „nem figyel senki". Ugv hitték. elbibelődnek ők csendben, komótosan termelési feladataikkal, a nyereség nem nagy, de van, jut bérfejlesztésre is. néhány új gép megvásárlására is. mi kellene más? Jogos, ha éles választó- vonalat húzunk az ilyen magatartást tanúsító vállalatok, s azok közé, amelyek kemény munkával őrizték a középszerűség értékeit, fölfogták a friss jelzéseket, igazodtak azokhoz, nem igyekeztek átlépni lehetőségeik határát, de el sem maradtak a kínálkozó alkalmak hasznosításával. Dolgoztak, megtettek any- nyit, amennyire körülményeikből, lehetőségeikből futotta. Amit elértek, azt annak köszönhették, hogy napokra sem szünetelt az önvizsgálat, felölelte az anyagelőkészítö műhelyben bekövetkezett zavarokat éppúgy, mint a festődéi árukibocsátás akadozását, a kereskedelmi osztály bátortalanságát. Mivel mindezekkel szembenéztek, az önismeret olyan fokára jutottak el, amelyen világosan elválik egymástól az, amit vállalhatnak, s amire nem képesek. Az önismeret így forr össze az önértékeléssel, így készíti fel a közösséget a megnőtt feladatokra, s a váratlan hatások kivédésére. Érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatóságának összegezése a vállalatok tavalyi mérlegbeszámolóiról. Megállapították. hogy az eredmény- romlással évet záró cégek tetemes részénél az okok jórészt az erejüket meghaladó vállalkozásokban, az értékesítési lehetőségek hibás felmérésében, téves fejlesztési elképzelések végrehajtásában lelhetők. Azokban a mozzanatokban tehát, amiket az önismeiet hiányának nevezhetünk. Az ilyen, sanyarú sorsra szorult vállalatok megfeledkeztek arról, hogy a középszerűség kategóriájában is érvényesek a mozgás törvényei, azaz nem lehet állni, helyben topogni, mert aki ezt teszi, az óhatatlanul lemarad — a középszerűektől! —, a sereghajtók közé csúszik. * Lehet, úgy tűnik: végül is a vállalat dolga, belügye, milyen hellyel éri be. igyek- szik-e az élcsoportba, vágy belenyugszik a középszerbe. Egy alapvető tényről azonban nem szabad, elfe- ledkezni. Arról, hogy a vállalatok a társadalmi tulajdon meghatározott részét birtokolják, a társadalom eszközeinek, erőforrásainak bizonyos hányadával sáfárkodnak! Nem cselekedhetnek tehát kedvük, tetszésük szerint, hanem kötelességüket minél jobban teljesíteniük kell. S e kötelesség nem az, hogy mindenki: minden áron igyekezzék az élcsoportba, hanem hogy szilárdítsa, ha lehet, gyarapítsa a középszer értékeit, ismerje fel, kerülje ki veszélyeit. M. O. ágjfk lür 7 avarban volt, hogy bámulták. Úgy tapadtak rá a férfiszemek, hogy szinte érezte sütnek, vetkőztetnek. Ez a szép, szomorúan kékszemű, hosszú fekete hajú fiatal- asszony fejedelmi módon lépdelt a kockaköveken, nem ment, nem sétált, vonult, s ahol elhaladt, megfordultak utána a férfiak a strandon, a medencék mellett. Érezte, hogy nézik, zavarban volt, s ilyenkor kissé gyorsabbra fogta a lépteit, néha összeakadt a lába a finn fafapapucsban, mely fehér volt. olyan, mint az aranyozott díszítésű, szerényen kivágott fürdőruhája. Ha nézték, le-lepillantott, torkát köszörülte, elsietett bámulói fókuszából. Zavarban volt ez a szépséges asszony, zavarban, mert tudta, hogy csodálják is, s amikor combján végigsiklik a férfiszem. megakad egy hosszúkás seben, ő ezt látta, tudta, nem takarta, nem szé- gyellte. Miért is szégyell- te volna? Olykor a férfiszemekből kisugárzott, „de kár ezért a szép asszonyért" — megjegyzés. Akadt, aki Pótolni 11 milliós adósságot Ha mindenki összefog Demecseri tapasztalatok Kovács Imrét alig nevezték ki igazgatónak, belekóstolt a Coca-Cola-gondba Demecserben. A nagy rumli idején került az üzem élére. S mint most mondják is, fel kell kötnie azt a bizonyost, ha sikeresen akar megbirkózni a nehézségekkel. Tele az udvar, az utak két oldalt az ismert kék és piros műanyag göngyölegekkel, amelyekben a híres Coca- Colát szállítják. Mikor megjegyzem, milyen sok, az újdonsült igazgató kevesli. — Több, sokkal több kellene, ha azt akarjuk, hogy utolérjük magunkat. Kielégítetlen igények Alig volt Coca-Cola és a kedvelt Sztár üdítőkből a nyáron Szabolcsban, Hajdúban és Borsodban. E körzetet a Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri gyárának kellett volna ellátnia. Sajnos, sokszor hangzott el presszók7 ban. éttermekben. ABC-kben. „kérem nincs, elfogyott, nem is tudjuk. mikor kapunk". Mi volt az oka a termelés- kiesésnek? — Valamennyit tudtunk minden hónapban szállítani, de a rendszeres ellátást nem tudtuk biztosítani — említi Kovács Imre. — Nem kevesebb. mint 3000 éttermet, presszót, vendéglátóegységet, kereskedelmi vállalatot látunk el. Besegített a pesti üzem, de ez korántsem tudta kielégíteni az igényeket. 1974 december végére kellett volna kész lennie a demecseri üzemben a Coca-Cola technológiai sornak. Nem tudták a szerelését végezni, mert hiányzott hozzá a szükséges anyag, alkatrészek. amelyeket importból kellett biztosítani. S ekkor még alig egy hónapja volt igazgató Kovács Imre is. kevés tapasztalattal, gyakorlattal. félhangosan jegyezte meg. volt, aki oldalba bökte társát nézzen oda, itt vonul ez a szép teremtés, s milyen operáció, seb, forradás helye van a szép barna, hosszú combján. A huszonnegyedik órának utolsó pillanataiban mentették meg. Szülés után volt. Alig három hónapos volt Árpika, amikor édesanyja egyik éjszaka rosszul lett. Mentőért telefonáltak, beszállították a kórházba. Konzíliumot tartottak, mit is csináljanak. S főleg, hogy ki vállalja a kollégák közül az édesanya megmütését. Sok idő nem volt a gondolkozásra. mert vérrög zárta el a normális vérkeringést, s ha gyorsan nem avatkoznak be. bekövetkezik a halál. Feszült izgalom lengte körül a szépséges Klárát a műtőben. Ott álltai^ körülötte kollégái, s az az orvos, akinek az életét köszönheti. Sikerült az operáció. csak a sebhely maradt meg, amelyet örökké viselni fog, míg él. Nem lehet azt elmesélni, min Nem is a legújabb gép. holland gyártmányú, ezt már nem gyártják, s a hozzá szükséges alkatrészek beszerzése is nehézkes. Nehezen, sok gdnddal ez év márciusában sikerüli befejezni a technológiai szerelést, de a töltőgép főjavítását ekkorra még nem végezték el. Ehhez is hiányzott alkatrész, amelyet külföldről szereztek be. Végül június 4-re készültek el. amikor „indulhatott” a Coca termelése. — Eddig 15 millió palack Coca-Colának kellett volna elkészülnie. s csak 9 millió 556 ezer lett. Ez fél évre 11 millió termeléskiesést okozott. Ez a féléves eredményünket 2,8 millióval rontotta — magyarázza Mérföldi József főkönyvelő. Segítségért a pártszervezethez Ilyen kritikus helyzetben mit tehet a gazdasági vezetés? Segítségért fordult a pártvezetéshez. S amilyen fóruma csak lehet az üzemi demokráciának, azt mind igényelték. — Tárgyalta az elmaradás pótlásának a lehetőségét párt- vezetőség. taggyűlés több ízben. a termelési tanácskozás, szocialista brigádvezetők, műszaki konferencia, szakszervezeti taggyűlés — sorolja az igazgató. Végeredmény: sok-sok javaslat. újítások, ésszerűsítések. E tanácskozások sikere az, hogy bevezették az üzemben a folyamatos termelést. Gyártják a Coca-Colát. a Sztár citromot, narancsot. To- nikot éjszaka, nappal, vasárnap. ünnepnap. Három műszakban üzemel a Cola-, a keményítő- és a szörpüzem. — Mennyit sikerült pótolni augusztus közepéig? — Pontosan felmérni még nem tudjuk — válaszolt az igazgató. Be kell járatni a gépeket is, és biztosítani a termelés összhangját. Valójában július óta „normális" az üzemelés. Az említett hónapban 3,8 millió Co- ca-Cola-palack került le ment át, mennyit szenvedett, Klárának milyen fájdalmai voltak. Csak a legközelebbi hozzátartozók tudják, hogy végül is a gyerekszülés miatt következett be nála a betegség, s ezért kellett gyorsan megműteni. Ezt verje dobra, ezt kiabálja világgá? Ezt mondja el minden bámulónak a strandon, a medencék mellől rázúduló tekinteteknek? Ezeknek a csak testet néző, alakot mustrá- lóknak? Pedig néha már úgy érezte .fáj a rátapadó tekintet, szeme telefut könnyel, torkát szorongatja valami, s végül odakiált a bámulónak: „Nézz meg jól, s el ne feledd, hogy az anyák sok-sok sebet hordanak lelkükben-tes- tükben azért, hogy fiúkat, lányokat szülnek!’’ ]V em, nem tette egy- szer sem, inkább elsietett a bámulok mellett, sajnálta őket, pedig mindnek el kellett volna mesélnie történetét. Farkas Kálmán a gépsorról. S a következő hónapokban is szeretnénk legalább ennyit gyártani, s főleg értékesíteni. Télen is' Külön tervet dolgoztak ki a 11 milliós termeléskiesés pótlására. Ennek lényege: a téli hónapokban is szeretnének 3 millió palack üdítőt értékesíteni. Ennek érdekében törekednek a piac reálisabb felkutatására. Ősszel 2200 vagon burgonyából gyártanak keményítőt. S ami fel adja majd a leckét: első ízben egyidőben a burgonyából és a búzából, gyártani a keményítőt. És természetesen az exportot növelni. Reális elképzelések. Jó brigádok, szorgalmas munka szükséges megvalósításukhoz. — Ezeket megbeszélték a párttagok, szocialista brigádjaink — említi az igazgató. — Különben nem is mertünk volna az elmaradás pótlására vállalkozni. Hogyan „ízlik” a három műszak? 'özvegy Hajnal Sándorné nem mondja, hogy könnyebb, de.megérti. — Most kezdtem délután 2 órakor, este 10 óráig leszünk benn. Most folyamatos a termelés, hogy a kiesést pótolni tudjuk. Kissé fárasztó, de áldozatot is kell hoznunk. Mi megértjük, a brigádunk szocialista brigád. Felújított — bár régi! — gép. nagyobb a kapacitása, új a rposógép, folyamatos az üvegszállítás. — így most 1 óra alatt 8 ezer Coca-Colás palackot töltünk meg. Ezelőtt 3—4 ezer volt a legtöbb — mondja a munkásasszony. A lakatosok újításával most 4 palack helyett egyszerre 24-et. egy teljes rekesszel tehet fel egy ember egyetlen mozdulattal. Ezelőtt ezt hat- szorra rakták fel. Növekedett a termelékenység Mészáros Mihály újítása révén. Cél: 30 millió Kovács Sándor, az üdítőüzem csoportvezetője hűséges maradt a gyárhoz. Katonaidejének letöltése után visz- szajött. — Bejártam én közben is. amikor itthon voltam szabadságon. Érdekelt, mi új van. A fiúk mindig elmondták, hogy most ez a gép érkezett, ez az új. Megismerkedtem velük, s amikor haza kerültem, már nem volt teljesen új, tudtam, mi a teendőm. Persze, ezeket a gépeket alaposan meg kell ismernünk, hogy a teljesítő- képességüket kihasználjuk. Ezen igyekszünk — mondja. Helytelen lenne jósolni. Egy.kétségtelen. Demecserben a gyáriak mindent megtesznek annak érdekében, hogy a 11 millió kiesést pótolják, s az éves 30 milliós termlési tervüket teljesítsék. Ezért szólított fedélzetre minden párttagot, KISZ-est. valamennyi szocialista brigádot, munkást a vezetés. Ezért dolgoznak most három műszakban. Mert a Sztár és a Coca- Cola igazán csak akkor üdítő, ha fogyasztják az emberek, ha van beLőle. Üzemavatás Nyírbélteken Tanszergyár, munkaalkalom Kedden délután Nyírbélteken felavatták a Nyírbátori Faipari Vállalat több, mint 8 millió forintos költséggel épült új üzemcsarnokát, határidő előtt öt hónappal. Az ünnepségen részt vett dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. Kovács Ferenc, a nyírbátori járási pártbizottság első titkára, Diczkó László, a nyírbátori városi pártbizottság első titkára, valamint a járás, a város és Nyírbéltek vezetői. A résztvevőket Lajti Miklós, az üzem párttitkára üdvözölte, majd dr. Pénzes János tartott ünnepi beszédet. A beruházás elkészültéről, a vállalat eredményeiről Jakab Ti- ’bor igazgató adott számot. Az üzem avatása után a vendégek megtekintették az egyes termelőegységeket. A megyei tanács 1972. január 1-el alapította a Nyírbátori Faipari Vállalatot, hogy a járás iparban szegény déli részén megfelelő munkaalkalmat teremtsenek. Korábban egy volt malomépületben kezdték meg a termelést — alig 70 emberrel. A fő profilt a mérővesszőgyár- tás, a tanszerek és faipari kéziszerszámok gyártása jelenti. Az új csarnokkal mintegy 1200 négyzetméteres termelőterülettel gyarapodott a vállalat, ahol több műszakos termeléssel 200 ember dolgozhat. Az induláskor 9 milliós termelést elért vállalat az idén 22 milliós termelést tervez. Az új csarnokban a kéziszerszámok és a raklapos tartályládák gyártását végzik. Későbbi terv. hogy a megye iskoláiba tanári falakat készítsenek. Három év alatt a vállalatnál több, mint harmadával emelkedett a dolgozók bére, harmincnál többen végezték el az üzemben szervezett általános iskolát, negyvenötén faipari gépmunkás betanított tanfolyamot. A munkásoknak új szociális létesítményt építenek. A vállalat Nyírbélteken további termelésbővítést tervez. Ennek azért is van jelentősége, mert a dolgozók közel kétharmada nő, akiknek más munka- lehetőség alig van a környéken. Üj gépek — kiállításra Több újdonságot is bemutat a nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat a budapesti „AGRO- MASEXPO 75” kiállításon: a KM—1 háztáji kismorzsolót, a KD—120 jelzésű háztáji kisdarálót — amely a nagyobb teljesítményű KD— 160-as daráló utóda — valamint egy bálabontó és szalmaőrlő gépet. Ez utóbbiból még csak egyetlen darab készült el kísérletképpen. Botpaládról Finnországba Varga Zoltánná botpaládi tanárnőt, a népművészet mesterét, az országos néprajzi kiállítás nívódíjának nyertesét a Művelődésügyi Minisztérium kéthónapos finnországi utazással jutalmazta, amelyen a testvéri nép népművészetét tanulmányozza. F. K.
