Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-04 / 155. szám

1975. július 4. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Munkaügyi viták A MEGYÉBEN 311 MUNKAÜGYI DÖNTŐ­BIZOTTSÁG működik. Az elmúlt esztendőben a dolgozók és a munkaadók között adódott ezerhét- száz munkaügyi vitában hoztak döntést. A vállala­toknál tevékenykedő mun­kaügyi döntőbizottságok segítésére, elvi és gyakorla­ti irányítására hívták élet­re az’elmúlt év végén az SZMT-vel a megyei mun­kajogi bizottságot. Eddi­gi tevékenységük azt bizo­nyítja, hogy számos üzem, vállalat, intézmény nem foglalkozik megfelelően a munkaügyi döntőbizottsá­gok működésével. A megyei munkajogi bi­zottság ellenőrzései során felvett jegyzőkönyvek több­ségében olvashatjuk: „Fel­hívom az igazgató elvtárs figyelmét, hogy a munka­ügyi döntőbiozttság zavar­talan működéséhez a szükséges tárgyi és szemé­lyi feltételeket biztosítani szíveskedjék. Nézzük a példákat: Kis­várdán, az Öntödei Válla­latnál a munkaügyi döntő­bizottságnak 1972. áprilisa óta nincs elnöke. A bizott­ság még ma is csak az 1967- ben kiadott, azóta elavult munkatörvénykönyvvel rendelkezik. A vállalathoz nem jár sem a Munkaügyi Közlöny, sem a KGM Érte­sítő. A Nagyhalász és Vi­déké ÁFÉSZ-nél hosszú évek óta csak egy elnökhelyettes kapott megbízatást mun­kája végzéséhez. Az ügy­iratok kezelésével járó adminisztratív teendőket maga a döntőbizottság el­nöke végzi. A munkaügyi viták ügyiratainak kezelé­sével, a jegyzőkönyvek írá­sával a vezetés arra alkal­mas dolgozót munkaköri kötelességként nem bízott meg. TAVALY JANUÁR EL­SEJE ÓTA az Elektro­mechanikai Vállalat Be­regi Gyára cégjelzéssel üzemel Vásárosnamény- ban a volt Beregi Ve­gyesipari Vállalat. A mun­kaügyi döntőbizottság még mindig a régi cégjelzés alatt működik. A gyáregy­ség vezetője és az üzemi szakszervezeti bizottság titkára a névváltozást mind ez ideig nem jelentette be a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságnál. A Csepel Motorkerék­párgyár nyírbátori gyár­egységében a munkaügyi döntőbizottság egyik elnök- helyettese á munkaügyi osztályvezető. Munkaköri beosztása összeegyeztethe­tetlen a döntőbizottsági tisztséggel. A bizottság el­nöke 1972-ben és l»74-ben kérte -a vállalat gazdasági vezetését, hogy rendeljen bélyegzőt. Ez még nem tör­tént meg. AZ ELLENŐRZÉSEK SORÁN sok helyen kérték a vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetését, hogy a munkaügyi döntő- bizottságok tagjainak min­den esetben tegyék lehető­vé a munkájukhoz feltét­lenül szükséges továbbkép­zéseken a részvételt. Ez is segíthetne abban, hogy a felszínre kerülő munka­ügyi viták a dolgozók és a vállalatok egyhangú elfoga­dásával végződjenek. (sigér) Czűkebb hazámban, Nagyecseden az új- nak-réginek számlálhatatlan példáját lehet felfedezni. Egyetlen nap alatt, az utóbbi utamon, az alábbiakat szed­hettem csokorba. Változatlan például a vendég, az ismerős, a volt szomszéd, stb. megbecsülése és fogadása. Már messziről száll feléje kérdésként a hogy vagy, hogy vagyunk, hát a család, meg az ismerősök, azzal kiegészítve, hogy nem öregszel,. vagy bizony eljárt felettünk az idő?! Változott viszont ha a ven­dég akar valakit felkeresni. Mert olykor hiába zörög, dö­römböl az új típusú vaskerí­tés ajtaján, melynek eredeti­je lehet, hogy éppen Vecsé- sen, szintén egy ecsedi em­ber udvarát emeli ki a többi közül. Nem szalad elő senki. De kérdezni sincs kitől, hogy merre és hol lehetnek az il­letők, mert utcahosszat sem találni kapuban üldögélőt. Lócát se nagyon vagy más pihenő alkalmatosságot. Az idősek nagy része az öregek napközijében tölti idejét, a gyerekek bölcsődében, óvo­dában, iskolában a munka­bírók viszont a szélrózsa rongálást és a kerítésmászást elkerüljék. Változatlan különben az 1960-ban kezdődött építkezé­si lendület. Hogy kiegészíte­ni, korszerűsíteni — még a használható réginek is — legalább az utcafrontját. Az­tán az új telkekre való épí­téssel egyidőben a befelé szi­várgás. A végekről, a rang- talanabb utcákról, azok he­lyére, akik elköltöztek. Látszik a generációváltás a tsz irodájában is. Ugyanis annyi szép leány és kisma­ma van némelyikben — mert van belőle több és legyen tisztelet a máshol található kivételnek — hogy nem cso­dálatos, ha a szintén fiatal agronómusok gyakrabban té­vesztenek ajtót mint illene. Öltözködésükben is felül vannak a konfekció divaton ezek a munkaerők. Olasz pulóverek, szlovák kelméből varratott ruhák hétköznapi viseletnek számítanak rajtuk. Változatlan viszont az em­berek szorgalma. Bár a kö­zösben egyre több ügyes gép és hatásos vegyszer könnyíti munkájukat — melyet a szakosodással párhuzamos, jobb munkaszervezés csak kiegészít — de ha kétkezi Négy munkaszalagon műszakonként több mint két­ezer darab különböző gumimatrac készül. A Taurus gumi­gyárban „Növeljük az exportminő- séget” — szerepel szinte va­lamennyi brigádfelajánlás­ban a nyíregyházi gumi­gyárban. Nem véletlenül, hi­szen a gyár egyike megyénk legtöbb exportot lebonyo­lító üzemeinek, márkás ter­mékei közül igen sok jut a tőkés piacra is.. A gyár fiatal dolgozói a sok kézügyessé­get kívánó,, nagy figyelmei követelő könnyűgumicik- kekkel, mint a kempingfel­szerelésekkel, a kerékpár­köpenyekkel és -tömlőkkel juttatják el kezük munkáját szerte a világba, távoli föld­részekre is. változott. Mégsem akartam a szememnek hinni, amikor egyik barátommal a tsz gyü­mölcsösében találkoztam. Jól látok, nem, esetleg a hason­latosság téveszt meg messzi­ről — tűnődtem magamban? Egyik sem bizonyult valónak, mert csakugyan ő cipelte a vizet a poros dűlőúton. Két korsóban, az artézikútról. Rögtön csuklóit néztem, me­lyek teljesen épek voltak. Amikor kérdőre vontam, mi­ként lehet az, felszabadultan nevetett és miután eldolgo­zott karjaival, megropogtatta csontjaimat, magyarázatát adta. Ugyanis ő volt az a hír­neves ember Ecseden, aki az agitálok előtt a két csukló­ját a favágó tőkére tette és kijelentette, hogy akkor sem lép a szövetkezetbe, ha azt vágják le neki. Nem történt meg. Csak most tizenöt év múltával — a belépés. És fordítottan, mert ő kérte ma­gát. Más továbbá az emberek igénye. Mert például tizenva- lahány esztendővel ezelőtt, amikor az egyik sógorfélémet arra intettem finoman, hogy mi a fenének az új házhoz a hatalmas istálló, jobb volna annak egy részét másnak be­rendezni, szelíd ember lété­re is furcsán nézett rám. Most A Taurus szerelői állan­dóan ellenőrzik az üzem vezetékrendszerét. A képen: hővezeték javí­tása csereidőm beikta­tásával. A kerékpárköpenyt gyártó csarnok fiatal munkás­női közül szorgalmával, gyors és kifogástalan mi­nőségű munkával tűnik ki Pálinkás Katalin felépí­tő. Műszakonként 280 darab köpenyt állít össze. (Hammel József képriportja) 'T'arpa határában, •* a hullámtéren, gyönyörű napraforgó­tábla szélén találkoz­tunk Guti Béla trak­torossal. Az elmúlt évben 330 napot dol­gozott az Esze Tamás Tsz-ben. — És az idén? Mi­lyen a traktorosok sorsa? traktoros feladata. Maga mégis javít? — Ilyen apróságot? Az csak természetes. — Ért hozzá? — Egy gyakorlott traktorosnak az ilyes­mit tudnia kell. Talán tíz perc telt még el, s Guti Béla összecsomagolta a minden irányában. Estennet pedig azért nem hallják a zörgetést — főleg ha kedvük­re való sorozat megyen — mert a tv előtt izgatják ma­gukat, vagy bóbiskolva tesz­nek kritikát a mű felett. De nagyon sok kapun van már csengő, hogy az ablakrolló­munkára kerül a sor, régiek. Mennek, hajtanak, végzik a vállalt feladatokat és nem­csak az idősebbek, hanem a fiatalok is. ★ Az emberek felfogása, vi­selkedése, szemlélete nagyot pedig arról panaszkodott, hogy fürdőszobájuk gázboy- leréhez, három esztendeje nem kapnak palackot. — Csak mondjad ezt az ál­lapotot, csak mondjad, van fürdőszobánk és még sincs — tódította ézenmód felesége is. — Nem jobb a ta­valyinál. Rengeteg a gépi munka. Dolgo­zunk vasárnap is. De megyünk szívesen, hi­szen miénk a tsz és a kereset se rossz. Guti Béla MTZ-vel dolgozik, már 12 éve. Mindig csak MTZ- vel. Azt mondja: amit az MTZ tud, azt ő is tudja. Ismeri minden alkatrészét, a legki­sebb csavart is. Erről meggyőződhettünk, mert Guti Béla éppen a traktort javította. Ott, kint a határban, a nyári hőségben. — A javítás nem a szerszámokat. Felug­rott a traktorra és in­dult. Bele a hőségbe, a nyárba, a sziporká­zó napfénybe és a munkába. (sz. j.) Szállási László Kiállítás hiány­cikkekből Ü ze m látogatáson | Szokatlan dolog, hogy egy kiállításon azokat a cikke­ket áflftsa ki egy kereskedel­mi vállalat, amelyeket nem, vagy alig lehet kapni a bol­tokban. Mégis erre a szokat­lan kiállításra invitálta a VASVILL Kereskedelmi Vál­lalat a megyében működő ta­nácsi iparvállalatokat, ipari szövetkezeteket és a kisiparo­sok képviselőit csütörtök dél­előtt. A vállalat megyei központ­jának kultúrtermében meg­jelenteket dr. Gaál Tibor ke­reskedelmi igazgató üdvözöl­te, majd dr. Hagymást Jó­zsef, a megyei tanács vb. ke­reskedelmi osztályának veze­tője tartott megnyitó beszé­det. A kiállítás célja, hogy a bemutatott több, snjs)t három­száz cikkre — amely között szerepelt a gyermekágytól a gyúródeszkáig, a habverőtől a kézi fűrészig, a kalapácstól a lábtörlőig sok minden — gyártó vállalatot, vagy szö­vetkezetei, kisiparost találja- • nak. Mindén terméknél fel­tüntették, hogy mennyi az országos igény, milyen terme­lői árat javasolnak — ezek végső kialakítása azonban megegyezés kérdése. A VAS­VILL akár több éves gyártá­si szerződést is hajlandó köt­ni, az anyagok beszerzésében szintén segít. Bízunk benne, hogy a ki­állítás után akad néhány üzem, ahol vállalkoznak a hiánycikkek gyártására, ke­vesebb lesz belőlük a későb­biekben. természetes’’

Next

/
Thumbnails
Contents