Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. július 6. HÉTFŐ: Olof Palme svéd miniszterelnök befejezte kubai látogatását — Kína és Thaiföld diplo­máciai kapcsolatot létesített. KEDD: Tűzszüneti megállapodás Libanonban — A ciprusi nemzeti tanács tiltakozott a görögök áttelepítése ellen. SZERDA: Brezsnyev fogadta a Moszkvában tartóz­kodó amerikai szenátorokat — Genfben folytatódott a szovjet—amerikai tárgyalás- sorozat a hadászati fegyverek korlátozásá­ról. CSÜTÖRTÖK: Brezsnyev tárgyalt Willy Brandt­tal, az SDP elnökével — A portugál forra­dalmi tanács úgy döntött, hogy államosítja a rádióállomásokat. PÉNTEK: Ford beszéde az amerikai ünnep alkalmá­ból. — Bomba robbant Jeruzsálemben. SZOMBAT: Genfben ülésezett a koordinációs bizott­ság — Argentínában sztrájkhatározatot adott ki a szakszervezet. Ezekben a napokban még nagyobb érdeklődéssel tekint világközvélemény a szov- amerikai viszony alaku­lására, mint az elmúlt hóna­pok során. Ezen a héten je­lentették be, hogy július 10— 11-én Genfben találkozik Gromiko szovjet és Kissinger amerikai külügyminiszter. Most ért véget az amerikai szenátorok szovjetunióbeli látogatása. Újrakezdődött a SALT, a szovjet—amerikai tárg .^sorozat a hadászati fe">í.^.\ck korlátozásáról. Ugyanakkor az úgynevezett „héják”: az enyhülési politi- Tca ellenfelei és a fegyverke­zés haszonélvezői, az Egye­sült Államokban kampányt indítottak a Szovjetunióval már kialakult kapcsolatok továbbfejlesztése ellen. Ilyen körülmények között túlnőtt a parlamenti küldött­ségek szokásos cseréjének je­lentőségén az amerikai sze­nátorok szovjetunióbeli % togatasa. Tudnivaló, hogy az alkotmány az USA-ban a szenátoroknak adja a törvé­nyek meghozatalának jogá­ból a nagyobb részt. A mai amerikai belpolitikai fejlő­dést éppen az határozza meg, hogy a kongresszus és azon belül a szenátus mind több hatalmat akar magának biz­tosítani az elnökkel és a kormányzattal (amerikai szó- használat szerint: az admi­nisztrációval) szemben. A szenátus döntésének nem egyszer negatív tartalma van, mint ahogyan ezt a télen megszavazott kereskedelmi törvény is mutatta: akkor a honatyák többsége az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió már meg is kötött ke­reskedelmi megállapodásait utasította el. Az amerikai szenátorokat Leonyid Brezsnyev is fogad­ta, ez a tény egymaga jelzi, mekkora fontosságot tulaj­donítottak szovjet részről a látogatásnak. A vendégek ta­lálkoztak Szuszlovval, Pono- marjovval, alaposan megis­merhették a szovjet álláspon­tot a nemzetközi kérdések mindegyikében, az európai biztonságtól a Közel-Kelet problémakörén át az energia- ellátásig. A delegáció egyik vezetője, a republikánus Scott szená­tor, hangsúlyozta, hogy az amerikai nép békében és ba­rátságban kíván élni a szov­jet néppel és annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy „aki ma a szovjetelle- nesség platformján áll Ame­rikában, az aligha számíthat arra, hogy beválasztják az ország törvényhozó testületé­be...” Annál különösebb, hogy még az amerikai kormányon belül is hallani ettől eltérő hangokat: Schlesinger had­ügyminiszter például mosta­nában egyre-másra nyilat­kozik az atomfegyverek be­vetésének ilyen-olyan „elvi” kérdéseiről, fenntartva a „jogot”, hogy az esetleges há­borúban az USA elsőként al­kalmazza a tömegpusztító fegyvereket. Schlesinger nyilván annak a katonai-ipa­ri komplexusnak a szócsöve lett, amely az enyhülési poli­tika folytatódásától és elmé­lyülésétől a hadikiadások csökkentése miatt, a fegyver­gyártásban jelentkező haszon elmaradása miatt valósággal retteg... Az enyhülés ellenfelei nem­csak Amerikában mozgolód­nak, hanem Európában is. Ta­núsítja ezt az a huzavona is, amelynek Genf a színhelye, amely a körül folyt, hogy végre fejezzék be az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet második szaka­szát, hívják össze Helsinkibe a legmagasabb szinten a konferencia zárószakaszát. A mai nyugatnémet kor­mány „keleti politikája” kü­lönbözik attól, amelyet még Willy Brandt kancellársága idején kezdeményezett, — a volt kancellár, aki ma a szo­ciáldemokrata párt elnöke, most szovjet meghívásnak tesz eleget. Nyomban Moszk­vába érkezése után. fogadta őt Leonyid Brezsnyev. Talál­kozásuk nemcsak Brandt po­litikai súlyának, tekintélyé­nek újbóli megnövekedését mutatta, hanem arra js szol­gálhatott, hogy a nyugatné­met kormánypárt elnökének az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára sürgősen ki­7TS? 5. Azt mondja nekem: — Pusztai határőr. Velem jön. Vele voltam hajnalig. A két lány valóban megérke­zett. Szó szerint igaz, hogy a karjainkba sétáltak. Úgy sikítottak félelmükben, mint a választási malacok. Be­vittük őket az őrsre, szabály­szerűen rendeztük a dolgai­fejthesse az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlettel kapcsolatban a ma­ga, a pártja, és az országa álláspontját. Európán kívül most a Kö zel-Kelet kezd újból az ér deklődés homlokterébe nyo­mulni. Hírek szerint a jövő héten a Gromiko—Kissinger- találkozó után az amerikai külügyminiszter kapcsolatot keres majd az izraeli kor­mánnyal és új amerikai el­gondolásokat terjeszt eléje. Tel Avivban máris „ameri­kai nyomásról” beszélnek és ami — sajnos — minden tár­gyalási kísérletnek már szin­te törvényszerű velejárója, egy véres esemény történt, amelyre Izraelban hivatkozni tudnak: ilyen körülmények között nem lehet arabokkal, palesztinokkal egy asztalhoz leülni. Libanonban, amely min­den korábbi „megtorlás1 színhelye és szenvedő ala­nya volt, mostanában úg^is dörögtek a fegyverek. A pa­lesztin szervezet és a jobb­oldali keresztény falangista fegyveresek között már he­tek óta kisebb fajta polgár- háború dúl. (A falangisták mögött nem nehéz felfedez­ni az imperialista titkos- szolgálatok embereit. ..) Ta Ián csak most lendül el a holtpontról a libanoni vál ság: a héten új kormány alakult és fegyverszünetet is nyélbe tudott ütni az egy­mással szembenállók között. Ezen a héten volt egy esz­tendeje, hogy Perón meg­halt és az elnöki posztot öz­vegye, Isabella Perón vette át. Az elnökasszonynak és kormányának egy év alatt egyre több gonddal kellett megküzdenie, „Isabella” ta nácsadói mind kevesebbet érő tanácsokkal szolgáltak, s most már az argentin munkásosztály nagy részét szembefordították a kor­mánnyal. A peronizmus va­laha épp azzal ért el sike reket, högy szociális dema­gógiája a dolgozók nagy há­nyadára hatásos volt — most a Buenos Aires-i kor mány a bérek befagyasztá­sával, a szakszervezetek el­leni intézkedésekkel a nép támogatásáról lemondani látszik. Az eredmény: mind hevesebb sztrájkok. S köz­ben a politikái gyilkosságok szűnni nem akaró sorozata csak növeli a bizonytalan­ság légkörét. Pálfy József kát, ahogyan illik. Azt hi­szem, a parancsnok sem volt álmos, nekem sem jött álom a szememre, ott ücsörögtünk az őrs előtt a pádon. Nyár volt, kellemes, langyos’haj­nal. Ritkaság itt a hegyvidé­ken. Megkérdeztem tőle. Őr­nagy elvtárs, miért éppen katona lett. Hogyan jutott eszébe? Hogyan adta rá ma­gát? — Nagyon furcsát mondok magának.' Gyerekkoromban elhatároztam... Tudja, Pusz­tai, messziről, nagyon lent­ről indultam. Egy olyan pici faluban születtem én, amit a térképen csak kigúvadt szemmel lehet megtalálni. Mindennek a tetejébe szé­gyennek is születtem. Meg­esett lány volt az édesanyám. Volt egy vőlegénye, huszár. Elvette volna az, csak akko­riban a közhuszár nem ak­kor házasodott, amikor neki kedve volt hozzá, hanem ak­kor, amikor a felsőbbség ke­gyesen engedélyezte. Én megérkeztem szerelemgye­reknek, az apámat pedig va­lahol megnyúvasztották. Édesanyám úgy beszélte el, hogy szökni próbált, amikor megtudta, hogy én érkezem. Szabolcsiak a Parlamentben Pénteken délelőtt pontosan 11 órakor elfoglalták helyü­ket a Parlament széksorai­ban a június 15-én megvá­lasztott országgyűlési kép­viselők, köztük Szabolcs- Szatmár megye 20 választó- kerületének képviselője. Az ülésteremben az országgyű­lés elnökétől jobbra Somogy és Zala megye képviselői foglalnak helyet a szabolcsi­ak szomszédságában. Pávai Mária a 11-es számú választókerület képviselője megtisztelő megbízatást lá­tott el az alakuló ülésen: a legfiatalabb képviselők kö­zül őt választotta az ország- gyűlés az egyik körjegyző­nek. Feladata az volt, hogy — az elnöki emelvényen, a korelnök jobbján — felolvas­sa a párt Központi Bizottsá­ga és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa levelét, amely az országgyűlés tiszt­ségviselőire tett együttes ja­vaslatot tartalmazta. Érthető elfogódottsággal foglalta el helyét az ország- gyűlés elnöki emelvényén és olvasta: — Az országgyűlés elnökének javasoljuk, Apró Antal elvtársat. — Először vagyok a Par­lamentben — mondta az or­szággyűlés szünetében Pávai Mária —, és az alakuló ülés a körjegyzői megbízatás mi­att külön is nagyon emlé­kezetes lesz számomra. Be­vallom, nagyon izgulok; új még a képviselői munka is, szokatlan az ilyen nagy nyil­vánosság előtti szereplés. Jó, hogy olyan tapasztalt kép­viselő mellett lehettem kör­jegyző, mint dr. Pesta Lász­ló, akit most tizedik alka­lommal választottak meg képviselőnek, ő is segített, hogy megfelelően végezhes­sem a munkát, a felelősség- teljes megbízatást. — Tudom, hogy otthon, Mátészalkán szüleim és mun­katársaim, a választókerület községeiben pedig ezenkívül sokan mások figyelik a Par­lament munkáját. Szeretnék én is jól megismerkedni az itt zajló munkával, és az alakuló ülés számomra nagy feladatai után a választóke­rületben is jól dolgozni. Több választó keresett már meg, remélem, hamarosan néhány kedvező eredményről is beszámolhatok, mit tudtam intézni. j Jeszenszky Gábor, az 1-es számú választókerület kép­viselőjét, az építési és közle­kedési oizottság tagjának vá­lasztotta az országgyűlés. — Az előző ciklusban ugyancsak az építési és köz­lekedési bizottság tagja vol­tam, ahol nagyon sok új ismeretet szereztem. Ä bi­zottság vitáiban áz ország- gyűlés elé kerülő törvény- javaslatok elemzése, vélemé­nyezése, az egyik legfonto­sabb feladat — mondta a képviselő. A mi megyénkben is tar­tott ülést a bizottság: Záhony fejlesztése, az itteni munka, az ország _ így az ország­gyűlés és annak bizottsága számára is — nagyon fontos. Szeretném a korábbi tapasz­talataimat hasznosítani a most következő években is, hiszen az országos tervekkel összefüggően megyénk fej- lesétésében is nagy jelentő­ségű a beruházási, építési, iparfejlesztési munka, a kör­nyezetvédelem — egyenként is rendszeresen visszatérő té­mák lehetnek az építési-köz­lekedési bizottság munkájá­ban. Az időszerű tennivalók mellett ezekkel szeretnék én is behatóbban foglalkozni. Grácsin András a 17-es számú választókerület fia­tal képviselője többszörös iz­galmakkal készült a parla­ment ülésére. A közéleti munka mellett nagy családi esemény volt náluk; lányuk született. Grácsin András csütörtökön haza vitte a csa­ládot Vásárosniaményból, majd hamarosan elindult Bu­dapestre, a parlament ülésé­be. — A jelölő gyűlések óta sok olyan tudnivalóval is­merkedem meg, — mondja a képviselő amivel a korábbi közéleti munka során még nem találkoztam. Egyre több országos és megyei összefüg­gést is meg kell ismerni — sokat segítenek a régebbi képviselők, de magam is igyekszem minél több min­dent elsajátítani. A választó- kerületben elsősorban a helyi fejlesztésekkel általában a helyi kérdésekkel foglalkoz­tam eddig, ilyen ügyekben kerestek meg a választók. Ezekben igyekszem segíteni. — A parlamentben egyelő­re még csak ismerkedek a tennivalókkal, az ügyrenddel, a Ház szabályaival, de egyál­talán az ország Házával, amelyet régebben csak a tankönyvből és kívülről is­mertem. Egy nagyon szép és felemelő idézetet olvastam az egyik szünetben a parlament kupolacsarnokában: „Ta­nácskozásaink legyenek meg­fontoltak, hogy minden csele­kedetünket a bölcsesség mér­tékéhez mérjük.” — én is így szeretnék dolgozni, — mondta a szabolcsi képviselő. Marik Sándor Lapzártakor érkezett Todor Zsivkov hazánkba látogat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsá­nak elnöke július 8-án Budapestre érkezik. Todor Zsivkov részt vesz a budapesti bolgár nemzeti kiállítás július 9-i meg­nyitásán. (MTI) Magyar javaslat Genfben Szombaton délelőtt az eu­rópai biztonsági értekezlet Genfben tárgyaló munka­szervei közül elsőnek az ál­lamok közötti kapcsolatokat szabályozó alapelveket tár­gyaló albizottság ült össze. A genfi dokumentum leg­fontosabb politikai mondani­valóját kidolgozó testület is elérkezett munkájának végső szakaszához, miután a politi­kai enyhülésre vonatkozó részt — amely a dokumen­tum bevezetőjében preambu- lumában kap helyet — ma­gyar előterjesztés alapján megvitatta és elfogadta. Az elfogadott megfogalma­zás szerint a konferencián résztvevő államok kifejezik meggyőződésüket: erőfeszíté­sekre <van szükség annak ér­dekében, hogy az enyhülés életképes és átfogó folyamat­tá legyen. Az alapelv bevezető részé­ben az enyhülésről szóló pon­tot rekordidő alatt sikerült elkészíteni. Két hivatalos és egy nemhivatalos tanácsko­záson; amely közül az egyik éjfélig tartott, végső formába öntötték ezt a bekezdést. Az enyhülést tartalmazó politi­kai dokumentum szövegére a magyar delegáció! nyújtott be a napokban javaslátöj az al­bizottsághoz, és a testületben a szocialista országoknak hosszas viták eredményeként sikerült érvényre juttatniuk az európai realitásoknak megfelelő álláspontjukat. Az ilyesmit akkoriban kér­lelhetetlen szigorral büntet­ték. — A falu csúfja lettem. Az iskolában minden gyerek a nyelvét öltögette rám. A templomban nekem csak az utolsó pad mögött;, az állóhe­lyen lehetett .fohászkodni. Az áldozáshoz nem engedtek, mondván, édesanyám egy szentséget nem vett magá­hoz, akkor nekem bűnhődni kell, tőlem megtagadják a többi szentséget is. Igaz, megvoltam én ettől jó egész­ségben, vidáman. A falu szá­ja azonban sokszor olyan se­beket ejtett, rajtam, amit nem lehét egykönnyen kihe­verni. Ha bementem a bolt­ba, taszítottak rajtam egyet, hogy te zabi, te fattyú, állj odébb. Ha a gyerekekkel le­álltunk játszani, a rátartibb szülők már kiáltoztak: nem jöttök el attól a fattyától. Egy darabig kísérleteztem, próbáltam a többiek között maradni. Felhasználtam rá ügyességemet. Sípot farag­tam, vízipuskát csináltam, rajzoltam a homokba, meg a fészer oldalára. A gyerekek megtűrtek volna maguk kö­zött, de a felnőttek gonoszok, hajthatatlanok. Magányos lettem. Naphosszat ődöngtem egyedül a kiserdőn, a réten, a nagy vetések között. Egye­dül szedtem ki a szarkafész­két, egyedül csentem tejes kukoricát, magamban olvas­tam a megsárgult kalendári­umot. Nagyanyám lopta el hozzánk, mert oda sem me­hettem ám. Nagyapám volt a legkeményebb szívű ember. Már csak akkor engedett magához, amikor a keZét sem tudta felemelni. Meg­ütötte a szél. Egyszer sem simogatott meg. — Furcsa, de a legkedve­sebb emberek énhozzám a csendőrök voltak. Eljöttek a házunk előtt* megálltak. Édesanyámhoz is szóltak egyet-kettőt. Mondták ne'ti: te szegény Zsófi, neked kiju­tott.. Ne búsulj. ­—r;; íjéin búsulok én, tiszt­helyettes, úr — mondta ne­kik anyám. — Csak az bánt­ja á telkemet, hogy ennek a gyereknek nem hagy békét senki. így lett az egyetlen szána­kozom a csendőr. Ha jöttek, még kedveskedtek is. Egy­szer szentjánoskenyeret, máskor medvecukrot, vagy egy stanecli promenszli cuk­rot hoztak. Ettől kezdve sóvá­rogva néztem a kakastolla- kat. Nem tudhattam én ak­kor, hogy ezek voltak a leg­szebb gondolatok fékentartói, nem tudhattam, hogy ezek fojtogatták a leg­szentebb, legemberibb indu­latokat. Én csak azt láttam, hogy jönnek, .megállnak a házunk előtt, s szólíjanak. — Hé, kis Balázs',1 gyere elő, te kuvasz! — Szép lassan kiformáló­dott az én buta kis fejemben az álom, a vágy. Még éjsza­ka is minduntalan az járt a fejemben, hogy egyszer ne­kem is lesz puskám, meg ka­kastollas kalapom, fényes övem, meg sokgombos zub­bonyom. Akkor aztán min­denki megsüvegél, 'mindenki félrehúzödik előtető, hogy ne kelljen nekem a pocsolyába ugrani, ha gazdaemberrél ta­lálkozom. Ezekben az álmok­ban az is kialakult, hogy sorra megleckéztetem azokat, akik édesanyámat gúnyolják, akik engem fattyúnak mon­danak. Ettől kezdve egy ki­csit elkotyogtam már a szán­dékomat. A tiszthelyettes meg-megkérdezte tőlem, mi lesz belőled, ha megnősz, kis Balázs. Hetykén mondtam: csendér. Mert így mondják felénk: csendér. (Folytatjuk) «Mr ff jcsji 4 x>i&L. jyBMJB1 Cfw flC-fraiSa 2 nmi '' 11 CTn* 11 -111 *Y o. íA im I i i V ___I ■ I I i t A 1 A ^

Next

/
Thumbnails
Contents