Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-08 / 158. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. július 8. A SZAVATOSSÁG KÖTELEZETTSÉG A vásárlók jogai Befőttek egy nyíregyházi ABC-áruházban — köztük olyanok is, amelyek még 1973 szeptemberében készültek. Almáskertfiatalítás Hodászon Méhek helyett repülőgép Valamikor a 30-as években ültették az almafákat a kis- táblákra osztott, ma már korszerűtlen ültetvényen, mégis 230 mázsa termésre számítanak hektáronként idén a hodászi Béke Tsz- ben. Bár a májusi jég nagy kárt tett a gyümölcsösben, ezért a tervezett 30 milliós árbevétel helyett >. csak 10 millióval számolhatnak. Az elöregedett gyümölcsöst teljes szaktudás mellett sem lehet gazdaságosan fenntartani; egyre kevesebb fog teremni. Fekete Károly főkertész szerint a telepítés feltételei már tavaly adottak voltak, de az oltvány hiánya gátolta a munkát. Jövőre 53 hektár még jó termő gyümölcsösben termőkaros fákat ültetnek a széles sorok közé, aztán ha ez termőre fordul, kivágják az öreg fákat. Ugyanebben az évben 30 hektár szamócát telepítenek, mivel sokszor nem tudják foglalkoztatni a tagság egy részét. A távlati cél a ferdekarú sövény telepítése, amelyből 1978-ban 55 hektárt fognak beültetni. A zavartalan állománycsere érdekében a sövény telepítésével folyamatosan kivágják az öreg fákat — most kapták meg a 15 hektár gazdaságtalan terület kivágási engedélyét. Az újratelepítést sürgeti a rossz fajtaszerkezet is; az új telepítésekben csak két fajta fog szerepelni: a jonatán és a Starking. Most már vándorméhészekkel kötött szerződés alapján 200 méhcsalád segítségével próbálják kiküszöbölni a hiányos megporzást. A hodásziak szeretnék, ha a szövetkezet földjei felett egyszer majd repülőgép végezné a trágyázást és a növények védelmét, hiszen a telepítés végső célja az ösz- szefüggő, mintegy 300 hektár nagyságú gyümölcsös kialakítása, ami a korszerű gazdálkodás egyik feltétele. Ma már igény Hodászon a korszerű gyümölcstermesztés, annál is inkább, mivel ez az ágazat biztosítja az árbevétel kétharmadát a szövetkezetben. T. P. „Az eladás művészete abban áll: olyan árut adjunk el, hogy ne hozzák vissza a vevők, akik visz- szatérnek.” Sanva. Hazánkban a társadalmitechnikai fejlődés mai fokán elértük, hogy a mennyiségi áruellátás mellett egyre nagyobb jelentőséget kap a' minőségi igények fokozottabb kielégítése. A vásárlók érdekeit védi a kiépített minőségellenőrző rendszer, valamint a gyártó vállalatok által vállalt szavatossság és garancia — azaz jótállási kötelezettség. A vásárlók valamennyi forgalomba kerülő termékkel szemben szavatossági jogot élveznek. A szavatossági ideje termékcsoportonként, ezen belül is a termékenként változik. Leggyakrabban vásárolt élelmiszereink esetében ez a következő: Pácolt hatkészítmények szavatossági ideje 30, pácolt füstölthalkészítményeké 21, a szafaládéé 12, virslié, a párizsié 3, a nyári felvágotté 3, egyéb felvágotté 5 nap. A gépsonka szavatossági ideje nyáron 4, télen 6 nap. A tehéntej szavatossági ideje a vásárlás napja. A vajé 4 nap. Üdítő italok, gyümölcslevek szavatossági ideje 14 nap, kivéve a narancsitalét, melynek szavatossága 30 nap után jár le. A pörkölt szemeskávé esetében 42 nap a szavatossági idő. Ruházati, vasműszaki cikkek, műanyagtermékek, üvegáruk, háztartási és vegyi áruk esetében a szavatossági idő hat hónap. A forgalomba került termékek minőségét minőségellenőrző intézeteink folyamatosan ellenőrzik. Ennek ellenére előfordul, hogy hibás, gyenge minőségű, vagy felhasználásra alkalmatlan termék is eladásra kerül. Mit tegyünk? Hová forduljunk panaszunkkal, ha ilyen terméket vásároltunk? Első legfontosabb kérdés: meddig reklamálhatunk? Tartós fogyasztási cikkek esetén reklamációs joggal élhetünk a hiba felfedezésétől számított 8 napon belül, élelmiszerek, kozmetikai cikkek esetében — lévén, hogy romlásra hajlamos árukról van szó — azonnal. Második kérdés: hová forduljunk panaszunkkal? Reklamációnkkal ahhoz a bolthoz kell fordulni, ahol a terméket vásároltuk. A panasz jogosságának elbírálása a boltvezetőnek, helyettesének vagy nagyobb kereskedelmi áruház esetén az e célra létrehozott osztály vezetőjének a feladata. Ha a panasz jogos, úgy a vásárló három lehetőség között választhat: vagy a vásárolttal azonos, de hibátlan termékre cserélteti ki áruját; vagy ha azonos használati célt szolgáló, számára kedvező árut nem talál, úgy a pénz visszafizetését kéri, vagy kéri az áru megjavítását. Nem érvényesíthetjük csereigényünket műtárgy, festmény, egyedileg készített bútor (tehát: egyedi darab) meghibásodása esetén. Ebben az esetben kérhetjük az áru megjavítását, a vételár leszállítását, illetve annak visz- szafizetését. Méteráru vásárlása esetén, ha a hibát annak feldolgozása, megvarratása után észleltük, a kereskedelem teljes kártérítésre kötelezett. Az anyag vételárán felül meg kell fizetnie a varratás teljes költségét is. Ha a panasz jogosságát a boltban nem ismerik el, a vásárló kérheti, hogy áruját viszont mindenütt változtattak, ahol a hatályos rendelkezéseket egyszerűsíteni lehetett. Minden esetben követték az ide vonatkozó nemzetközi egyezmények kötelező rendelkezéseit, a nem kötelező rendelkezések közül pedig azokat, amelyeknek az alkalmazására megítélésük szerint már megérett a magyar közlekedő társadalom. A jelenleg hatályos rendelkezésekhez képest a változások száma több, mint kétszáz. Ezen belül a legjelentősebb érdemi változások száma mintegy 60—70. Több — korábban a KRESZ-ben szabályozott műszaki, egészségügyi és más szakmai — kérdést más jogszabályban rendeznek, így egyebek közt ez tette lehetővé, hogy az új KRESZ lényegesen rövidebb, mint a régi. A jelenlegi 88 paragrafus helyett mindösz- sze hatvanhat paragrafusból áll. A változtatásoknál az egyik alapelv a nemzetközi jelleg volt. Egyrészt azért, küldjék fel vizsgálatra a Kereskedelmi Minőségellenőrzc Intézethez (KERMI). A költség a kereskedelmet terheli Az intézet a vizsgálatot soror kívül végzi el és értesíti ; boltot a reklamáció jogossá gáról, illetve jogtalanságáról Ha a reklamációt a KERMI alaptalannak minősíti és s vevő nem fogadja el, a döntésért bírósághoz fordulhat. Magánkereskedőnél vásárolt, kifogásolt minőségű árt reklamációjával a kereskedőhöz kell fordulni — a panas 2 orvoslásának lehetőségei megegyeznek a fent leírtakkal. Ha a bolt a vásárló reklamációjával nem hajlandc foglalkozni, úgy a vásárlónál: joga van a vállalat központjához fordulni. Magánkereskedő esetén a KIOSZ-hoz, illetve az illetékes kereskedelmi felügyelőséghez fordulhatunk. Dr. Búzás Gizella adjunktus, mezőgazdasági főiskola, áruforgalmi tanszék. hogy fogadni tudjuk a külföldi járművezetőket, másrészt, hogy részt tudjunk venni a nemzetközi forgalomban?- Az utóbbi időben évente több, mint egymillió idegen gépjármű járt hazánkban, ezek vezetői a nemzetközi szabályokat ismerik, azok alapján vezetnek. Ugyanakkor a másik oldal is jelentős, évente több mint 400 ezer magyar állampolgár közlekedik gépjárművel Európa különböze országaiban. A kidolgozásnál a másik fontos elv volt a forgalom zavartalanságának és folyamatosságának elősegítése, a 2 adott forgalomnövekedés és zsúfoltság közepette. Az ú; KRESZ a közlekedés biztonságának elsődleges követelményei mellett tekintette] van a közismert és ellentmondásokkal terhelt helyzetre is, ami abból adódott, hogy az utóbbi tíz évben hazánk gépjárműállománya mintegy háromszorosára növekedett. Ezzel szemben közútjaink átbocsátó képessége — különösen lakott területen — az ismert erőfeszítések ellenére még mindig nem kielégítő. Következik: Előzés, sebes-j ség, kanyarodás. Január 1-től: új KRESZ A Magyar Közlönyben megjelent az új közúti közlekedési szabályokról szóló rendelet. Fél év múlva 1976. január 1-én — lép életbe, addig a közlekedésben részt vevők nagy többségének meg kell ismerni. Ezt célozzák az újságok ilyen természetű írásai, a nagy járműparkkal rendelkező vállalatok tanfolyamai, a TIT és a közlekedésbiztonsági tanács előadássorozatai. A Kelet-Magyarország következő számaiban a KRESZ legfontosabb változásaira kívánjuk felhívni a figyelmet — a megyei közlekedésbiztonsági tanács legutóbbi kibővített ülésén elhangzott előadás alapján. Az új KRESZ előkészítésénél a jogalkotók két alapvető szempontot tartottak szem előtt: a közlekedés biztonságát és a közlekedés zavartalanságát, folyamatosságát. A jogalkotók nem akartak minden áron változtatni, G. E. Lessing (1729—1781) híres szomorújátékának nyugatnémet tévéfilmváltozata némi csalódást okozott. A klasszikus darabból a képernyőn éppen az lúgozódott ki, , ami benne a legmaradandóbb: a magas hőfokú szenvedélyesség az ártatlanság és igazság védelmére és a zsarnokság vádolására. Középfa- jubb drámai tónusúvá vált ez az előadás az eredetinél, s a rividítések sem váltak hasznára. A rendezés a tragikus történet cselekményére koncentrálva adós maradt a mű gondolati szövetének alapos kibontásával, s a drámai feszültség árnyaltabb érzékeltetésével. Pedig a magyar szinkronszereplők még elevenítették és színesebbé tették is ezt a visszafogottabb rendezést. Bognár József professzornak az egész világra kitekintést nyújtó, az emberiség alapproblémáival foglalkozó műsora, a „Gazdaság és társadalom” kedden sugárzott VI. része különösen érdekes és figyelmet lekötő volt. Vezető tudósok adtak közérthető, kötetlen formában választ '— más-más tudományág aspektusából — olyan, az előző adásokban felvetődött kérdésekre, mint a túlnépesedés regionális, „helyi katasztrófáinak” elkerülési lehetőségei, a növekvő energiaigények és a geotermikus energia félhasználásának tervei, vagy a környezetvédelem világméretű tennivalói. Tudósaink szerényen optimisták voltak az emberiség 20 év múltáni helyzetét illetően, s a problémák megoldását, a fejlődés útját a gazdasági integráció erősítésében, az egyes tudományágak eredményeinek összefogásában (interdiszcipli- naritás) és a tudomány eredményeinek jobb alkalmazásában látták. A műsor egyben Magyarországi napló 1944 —45. Sok könyv jelent meg hazánk felszabadulásáról, sokféle szerzőtől, de — úgy gondolom — a legizgalmasabbak azok a művek, amelyeket a felszabadításunkban részt vevő nem magyar nemzetiségűek írtak. Az ő szemükkel láthatjuk az akkori Magyarországot, a 30 évvel ezelőtti embereket. Meglátnak ezek a szerzők több olyan dolgot is, ami nekünk megszokott volt, fel sem tűnt, magatartásunkban, szokásainkban, szemléletünkben. Olyan érzés fogja el az embert, mintha távolról szemlélné akkori önmagát. Távolról, de mégsem idegenként, mert úgy írták meg ezeket a könyveket, hogy megérezni a művön és szerzőjén, hogy szereti, megszerette azt a népet, amelynek szabadságáért harcolt. Ezt érezni abból a történelmi eseményjátékból is, amelyet Pável Luknyickij könyvéből készített Kulcsár István. Izgalmas, vonzó könyv a Pável Luknyickijé azoknak, akik érdeklődnek történelemmé vált közelmúltunk iránt, főként azért vonzó, mert sok „kisemberről” ad találó villanást. Ezt az alapvető hu- manitást sikerült a játékba is átteni, átmenteni. Nem csupán a szöveg, hanem még inkább a színészek, Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc, Koncz Gá. bor, Tomaúek Nándor, Bihari József, Tordy Géza által. Fürdőhelyi játékok. A szerző — Hegedűs Tibor — alcímmel is ellátta rádiójátékét: Visszaemlékezések 18 évesekről 18 éveseknek. A ki. tűzött — a műsorújságbeli előzetesben be is vallott — cél rokonszenves és indokolt: „megpróbál kontaktust teremteni a tavalyi (1974) és a hajdani (1944) tizennyolcévesek között, az utóbbiak példa is volt erre a tudományközi együttműködésre a vizsgált témákban. A nagy felkészültséget igénylő, nem könnyű műsorvezetes az új oldaláról megismert, népszerű külpolitikai kommentátor, Hajdú János kiválóan végezte. „Emberek fehérben” címmel láthattuk pénteken Kardos István dokumentumfilmjét egészségügyünk 30 évéről. A szerkesztő-rendező ama törekvését csak dicsérni lehet, hogy filmje középpontjába az egészségügy munkásait, a fehérben dolgozó embereket állította. A három részre tagolt — s a harmadikban kissé hosszúra nyúlt — film korabeli felvételekkel illusztrálva mutatta be az 1945- ös erőfeszítéseket a járványok elkerülésére, a közművek megindítására, s a „lelkek és az utcák sötétségének elűzésére”, ahogyan az egyik emlékező, dr. Bakács Tibor professzor, Budapest felszabadulás utáni első tiszti főorvosa mondotta. Az újjáépítés és az új társadalom építése korszakáról emlékezett ezután dr. Gegesi Kiss Pál, dr. Babies Antal, majd dr. Aczél György miniszterhelyettes beszélt egészségügyünk tovább fejlesztéséről, a 71-es törvényről, s arról, hogy a társadalombiztosítás most már állampolgári joggá vált. A dokumentumfilmből példaadó portrék rajzolódtak ki a hivatásszeretetről és áldozatvállalásról. A röszkei nyugdíjas körzeti orvos vallomása a pályáról valósággal lírai melegségű volt. Nemkülönben hatásosnak bizonyult a múlt szembesítése a jelennel Mindszenten, az egykori kubikos községben, hiszen a fehérben dolgozók mindent az emberért tettek és tesznek. Merkovszky Pál közül kiválasztva egy speciális réteget, melyről keveset írtak és írnak: a liberális ne- veltetésű, antifasiszta beállítottságú értelmiségi (származású) fiatalokat”. Szükség van, kétségtelenül, az efféle szellemi kapcsolatteremtésre is a generációk között, mert a mai tizennyolc- és huszonévesek — személyes élmények hijjával — több mindent nem értenek és nem is igen hisznek az akkori problémákból. Azonban a megoldásnak ez a módja — a rádiójátékba épített kér- dezz-felelek (vagy éppen fordítva: ez utóbbira szerkesztett ,, v isszap illa n tgató ’ ’ rádiójáték) — didaktikus végeredményt hozott, az alkotóik nyilvánvaló szándéka ellenére. A kort megmagyarázni — ilyen direkt módon — nem rádiójátékban kell. Még valamit: valóban bátorság (de felelőtlenég, ok- tondiság is)! kellett akkor ahhoz is, hogy valakik olyan „hecceket” csináljanak, mint a rádiójátékbeli 1944-beli tizennyolcévesek. Azonban végeredményben komoly cselekedeteket nem vittek végbe. Ennek ellenére a végére izgalmas figurákká válnak — a rádiójátékbeli — mai tizen, nyolcévesek szemében, olyannyira, hogy a beszélgetés után távozó Révész Dánielt meg is lesik, mert azonosítani akarják az elbeszélés egyik szereplőjével. Az ilyen témájú történetek és az ilyen szereplők akarva-akaratlan példákká válnak. Ne az akcióképtelenséget tegyük példává azáltal, hogy „megcsodáltat- jik’ képviselőit! Tudom, hogy nem ez volt a szerző szándéka, de ő is tehet róla, ha így sikerült. Ne szaporítsuk, akaratlanul is az „ellenállóknak” — az évek sokasodásával — amúgy is egyre gyarapodó számát! Seregi István "képernyőÍMii *-----L-------------------A rmül MELLETT
