Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-22 / 196. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. augusztus 22. Óvári Miklós beszéde A több nemzetiségű Pécs- váradon tartották idén Baranya megye központi alkotmánynapi ünnepségét. A festői környezetű nagyközség történelmi emlékeit őrző várban kezdődött a program, ahol a helyi vezetők megkoszorúzták I. István szobrát, Borsos Miklós alkotását. fejlődött szocialista öntudata és hazafisága is. Ma olyan nép él itt e hazában, amely büszkén vallja magát haladó hagyományaink örökösének és folytatójának, tudatosan építi szocialista jövőjét és képes arra, hogy sikeresen oldja meg a szocializmus építésének soron lévő feladatait, felépítse magyar földön a fejlett szocialista társadalmat. sós Rác-kerti lakótelep ünnepélyes átadására, mely az idén kapta a Felszabadulás lakótelep nevet. Mintegy háromezer ember jelenlétében értékelték a virágos Mátészalkáért mozgalomban elért eredményeket és jutalmazták a legjobbakat. Felavatták és rögtönzött motoros versenyt rendeztek a MOM- gyáregység motoros-salakpályáján. A lovasfelvonulás a déli órákban a város utcáin kezdődött és a TÜZÉP mel^kplpc I m k a i n közel-keleti „ingázás” A közel-keleti „se nem háború, se nem béke” állapot további meghosszabbítását célozza az az újabb izraeli— egyiptomi részmegállapodás-tervezet, amelynek végső formába öntésébe most Kissinger amerikai külügymiSánta Lászlónak, a Hazafias Népfront pécsváradi bizottsága elnökének köszöntő, megnyitó szavai után Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. A szónok, a szocializmus építésében elért eredmények méltatása után többek között a következőket hangsúlyozta: — A mai szép ünnepen joggal emlékezhetünk meg arról is, hogy népünk a fel- szabadulás óta eltelt 30 év alatt nemcsak a hatalmat hódította meg, nemcsak a gazdasági építő munkában ért el kiemelkedő eredményeket, hanem jelentős sikereket tudhat magáénak a lenini értelemben vett szocialista kulturális forradalom feladatainak megoldásában is. — A felszabadulás óta eltelt évek a kultúra és a tömegek nagy találkozásának évei is voltak. Népünk gyors ütefnben ismerkedett meg nemzeti múltúnk forradalmi, szabadságharcos haladó hagyományaival, hozzájuthatott nemzeti kultúránk és az egyetemes emberi kultúra legjobb alkotásaihoz. Mindennek eredményeképpen gyorsan növekedett népünk általános műveltsége és szaktudása és jelentős mértékben — Mindezt joggal elmondhatjuk akkor is, ha tudjuk, hogy még sok munka áll előttünk. Tudjuk, hogy — Petőfi szavaival élve — ,.a szellem napvilága" még nem ragyog be minden ház ablakán. Tudjuk, hogy az általános iskola nyolc osztályát még nem végzi el minden fiatal. Az olvasás, a művelődés gyors terjedése sem feledtetheti el. hogy vannak még fehér foltok. A kultúra terjesztése terén még sok feladat áll előttünk. — A célunk az, hogy a gazdasági építő munka eredményeire is alapozva újabb lendületet adjunk a kulturális forradalom további kibontakozásához. Mindenki számára megteremtsük az értelmes emberi élet igényét és lehetőségét. Ehhez az értelmes, teljes emberi élethez szükség van kultúrára, és szükség van eszményekre is. Nem titkoljuk, hogy mi a szocializmus eszméit tartjuk olyanoknak, amelyek emberhez méltó tartalmat adnak életünknek — hangoztatta befejezésül. Óvári Miklós beszéde után népviseletbe öltözött táncosok új kenyeret ajándékoztak a vendégeknek. Ünnepi eseménysorozat megyénkben A hagyományokhoz híven egésznapos alkotmánynapi ünnepség színhelye volt Vá- sárosnaményban a Tisza- part. Augusztus 20-án az új kenyér ünnepén mintegy ötezren vettek részt, s ott volt a szomszédos szovjet beregovói járás politikai és kulturális delegációja is.. Az ünnepségen Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára mondott beszédet. A szovjet küldöttség vezetője Mária Petrovna Ruszin, a beregovói kerületi tanács titkára, a szomszédos járás dolgozóinak üdvözlő levelét tolmácsolta. Ezután helyi táncegyüttesek és szovjet művészeti csoport nagy tetszéssel fogadott műsora következett. A járásban Tarpán, Tiszaszalkán, Barabáson és-Aranyosapátiban rendeztek nagysikerű újkenyér- ünnepséget. Nyíregyháza lakossága munkás-paraszt találkozókkal ünnepelte az alkotmány napját. A papírgyár és a Dózsa Termelőszövetkezet, az 5-ös Volán és a nyírsző- lösi Jókai Termelőszövetkezet, a Taurus Gumigyár és a sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, a Nyírségi Nyomda, a MÉK Vállalat és a Ságvári Termelőszövetkezet munkásai, illetve tagsága együttesen ünnepeltek. A fiatalok az ifjúsági parkban találkoztak. Mátészalka lakosságát az ünnep reggelén térzene köszöntötte. A délelőtti órákban került sor a 400 lakáletti pályán a nagyecsedi, a panyolal, a tyukodi és az ököritófülpösi fogathajtó versennyel és a nagyecsedi- ek lovasbemutatójával fejeződött be. Nyírbátorban az ünnepi nagygyűlés után a hagyományokhoz híven gazdag kulturális programmal köszöntötték az alkotmány törvénybe iktatásának 26. évfordulóját. Az irodalmi színpad mellett a nyírlugos— j szabadságtelepi pávakör is ; dobogóra lépett, este utca- j bált rendeztek. Sok új létesítménnyel gazdagodott a megye. Alkot- ; mánynapi ünnepségen adták át többek között Fehérgyarmaton az iskolakombinátot, Kisarban a kultúrházat. Gá- vavencsellőn a 100 személyes óvodát, hat kilométer új ivóvízhálózatot, egy kilométer hosszú járdát, Kisvárdán a nagyarányú társadalmi munkával épült 100 személyes óvodát, az úszómedencét és a tisztasági íürniszter személyesen is bekapcsolódott. Csütörtökön kezdte meg Tel-Avivban az előreláthatólag tíz napig tartó legújabb „ingázását” a térségben. Utjai során ellátogat Egyiptomba, Szíriába, Jordániába és Szaud-Ará- biába is. Elutazása előtt óvatosan nyilatkozott missziója esélyeiről: elmondotta, hogy újabb egyiptomi—izraeli csapatszétválasztási megállapodást vár a Sínai-félszige- ten, de hozzátette, hogy „hátra van még néhány fontos kérdés megvitatása". Ez összhangban áll az utóbbi napokban kifejtett hivatalos izraeli véleményekkel, s némileg ellentmond a Kairóban hangoztatott egyértelműen optimista álláspontnak. Az amerikai diplomácia vezetőjét Tel-Avivban job- oldali tüntetők fogadták, akik „Izrael kiárusítását” kérik tőle számon. Az izraeli kormány a tüntetések engedélyezésével nyilván „erkölcsi nyomást” akar gyakorolni abban a reményben, hogy az utolsó pillanatban is kicsikarhat valami többletengedményt a másik féltől. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a katonai jellegű részmegállapodás egyértelműen a „birtokon belül levő" Izraelnek kedvez. Kiszivárgott hírek szerint megvan az előzetes megegyezés arról, hogy Izrael 60—80 kilométernyire vonul vissza a Sínai-félszigeten, s visszaszolgáltatja Egyiptomnak a sivatag újabb sávját, beleértve az Abu Rudeisz-i olajmezőt, valamint a stratégiai jelentőségű Mitla- és Giddi-hágókat. Az olajért azonban Washington bőségesen kárpótolja, a hágókban pedig amerikai polgári szakértők telepednek majd le elektronikus megfigyelő eszközökkel, hogy őrködjenek Izrael „biztonságán”. Mindennek fejében Egyiptomnak kötelezettséget kell vállalnia, hogy három évre tartózkodik a megszállt területek felszabadítására irányuló „erőszakos akcióktól". dőt, Tiszadobon a takarék- szövetkezet új épületét, autóbuszmegállót, Geszteréden pedig labdarúgópályát. Nyírbélteken a Nyírbátori Faipari Vállalat dolgozói új üzemcsarnokot, Kisléta lakói pedig új vízmüvet vettek birtokukba. Az újabb alkut vegyes fogadtatásban részesíti az arab világ. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet egyik vezetője, Faruk Khaddumi szerint ez az „amerikai megoldás" a Palesztinái nép jogos nemzeti érdekeit veszélyezteti. Jasszer Arafat, bár nem ellenezte az izraeli visszavonulást, kifogásolta, hogy az az arab egység megbontását célzó politikai feltételekhez kötődjék. Más arab fővárosokban is erősödik a meggyőződés, hogy ideje felhagyni a sehová sem vezető részmegállapodásokkal és az átfogó rendezéshez legalkalmasabb fórumhoz, a genfi békekonferenciához kell fordulni. Tanácskozás az ENSZ közgyűlés soron következő ülésszakával összefüggő kérdésekről A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumának meghívására augusztus ISII között Budapesten került sor a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság külügyminisztériumai vezető munkatársainak, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa képviselőinek tanácskozására. A tanácskozás résztvevői eszmecserét folytattak az ENSZ-közgyűlés soronkövet- kező 30. rendes, és 7. rendkívüli ülésszakával összefüggő kérdésekről. A találkozó szívélyes, baráti légkörben zajlott le. A küldöttségek vezetőit magyarországi tartózkodásuk során fogadta Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Ülésezik a leszerelési bizottság A Szovjetunió és az Egyesült Államok csütörtökön a leszerelési bizottság Genfben folyó ülésszakának résztvevői elé terjesztette azt az egyezménytervezetet, amely megtiltja a természeti környezet katonai vagy más ellenséges célokra történő befolyásolását. A tervezet előterjesztése a leszerelési bizottságban azt a célt szolgálja, hogy megakadályozzák egy új fegyver — a természeti környezet háborús célokra történő befolyásolása — fejlesztését és az államok fegyvertárába való felvételét. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az atomfegyvermentes övezetek problémájának és feladatának tekinti, hogy elősegítse az ilyen övezetek létrehozását a világ különböző térségeiben — jelentette ki csütörtökön Genfben, a leszerelési bizottság ülésén Alekszej Roscsin, a Szovjetunió képviselője. Roscsin ismertette a szovjet álláspontot ebben a kérdésben, amelyet most vitat meg a bizottság. Az atomfegyvermentes övezetek létrehozása a világ különböző térségeiben megköveteli azt, hogy minden egyes esetben megoldják azokat a kérdéseket, amelyek az egyes övezetek létrehozásával sajátos módon kapcsolatosak. (Folytatás az 1. oldalról) erősítéséért, a forradalomban érdekelt minden erővel való összefogásért. „Szükséges, hogy mindazok az erők, amelyek biztosítani akarják a szabadságjogokat, és érdekeltek a forradalmi folyamat folytatásában, továbbvitelében, felfüggesszék egymás ellen irányuló támadásaikat. A PKP részvétele nélkülözhetetlen és feltétlenül szükséges a forradalmi fólyámátban, a demokrácia és a szocializmus kiépí- sében. A párt hajlandó szorosan együttműködni mindazokkal a forradalmi erőkkel, amelyek készek összefogni a kommunistákkal a válság leküzdésére.” A válságot csak úgy lehet leküzdeni, hogy ha határozottan harcolnak az ellenforra- lommal szemben, következetesen védelmezik a demokráciát és a szabadságot, konszolidálják a forradalmi vívmányokat (államosításokat és agrárreformot), olyan társadalom építésén munkálkodnak. amelyben biztosítják a legszélesebb szabadságjogokat és mélyrehatóan átalakítják a gazdasági-társadalmi viszonyokat, megnyitja az utat a szocializmus felé 41. — Jól van, Suhajda. csavarja ki magát, készüljön fel, velem jön. Szolgálatba indulunk, teljes, megszokolt felszerelés, de előbb vegye át a szakácstól a hátizsákot, vigyázzon, tea van a termoszokban. Nehogy elkapkodja, aztán csak az üvegcserepeket visszük magunkkal. Azok a szíjak kötőfékek, ha eddig nem tudta. Induljon, ne mókázzunk. Nincs idő rá. — Goíubics. Szóljon a kutyásnak. Hozza be a Sátáni. de behozhatja a másik kettőt is. A jószág nagyon fél a villámlástól, nem szeretném, ha idegbetegek lennének. Vigye őket a társalgóba, vigyázzon rájuk, adjon nekik enni, az elvonja a figyelmüket a vihartól. Ismét csattant-a bejárati ajtó. A kapuőr jött be. mert a csengő is felmondta a szolgálatot. A vezetéket is leszakította a vihar. — Őrnagy elvtárs jelentem, Zoli bácsi van itt. — Engedje be, maga balkezes. Képes ott tartani a viharban. Biztosan nem szórakozásból jött. — Jelentem. nem. mert mondta, hogy valami baj van lenn az asszonyokkal. — Gyorsan hívja! Maróti idegesen nyomako- dott be az ajtón. Rövid bőrkabátja inkább szivacsnak tűnt, mint kabátnak. Vadászkalapja megtépett eresznek hatott. — Mi baj van, Zoltán? —- nézett rá ijedten az őrnagy. — Két nagy fenyőt kidön- tött a szél. Rázuhant a munkásszállásra-. Az asszonyok kétségbeesetten az ég alá futottak, sivalkodnak, mint az eszeveszettek. Még azt sem tudom, hogy sérült van-e, mi kár keletkezett. A postás Kati futott hozzám, szegény lány alig van magánál. Zsuzsa ápolgatja. Úgy elázott szegény kislány mintha a Dunából menekült volna. — Tűz nem keletkezett? — Kérdeztem, azt mondta, az nincs, de az asszonyok nagyon sikongatnak, mert koromsötét van. Villany nincs, a tetőt levitte a szél, a fa pedig összetört mindent. — Ügyeletes! Azonnal rendeljen el riadót. Mindenki szereljen fel, Suhajda, nem fél ? — Nem én, őrnagy elvtárs, az ördögtől sem. — Vegye maga mellé Golu- bicsot. Végigmennek a járőrökön. Esőkabátot, teát visznek nekik. Azonnal induljanak, legyenek óvatosak. Törzsőrmester elvtárs. Benn marad. Tartja a frontot. Jelentse a hadműveleti tisztnek. hogy elemi kár elhárítására a legénységgel együtt a helyszínre mentem. A rádió legyen vételkész. Igyekezzenek fiúk, nincs idő a szuszogásra. Csak a villám mutatta az utat. Ebben a fényben megcsillantak a fejszék, lapátok, a vállon keresztül vetett fegyverek. Hangtalanul haladtak. Elől ment az őfspa- rancsnok. Inkább zuhant, hengeredett. mint valami hegytetőn elengedett kő. Csapkodtak rajta a fenyőágak. nagyokat huppant egy-egy vízzel telt gödörben. Olykor hangosan káromkodott, vagy hátraszólt: — Jönnek, fiúk'.' Mindenki itt van? A fiúk mennek, törtetnek előre, mintha motort szereltek volna beléjük. Fel-íelvil- lannak a zseblámpák fényei. — Takarékoskodjanak a lámpákkal. Még három óra sincs. Nem tudjuk, mi vár lenn — kiáltott az őrnagy. Lenn. egy nagyon régi, nagyon avítt faházban rendezték be az erdészetnél dolgozó asszonyok munkásszállását. Inkább csak nyárra, az erősebb szezonra rendezkedtek be itt, csak ideiglenes menedéket nyújtott. A nyári hetekben so! itt a tennivaló. Ilyenkor kell gondozni a csemetéket. ilyenkor szedik le a gyógynövényeket, a nyári időben teszik rendbe a vadetetőket, itatóhelyeket. Ilyenkor arra is nyílik lehetőség, hogy megjelöljék a különleges növényeket, táblákat helyezzenek el a védet fák oldalára. a fákat körülvevő kerítésekre. Ez bizony nem nyolcórás munkaidőben elvégezhető feladat. Szaporán kell dolgozni, mert beköszönt az ősz, akkor aztán késő már kapkodni. Ezért van az, hogy hajnalban kelnek, söétedésig dolgoznak az asszonyok, maid pihenhetnek ősszel, meg télen. Ketten, hárman már előre szaladtak a viharvertek közül. a határőrökhöz igyekeztek segítségért. — Mit tudnak? Mi történt? Van valakinek baja, — kérdezte őket egyszuszra a parancsnok, de nem állt meg egy pillanatra sem. — Magunk se tudjuk, mert mindenütt sivalkodnak, jajgatnak az asszonyok. Azt se tudjuk, hol áll a fejünk? Gyorsan, gyorsan, jöjjenek, mert agyonnyomja őket alá! Ez már pánik, állapította meg magában az őfnagy és futásra gyorsította a lépéseket. A többiek utána. Nem gondoltak most arra sem, hogy a köveken kifordulhat a bokájuk, nagyot eshetnek egy-egy alattomos gyökérben. A faháznál nagy a zűrzavar. Úgy hat az egész, mintha forgószél kevert volna össze mindent. A lámpák fényében csak azt lehetett látni, hogy két nagy fenyő fekszik a ház teljesen összezúzott maradékain. Látszottak a karvastagságú törött ágak, a dőlés következtében megcsavarodott, szilánkokká szakadt törzsek. — Asszonyok! Figyeljenek rám! Péter Balázs őrnagy vagyok, itt vannak velem a határőrök is. Feleljenek, hallana^: engem? Az most nehéz. Jajong a szél, csapkodnak a jégszemek, sustorognak a fák lombjai. Olyan az egész hegy, mintha pokollá változott volna. Csak jajgatás válaszol! — Asszonyok, ne óbégassa- nak! Rám figyelni, — ordított torkaszakadtából az őrnagy, hogy túlharsogja a vihart. — Aki mozogni tud, jöjjön ide hozzánk! Gyorsan, szaporán. Mindenki ide, aki mozogni tud. Ide. ahonnan „világítunk! Gyerünk, asszonyok. Ázott verebeknek, hajótörötteknek látszottak szegények. Csapzottan lógott a hajuk, szemükben riadalom, kétségbeesés tükröződött. Fáztak, vacogtak, összekuporogtak, mintha görcsös fájdalmaik lennének. — Elvtársak, le a köpenyekkel, ráadni az asszonyokra. Még mindig jöttek az asszonyok. Egyik egy bokor tövéből, a másik az udvaron álló szekér alól, a harmadik a lépcső menedékéből kapaszkodott elő. —- Hány asszonynak kell lenni? — kérdezte az őrnagy és számlálni kezdte az elő- bújtakat. (Folytatjuk)