Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-08 / 158. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. július 8. ROKONSZENVUTAZÁS GANDHI ASSZONYHOZ. Indira Gandhi miniszterelnök asszony üdvözli azokat a parasztokat, akik a környező államokból Üj-Delhibe utaztak, annak kifejezésére, hogy támogatják a kormányfő politikai és gazdasági intézkedéseit. (Telefoto — AP—MTI— KS) Indiából jelentjük Lemondott az argentin kormány Az argentin kormány hétfőre virradó éjszaka benyújtotta lemondását, mindössze néhány órával az előtt, hogy reggel kezdetét vette az Argentin Általános Munkásszövetség, az ország legnagyobb szakszervezeti központja által meghirdetett 48 órás általános sztrájk. Hivatalos közlemény szerint a lelépésnek az a célja, hogy Isabel Perónnak szabad kezet biztosítsanak és az elnökasszony hozzáláthasson az országban kialakult súlyos belpolitikai helyzet rendezéséhez. Az Argentin Általános Munkásszövetség vezetősége hétfőn reggel közölte, hogy a kormány kollektív lemondása nem változtat a helyzeten és a sztrájkfelhívás továbbra is érvényes. A sztrájkfelhívást péntek este hozták nyilvánosságra, miután zsákutcába jutottak a szakszervezetek és Isabel Perón elnökasszony tárgyalásai. A kormány korábban érvénytelenítette a már aláírt kollektív munkaszerződéseket és nem járult hozzá az általa megígért béremelésekhez. Tudományos kutatómunka a Szaljut—4-en A Szaljut—4 tudományos orbitális állomás a programnak megfelelően végzi munkáját. A vasárnapra virradó éjszakát a személyzet műszaki és tudományos kísérleteknek szentelte. A kozmonauták — Pjotr Klimuk és Vitalij Sze- vasztyjanov — ellenőrizték a berendezéseket, a különböző fényviszonyok közepette a tájoló rendszer tökéletesített műszereit. Az autonóm navigációs rendszer tökéletesítése céljából éjszakai felvételeket készítettek a Holdról. Napközben kutatták a földfelszín és a légkör által visszavert napsugarak polarizációját. A következő napot, amely hétfőn moszkvai idő szerint 10 órakor (magyar idő szerint 12 órakor) ért véget, a program szerint pihenéssel töltötték volna. Az űrhajósok azonban saját kérésükre újabb kísérleteket végeztek a felhőzet kutatására. Az űrállomás fedélzeti rendszerei szabályosan működnek. A kozmanauták egészségi állapota jó. A Szaljut—4 személyzete folytatja munkáját. Pham Van Dong levele Hanoiban nyilvánosságra hozták Pham Van Dongnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének ahhoz az amerikai képviselőcsoporthoz intézett levelét, amely a Vietnamban eltűnt amerikaiak kérdésével foglalkozik. A levél rámutat, hogy a párizsi egyezmény aláírása u^án, szigorúan az egyezmény értelmében, a VDK kormánya visszaadta az amerikai kormánynak mindazokat a katonai és polgári személyeket, akik foglyul estek a vietnami háború során. Ezenkívül lehetővé tette, hogy az elesett amerikai pilóták tetemét hazaszállítsák, továbbá megkezdte az eltűntek felkutatását is. A párizsi egyezmény ezekre a kérdésekre vonatkozó 8. cikkelyének teljesítése során azonban nehézségek merültek fel. A nehézségeket az okozta, hogy az amerikai kormány a délvietnami belúgyekbe való katonai beavatkozás folytatásával megszegte a párizsi egyezményt. Most, amikor a háború befejeződött, és a béke helyreállt egész Vietnamban, a 'VDK kormánya kész tárgya- ■ lásokat kezdeni az amerikai kormánnyal, hogy mielőbb megoldjuk mindazokat a háború utáni kérdéseket, amelyek Vietnamot és az Egyesült Államokat érintik. AZ INTEGRÁCIÓ JEGYÉBEN Bővül a magyar-bolgár gazdasági együttműködés A magyar—bolgár gazdasági kapcsolatok eredményei mind jelentősebbek. A hosszú lejáratú államközi megállapodás alapján a most folyamatban lévő ötéves tervidőszakban mintegy 470 millió rubeles áruforgalmat bonyolít le a két ország, 65 százalékkal többet, mint az előző öt évben. Az árucsere növekedésénél nem kevésbé fontos a külkereskedelmünk struktúrájában végbemenő változás, amely a két ország iparosodását és egész gazdasági életének korszerűsödését jelzi. Az 1971—75 közötti szállításoknak felét már a gépipari termékek alkotják. A gépi berendezéseknek mintegy 80 százalékát sokoldalú KGST, illetve kétoldalú szakosítási és kooperációs megállapodások alapján szállítja Bulgária. Ilyen szerződéses alapon vásárolunk bolgár szállítógépeket, számítástechnikai berendezéseket, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépeket, vasúti teherkocsikat. A magyar exportcikkek közül főként a híradástechnikai berendezések, számítástechnikai gépek, Diesel-mozdonyok, alumíniumipari termékeit __és gyógyszerek szállítása alapszik hosszabb távú megállapodásokon. Országaink együttműködésében igen jelentősek az olyan vállalkozások, mint az Int- ranszmas, amelynek létrehozásában éppen tíz évvel ezelőtt állapodott meg a két ország. A másik közös vállalat — a zöldség, gyümölcs, szőlő termesztésének és betakarításának gépesítését szolgáló Agromasz — szintén bebizonyította életképességét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy megalakulása óta bekapcsolódott a közös vállalat munkájába a Szovjetunió és az NDK is. A gazdasági együttműködés korszerű formáját jelenti a bulgáriai Devna vegyipari építkezés is, amelyben beruházási javak szállításával hazánk is részt vesz, s ellentételként Bulgária az itt épült gyár termékeivel, kalcinált szódával fizet. Jelentősen bővült a szakosítás és a kooperáció a két ország elektronikai és elektrotechnikai iparában, az emelőszállító gépek gyártásában, valamint a közúti járműiparban. Hosszabb távon az együt- működés újabb területekre is kiterjed. A magyar és bolgár tervhivatalok, ágazati minisztériumok, főhatóságok a vál1975. július 9-én nyílik Budapesten, a nemzetközi vásár A-pavilonjában és a körötte lévő szabadtéri területen a bolgár nemzeti kiállítás. Ez alkalomból a bolgár népgazdaság néhány híres, a nemzetközi piacokon is keresett termékével ismertetjük meg az olvasót. Képünkön: a Balcancar Vállalat konténerrakodó berendezése. A Bulgar traktor (oldalirányban mozgó présekkel) a mezőgazdasági gépgyártás egyik korszerű újdonsága. I 6. Ez a gondolat átsegített engem minden megalázáson. Nem vettem fel sem a kölykök bosszantásait, sem a felnőttek lökdöséseit. Még az sem idegesített, hogy az iskolamester négernek tekintett. A padban egyedül ültem. így cseperedtem fel. Kijártam a nyolc osztályt. Aztán elmentem summásnak, kisbéresnek, részesaratónak, pályamunkásnak. Emberek közé kerültem, mégis mindig egyedül álltam a világban. Közben azért dédelgettem magamban a régi vágyat, hogy egyszer csendőr lesz belőlem. — A csendőrökről annyi borzalmasat olvastam — szóltam közbe. — Én tapasztaltam is. Ebben az egyetlen hitben, reményemben is akkorát csalódtam, hogy elegem lett. Soha nem felejtettem el. A vasútnál dolgoztunk. Berety- tyóújfalu közelében raktunk le egy kitérő vágányt. A közelben egy árva tanya sem volt. Kppár, satnya akácerdő mellett tanyáztunk. Egy koszos vagonban volt a szállásunk. Szalmán aludtunk, kimustrált katonai gulyáságyúban hoztak ennivalót. Babot, krumplit ettünk felváltva. Nagyon vegyes társaság verődött össze. Voltak közöttünk öreg vasutasok, akik értették a krampácsolás fortélyait. Volt egy csomó gyerekember. Olyan tizenöt-tizenhat évesek. Nem mentek sokra velünk, mert inkább a játékon járt az eszünk. Nem csoda, mert azzal a nehéz csákánnyal, bizony nem volt gyerekjáték. Öklömnyi köveket kellett a csákány tompa végével a talpfák és a sínek alá tömöríteni. Fogása volt ennek. Egymással szemben álltunk, ritmusra kellett dolgozni, nehogy egymást verjük kupán a szerszámmal. Nagyon nyuzgák voltunk még ezekhez a nehéz szerszámokhoz. Mit lehetett tenni? Enni kellett, élni kellett. A szegény ember ahhoz nyúlt, amihez hozzáengedték. Néha foglyokat is hoztak. Ötven, száz, kétszáz is volt egy csapatban. Oroszok, ukránok, ázsiaiak. Tábori csendőrök kísérték őket. Külön ettek, külön dolgoztak. Nekünk még szólni sem lehetett hozzájuk. Nagyon lehangoló látvány volt. Gépiesen dolgoztak, fel sem néztek. Néha énekeltek. Szomorú, mélabús dalokat. Én gyerekésszel csak annyit fogtam fel az egészből, hogy nagyon elkeseredett emberek, nagyon árvák lehetnek. — Közöttünk is voltak emberek, akik szinte senkivel sem beszéltek. Ha felügyelő, vagy ellenőr érkezett Újfaluból, akkor ők rendszerint elhúzódtak az erdőszélbe, vagy beletemetkeztek a munkába. Mi gyerekek, nem gyanakodtunk, nem kerestük az okát, miért ilyen maguknak- valók. Az öregebbek meg biztosan tudták, hogy milyen okuk van a félrehúzódásra. Aztán megtudtuk mi is. Egy HanmoBMOi napon, szemerkélő esőben, csípős hidegben, négy csendőr érkezett lóháton, összetereltek bennünket. Az az ismerős tiszthelyettes, egy vésztői ember, vezette őket. Most egészen más volt. Mintha kifordították volna. Eltorzult arccal kiabált. — Emberek. Mindenki készítse elő a személyazonossági lapját, katonakönyvét. Mozgás, mert közétek lövetek. — Sorba állítottak, lökdös- tek, taszigáltak bennünket. Még a gyerekeket is úgy állították, mintha katonák lennének. Megnézték a papírokat. Két embernek nem volt semmilyen írása. Elkezdték verni őket. Puskatussal, lovagló náddal, kézzel. Négy csendőr két embert. — Észrevett engem a tiszt- helyettes. — Mit keresel itt, Balázs? — Itt dolgozom, tiszthelyettes úr. Kell a pénz! — Jó helyre jöttél, te is olyan gazember leszel, mint ezek a hazaárulók. „Abban a fattyú véredben van a lázadás! — ordított, és úgy képen vágott, hogy menten felbuktam. Még véreztem is.” — A tőlünk pár száz méterre dolgozó foglyok abbahagyták a munkát. Megindultak felénk, vagy inkább a snaamonnni csendőrök felé. Lassan, hang nélkül jöttek. Kezükben volt a csákány, a lapát, a vasdorongok, amikkel a síneket lökdösték tovább. A tábori csendőrök, akik azokra vigyáztak, ugyancsak ordítoztak, fenyegetőztek. Paprikás volt a hangulat. A foglyok nyilván védeni akartak bennünket. Egyszer aztán valamelyik csendőr lőtt egyet. Lövöldözés, verekedés lett a vége. Két foglyot agyonlőttek, egy csendőrt agyonvertek. Másnap mindenkit kihallgattak. Még minket is faggattak, meg pofoztak. Tőlünk elvitték az emberek felét. Sas-behívóval, munka- szolgálatra vezényelték őket. Nagyon kevesen jöttek visz- sza közülük. A foglyokat is kicserélték. Másik transzport jött. Ugyanolyan szótlan, szomorú, keserű emberek voltak. Szólni sem mertünk egymáshoz. Naponta jöttek a csendőrök, aztán meg német tisztek látogattak oda autóval. Ordítoztak, magyaráztak. Nekünk csak a pályafelügyelő mondta, hogy nagyon fontos ez a vasút. Berettyóújfaluból Szeghalomra vezet majd, s ez főleg a németeknek sürgős. (Folytatjuk) lalatok közreműködésével elvégezték a népgazdasági tervek koordinációjának lezárásához szükséges munkálatokat. A tervegyeztetés eredményeként az 1976—80-as időszakban a két ország gazdasági együttműködése tovább bővül. Az áruforgalom körülbelül 45 százalékkal lesz magasabb, mint az idén záródó tervidőszakban. A gépipari termékek részaránya a kölcsönös szállításokban eléri a 65 százalékot, ezen belül különösen olyan szakosított termékek árucseréje növekszik, mint az emelő- és szállító-, a szervezéstechnikai berendezéseké, a háztartási gépeké, és a közúti járműveké. Bővült Bulgária szakosodása a magyar igényeknek megfelelő cigaretta gyártásában. A két ország kohó- és gépipari minisztériuma, továbbá külkereskedelmi minisztériuma gondoskodik arról, hogy az illetékes egyesülések, vállalatok 1975 második felében írják alá a gyártásszakosítási szerződést különféle szerszámgépek Bulgáriában és köszörűszerszámok Magyar- országon és Bulgáriában történő gyártására. A tervkoordináció eredményeit figyelembe véve még ebben az évben aláírják az 1976—80-as időszakra szóló hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást is a két ország között.
