Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

1975. július 9. KELET-M AGYARORSZÁG 3 EZER JAVASLAT SORSA írta: Bánóczi Gyula, a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára A nyíregyházi járásban is nagy akti­vitás jellemezte a párttagságot a XI. kongresszus előkészítésének időszakában. Különböző pártfóru­mokon a párttagság közel fele mondott vé­leményt helyi és országos kérdésekben. A felszólalások során több mint ezer javas­latot tettek. Pozitív tapasztalat, hogy a vé­lemények többsége a pártélettel foglalko­zik. Ez azt is tükrözi, a párttagság is érzi, a határozatok következetes végrehajtásának egyik alapvető feltétele, hogy javuljon a pártalapszervezet munkájának színvonala. A felvetések másik nagy csoportja, amit kiemelnék; gazdaságpolitikai jellegű. Több­ségükben olyan javaslatok, észrevételek, amelyek a Központi Bizottság 1974. de­cember 5-i határozatának helyi megvalósí­tását segítik elő. Az is pozitívan értékelhe­tő, hogy a javaslatok döntő többsége olyan, amelyek helyben megoldhatók. Ez ' két szempontból különösen figyelemre méltó. Érzékeli a párttagság is, hogy a határoza­tok végrehajtását elsősorban az alapegysé­geken belül kell hatékonyabbá tenni. Mu­tatja, hogy a párttagság döntő többsége nemcsak feltárja a hibákat, javaslatokat tesz, hanem részt kíván vállalni a megol­dásban is. Ügy gondolom, ez a szemlé­letmód az, amit uralkodóvá kell tennünk, mert ez egy fontos feltétele a XI. kongresz- szus határozatai végrehajtásának, — akkor járunk el helyesen, ahol erősítjük azt a közszellemet, hogy a gondok megoldása csak összefogással, együttes munkával lehetséges. Nem lehet egyetérteni az olyan munkamegosztással, hogy mi bírálunk, ja­vaslunk, észrevételeket teszünk és mások oldják meg azokat. A járásunkban felvetődött észrevételek, javaslatok döntő többsége indokolt, reális, jó javaslat. Csak elenyészően kis részük olyan, amelynek a megvalósítására nincs lehetőség. Ezekre a kérdésekre is választ adtunk. Megmondtuk őszintén, hogy ezek jelenleg nem valósíthatók meg, nincs hoz­zá anyagi fedezet. Vetődtek fel helytelen nézetek is. Ezekkel azonnal, a válaszadás során is foglalkoztunk. Ügy ítéljük meg, hogy egy részükre még mindig vissza kell térni a taggyűlésen és közösen alakítunk ki helyes álláspontot. A z észrevételek, javaslatok összeségé­ben tükrözik, hogy a párt egysé­ges, a kommunisták, a párt min­den szervében hasonlóan ítélik meg a politikát és az alapszervezetekben ugyan úgy látják a tennivalókat, mint a felsőbb pártszervekben. Ezt igazolja az is, hogy a javaslatok jelentős részét a XI. kongresszuson, a pártértekezleteken fel­adatként jelölték meg. Ezért is érzi járá­sunkban is minden párttag, minden dolgozó a magáénak a kongresszus határozatait. Milyen intézkedéseket tettek a párt­szervek és szervezetek a javaslatok, észre­vételek hasznosítása érdekében? Minden alapszervezetben, majd a köz­ségi, a járási végrehajtó bizottságoknál ös­szegeztük a javaslatokat. Csoportosítottuk a szerint, hogy pártélettel, gazdasági élet­tel, ideológiai és kulturális kérdésekkel, vagy községfejlesztéssel foglalkoztak. Más­részt úgy válogattuk, hol igényel az ügy in­tézkedést? Helyben, járási, megyei, orszá­gos szerveknél, párt, állami, gazdasági, tö­megszervezeti vonalon ... stb. Meghatároz­tuk az intézkedés módját, megjelöltük a határidőket és a felelősöket. A végrehajtást is folyamatosan figyelemmel kísérjük. A tett intézkedésekről a felszólalókat, az il­letékes pártfórumokat tájékoztattuk, illet­ve tájékoztatjuk. Az indokolt javaslatokat, amelyek megvalósítása csak jelentős anya­gi ráfordításokkal lehetséges, — iskolaépí­tés, törpe vízmű létesítése, üzlethálózat fej­lesztése, a mezőgazdasági üzemekben a ter­melés korszerűsítése — a tanácsok, illetve a gazdálkodó szervek középtávú terveiben javasoltuk megtervezni. Megkülönböztetett figyelmet fordítot­tunk azokra a kérdésekre, amelyek éveken keresztül ismételten felvetődnek. Ezek megoldására fokozott figyelmet kívánunk fordítani. Ha szükséges alapos, elemző munkát végzünk a témában, azt az illeté­kes pártfórumokon napirendre tüzzük. Fo­kozottabb politikai munkával is segítjük az így feltárt ellentmondások gyorsabb meg­oldását. V égrehajtó bizottságunk örömmel ál­lapította meg, hogy a javaslatokat, észrevételeket — amelyeket külön­böző szervekhez továbbítottunk, — megfelelően fogadták és többségükre idő­ben, pozitív választ adtak. A kérdések kö­zel kétharmadában már befejezett, vagy folyamatban lévő intézkedés történt. Ügy ítéljük meg: a pártdemokráciát, a pártéletet erősítette, hogy a pártszerveink, szervezeteink behatóan foglalkoztak a párt­tagság észrevételeivel, javaslataival. A párttagság megelégedéssel fogadta a gyors és hathatós intézkedéseket. Sokan fogal­maztak így; „Érdemes volt szólni, javasol­ni, mert az megértésre talált és intézkedés követte”. A fentiek is bizonyítják; végrehajtó bi­zottságunk megfelelő figyelmet fordít arra, hogy a pártszervek-szervezetek tevékeny­ségében erősödjön a demokratikus centra­lizmus, mint a párt felépítésének és mű­ködésének nagyon fontos lenini alapelve. Napjainkban különösen két jelentős eleme került előtérbe, amit a párttagság is mind gyakrabban felvet. Az egyik: a párthatáro­zatokat egységesen értelmezzük és követ­kezetesen képviseljük. A másik, hogy segít­sük jobban érvényre jutni a pártdemokrá­ciát, hogy igényeljük a párttagok vélemé­nyét, javaslatait, a párttagok jogos kérdé­seikre rendszeresen és időben kapjanak vá­laszt, s jó javaslataikat kövessék intézkedé­sek. A XI. kongresszus határozatai kötelez­nek bennünket arra, hogy ezeknek a fon­tos elveknek szerezzünk érvényt. A hatá­rozat ezzel kapcsolatban így fogalmaz: „A párttagságot széles körben be kell vonni a határozatok előkészítésébe.” „Továbbra is biztosítani kell a pártéletben, a lenini nor­mák, a kollektív vezetés hiánytalan érvé­nyesülését.” Vagy, mint azt a szervezeti szabály­zat előírja: a taggyűlésen, a választott párt­szerv ülésein tett észrevételekre ugyan­ezeken a pártfórumokon választ kell kap­nia a párttagnak. A fenti elveknek törek­szünk érvényt szerezni, amikor a járásban összegeztük a kongresszusi taggyűléseken, pártértekezleteken elhangzott észrevétele­ket, javaslatokat, mikor értékeltük a meg­tett intézkedéseket. Úgy gondoljuk, a pártdemokrácia ál­landó erősítése jó példa lehet az üzemi, szövetkezeti demokrácia fejlesztéséhez is. Mert ahol gondok vannak a pártdemokrá­cia körül, ott nehezen képzelhető el az üze- zemi demokrácia gyorsabb fejlődése. A kommunista vezetőkkel szemben csak az a pártszerv támaszthat fokozott igényeket, csak az követelheti meg, hogy demokrati­kus formákkal, eszközökkel dolgozzanak, amelynél ez a kérdés rendben van. E zekre a tapasztalatokra támaszkod­va arra törekszünk, hogy minden alapsz^r vezet ben váljon gyakorlat­tá a taggyűléseken elhangzott fel­vételekre való reagálás. Adjanak tájékoz­tatást a tett intézkedésekről. így válik még- inkább alkotó erővé az a nagy aktivitás, ami járásunk kommunistáit a XI. kongresszusra való felkészülés és a kongresszusi határo­zatok feldolgozásának, végrehajtásának idő­szakában jellemzi. KÖSZÖNŐLEVÉL em tudom jelzi-e tábla az iskola falán, hogy társadalmi munkában építették, ekkor és ekkor, s ebben a következő vállalatok vettek részt, s ezért elismerés illeti őket. Ha nyílt kaput döngetek elnézést, ha még nem tették volna meg, talán illenék.^ Áll a kéttantermes iskola Fehérgyarmaton, a Lenin Ut­cában. Két tanterem. Nem több, nem kevesebb. Annyi amennyivel enyhíteni lehet a tanítási gondokat. A párt- és a társadalmi szervezetek ser­kentése nem volt hiábavaló. Ki mivel tudott, azzal sietett az ügyet szolgálni. Illik, hogy a társadalmi munkát végzők, az alkotók nevét ide írjuk. Ezek a kö­vetkezők. Gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat, MEZŐ­GÉP, Fehérgyarmati Tégla­gyár, METRIPOND, a ruhá­zati ipari szövetkezet, az ÉRDÉRT és a SZAVICSAV. Egyik tanácskozáson szóba került: a nagyközségi párt­bizottság hogyan juttassa ki­fejezésre elismerését. így született a gondolat. írjon le­velet a pártbizottság ezeknek a vállalatoknak, s köszönje meg a segítségüket. Nemes gesztus volt. Igaz, a levél „csak” köszönet a párt- bizottság részéről. Ha tábla is megörökítené, az lenne az igazi (f. k.) N A HAFE házi rakodóján: csomagolják a Harkovba címzett berendezés darabjait. (Hammel József felvétele) Szőke búza. w • " a namenyi fekete szántás határban Már egy hete, hogy a vá- sárosnaményi Vörös Csillag Tsz határában négy kombájn reggeltől estig — harmatilla- nástól harmatleszálltáig — megállás nélkül dolgozik. Teljes lendületű az aratás, pontosabban: a gépi betaka­rítás. Veteránok a szakmában — Mi igazán elégedettek lehetünk — válaszolt a kér­désre Siket Gyula tsz-elnök. — 1974-ben egész Szatmár- Beregben nálunk volt a leg­jobb búzatermés, 33 mázsa hektáronként. Most jobbnak ígérkezik, csak a betakarítás sikerüljön. A betakarítást csak az idő­járás ronthatja el, zavarhatja meg. A négy kombájnnal nyolc ember és egy mozgó ja­vítóműhely (pótkocsira sze­relve még a hegesztő aparát is) vonult ki a határba jú­lius 3-án. A vezető kombájno- sok: Arzenovics István, Szabó György, Nagy András, Balogh Miklós. Valamennyien „vete­ránok” a szakmában, még a valahai gépállomásokon ta­nulták és kezdték a kombáj­nolást. Szerelők is. Ha bármi hiba keletkezik betakarítás közben — ott, a határban, egymást segítve javítanak. A pótkocsin minden fontos al­katrész megtalálható. Csak súlyosabb hiba — törés — esetén vontatják be a gépmű­helybe, ahol szintén minden eszköz, gép, szerszám és em­ber készen áll, hogy a lehető leggyorsabban javítsanak. Nemcsak a kombájnokat, ha­nem minden gépet, hiszen az aratással egyidőben még sok más munka is van. A négy „főnök” mellett négy fiatal kombájnos dolgo­zik. Nem egészen kezdők már, hiszen egy-két év ara­tási tapasztalatuk van. Ifj. Tóth László, Tóth Béla, Si­ket Zoltán, Szászi György — a váltótársak. A brigádveze­tő: Arzenovics István. Kell a váltás — Nevelni, tanítani kell az új kombájnos gárdát, mert mi a régiek korosodunk már — mondta a brigadéros —, és egész nap egy ember nem bírja végig. Kell a váltás. A gépek jók, mennek, még ebédidőben sem állunk meg. Négy ember ebédel, négy megy tovább. Ugyanígy vál­tott a pihenés ... — És a pénz? A kereset? Azt hogyan osztják el? :— Nálunk nagyon jó a kol­lektív szellem. Ezért is — mi közösre dolgozunk. A végén, az összteljesítmény alapján, igazságosan elosztva egyenlő lesz a keresete mindenkinek. — A fiataloknak is? — Nekik is. Nem kivétele­zünk, mert az nem igazságos. Nem lehet azt előre tudni, ki kerül , gyengébb területre, vagy dőlt, kuszáit terménybe. Ott nehezebb a munka és ki­sebb a teljesítmény. Erről azonban a kombájnos nem tehet. így viszont, hogy az egyenlőség elve szerint osz­tozunk, közös minden lépé­sünk, minden cselekedetünk, gyorsan segítünk egymáson, ha baj van, mert az is közös érdek... A kombájnok után öt bá­lázógép halad. Szedik, gyűrik, préselik a szalmát és nagy hosszúkás kockákban dobál­ják ki magukból. Ezeket azonnal szállító járművekre rakják és kazlazzák. A bá­lázók után mennek a műtrá­gyaszóró gépek. Annak meg­felelően, hogy milyen növény lesz a búza után, máris ada­golják az alapműtrágyákat. A tarlókat azonnal beszánt­ják. Ahogy mondják: feketé­re aratnak, mert manapság ez az igazi, ez a korszerű. Vagyis: a szőke búza után fe­kete szántás marad. Meleg ebéd és husi A betakarításban dolgozó emberekről a tsz vezetősége maximálisan gondoskodik. Sikeres kísérletek után a Peremartoni Vegyipari Vál­lalatnál megkezdték a pe- retrix lombtrágya nagyüzemi gyártását. Az év végéig ösz- szesen 1000 tonnányit állíta­nak elő a nitrogént, foszfort és káliumot, valamint mikro­elemeket tartalmazó folyé­kony „növénytáplálék”-ból. A folyamatos gyártással egy­időben Jelkészülnek a jövő évi kapacitásnövelésre is. A tervek szerint 1976-ban már Határba, a kombájnokhoz vi­szik a meleg ebédet, és van hűsi bőven, este egy-két üveg hideg sört is kapnak. Mert igaz, hogy a gépek dolgoznak, de a gépek vezetése se köny- nyű, estére bizony tikkadtak az emberek. A vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz-nek most 50 hek­tárral kevesebb a búzája, mint tavaly, mert ősszel a rossz időjárás miatt nem tudták maradéktalanul elvé­gezni a vetést. A 250 hektár termésének betakarításához 10 jó munkanap szükséges. Július 3-án kezdték. Ha nem esik az eső — legkésőbb jú­lius 15-re befejezik a betaka­rítást. A búza minősége kivá­ló, 80 fölött alakul a hektoli­tersúly és szárítókapacitás is van, ha szükséges. — Mi most hamar befejez­zük a betakarítást — mon­dotta Siket Gyula tsz-elnök —, de nem állunk meg, me­gyünk tovább a Vásárosna- mény III. kerületi, vagyis a vitkai Kossuth Tsz-be. Ott ősszel túl is teljesítették a vetési tervet, rozsot is sokat vetettek, van aratnivaló bő­ven. A kapcsölatunk nagyon jó, ezért az úgynevezett vit­kai határban folytatjuk majd az aratást. S ha ott is hamar készen lennénk, szívesen se­gítünk bármely termelőszö­vetkezetnek, vagy állami gaz­daságnak, ha kérik. Szendrei József 4000 tonnányit állítanak elő az értékes lombtrágyából, — ez a mennyiség összesen két­millió hektárnyi területre lesz elegendő. A peretrixet elsősorban a gyümölcsösökben használják majd, de növeli a hozamot a szőlőkben, a gabonatáblákon és a cukorrépaföldeken is. A számítások szerint a hozam- növekedés révén a felhasz­nált műtrágya ára legalább négyszeresen megtérül. Új termék Forgalmas átkelőhelye a Beregnek a vásáros­naményi Tisza-híd. Több hónapon át tartó munkával a Közúti Gép­ellátó Vállalat és az Országos Szakipari Vál­lalat dolgozói műsza­kilag felújítják, illetve lefestik a hidat. (Gaál —Bélaíelvétele)---------------­-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents