Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-08 / 158. szám
1975. július 8. KELET-MAG YARORSZÁG 3 Kisegítő gazdaságok A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI ÁRUTERMELÉS 35 százalékát nem a nagyüzemek állítják elő, de sokan, azt hiszik, hogy ez a 35 százalék mind a háztáji gazdaságokból származik. Ezzel szemben tény, hogy a kisüzemekből kikerülő, 44 milliárd forintnyi termelési értéknek mintegy 60 százalékát valóban a tsz-tagok háztáji gazdaságai adják, de a többi, hozzávetőlegesen 40 százalék, az úgynevezett kisegítő gazdaságokból származik. A kisegítő gazdaságok területe Magyarországon 553 ezer hektár, ez már nem jelentéktelen terület. Itt található a kertek negyvenhárom, a szőlő tizenhat, a gyümölcs tizenegy százaléka, a sertés- állomány egynegyede, a szarvasmarha-állomány mintegy tizenöt' százalék, innen jön a tojás jelentős része. Mik ezek a kisegítő gazdaságok? Nem mezőgazdasági foglalkozású emberek földjei, istállói, udvarai. Két forrásból jöttek létre. A vasutasok, tanítók, falusi iparosok mindig is igyekeztek egy kis földet szerezni. Legtöbbjük kicsi „birtoka” nem is került be a nagyüzemekbe, megmaradt. A másik forrás: az elmúlt évtizedekben kereken egymilliónyi parasztember hagyta el a földet és vált munkássá. Hajdani „birtokából” azonban igyekezett valamennyit megtartani. így alakult ki a mai helyzet, amelynek politikai-társadalmi vonatkozásai sem jelentéktelenek. Egymillióra becsüljük azoknak a számát, akik nem parasztemberek, de valamilyen módon gazdálkodnak. Más oldalról megközelítve: . minden öt munkásból kettőnek kisegítő gazdasága van. Ennek szerepe túlnyomórészt az önellátás. Milliárd forintokra rúg azonban a kisegítő gazdaságok árutermelése is, termékeik egy részének még az exportban is szerepe van. Nem mondhatjuk, hogy ezek a kisegítő gazdaságok elhanyagoltak, különösen nem, hogy elnyomottak lennének. Számol velük az agrárpolitika, az ipar, a kereskedelem. Dicséret illeti elsősorban a fogyasztási szövetkezeti mozgalmat. Az ÁFÉSZ-ek évente kerek egy- milliárd forint értékű eszközzel látják el a kisüzemi gazdaságokat és 4—5 milliárd forint értékű terményt vásárolnak fel tőlük. SOKAT JAVULT, s alapjában véve ma már nem rossz a helyzet, elégedettek mégsem lehetünk. Abból kell ugyanis kiindulnunk, hogy a kisegítő gazdaságok termelését az ország egyelőre nem nélkülözheti. Viszont azzal is számolnunk kell, hogy ezek a „gazdák” munkaidejüket gyárakban, iskolákban, hivatalokban töltik, kevés idejük marad arra, hogy bészerzés, értékesítés, szerződéskötés után futkossanak. Nem szándékozunk visszavonni az elismerést äz ÁFÉSZ-ektől. De tény, hogy a mezőgazdasági termeléshez legközelebb a tsz-ek vannak és ezek jelentős része már megszervezte a háztáji üzemágat, tehát a tagok kisüzemi gazdálkodásának sokoldalú támogatását-ellátását. Hajlandók lennének a tsz-ek arra is, hogy ebbe a körbe bevonják a vasutast, vagy a falujukból eljáró ipari munkást, aki esetleg egy ideig a tsz-nek is tagja volt. A mostani szabályok azonban nem, vagy csak nagyon körülményes ügyintézéssel teszik lehetővé ezt a tevékenységet. JÓ LENNE VALAHOGY MEGKÖNNYÍTENI a tsz-ek- nek — esetleg ösztönözni is őket —, hogy a kezükönlévő nagyüzemi terület és a jogilag-érzelmileg hozzájuk tartozó háztáji terület mellett a kisegítő gazdaságok gondjainak könnyítéséhez is hozzájáruljanak. Mert ismételjük, a kisegítő gazdaságok termelésére szükségünk van és a kisegítő gazdaságok tulajdonosai túlnyomó részt munkások, vagyis a kisegítő gazdálkodás támogatását úgy is felfoghatjuk, mint a munkás-paraszt szövetség részét. F. C. CSECSEMŐM ÉRLEG-G YÁRTÁS Fehérgyarmaton. A METRIPOND fehérgyarmati gyárában a különböző nagyságú állat- és hídmérlegek mellett az év második felében 1500 darab csecsemőmérleg gyártását is elvégzi. Peterman Edit mechanikai műszerész a kismérlegek prototípusán dolgozik. (Elek Emil íetv.) Új liszt az új malomban Az ország legújabb és legnagyobb malmában pár nap múlva megkezdik az új búza őrlését. Ez a malom Nyíregyházán van, a Simái úton. Az üzem agyközpontja, az automatikus vezérlőpult ezernyi jelzéssel adja a szakemberek tudtára: a gépek és csővezetékek százainak mechanizmusa jó, az óriás szerkezetben a legkisebb csavar is a helyén van. Éppen hat hónap óta üzemel és a vezérlőpult azt is jelzi, hogy nincs szükség különösebb karbantartásra. Jöhet az új búza. Gégényi Mihály hengerőr ellenőrzi a liszt minőségét. Megkezdődött az új búza beszállítása a nyíregyházi malomba. (Hammel József felvételei) Megyénk a posta V. ötéves tervében TELEFON, GÉPESÍTÉS, SZÁLLÍTÁS Interjú Horn Dezső miniszterhelyettessel, a posta vezérigazgatójával Július 3-án és 4-én Debrecenben rendezték meg a 8. országos postáskonferenciát. Megvitatták a várható köz- gazdasági szabályozórendszert, a postaüzemi technológiai fejlesztések problémáit, valamint a vezetékes és vezeték nélküli távközlés előtt álló feladatokat. Horn Dezső miniszterhelyettest, a posta vezérigazgatóját lapunk megkérte arra; válaszoljon a konferenciához és megyénk postai fejlesztésének szorosan kapcsolódó kérdésekre. Az V. ötéves terv összeállításához milyen szempontokat vettek figyelembe? — A posta V. ötéves tervének kidolgozása a népgazdasági tervezéssel együtt kezdődött, mivel a posta egyike azoknak a nagyvállalatoknak, amelyek közvetlenül részt vésznek a népgazdasági tervezésben. Jelenleg 14,2 milliárd forint fejlesztési összeggel számolunk. A közönséget nagyon érdekli a távbeszélő ellátottság. Fejlesztéseink célja, hogy megszüntessük a távbeszélő központok és hálózatok már nem tarható forgalmi túlterheltségét. Feladatunk a hagyományos postamunka gépesítése, a szállítás korszerűsítése, a nehéz fizikai munkát könnyítő gépek, berendezések beszerzése is. Szabolcs-Szatmár távközlési fejlesztésének melyek a legfontosabb részei? — Az ötödik ötéves tervidőszakban jelentősebb fejlesztés, például automatizálás nem várható. A Mátészalka és Fehérgyarmat közötti körzetkábel elkészültével a környék távbeszélő szolgálata lényegesen megjavul. Hasonló a helyzet Nagykállóval és Tiszavasvárival, ahol új postahivatal épül és sor kerül a központ kisebb bővítésére. A megyében 93 külterületi lakott helyen létesítettünk nyilvános állomást ez ideig. A tanácsok anyagi hozzájárulásától függ, hogy az elkövetkezendő időben milyen mértékben lehet a külterületek távbeszélő ellátottságát megoldani. Úgynevezett segélykérő nyilvános állomások bonyolítják a kisebb községekben a hivatal zárása után a beszélgetéseket. Jelenleg 162 ilyen állomás működik megyénkben, s a posta mindent elkövet továbbiak felszereléséért. A Nyíregyházát Budapesttel összekötő új, korszerű kábel a következő években a jelenleginél több beszélgetést tesz lehetővé. Milyen tervei vannak a postának a szabolcsi szolgáltatások fejlesztésére? — Szabolcsban a postai szolgáltatásokat 158 postahivatal és 87 fiókposta látja el. A negyedik ötéves tervben megkezdtük a megye apróbb településeinek bekapcsolását a postahálózatba a külterületi kézbesítő gépkocsik beállításával. Jelenleg hat külterületi levélszekrényes kézbesítő járatunk közlekedik, ezek a kocsik levél- és pénzfelvételt is teljesítenek. A postaszállítás korszerűsítését a megyében befejeztük. A következő öt évben különös gondot fordítunk az elavult postaépületek korszerűsítésére. Kiterjesztjük a levélszekrényes külterületi kézbesítőrendszert, elsősorban a szórt tanyákra. A megvalósítás döntő mértékben függ a megye vezetőinek és lakosságának megértő támogatásától. A hírlapárushálózatot kilenc új pavilonnal bővítjük és gépesítjük a megyei lap nyomdai csomagolását, szállítását is. A kijelölt központokban megkezdjük a levélfeldolgozás automatizálását, a konténeres szállítás bevezetését. Mátészalkán túli területeken nehezen lehet a Magyar Rádió és Televízió adásait hallgatni, illetve látni. Milyen változásokat terveznek a vétel javítására? — Javulás középhullámon belátható időn belül — főleg hullámhosszproblémák miatt nem várható. Az URH vételen az 1980-as években létesítendő URH átjátszó adóállomások fognak segíteni. Ez a helyzet a harmadik műsorral is. A televízió műsorok vételének javulása csak a később telepítendő átjátszó adóállomásokkal oldható meg. Köszönjük az interjút. Balogh Júlia Újfehértó: termelő\ szövetkezeti község Űjfehértó nagyközség életében jelentős eseménysorozat zárult le. A Lenin Szak- szövetkezet 1975 július 4-én megtartott közgyűlése is úgy határozott, hogy 1976. január 1-től mint termelőszövetkezet működik tovább, és egyesül a Kossuth és Zcld Mező Mezőgazdasági Szakszövetkezettel. 1960—61 évben nem lett termelőszövetkezeti község Újfehértó, a négy szakszövetkezetben 1600 fő mintegy 10 ezer hold területtel gazdálkodott. Ez a gazdálkodási forma a község társadalmi, gazdasági politikai, kulturális életét nem segítette olyan mértékben, mintha termelőszövetkezetet alakítanak. A perspektíva nélküli gazdálkodás együtt járt a tagság elöregedésével. A szakszövetkezeti tagok nagy többségének kezdeményezésére a felsőbb és helyi párt- és tanácsi szervek támogatásával indult el a folyamat. A helyi párttagokból és pártonkívüliekből alakult aktívacsoport felvilágosító, tudatformáló munkája segítette a tagokat a helyes döntés meghozatalában. Ujfehértón 1976. január 1- től két termelőszövetkezet működik majd: egyik a Vörös Hajnal Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és a Győzelem Szakszövetkezet egyesüléséből jött létre, a másik termelőszövetkezet a mostani határozat után a Lenin, a Zöld Mező és a Kossuth szakszövetkezetek, valamint az Arany Alma közös vállalkozás egyesüléséből alakult. Az átalakulás a gazdálkodásban is éreztetni fogja hatását. A föld termőképességének jobb kihasználása, a nagyüzemi gazdálkodási módra jellemző gépesítés, vegyszerezés, műtrágyázás nemcsak a népgazdaság szempontjából jelentős, hanem alapja lesz a termelőszövetkezeti tagok jobb megélhetésének, társadalmi, kulturális felemelkedésének. r.L
