Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-04 / 155. szám
Egységes szemlélet — határozott cselekvés A z MSZMP Központi Bizottsága 1975. július 2-i ülésén — amiről a lapunk csütörtöki számában közlemény jelent meg — az országgyűlési választások tapasztalatainak összegezése, valamint személyi, szervezeti kérdésekben hozott döntések mellett az 1975. évi népgazdasági terv végrehajtását tekintette át. Ez a mérlegelés következetes figyelemmel kísérése mindannak, amiről ugyancsak a Központi Bizottság egy korábbi — 1974. december 5-i ülésén határozott. A mostani értékelés azt állapíthatta meg, hogy a népgazdaság a nehezedé vált nemzetközi gazdasági feltételek között is dinamikusan fejlődött, a főágazatokban a társadalmi termelés a tervezett mértékben, néhány területen annál is nagyobb ütemben növekedett. Húzzuk alá: napjainkban ez nem számít csekély teljesítménynek, hiszen a fejlett tőkésországokban alig növekszik vagy éppen stagnál, némely helyen csökken a társadalmi termelés. Szocialista gazdasagunk erejét, a -KGST-országok együttműködésének biztonságot nyújtó fontosságát mi más bizonyíthatná világosabban, mint a dinamikus fejlődés ténye! A gazdasági egységek egy részének munkálkodása azt igazolja, hogy ahol jól értik, értelmezik a Központi Bizottság decemberi ülésén meghatározott gazdaságpplitikai célokat, s ahol nem késlekedik a végrehajtás, azaz a cselekvés, az ott ismert nehézségek ellenére is sikerül javítani a hatékonyságot, fokozni a termelékenységet, szigorítani az anyag- és energiagazdálkodást. Beszédes adat ezekre vonatkozóan, hogy például a nehézipari tárca vállalatai közül a 28 jelentősebb idén másfél milliárd forint értékű megtakarítást kíván elérni, amihez nagy segítség a tavaly gyártásba vett 311 új termék. F ontos jellemzője a népgazdasági folyamatoknak, hogy előtérbe kerül mindenütt a termelékenység emelkedése — az iparban a termelésnövekedést teljes egészében, az építőiparban 80 százalékban ez fedezte — s tapasztalhatók törekvések arra is, hogy gyorsuljon a termelési szerkezet átalakítása. Mégis, jogos igényként olvashatjuk a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben: „Áz 1975. évi nép- gazdasági terv teljesítése egységes szemléletet és konkrét cselekvést követel. A központi és a hélyi erőfeszítésekkel, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerű fel- használásával, tartalékaink mozgósításával következetesen végre kell hajtani a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát.” Nem egyszerűen arról van szó, hogy sikerül-e elérni az éves tervben megfogalmazott célokat, sokkal inkább arról, hogy ez az esztendő a negyedik ötéves terv befejező időszaka, s ugyanakkor előkészítője, megalapozója az ötödik ötéves terv kezdetének! E nézőpontból más, élesebb megvilágítást kapnak az olyan feladatok, mint a termelési szerkezet átalakításának. meggyorsítása — a nehéziparban hét év alatt kereken ezer új termék gyártását kezdték meg, de csupán 386 gazdaságtalan termékfajta előállítása szűnt meg —, a termelőberendezések kihasználtsága; a készlet- és anyaggazdálkodás, s nem utolsósorban az élőmunka s a munkaidő becsületének, értékének növelése. Folytathatjuk a nagyberuházások — s közülük is a kormány által kiemelt kilenc népgazdaságilag különösen fontos nagyberuházás — kivitelezésének meggyorsításával, a minden piacon értékesíthető termékek arányának növelésével, mindazzal, amit a decemberi Jcöz- ponti bizottsági határozat s — nem kevésbé a párt XI. kongresszusa legfőbb tennivalóink közé sorolt. Ismert feladatok ezek, ám éppen ezért elgondolkoztató, hogy bár hét hónap telt el a Központi Bizottság decemberi ülése óta, sok helyen még mindig csak tervezik — igazabban szólva tervezgetik. — mit lehetne, kellene tenni, s nem veszik észre a kárt, amit maguknak s a népgazdaságnak az idő elvesztegetésé- vel okdznak. L assú a reagálás a népgazdaság sok területén mindarra, amit figyelmeztető jelként a világ- gazdaság számunkra felmutatott — igaz, akadnak termelői közösségek, ahol megértik az idők szavát — néhány gépipari vállalat nagymértékben növelte exportját, a mezőgazdaságban 31 százalékkal bővült a cukorrépa vetésterülete —, de korántsem állíthatjuk azt, hogy e magatartás az általános. Márpedig így feszítő marad az az ellentmondás, hogy miközben a tőkés kivitel a tervezett alatt van, a behozatal jóval felülmúljá az eredetileg számítottat, azaz a külkereskedelmi mérleg egyensúlya továbbra sem kielégítő. Hasonlóan az előbbiekhez, az sem sorolható a kedvező mozzanatokhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom meghaladja az előirányzottat,, s a lakosság jövedelme a tervezettnél gyorsabban nőtt. Következetesen képviselt, a Központi Bizottság által már decemberben többszörösen aláhúzott, s a párt XI. kongresszusán megerősített elvi álláspontja a gazdaságpolitikának az, amit most így olvashatunk a július 2-i ülésről kiadott közleményben: „A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az előirányzatok szerint emelkedjen a lakosság jövedelme, az életszínvonal.” A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy „az életszínvonal reális emelését a termelés nagyobb hatékonyságával, a nemzeti jövedelem növelésével kell megalapozni.” R eálisan tekintve helyzetünket, az igazsághoz tartozik, jóval nehezebb ma minden termelői kollektíva dolga, mint volt két vagy három esztendeje. A szigorúbb feltételek, a megnövekedett követelmények méginkább aláhúzzák a végrehajtás következetességének fontosságát. A gazdaságpolitikai .célok ugyanis — mint azt újólag megállapíthatta a Központi Bizottság — helyesek, jól szolgálják haladásunkat. A cselekvésnek azonban gyorsabbnak, következetesebbnek, célratörőbbnek kell lennie, s nem a közeljövőtől, hanem már mától kezdődően. Napirenden a KGST budapesti ülésszakáról szóló jelentés és az Országos Tervhivatal tájékoztatója A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt a KGST június 24—26. között Budapesten tartott XXIX. ülésszakáról. A Minisztertanács a jelentést és az ülésszak idején aláírt megállapodásokat jóváhagyólag tudomásul vette. Megbízta az illetékes állami szerveket, hogy az ülésszak határozataiból adódó feladatok végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a magyar párt- és kormányküldöttség június 24—26. között Mozambikban tett látogatásáról. A delegáció az ország függetlensége kikiáltásának ünnepségein vett részt. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag" tudomásul vette. A külügyminiszter beszámolt kuvaiti hivatalos látogatásáról. A szívélyes légkörű tárgyalások során a külügyminiszterek a kétoldalú kapcsolatok bővítésének újabb lehetőségeit tárták fel. Ezt elősegítik az aláírt megállapodások is. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a kormányt a megfigyelésre kijelölt 50 nagyvállalat 1974. évi fejlődéséről. A beszámoló megállapítja: a kiemelt vállalatok helyzete 1974-ben kedvezően alakult, csaknem 50 százalékban járultak hozzá az ipar eredményeihez. Az átlagosnál gyorsabban' nőtt termelésük, kedvezőbben alakult az eszközhatékónyság és a munkatermelékenység. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta a petrolkémia központi fejlesztési program végrehajtásáról szóló jelentést. Az elmúlt két évben a program megvalósítása jelentősen előrehaladt, a termelés gazdaságossága számottevően nőtt. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudopiásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár előkészítéséről szóló jelentést. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága 1975. július 3-án dr. Tar Imre elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen részt vettek a megyei pártbizottság tagjai, a pártbizottság osztályvezetői, a járási, városi pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács elnökhelyettesei, a megye társadalmi és gazdasági szervezeteinek vezetői. A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta a következő előterjesztéseket: 1. Tájékoztató a XI. pártkongresz- szus anyagai feldolgozásának politikai tapasztalatairól. Előadó: Ekler György elvtárs, a megyei pártbizottság titkára volt. 2. Tájékoztató, a Központi Bizottság 1975. július 2-i üléséről. 3. Tájékoztató az országgyűlési kép- selő-vá.lasztás tapasztalatairól. 4. Az első félévi munkaterv végrehajtásának értékelése, javaslat a pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1975. második félévi munkatervére. A napirendek előadója: dr. Tar Imre elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára volt. Dr. Tar Imre fogadta Italo flvellinót A hazánkban tartózkodó Italo Avellino, a Vie Nuove Giorni római szerkesztője a csütörtöki napot Nyíregyházán, illetve Szabolcs-Szatmár megyében töltötte. Fdgadta őt dr. Tar Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei Bizottságának első titkára. A beszélgetésen jelen volt Ekler György, a megyei pártbizottság titkára is. Az olasz magazin szerkesztőjét a megye életéről és fejlődéséről Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatta, majd rövid városnézés keretében ismerkedett Nyíregyházával. Felkereste Dombrádon a Petőfi Termelőszövetkezetet, megnézte annak üzemegységeit, és beszélgetést folytatott a szövetkezet vezetőivel a gazdálkodás és a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Vendégünk a késő délutáni órákban utazott vissza Budapestre. Ha összeül az ország- gyűlés Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 28. paragrafusának (5) bekezdése alapján az országgyűlés alakuló ülését. július 4-én délelőtt 11 órára összehívta. hírmagyarázónk ÍRJA: A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi é: népképviseleti szervének, < 352 tagú országgyűlésnek első, alakuló ülését a parlamenti ügyrend értelmében a> Elnöki Tanács elnöke nyitja meg. Az alakuló ülésen dr. Papf Lajos, az Országos Választás Elnökség elnöke beszámol i választások előkészületeire és lezajlásáról, majd az országgyűlés héttagú mandátumvizsgáló bizottságot választ, amely a választás, jegyzőkönyvek alapján megvizsgálja, hogy a képviselőt megbízólevele megfelel-e i törvényben előírtaknak. A mandátumvizsgáló bizottság tagjainak megbízólevelét a korelnök és a körjegyzők mint bizottság vizsgálják meg. Az új országgyűlés első tanácskozásán megválasztjí tisztségviselőit: az elnököt az elnököket és a jegyzőket Az alakuló ülés másik fontos aktusa lesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsának megválasztása. Az országgyűlés tagjai sorából választja meg az Elnöki Tanács elnökét két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját. Az alakuló ülésen kerül sor a parlamenti állandó bizottságok, valamint a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság megválasztására is. A bizottságok megválasztásuk után az országgyűlés elnökének összehívására alakulnak meg További munkájukat soraikból választolt elnökök, illetve titkárok irányítják. Az eddigi gyakorlat alapján várható, hogy az .Elnöki Tanács már az ülésszak idején megtartja alakuló ülését, majd javaslatot tesz az országgyűlésnek a Miniszter- tanács megválasztására. A javaslat alapján választja meg azután az országgyűlés plénuma a kormányt, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az újonnan megalakult országgyűlés megbízatásának most következő, öt esztendős időtartama alatt nem folyamatosan tartja tanácskozásait, hanem a feladatok diktálta időközökben ül össze. Az alkotmány előírása szerint azonban az országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart. Genf: EBK Kétszer ült össze csütörtökön az európai biztonsági és együttműködési értekezlet legmagasabb irányító szerve, a koordinációs bizottság. Az ír elnökkel megrendezett tanácskozás délelőtti szakaszában ezúttal is heves vitákra került sor a helsinki zárószakasz időpontjának kitűzéséről. A szocialista országok képviselői ismét hangsúlyozták, hogy elérkezett az idő a záróértekezlet terminusának megállapítására, minthogy a genfi tárgyalásokon megfelelő alap jött létre a dokumentum elfogadtatására. A délutáni órákban lázas diplomáciai tevékenység volt tapasztalható, gyorsult a munka több területen, rendkívüli ülést iktatott be a gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottság és a konferencia utáni teendők kérdéseiben illetékes 4. számú bizottság is. XXXII. ÉVFOLYAM 155. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. JÜLIUS 4, PÉNTEK %
