Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-04 / 155. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. július 4. TÍZ NAP SOK ÉNEKKEL Hagyomány születik Daltanulás a Tisza-parton A tananyagcsökkentő ren­delkezések között az egyik kimondja: az iskolák ének­karait csak önként jelentke­zőkből szervezhetik meg, énekkari tagságra senki nem kötelezhető. A tanévben mégis gyakran hallhattunk megyei, énekkari sikerekről. Mi a sikerek titka? Tájjelleg és jutalom Délben a Tisza-partról tá­borukba igyekeztek a napfes­tette barna bőrű lányok, ami­kor találkoztam velük. Az árnyékba húzódtunk, beszél­gettünk. Tíz napot töltött öt­ven középiskolás lány a ger- getylugornyai üdülőtelepen. A gimnáziumi énekkarosök legjobbjai Nyíregyházáról, Vásárosnaményból, Fehér- gyarmatról, Ibrányból, Csen- gerből és Tiszavasváriból jöt­tek. — A kiemelkedően dolgo­zók szorgalmát kívánjuk ez­zel a táborral jutalmazni, amelyet ezentúl minden nyá­ron szeretnénk megrendezni. A tíznapos pihenés munká­juk elismerése — mondta Gebri József karnagy, a tá­bor vezetője. — A pihenés mellett célunk négy-öt kó­rusmű megtanulása is. Igyek­szünk meríteni a tájjelegből. A foglalkozásokon népdalo­kat és mozgalmi dalokat éne­kelünk. Új mércével A daltanulás a táborban sem öncél. — Az itt tanult dalokat visszavisszük az iskolába. lataik. Azután gyorsul az ütem: reggeli és énektanulás. Végre szabad idő! Fürdés, na­pozás. Este vetélkedők játé­kos izgalma. Takarodó és a színes kavargás pár órára el­simul.’' „Testvér" kerestetik — A gimnáziumunkban a többiekkel is megismertetjük. — A táborban is előadjuk a műveket. A tarka lányka­réjból fel-felröppennek a rö­vid mondatok. Szavaik, ne­vetésük sokszínű. Olyan fia­talos és vidám, mint a kavar­gó június végi nyár. — A tanult dalok egy ré­szét munkánkban is fel -tud­juk majd használni -így ' látja ezt négy nagykállói lány, Berecz Judit, Zsíros Irén, Vass. Edit és Hepp Ol- ga, akik az idén fejezték be az óvónőképző szakközépis­kolát. A tábor „tananyagát” is új mércével mérik: mit tudnak felhasználni leendő hivatásukban. Rövid mondataiknál, meg­jegyzéseiknél csak napirend­jük mozgalmasabb. Reggel „korai” félhetes ébresztő. A tornán még álmosak mozdu­A táborban a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium énekkarát tíz lány képvisel­te. Még a táborzárás előtt el kellett utazniuk Keszthelyre, mert kezdődött egyhetes ju­talomüdülésük, amit a sáros­pataki diáknapokon nyertek. — A jövőben a színvonal további emelése a célunk — kezdte Gönczy Tibor tanár, az énekkar vezetője. — Jobb munkánk érdekében növel­jük a gyakorlás heti időtarta­mát, törekszünk az énekkari munka elismertetésére, test­vérkapcsolatok kialakítására fővárosi és más megyék ének­karaival. ' . A tábor célja és a gimná­ziumokon belüli törekvések találkoznak. A sikerek titka: az énekkarosok önkéntes munkájának elismerésében, megbecsülésében rejlik. Ez­zel ösztönzik őket még szebb eredmények elérésére. A Tisza partján hagyo­mány születik... <R. CL) Érdemes-e dohányt termelni? Gépesítés, felvásárlási árak Jön a nikotinszegény Helikon A közelmúltban tartott saj­tótájékoztatón a Dohányipari Vállalat Trösztje többek kö­zött arról számolt be, hogy a dohányfermentáló vállala­tok 17 500 hektár tervelő­irányzatával szemben csak 16 467 hektár területre tudtak szerződést kötni. A dohány­termesztési kedv csökkenését több okra lehet visszavezetni. A dohánytermesztés sok kézi erőt igényel, ezért a gazda­ságok nagy része visszafej­lesztette ezt az ágazatot. Nem megfelelő a dohány jelenlegi felvásárlási ára sem, nem fe­dezi a termelési költségeket. Súlyosbította a helyzetet, hogy az elmúlt év kedvezőtlen időjárása miatt alacsony volt a termésátlag, s ez is káro­san befolyásolta az idei ter­mesztést. A fele szabolcsi Az országban megyénk a legfőbb dohánytermelő terü­let. A 16 ezer hektár felét megyénk mezőgazdasági üze­mei ültették be dohánnyal. Az országos gond éppen ezért itt a megyében jelentkezik a legnagyobb mértékben. Á megoldásról az ipar ja­vaslatát a következőképpen lehet értelmezni. A munkaerő- hiány miatt lehetővé kell ten­ni a dohánytermesztés mű­szaki fejlesztésének folytatá­sát, más szóval évenként leg­alább 2500—3000 hektár terü­letet kell gépesíteni. Töreked­ni kell a dohánytermesztés gazdaságossá tételére és in­dokolt a felvásárlási ár ren­dezése. A problémák megol­dása azért is sürgető, mert ebben az évben lejár a do­hánygyár és a termelőegysé­gek négyéves szerződése. Ha nem sikerül kedvezően ren­dezni a dohánytermesztési gondokat, úgy a dohánygyá­rak nyersanyag-szükségleté­nek kielégítését 1976-ban és azt követő években súlyos ve­szély fenyegeti. 24 milliárd Szó volt a sajtótájékozta­tón a cigaretta értékesítésé­ről, egyes cigeretta féleségek megszűnéséről, illetve új ter­mékek előállításáról. Az 1973 évi áremelést követő vissza­esés után a fogyasztás 1974- ben már 5,3 százalékkal, azaz 1,2 milliárd cigerettával emel­kedett. Idén az országban ‘várhatóan 24 milliárd cige- rettát értékesítenek. A forga­lomba hozott cigeretták kö­zül a füstszűrösök aránya 56,8 százalékkal részesedik. A minőség javítása érdeké­ben az elmúlt évben meg­szüntették a Pálma, a Har­mónia, a Mátra, a Velence cigaretták, valamint a No- vitas szivar gyártását, helyü­ket átvette a hosszú Fecske és a Thália cigaretta. Idén utoljára gyártják a Lottót, a Gitárt, a Tisza, és Debrecen cigarettákat, valamint a kerti pipadohányt. Egy milligramm Folyamatban van -egy ni­kotinszegény cigarettának a forgalomba hozatala Helikon néven. Ez lesz az első hazai előállítású nikotinszegény ci­garetta, amely a legkorsze­rűbb és az egészségre ke­vésbé ártalmas. A Helikon nikotintartalma nem haladja meg az egy milligrammot. (se) VÁLOGATÁS NÉLKÜL Meglopták munkaadójukat Atomerővel sótalanftják a tengert 150 000 kW kapacitású gyorsneutronos reak­tor épült a Kaspi-tenger partján, Sevcsenko közelében. Az uránium hasadásának láncreak­ciója során felszabaduló hó’ napi 120 ÖÖ0 tonna tengervizet sótalanít, így látják el a város és a Mangislak-félsziget lakóit és iparát vízzel. Az új típusú atomerőműben egy kilogramm nuk­leáris fűtőányag elégetése során 1,4—1,3 kg plutónium keletkezik. A világméretekben is új típusú reaktorban az uránium minden izotópja felhasználható. KITÜNTETÉS BÉKEMUNKÁÉRT Az Országos Béketa­nács a béke és barátság elmélyítésében - végzett több éves eredményes munkájáért emlékpla­kettel tüntette ki a Ha­zafias Népfront vásáros- naményi járási elnöksé­gét. A békemunkáért já­ró emlékplakettet július 3-án délután 3 órakor Gulyás Emilné dr., a Ha­zafias Népfront megyei titkára adta át Vásáros- naményban. A kitünte­tést a járási elnökség ne­vében dr. Kiss György, a népfront járási bizottsá­gának elnöke vette át. ALAPANYAG AZ IPARNAK Harmadik lett az országos versenyben a Kelet-magyar­országi MÉH Nyersanyag­hasznosító Vállalat az elmúlt másfél hónapi papír- és tex- tilhulladék-gyűjtő kampány­ban. Több, mint másfél ezer tonna papír és 349 tonna rongyhulladékot gyűjtöttek össze, főleg az úttörők, kis­iskolások. A szabolcsi ered­mények negyedét ehhez a sikerhez a nyíregyházi telep teljesítette. Hozzátartozik a megyeszékhelyen kívül a környék kö2el harminc köz­sége is. Ezen a területen 3150 mázsa papírhulladékot és ezer mázsa textíliát hoztak be e fontos nyersanyagokból. Az átvevőhelyek e területen 29 423 sorsjegyet is kiadtak. ^Tulajdonosaik most a július 6-i húzást várják. Tekintélyes bűnügyi akta került a Vásárosnaményi Já­rásbíróság asztalára. A Tóth István «6 11 társa ügyében keletkezett nyomozati iratok arról árulkodnak, hogyan fosztogatta munkaadóját a Nyírmadai Állami Gazdaság néhány dolgozója. A vi­szonylagos népes csoportból összesen nyolcán kerültek vádlottként a bíróság elé. Tóth István, aki évek óta a Nyírmadai Állami Gazda­ság dolgozója, jól ismerte a gazdaság Szeles-tanyai vi­szonyait. Bár éjjeliőrök vi­gyáztak a különböző érté­kekre, Tóth mégis éjszakán­ként rendszeresen lopni járt a gazdaság Szeles-tanyai raktárába, onnan terményfé­leségeket, a Fehér-telepről pedig gyümölcsfacsemetét vitt el. A lebukásig 1973. év őszétől Tóth István 117 zsák kukoricát, 28 zsák árpát és 3 zsák csillagfürtöt, vala­mint 100 darab almafa cse­metét tulajdonított el. így az ő számláját több mint 25 000 forinttal kellett terhelni. Az ellopott terményt és a facse­Mi férfiak A nyolcéves Peti vagy másfél órás késéssel tért haza az iskolából. Anyja iz­gatottan leste az ablakból. Szerencsére a második eme­leten laktak, így a viszont­látás örömét le tudta győz­ni, mire a meglehetősen té­pett, de — hál' isten — ép gyermek fölért a lakásba. — Hát te hol csavarog­tál? — támadt rá szigorúan. — Osztályértekezletünk volt — válaszolt Peti szem­rebbenés nélkül. — No ne mondd! — Hidd el, ha mondom. metét Tóth nem vitte mesz- szire, mert a Szeles-tanya közelében lakó idős Jenei József egyéni gazdálkodó rendszeresen mindent meg­vásárolt, bár tudta, hogy lo­pott dolgokról van szó. Egy- egy zsák terményért Tóth 20 forintot kapott. Amikor Tóth keveselte a 20 forin­tot, Jeneiné a család pénztá­rosa Tóth szerint úgy nyilat­kozott, hogy „nagy órabér lenne”, ha kifizetné a ter­mények tényleges árát. Saj­nos, nemcsak Tóth járta ezt az utat, hanem meglopta munkaadóját Valiskó László, Benga Mihály és Faggyas Ist­ván is, akik szintén a gazda­ság dolgozói. Bár az utób­biak lényegesen kevesebbet loptak, mint Tóth, de az ál­taluk lopott termények is Jenei Józsefnél találtak gaz­dára, A társadalmi vagyon vé­delme minden állampolgár­nak törvényes kötelessége. Ám ez a kötelesség fokozot­tabb azokkal szemben, aki­ket hivatásszerűen ezzel bíz­tak meg, mint éjjeliőröket. — Ha nem mondod meg őszintén, hol voltál, meg­mondták apukának. Peti konokul hallgatott, édesanyja pedig beváltotta ígéretét és panaszt tett a család fejénél. Az apa szép szóval kezdte faggatni a fiát, majd elvesztette türel­mét, s már emelte a kezét. Az utolsó pillanatban azon­ban — gondolta — tesz még egy kísérletet. ■ — Na! — kacsintott fiára cinkosan — beszéljünk, mint férfi a férfival, valid be nekem, hol voltál dél­után. — Miért? — néz apja sze­mébe a férfivá előléptetett Bátorítólag hatott az, hogy éjjel bármennyire is kopá- csolt Tóth, a raktár ajtaján, az éjjeliőrök soha sem vet­ték őt észre. Igaz, hogy rend­őri felügyelet alatt álló éj­jeliőrt is alkalmazott a gaz­daság, és rendszertelen volt az éjjeliőrök ellenőrzése is. A bírósági pert nagy ér­deklődés előzte meg. A Vásá­rosnaményi Járásbíróság a napokban hirdetett ítéletet és pontot tett az ügy végére. A főbűnösök közül Tóth István 1 évi és 8 hónapi szabadság- vesztésre, 3 évi közügyektől való eltiltásra, id. Jenei Jó­zsefet 1 év és 3 hónapi sza­badságvesztésre, 2 évi köz­ügyektől való eltiltásra, és 10 000 forint pénzbüntetésre ítélték. A többi vádlottal szemben pénzbüntetést szabott ki,'il­letve intézkedéseket^' alkal­mazottá bíróság.- Kötelezték a vádlottakat a gazdaságnak okozott kár megfizetésére is. Az ítélet' részben ’ jogerős. Peti. — Te be szoktad val­lani, hol voltál, amikor ha­zajössz — és bizony egyér­telműen aláhúzza — „az ér­tekezletről?” Párbeszéd Párdbeszéd. Anya és ti­zenöt éves forma fia kö­zött: — Anyuka, holnap hadd maradjak itthon! — Szó sem lehet róla. — De igazán! Számtan dolit írunk és gőzöm sincs hozzá. — Akkor sem. Nem tű­röm, hogy lógjál az iskolá­ból. — A múltkor te is lógtál a hivatalból. — Én nem lógtam, én táppénzen voltam. — Ha fizetnek érte, ak­kor lehet? — Szemtelen kölyök! Dr. Koplányi Mihály Tanulékony gyerekek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents