Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

1975. július 6. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Agitáció az üzemekben A PART NYÍREGYHÁZI VÁROSI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA legutóbb 1972. márciusában tárgyalta a tömegpo- 1 litikai munkát. Nyíregyházán az agitá- • .dós munkában jelentős eredmények születtek. A vb megállapította azt is, hogy a fej­lődés ellenére az írásos és szemléltető agitáció tartalmát, módszertanát javí­tani kell. A szemléltető agitációnak nincsenek jelentős hagyományai, jellem­ző a módszertani kiforratlanság. Pártszervezeteink szemléletében is van javítani való. Többen úgy gondolják, hogy a tömegtájékoztatási eszközök minden agitációs feladatot megoldanak, s ezért nincs is szükség az írásos és szemléltető agitációra. Néhány jó példa (konzervgyár, TI- TÁSZ, MEZŐGÉP, stb.) bizonyítja, hogy az írásos agitációnak jelentős kiegészítő szerepe van, sőt önálló ismeretek köz­lésére is képes. A vb feladatul jelölte meg, hogy a szóbeli agitáció mellett ha­tékonyabbá kell tenni az írásos és a szemléltető agitációt. Ez a forma a mon- ; dánivalót tömören és hatásosan fejezi ki, a politikai felvilágosító és nevelő munkában nagy szerepe van. A FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁ­BAN kezdetben lassú, majd a XI. kong­resszusra és a felszabadulás 30. évfor­dulójára készülve a gyors ütem volt a jellemző, Az írásos agitációban csak ki-, sebb előrelépés történt. Kevés pártszer­vezetünk fordított erre figyelmet. Üzemi újsággal csak néhány vállalatunk (ME­ZŐGÉP, KEMÉV, SZÁÉV) rendelkezik. Uj lappal a SZAVICSAV indult. Né­hány üzemünkben — ruhagyár, kon­zervgyár, gumigyár, stb. — a központi lap jelenik meg. Tapasztalataink szerint a dolgozók szívesen olvassák az üzemi lapokat, amelyekben a termeléssel, az újítással, a versenymozgalmakkal, a szocialista brigádok életével, munka- módszerekkel, a termelés és a mozgal­mi élet sok-sok eseményével találkoz­nak. Ezek az írások tájékoztatnak, in­formálnak és mozgósítanak a feladatok végrehajtására. Kifogásolható, hogy a központi üzemi lapok csak elvétve fog­lalkoznak a helyi gondokkal, tenniva­lókkal. A POLITIKAI IRODALOM, az írá­sos agitáció eszköze. Ez jól szolgálja céljainkat. 1974-ben 43 450 darab köny­vet vásároltak az olvasók 531 860 forint értékben. Ez mintegy 25 százalékos emelkedést jelent az előző évi forga­lomhoz viszonyítva. Egyre inkább azok­hoz jutnak el a művek, akik ezt hasz­nosítani tudják. Népszerűek a napi po­litikai kérdéseket elemző politikai ki­adványok. A párttagság 25 százalékának jár a négy elméleti folyóirat valamelyi­ke, 1698 példányban. E folyóiratok kü­lönösen a testületek a propagandisták és a vitakörök vezetőinek hasznosak. A szemléltető agitáció jelentősen fej­lődött üzemeinkben. Tartalmilag gaz­dagodott, eszközeiben változatos lett. Több pártszervezet felismerte, hogy az agitáció e formája rövid idő alatt vált­hat ki érzelemgazdag hatást. Az utóbbi időben elláttuk alapszerve- /vleinket poh í i plakátokkal is. Eze­ket külső és belső dekorálásra egyaránt felhasználták, örvendetes, hogy újra, egyre több helyen visszanyeri rangját a faliújság. ALKALOMSZERŰEN TÖBB ÜZE­MÜNKBEN volt kiállítás is. 1973-ban a „Mi hoztuk az időt”, amely a munkás- osztály fejlődését mutatta be. Ezt két üzembe állítottuk ki és több, mint nyolc­ezren nézték meg. A látottakról elisme­réssel szóltak, elmélyítette a munkás- osztállyal kapcsolatos ismereteket. 1975- ben- a „Munkánk, eredményeink” című kiállítás a két kongresszus közötti idő­szak munkasikereit mutatta be. Ezt húsz vállalat dolgozói tekintették meg több, mint tizenkétezren. A korábbi időkhöz viszonyítva jelen­tős fejlődés következett be az írásos és szemléltető agitációban. A legeredmé­nyesebb, hogy viszonylag széleskörűvé vált ez a munka a pártszervezeteknél, a gazdasági vezetésben is. Czakó István Szervezés és hatékonyság sokra megy ... A DECEMBERI HATÁROZAT NYOMÁBAN AZ ISG-NÉL Autóbusz várja - a- '-műszak végét. Atgyár..: portáján .ivi- dékrcjl. érkezett,, kissé fáradt,. S tnegis viáám munkások fa­latoznák. HaWaifoSan kezdő­dik - a második műszak. Arra várnak. — Csak lenne elég munká­sunk — mondja Gáldi Dezső, az ISG mátészalkai gyáregy­ségének igazgatója. — Nem igen hallottam az utóbbi időben ezt a vezetőt panaszkodni, de most mint­ha szaporodtak volna a gond­jai. Említi, hogy nagy az el­szívás. Gondoskodnak az utánpót­lásról. A munkapadok mel­léit is, a vezető posztokon is. Mert különben mihez kez­dett volna Gáldi Dezső, ami­kor nem oly régen a volt fő­mérnök más üzembe került? ví^ikf ;? eíxjiíti Ga&y-;t^í^«C-*l£Eiti^-“ex- pqí^^.^séíCshltéöspwiak. és a Szov Je tu nróná k Q thill tó 300 ezér forint értékben gyár­tunk termékeket. — Sajnos akadozik az anyagellátás — jegyzi meg a fiatal főmérnök. Párt-, gazdasági, társadal­mi vezetés összefogott, hogy enyhítsen, a gondokon. így született meg a gyár ez évi intézkedési programja, amely a párt 1974. december 5-i ha­tározatára épül. „Haditervet” dolgoztak ki. Ismertették a brigádokkal - a párthatározatokból adódó fel­adatokat. Innen érkeztek a javaslatok. Hasonló javasla­gy elembe kell venni — mondja a főmérnök. — Nem szabad elsietni, fokozatos és alapos munkával juthatunk előre, valósulhatnak meg a párthatározat célkitűzései. — Csak néhány, valóban előre kiszámított^ eredményt említek — mondja Gáldi De­zső, Például az anyagfel­használási normák szigorúbb megtartásának eredménye­ként 200 ezer forint megta­karítást várunk. Úgy látjuk, ; teljesíthető. A hulladékanya- gokból szintén .200 ezret. Igaz, h'óiy ezek nem nagy számok. A sok. kicsi’ -. sokra, megy — magyarázzál* Az egyik térülőt:- kapcsoló­dik a másikhoz, mint a lánc­szemek. — Ezt mi végig követjük — mondja az igazgató. Úgy is, hogy például az inproduktiv dolgozók létszá­mát csökkentik. Átirányítják őket a termelésbe. Ez a fo­lyamat megkezdődött. Itt 190 ezer forint megtakarítást kí­vánnak elérni. A munkase- lejt csökkentésével 60 ezret. Most készül az energia­felhasználási terv is. Itt a célkitűzés 220 ezer forint megtakarítása. — Mindehhez következetes Kit állítottak volna a helyé­re? Sok itt a fiatal, tehetsé­ges ember, csak bízni kell bennük. Bemutatja Kovács Imrét,, a megbízott főmérnö­köt. • • ' ■ ' Nein tudom van-e harminc esztendős. Jókor „cseppent” a főmérnöki székbe. Annyi a teendője, hogy ki sem látszik belőle. Még szerencse, hogy olyan rutinos párttitkár is segíti a termelést, a gondok megoldását, mint Guthy La­jos. Nagy szükség van a párt, a gazdasági vezetés, a KISZ és a szakszervezet összefogá­sára. — Az idei termelési ter­tokat kértek az osztályoktól. Amikor minden együtt volt, az elképzeléseket egyeztették a vállalatiakkal, így állt össze a „fenti” elképzelés a „lentitekkel. Lényegében három területen kívánnak eredményt elérni. Ezek: az üzemszervezés, a vállalatve­zetés és a hatékonyság. Ko­vács Imre azt próbálja meg­értetni velem, mi is az az ÁKN-jegyzék. Lényege: megvizsgálnak minden ter­méket, s kiszűrik: melyek a legjövedelmezőbbek, s me­lyek gyártása gazdaságtalan. Ez utóbbiakat fokozatosan megszüntetik. — Ezen most dolgoznak a munkatársaink. Az 1976-os tervek készítésénél már fi­munkára, fegyelemre van szükség — mondja a párttit­kár. — KISZ-eseink is pél­dásan kiveszik a részüket a program megvalósításából. Egyes pontok végrehajtásáért védnökséget vállaltak. Min­den alapszervezetnek meg­van a saját maga vállalása. És ellenőrzik is, hol tartanak. Vége az első műszaknak, kezdődik a másik. Gáldi az igazgató, Guthy a párttitkár még maradnak. Van egy ké­nyes ügy, amiben konzultál­niuk kell. Utána megnézik azt is, hogyan indul a máso­dik műszak. Farkas Kálmán A nyár megőrzése Szezon a konzervárban A zöldség és a gyümölcsök érése, és a betakarítása új szezont nyit a konzervgyártásban: hozzá kell fogni a nyár múlékony ízeinek tartósításához. Gépek, szorgos kezek vég­zik már a konzervben inkább télen kedvelt, de nyár adta éte­lek, gyümölcsök üvegbe, fémdobozba, tubusba rakását és en­nek előkészítő munkáit. Ellátogattunk a Nyíregyházi Kon­zervgyárba és az ízek, gyümölcsök megőrzéséről készítettünk képeket. íme néhány közülük. 1. A szamócadzsem félliteresek kiszerelését végzi Pásztor Piroska és Brenyóczki Erzsébet. 3. A köszmétebef kézi Tóth Bertalanná. A pékét Elek Emil készítette. 2.Működnek a zöldborsó osztályozó gépek. Sok kicsi A GYUFA Két ember ül egy tár­saságban. Az egyik elő­veszi a cigarettáját. A másik udvariasan elő­húzza a gyufáját és ké­szül tüzet adni. A dohá­nyos rémülten tiltako­zik: — Vigye innen azt a piros fejű robbanó tölte­tet. Vagy a kabátomat égeti ki, vagy a nadrá­gomat, esetleg az ab­roszt. Nem lehet tudni, hova pattan a szikrája. Nézze csak az én gyufá­mat! Ezt nem itt gyár­tották. Ez angol gyufa. Látja, rá van írva, hogy SAFETY MATCHES. És az, hogy AVION. Még egy kis okos repülőgép is van rajta, nem az, hogy a langyosi szövet­kezet huszonöt éves. Ez szép nyugodtan meg­gyullad még a szélben is, lassan, de biztosan ég, akár tíz embert is végigkínálhatok tűzzel a társaságban, anélkül, hogy a körmömre égne. Ezek értenek hozzá! A másik férfi, kezében a piros fejű gyufával, csendesen rámutat a gyufacímke aljára: — Legalább azt nézze meg, hol gyártották. A nagybeszédű ember odamered. Kicsi, de na­gyon olvasható fekete betűkkel az van odaír­va: Made in USSR. Va­gyis szovjet gyufa. — Látja, magának iga­za van — fejezi be o vi­tát a pirosgyufás —, de csak abban, hogy a gyu­fához érteni kell. (—g—)

Next

/
Thumbnails
Contents