Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-20 / 195. szám
2 KELET-MAG YARORSZAG 1975. augusztus 20. Á tanácsok a lakosságért Hire költenek kétmilliárdot ? Megyénk tanácsai az idén kétmilliárd torinttal gazdálkodnak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén áttekintette a költségvetést és a fejlesztési terveket, értékelte az első fél év eredményeit. mes iskola és 120 személyes kollégium, valamint a nyíregyházi megyei könyvtár. Nagyon sok településünkön Intézkedett a vb arról is, hogy azokat az összegeket, amelyeket (egyes építkezések elhúzódása miatt) nem tudnak az eredeti tervek szerint az idén felhasználni, más, ebben az évben megvalósítható építkezésekre, beszerzésekre költsék. Lakások, kórházak Különösen fontos a lakás- építkezések gyorsítása. A cél- csoportos lakásépítkezésekre felhasznált összegek ugyan nem érik el az időarányosnak megfelelő részt, de az építkezéseket mindenütt megkezdték és várható, hogy valamennyi tervezett lakásépítkezés befejeződik ebben az esztendőben. Nemcsak a tanácsi bérlakások, hanem a tanácsi értékesítésű lakások építése is ütemes. Az első fél évben a rendelkezésre álló 374 millió forintos célcsoportos lakásépítési alapból több, mini 100 millió forintot fizettek ki a tanácsok. Egy másik fontos terület a kórházak fejlesztése. Az évi 138 millió forintból az első 6 hónapban 47,5 milliót használtak fel, s a közelgő átadásokkal együtt gyors ütemben nő a kifizetett pénz összege is. A kisvárdai építkezések 365 újabb kórházi ágy elhelyezését — s ezzel egyidőben ennyivel több beteg gyógyítását — teszik lehetővé. Példás ütemben épül Nyíregyházán a 200 ágyas új kórházi épület, amely (a tüdőgyógyintézet területén) építészetileg még az idén befejeződik. A megyei kórház rekonstrukciója is tart, de csak az ötödik ötéves tervben fejeződik be. Mátészalkán most 100 ágyas kórházi épületszárnyon dolgoznak az építők. Elmaradás az iskolaépítésben A központilag is támogatott szakközépiskolai hálózat- fejlesztésre költhető összegek felhasználásában — hasonlóan az előző évekhez — továbbra is jelentős lemaradás van. A Kereskedelmi Oktatási Központ (Nyíregyházán) és a szakközépiskola építése (Mátészalkán) befejeződik, s az új tanévben az oktatás is megkezdődik. A következő tervidőszakra húzódik át a záhonyi vasútforgalmi szak- középiskola, a nyíregyházi fémipari szakközépiskola és a nyírbátori 150 személyes középiskolai kollégium átadása. A kommunális ágazat beruházásai elsősorban a helyi tanácsok fejlesztési tervében képeznek jelentős összegeket •ez út-, járda-, valamint a vízműépítésekkel. A 154 millió forintból 46-ot használtak fel az első fél évben, az építkezéseket feltétlenül gyorsítani szükséges. Az egészségügy területén a népesedéspolitikai határozattal összefüggő feladatok megvalósítására az eredetileg tervezettnél több pénzt kapott a megye, Az intézmények fejlesztése azonban jórészt csak a következő tervidőszakban fejeződik be. Több gondot a kulturális létesítményekre A kulturális ellátás javítása érdekében csaknem 200 millió forintot használhatnak fel tanácsaink. Két jelentős létesítmény áll befejezés előtt: a balkányi nyolctanterkezdtek a tanácsok kulturális célokat szolgáló beruházásokhoz. Sajnos, sok helyen hiányosak a beruházások előkészítési munkái, nincs mindenütt megfelelő építőipari kapacitás, s a már .megkezdett építkezések is nehezen haladnak. Néhány helyen viszont terven felüli fejlesztésekkel is megpróbálkoznak. A költségvetést áttekintve a vb az előreláthatólag eredeti cél szerint fel nem használható összegekből elsősorban az egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális intézmények rendelkezésére álló összegeket egészítette ki. így például újabb hárommillió forintot költenek az orvosi rendelők felszerelésére, a soron kívüli összegből műszereket, orvosi eszközöket vásárolnak. Hozzálátnak a gávavencsel- lői művelődési ház, a nyírbátori tanácsház és a Báthori István Múzeum, valamint a bökönyi óvoda tatarozásához. Ezeket a munkákat a tanácsok költségvetési üzemei végzik. Különböző összegekkel segítik az iskolák, óvodák beszerzéseit. Huszonegy helyen iskolaelőkészítő csoportok szervezéséhez biztosított pénzt a megyei tanács vb. Körzeti orvosi rendelők, várók és lakások építéséhez Balkány, Rozsály, illetve Tu- zsér községek gondjainak megoldásához. összesen 800 ezer forintos pótelőirányzatot juttattak. M. S. Idős nyaralók Nagyon jó és tiszteletre méltó az a kezdeményezés, amelynek az a célja, hogy a szociális otthonok lakói nyaranta környezetükön kívül más területekkel is megismerkedjenek. Ennek jegyében alakult ki szoros kapcsolat a nyíregyházi, a hajdúszo. boszlói, miskolci és debreceni szociális otthonok között, azzal a tartalommal, hogy az otthonok lakói csere formájában két hetet töltenek a testvérintézményben. A nyíregyháziak közül most egy csoport Miskolcon tölti a napjait, mégpedig kellemes pihenéssel, kényelmes kirándulásokkal. A szociális otthonok most a tapasztalatok birtokában még rendszeresebbé kívánják tenni a csereüdüléseket. enyerünk — a mindennapi, a legfontosabb táplálékunk. A legősibb és a legegyetemesebb. Kis-Ázsiában és Észak-Iránban időszámításunk előtt 10—8000-ben, Közép-Euró- pában 5000 körül már foglalkoznak búza- termesztéssel. Igaz, ezek az ősi búzafajok — az alakor és a tönkebúza — csak kása készítésére voltak alkalmasak. Vaseszközeikkel a kelták már magasabb szintű földművelést folytattak, javult a búza minősége — ekkor i. e. 4—1. században — kezdődött a maihoz hasonló kenyér fogyasztása. Ismerjük az egyiptomiak, a görögök .kenyerét, akik nemcsak étkezésre, hanem főúri lakomákon a kenyér belét kéztörlésre, a héját a leves kanalazására is használták. A hongfoglaló magyarság még kásaevő nép volt, de egy-két század múlva már ismeri a kenyeret. Csak az utóbbi évtizedekben vált nagyipari méretűvé a kenyérgyártás Magyarországon. Pékségek, kisebb-nagyobb sütőüzemek voltak ugyan, de a háziasszonyok maguk sütöttek, dagasztottak — különösen falun. A mai felnőttek még emlékeznek az anyjuk, nagyanyjuk sütötte magas, ropogós, foszlós házi kenyérre. Sőt, az emlékek megszépülnek, nem az jut eszünkbe, hogy ezeket a hatalmas vekniket aztán akár egy hétig is ettük. A harmad-, negyednapos kenyér — még ha házi kenyér volt is — bizony megszáradt. Sütőüzemeink nem a különleges igények kielégítésére törekszenek. Inkább arra, hogy a nehéz fizikai munka gépesítésével, új technológiával állandó minőséget biztosítsanak. A kenyérgyárakban a nagyüzemi berendezésekkel már gépesített a dagasztás, a nyújtás, az osztás, a gömbölyítés és alag- útkemencében, szállítószalagon sül a kenyér. Emberi kéz, emberi erő közreműködése nélkül. De ez még kevés helyen valósult meg így. 1960-ig Magyarország csak kőből épült, falazott típusú kemencében sütöttek. Később fémből készült kemencéket K Kenyerünk, a mindennapi Sikeres volt a vízcsere Biológiai védősáv a sóstói tavistrandnál? A sóstói szabadstrandot egy hónapja nyitották meg újra. Milyen eredményekkel járt a vízcsere? — kérdeztük a strand „gazdája”, a SZAVI- CSAV illetékeseit. Elmondták: a Budapesti Műszaki Egyetem vízellátási és csatornázási tanszékét • felkérték, hogy segítsenek a legjobb megoldás kidolgozásában. Emellett saját laboratóriumukban is hetente átlagosan 200 kísérletet végeztek. A szakembereknek nehéz munkája volt, mert a szervetlen anyagok — jórészt nitrogén és foszfor hatására az algák nagyon elszaporodtak a vízben. Valamennyi víztisztítási eljárás sok költséget emésztett volna fel és valószínű, hogy évről évre ismételni kellett volna a munkát. Ehelyett a hidrobiológusok és mérnökök, vízügyi szakemberek véleményét és a több száz kísérletet figyelembe véve új megoldást kerestek. A szabadstrand vizét lecserélték és tiszta kútvízzfel töltötték fel. Azok az anyagok, amelyek a gyógyhatást biztosítják (iszapban lévő növényi, állati és ásványi elemek) ismét megtalálhatók a vízben. A korábbi tó vizének lughatása a megengedettnél és a gyógyhatásnál jóval magasabb volt, a szabadstrand új vize jó minőségű. A szakemberek biológiai védősáv építését tervezik a tó köré. így csak a felszíni csapadék juthat a tóba, a szennyvíz nem. Emellett a tó partján egy szennyvízgyűjtő csatornát építenek, hogy a felesleges csapadék (amely a parton lévő pázsit műtrágyázása miatt szennyezett) ne kerüljön a tóba. A vízben most olyan élő szervezetek, növényi sejtek és ásványi sók találhatók, amelyek az első osztályú gyógyvíz jellemzői. Az ..új” sóstói szabadstrand első hónapja, s ezzel a víz javításának első szakasza sikeres volt (t. k.) Új boltok megyénkben m Üzlet a gyárban • Hűtőpultok • Kozmetikai szalon • Tejbár gondokkal Húsz norvég hűtőpulttal gazdagodtak ez évben az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat üzletei megyénkben. Mélyhűtött élelmiszerek árusítása is lehetővé vált. A modern élelmiszer-áruházakban lassacskán megszokott látvánnyá válik az áruval telt, kerekeken gurítható fémszekrény — a konténer. Az élelmiszer kisker üzleteiben száz darab található ebből a hasznos, raktározási- szállítási gondokon könnyítő találmányból. Idén újabb száz konténert állítanak be^ az ABC-kben, nagyobb élelmiszerüzletekben. Raktározási gondokkal küzdött jó ideig a megyeszékhely két nagy ABC- áruháza: az északi lakónegyedben található és a Kígyó utcai. Az első fél évben megoldódtak a gondok. Az év első felében kezdődött, de még nem fejeződött be Nyíregyházán két új létesítmény: a Zrínyi Ilona utcai „tejbárról” sok szó esett már; sürgető lenne a megnyitása. A félmillióért átalakított üzlethelyiség műszakilag rendben van, máris megnyílhatna — ha a vállalat nem küzdene létszámproblémákkal. A két műszakban tejet, tejterméket, meleg kolbászt, virslit, grillcsirkét árusító tejbár megnyitását szeptembernél előbb nem várhatjuk... Szabolcs-Szatmár ÁFÉSZ- ei több új létesítménnyel szaporították kereskedelmi hálózatukat idén, illetve jó néhány kisebb-nagyobb üzlet építése tart. Átadták a tiszta- bereki új élelmiszerboltot, a nagyhalászi zsákgyárban létesített kisebb üzletet; a műszaki átadásnál tartanak az őri kereskedelmi-vendéglátó kombinátnál. Több városban és községben még ebben az évben átadnak új üzleteket. Baktaló- rántházán egy 340 négyzet- méteres ABC épül. Mátészalkán az új üzletsorban három bolthelyiséget kapott az ÁFÉSZ, összesen kilencszáz négyzetméteren Nyírbátorban az év végére tervezik a 750 négyzetméter alapterületű ABC átadását, Kisvárdán ABC és presszó épül. Nyír- madán, Tiszalökön, Tisza- szalkán, Zsurkon, Porcsalmán és Ököritófülpösön is új üzletekkel gazdagodnak a községek. A megyeszékhely kereskedelmi hálózata is bővült; a Kun Béla utcán létesített kisebb ABC-t már birtokba vehették a környék lakói; a Vöröshadsereg útján pedig befejezés előtt áll egy 750 négyzetméteres új élelmiszeráruház. (t. gy.) Dinnyések Alig múlik el a tél, a dinnyések költözni kezdenek. A leendő dinnyeföld legmagasabb pontján már áll a kunyhó, amit csak októberben hagynak el. Az orosi Búzakalász Szak- szövetkezet húsz holdas diny- nyeföldjén a két dinnyés, Szilágyi Kálmán és Gergely István március 13-tól kint él. — Március 15-én már hoz- zákezdtünk a melegágyak készítéséhez, hat hét múlva pedig a dinnyepalánták kiültetéséhez — mondja Szilágyi Kálmán, aki majdnem harminc éve foglalkozik dinnyetermesztéssel. % Országszerte mesés összegeket beszélnek a dinnyések jövedelméről. Amikor erről kezdem faggatni, mérgesen válaszol. —Ha most nálam lenne a tavalyi jövedelmet igazoló papír, maga is csodálkozna. Pontosan 484 forint tiszta hasznunk volt. Persze akadt olyan évünk is, amikör 200 ezer forint jövedelmünk volt. Arról meg nem is beszélek, milyen bizonytalan kimenetelű ez az év. Már idáig 50 ezer forintunk elment munkabérre, szállításra, de még azt sem tudjuk, hogy év végén legalább a mi munkabérünk megtérül-e. — Ha az időjárás megembereli magát, remélem nem fizetünk rá — mondja az idős ember. — Eddig rengeteg eső esett. Túlságosan dús lett az inda és a dinnye lassan érik. Ezért is jelent meg későn a piacon. A munka javában tart, mert az a dinnye, amelyik augusztus 20-ig köt, még beérik. így a negyvennapos érési időt számolva, jó, ha szeptember végén, október elején költözhetnek haza. Pedig olyankor már hidegek az éjszakák... Balogh Géza szereltek, használtak; Szilárd tüzelőanyaggal. közvetlen fűtéssel dolgoztak. Ez azt jelenti. hogy a kemencében előbb elégették a fűtőanyagot, majd a hamut kiszedték — s az átforrósodott kemencébe vetették be a sütni valót. Az ilyen kemencék a sok ezer éves kőkemencék egyenes leszármazottai. Azoké a kőkemencéké, amelyek az őskor sütőkövéből, sütőharangjából alakultak ki, s amelyeknek emlékét a mesék hamuban sült pogácsái máig is őrzik. Az ötvenes években áttértek a gőzesö- vekkel főtött kemencékre — amelyekben már jobb energiafelhasználást értek el. De még ezekbe a kemencékbe is lapáttal vetik a kenyeret. Ez pedig a legnehezebb fizikai munkák közé tartozik. Hiszen nyolc órán keresztül lapátolják ki-be a kenyeret a 240 Celsius-fokos kemence nyílásánál. A kenyérvető pékek, a sütőipar 27 ezer dolgozója — névtelenek. Ismerjük viszont az első magyar kenyérsütök nevét 1139-ből. A dö- mösi apátság" szolgái voltak. Meiri faluban Vrabog, Kimis, Haladi, Muncasti, Scege, Gukus, Tenkudi, Hidegkút faluban Cosar, Edelényben Kimi és Gonidi, Esztergomban Milost, Enyingen Casrner és Dömösön Cigu. A fejlődés útja az alagútkemence. Ahol a körben forgó szállítószalagra rápottyan a kenyér, s a szalag annyi ideig halad át a kemencén, amíg a tészta átsül. A miskolci kenyérgyár alagútkemencéjében két ember irányításával óránként ezer kiló kenyeret sütnek. Ugyanennyi kenyér megsütéséhez lapátos kemencében legalább 5—6 ember munkájára volna szükség. A múlt század huszas éveiben Nagyvá- thy János Magyar háziasszony című könyvében így ír: „Jó kenyérnek azt tartjuk, amely domború, héja sem igen lágy, sem igen kemény, sárga vagy barna, de nem fekete égett; a béli szívós és nem elmorzsolható. Ha bélit bényomják, ismét magától felduzzad, inkább apró sűrű, mint igen. lyukatsos, nem savanyú, több napok múlva is a tejet felissza, mint a spongya, ha a fenekét megütik ököllel, az egész kenyér megrendül.” A mai gyári kenyérnek is vannak szabályba foglalt kívánalmai — amelyeket ér- zékileg és kémiailag vizsgálnak. E szerint „a héj fényes, sima, vagy cserepesedett, a bél átsült, a héjtól nem válik el, szinte egyenletes, állománya egyenletes, rugalmas, csomómentes: íze és szaga a kenyérre jellemző, aromás”. Szabvány írja elő a liszt minőségét, a konyhasótartalmat, az élesztőadagolást, stb. N álunk a félbarna búzakenyeret kedvelik. Európa déli és nyugati lakói a fehér búzakenyeret. Északon és német földön a feketebarna rozskenyérre esküsznek. Kelet-Európábán a savanyú kenyeret, Nyugat-Európában az élesztővel készült édes kenyeret részesítik előnyben. De csaknem minden ország, vidék büszkélkedik jellegzetes kenyérfajtákkal. A franciák méteres hosszúságú bauett-je, a finnek aludttejjel kelesztett puha kenyere, a németek barna, durván darált, korpás rozsot tartalmazó pumpernickelje, az olaszok száraz, fehér kenyere — nemzeti specialitás lett. Mint ahogy a hazai ízek közül ismerjük a magas, 3—4 kilós alföldi kenyeret. Bél Mátyás leírásából a debreceni, a galgó- ci, a pápai, a nagyszombati, a komáromi kenyeret. Kiss Lajos tollából a 22 centi magás hódmezővásárhelyi vekniket. A sütőipari vállalatok most 154 féle termékét állítanak elő.
