Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-20 / 195. szám

XXXII. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1975. Augusztus 20, Szerda

Gazdagodó megyénk

I-EHÉRGYARMAT: megyénkben egyedülálló szép általános iskolai kombinátjának átadására kerül sor az alkotmány ünnepén.

NYIKBÉLTEK: nyolcmillió forintos beruházásból felépítették a Nyírbátori Faipari Vállalat új kéziszerszám üzemét.

KISVÁRRA: a Felszabadulás lakónegyedben új, százszemélyes óvodát avatnak az ünnep tiszteletére. (Elek Emil felvételei)

Mkotmánynapi nagygyűlések

Szolnokon Losonczi Pál, Mosonmagyaróváron Sarlós István, Debrecenben Pullai Árpád, Esztergomban Havasi Ferenc mondott beszédet

Az alkotmány ünnepe és Szolnok 900 éves évfordulója tiszteletére kedden délután nagygyűlést rendezett a Tisza-parti város ünnepi díszbe öltözött jubileumi terén az MSZMP és a Hazafias Népfront városi bizottsága, valamint a városi tanács. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Gergely István, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke. A nagyszabású demonstráción több mint húszezren vettek részt. A város dolgozóin kívül különjáratok hozták a megye minden részéből az érdeklődőket. Az ünneplők között voltak a csepeli munkások küldöttei, akik segítették a szövetkezeti parasztságot az idei gabonabetakarítás nehéz munkájában. Ott voltak a hallgatóság soraiban az országos Ifjú Gárda-szemle résztvevői is.

A Himnusz elhangzása után Sándor László, az MSZMP városi bizottságának első titkára mondott megnyitót, majd átadták az új búzából sütött kenyeret az Elnöki Tanács elnökének. Ezután Losonczi Pál emelkedett szólásra.

Alkotmányunk ünnepén

írta: dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke

A

ugusztus 20-a méltán kapott helyet társadalmi ünnepeink között. Ünnepe ez a nap az 1949. XX. törvényként elfogadott alkotmánynak, annak az alkotmánynak, amelyről érvényesülése alapján elmondhatjuk: a dolgozó nép alkotmánya. Ünnepe ez a nap az új kenyérnek is, és ünnepe a munkás-paraszt szövetségnek, hiszen e napon együtt ünnepel a szövetkezeti paraszt, aki betakarította a termést, s a munkás, aki létrehozta azokat az eszközöket, amellyel megtermelték a dolgozó nép kenyerét.

Az idei augusztus 20 jelentőségét fokozza, hogy ebien az évben ünnepeltük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját; ez évben ülésezett pártunk XI. kongresszusa, s most emlékeink a néphatalom szervei, a tanácsok létrejöttének negyedszázados jubileumára.

Mindezek indokolják, hogy számvetést készítsünk, visszapillantsunk a megtett útra, értékeljük munkánkat.

Huszonhat éve került sor a magyar nép első, igazi, szocialista alkotmányának megalkotására és elfogadására. Olyan történelmi helyzetben jelent meg alaptörvényünk, az alkotmány, amikor már megvalósult a földreform, megtörténtek az államosítások, kezdetét vette a kulturális forradalom. Alkotmányunk összegezte addigi munkánk e'-edményeit, meghatározta új államszervezetünk telepítését, alapvető intézményeit, az állampolgárok jogait és kötelességeit, s megfogalmazta minden forradalom legfontosabb kérdésére a választ: ,,A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé."

O

lyan történelmi körülmények között született alkotmányunk, amikor proletárdiktatúrára volt szükség. A proletárdiktatúra államában a munkásosztály vezető szerepe mellett a munkásosztály természetes szövetségese a dolgozó parasztság részese lett a hatalomnak, erősödött a munkás-paraszt szövetség.

Az 1972 áprilisi országgyűlés elfogadta alkotmányunk módosítását. Alkotmányunk módosított szövegében a gazdasági, társadalmi. kulturális fejlődésünket szemléletesen tükrözi egy rövid megállapítás: ,,A Magyar Népköztársaság szocialista állam."

Mit is jelent ez? Megváltoztak a tulajdon- és osztályviszonyok, ezzel együtt szocialista irányba fejlődött népünk gondolkodásmódja, tudata. A mezőgazdaság szocialista átalakulásával egész gazdasági életünkben uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A termelőszövetkezeti parasztság kialakulásával tovább szélesedett és mélyült államunk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Kádár elvtárs kongresszusi beszámolójában így jellemezte ezt a szövetséget: ,.A munkásosztály és a parasztság együtt vetette meg a szocialista ipar és mezőgazdaság alapjait, együtt védte meg a népi hatalmat és együtt halad a jövőbe vezető úton." A kizsákmányoló osztályok megszűntével egyre inkább előtérbe kerül a szocialista nemzeti egység további erősítése, a szocialista demokrácia mélyítése és uralkodóvá tétele társadalmi életünk valamennyi területén.

Az elmúlt harminc év során megyénkben is történelmi jelentőségű fejlődés következett be. Szabolcs-Szatmár az országnak gyorsan fejlődő és változó megyéje lett. A legjelentősebb eredménynek számit, hogy számbelileg állandóan gyarapodó, összetételében nagyüzemivé váló, tudatában is fejlődő munkásosztályunk alakult ki. amely derekas helytállásával, felelősségvállalásával a munkában és politikában egyaránt vezető szerepet tölt be.

K

öszöntjük megyénk munkásságát. Munkájának eredményeképp az országos ütemet meghaladó mértékben növekedett megyénkben az ipari termelési érték, s jó munkájukat igazolja, hogy a megye termelési értékének előállításában ma már az iparnak vezető szerepe van.

Nagy utat tett meg megyénk parasztsága. Nem is olyan régen a kétkezi munkás ereje és tapasztalata játszotta a főszerepet a mezőgazdasági termelésben. Ma már Szabolcs-Szatmárban is egyre inkább teret hódít a mezőgazdaságban az iparszerű termelés, a gépesítés, a legkorszerűbb agrotechnikát alkalmazó szakember. A növekvő terméseredmények a szocialista útra tért mezőgazdaság fölényének fényes bizonyítékai.

Az új kenyér ünnepén köszöntjük megyénk parasztságát, a kombájnvezetők derék hadát, abból az alkalomból is, hogy az idei kenyérgabona aratását augusztus 1-ére befejezték, s kezük munkája nyomán a mai nap új kenyér kerülhetett asztalunkra.

Köszöntjük a munkás-paraszt baráti találkozók résztvevőit; azokat a munkásokat és parasztokat is, akik ezeken az ünnepi találkozókon nem vesznek részt, de a hétköznapi munkájukkal, közös felelősségvállalásukkal erősítik azt a szövetséget, mely államunk politikai alapja, szövetségi politikánk fundamentuma.

Értelmiségünk számszerűségében megnőtt, tudatában megváltozott új típusú értelmiséggé alakult. Elismerés illeti értelmiségeinket. Munkájuk eredményeképpen korunkban a tudomány, a kultúra termelőerővé válik. Értelmiségi dolgozóink a munkás- osztállyal és szövetkezeti parasztsággal vállvetve küzdenek a fejlett szocialista társadalom felépítéséért.

N

épünk számít a kisiparosokra, kiskereskedőkre és más magánfog- lalkozásúakra is. akiknek szolgáltató tevékenységét, becsületes munkáját továbbra is igényeljük.

A fejlett szocialista társadalom felépítésének szakaszában nélkülözhetetlen a szocialista demokrácia fejlesztése, a közéleti tevékenység fokozása, a választott testületekben. a munkahelyeken megnyilvánuló aktív tevékenység, az ország, a megye, a községek és városok dolgaival * való törődés. Népünk él a lehetőségekkel. Ezt bizonyították az idén. lezajlott képviselő-választások, amikor tovább növekedett a részvétel a jelölő gyűléseken, emelkedett az érdemi hozzászólók száma, s a választásokon népünk hitet tett pártunk politikája, a szocializmus ügye mellett.

A demokrácia jogok és kötelességek egysége. Alkotmányunk így fogalmaz: ,.A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni: a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelezettségek teljesítésétől."

Külön szólni kívánok a munkához való jogról, amely egyben kötelesség is. További fejlődésünk egyik meghatározója szocialista építőmunkárik színvonala. Éppen ezért: ..Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a szocialista magatartás a meghatározó, ellenezni mindazt, ami az ellen hat." — fogalmazta meg Kádár elvtárs a XI. kongresz- szuson.

Építőmunkánkhoz békére van szükség. A haza védelmének kötelessége békés építőmunkánk eredményeinek és lehetőségeinek védelmét jelenti. Elégedettséggel tölthet el bennünket az a tudat, hogy nem vagyunk egyedül, mellettünk áll a szocialista népek nagy családja, élén a Szovjetunióval, a világ első szocialista államával. A magyar nép büszke lehet arra, hogy az európai biztonsági értekezlet egyik kezdeményezője a Magyar Népköztársaság kormánya volt. A helsinki értekezleten aláírt okmány is bizonyítja, hogy lehetőség van a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésére.

M

egyénk lakossága nagyra értékeli szocialista fejlődésünk eredményeit, tettekkel támogatja a XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet meghatározta fejlődés céljait. A kongresszus olyan programot fogadott el, amely egész népünk programja, a fejlett szocialista társadalom felépítésének —-, a népi nemzet' egység tovább fejlesztésének programja.

Azt várjuk megyénk lakosságától, a fiatalabb és idősebb korosztálytól, beosztottaktól és vezetőktől, párttagoktól és pártonkí- vüliektől egyaránt, hogy legjobb tudásuk szerint munkálkodjanak a fejlett szocialista társadalom megteremtésén, megyénk és országunk felvirágoztatásán.

Losonczi Pál beszéde

— Alkotmányunk születésnapja nemcsak állami, hanem igazi népünnep — kezdte beszédét Losonczi Pál. Az egész nép köszönti a gazda jogán és felelősségével az önmaga alkotta müvet, összegezi eredményeit, számbaveszi teendőit és feladatait.

— Alkotmányunkat olyan alaptörvénynek tekintjük, melyen meg lehet mérni egész társadalmi, politikai, gazdasági és eszmei rendünk értékét. Alkotmányunk egyrészt híven tükrözi elért kivívott eredményeinket, másrészt tág lehetőséget és keretet nyújt a további szocialista fejlődés kibontakoztatására. Mint minden törvénynek, így az alkotmánynak is a gyakorlat a próbaköve. A mi alkotmányunk nem holt betű, hanem élő valóság.

— Alkotmányunk minden tételének és egészének lényeges jellemzője: a szocialista demokrácia a jogok és a kö>- tfelességek elválaszthatatlan- ságának elvén nyugszik.

Nincsenek jogok kötelesség

nélkül, mint ahogy kötelezettség sem létezhet jogok nélkül.

— Alkotmányunk napját az új kenyér ünnepeként is számon tartjuk. A kenyér az életet jelképezi népünk gondolkodásában. Alkotmányunk viszont új életünket testesíti meg. Az ünnep igazi politikai tartalma a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunk két alapvető osztályának összefogása rendszerünk politikai alapja. A mai ünnep kínálja az alkalmat, hogy ismételten

(Folytatás a 4. oldalon)