Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-30 / 177. szám
II KELET-MAGYARORSZÁG — KISVÁRDAI MELLÉKLET 1975. július 30. A nevelés erősítése Iskola és az élet A régi mondás, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk — napjainkban nemhogy veszítene időszerűségéből, mégin- kább követelménnyé válik. Különösen sok múlik az alapozás, az általános iskolák életre, munkára nevelő tevékenységén. Az oktatáspolitikai párthatározat és a XI. kongresz- szus közoktatásra vonatkozó határozata ezért is foglalkozik jelentőségéhez mérten az általános iskolai oktató-nevelő munka korszerűsítésével. E sokirányú és sok évre szóló feladat helyi megvalósulását vizsgálta a párt városi végrehajtó bizottsága. Milyen megállapításokat tett és melyek a következő időszak legsürgetőbb tennivalói? Óvodai igények Mind komolyabb felismerés, hogy az iskola előszobája az óvoda, ezért a korábbinál nagyobb figyelmet és támogatást igényelnek az óvodák. Kisvárdán köztudottan széles körű óvodai hálózatot sikerült az évek során kiépíteni. Létrehozták a 7. sz. óvodát, egy tanteremmel bővítették a 2. sz. óvodát, folyamatban van egy százszemélyes óvoda megépítése, amely ez év szeptember 1-vel megnyitja kapuját. Jelenleg 18 óvodai csoporttal és 484 engedélyezett hellyel rendelkeznek a kisvárdai óvodák. Az óvodáskorú gyermekek nevelését 26 képesített és 2 képesítés nélküli óvónő látja el. Tovább sorolhatnánk még a korszerűsítéseket, a felszerelések kiegészítését, a városi üzemek által az óvodáknak nyújtott segítséget, de a városnak a fejlődés ellenére is komoly gondokat okoz különösen a külső városrészek óvodai helyzetének javítása. Ma már tudott, hogy a lakásépítés ütemével nem tartott lépést az óvodaépítés, s nagy erőfeszítésekre lesz szükség, hogy a városban lévő fiatal lakótelep, a Felszabadulás útján elhelyezkedő lakások közelében a későbbiekben megoldódjon az óvodai igények kielégítése. Égető gond a vosúton túli utcák óvodai ellátása is. Nemcsak megyén, hanem a városon belül is nagyok az eltérések az egyes általános iskolák tárgyi és személyi ellátottsága, felszereltsége között. Közös gond, hogy a szükségesnél több tanteremre lenne szükség, melyeket azonban a népgazdaság teherbíróképessége, a megyei és városi költségvetés mértéke fog továbbra is meghatározni, örvendetes viszont, hogy az iskolák szakmai felszereltsége jelentősen javult, a szintkülönbségek csökkentése érdekében a központi beszerzési kereteket a gyengébben ellátott iskolák tárgyi, oktatási eszközeinek fejlesztésére fordították. De még maradnak bőven tennivalók: a 2. sz. általános iskola épületének teljes felújítására ez évben kerül sor, a munkálatokat részben megkezdték. A 3. sz. iskola épülete és környezete sem egészen alkalmas az oktatásinevelési követelmények maradéktalan biztosítására, ez is további feladatokat állít az oktatási szervek elé. Az igények és a lehetőségek ésszerű egyeztetése most az egyik fontos feladat, ugyanis a munkás lakta település gyermekeinek magasabb színvonalú nevelése indokolná egy új iskola megépítését még a következő ötéves tervben, de a városközpontban is szükség lenne új iskolára, mert a zsúfoltság nagy. Közkinccsé tenni Természetesen nem elegendő csak a tárgyi, technikai eszközök korszerűsítése, a lehetőségek szerint új oktatási intézmények szorgalmazása. Talán ezeknél is fontosabb és sürgetőbb az általános iskolában a nevelés erősítése. Ez már szemléletbeli kérdés is, hisz elsősorban a nevelőkkel szükséges megértetni azt amiről a közelmúltban az oktatási miniszter is nyilatkozott: a nevelést nem lehet egy-egy tantárgy reszortfeladataként felfogni. Valamennyi pedagógustól azt várjuk, hogy állítsa munkájának középpontjába a nevelést, találja meg a helyes és a gyerme- mekek fejlődése szempontjából egészséges összhangot az oktatás és a nevelési tevékenység között, amely az élenjáró pedagógusok gyakorlatában nem választható ketté, szerves egységet alkot. Az oktatás minden mozzanata jól szolgálhatja a fiatalok nevelését, míg a nevelés is gazdagíthatja az oktatási értékeket, az ismeretek alkotó módon való elsajátítását, az önálló alkalmazást. Különösen fontos nagyobb figyelmet szentelni a felnövekvő nemzedék világnézeti, erkölcsi, hazafias és internacionalista nevelésére, s tovább szélesíteni az állampolgári ismeretek tanítását, s az erre kijelölt iskolákban pedig a családi életre nevelés kérdéseit. Jobban közkinccsé kell tenni az élenjáró pedagógusok tapasztalatait és a különféle pedagógiai kísérletek eredményeit. A város iskoláiban külön figyelmet érdemel az új ma- temikai tanterv bevezetése a 4. sz általános iskola első és ötödik osztályában. Kiterjesztették az elsőosztályosok úgynevezett automatikus továbbhaladását elősegítő kísérletet a város valamennyi általános iskolájára. Az eredmények biztatóak. Tantárgycsoportos oktatással is kísérleteznek a 2. sz. és a 4. sz. iskolában, s egyéves múltra tekint' vissza a korrekciós osztály létrehozása a Kodály Zoltán Általános Iskolában. A családi életre nevelés kísérleti oktatása kezdődik a 2. sz. és a 3. sz. iskolában. Nem kis figyelmet kér a közoktatáspcli- tikai párthatározat, s maga az élet a pályaválasztás jobb, hatékonyabb irányításában. A kisvárdai iskolákban a tapasztalatok igazolják, hogy erősödött a pályaválasztási és pályairányítási munka. Ez ma már nemcsak a nyolcadik osztályban kezdődik, hanem korábban és igen árnyaltan, a nevelés, az oktatás, a kirándulás, a közös munka, üzemlátogatás, stb. különféle alkalmait is kihasználva. A fiatalok 98,2 százaléka jelentkezett továbbtanulásra, s ez jelzi az igények növekedését. További feladat azonban a pályavá- lasztás rugalmasságát, a több szektoruságot erősíteni, hisz mindenképpen figyelembe kell venni a népgazdaság, szűkebben a járás, a megye gazdasági és egyéb adottságait és ezeket is jobban összhangba hozni a továbbtanulás irányításával. Kötődés és indítékok Fontosnak ítélte meg a párt városi végrehajtó bizottsága, hogy kiemelten foglalkozzanak az iskolák továbbra is munkás-paraszt gyermekekkel, s még jobban használják ki mind az üzemek mind az iskolák az „egy üzem — egy iskola” mozgalom igen sokrétű es kölcsönösen gyümölcsöző lehetőségeit. Itt kerülhetnek talán a legközelebb az iskolák az élethez, kötődhetnek a mindennapokhoz es kaphatnak életreszóló indítást a továbbiakhoz. Elismeréssel szóltak a végrehajtó bizottsági ülésen a nevelők helytállásáról, hisz az oktatás döntő tényezője továbbra is a pedagógus, aki állandó önképzéssel, igényes, újszerűségre való törekvéssel, példás élettel neveli' a fiatalokat, a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodó nemzedéket. P. G. Színvonalasabb közművelődés Könyv, tv, film, ismeretterjesztés AZ MSZMP XI. KONGRESSZUSA az alábbiakat állapította meg: „Tovább kell erősíteni a közművelődés világnézeti hatását és növelni kell a társadalom tagjainak politikai műveltségét.” A közművelődési munka feladatát az elmúlt időszakban Kisvárdán is ez határozta meg. Közelebbről: korszerű és komplex kulturális tevékenység kialakítására kell törekedni. Nagyobb f igyelmet szükséges fordítani a meglévő feltételek, eszközök és kapacitások jobb kihasználására és hatékonyságuk fokozására. Városunkban az utóbbi 8—10 év alatt a mun. kások létszáma körülbelül 1500 fővel növeke. dett. 1973-ban létszámuk elérte a 6 ezer 500-at. A termelőszövetkezetekben a termelékenység fokozása érdekében több szakember alkalmazása vált szükségessé. A közművelődés területén kifejtett tevékenységet június végén tárgyalta meg a városi tanács. Felmérések szerint jelenleg az üzemeknél száz szakmunkásra általában 70 betanítóit munkás jut. Átképzésük szakmunkássá folya. matos. Ha az átképzésre jelentkezettek száma eléri a 20 főt, úgy a tanfolyamot részükre mindenütt megindítják. Jelenleg három helyen működik átképző tanfolyam; a hegesztőknél 27 fővel, a szabóknál 21 fővel, a műanyaggyárban 30 főivel. A szakmai ismeretek mellett a városi Hazafias Népfront és a művelődési központ szervezésében politikai, pedagógiai, művészeti és egészségügyi témájú előadásokat tartanaik. örvendetes, hogy a művelődési központban működő ismeretterjesztő szakkörbe egyre inkább bekapcsolódnak az üzemek, vállalatok és intézmények tagjai is a különböző érdeklődési szakágaknak megfelelően. A honismereti szakkör tagjai hazánk tájainak mégis, mérését vették tervbe kirándulások keretében. A helyi gyűjtőmunka is jó eredményt hozott. A most megjelent, Kisvárda történetével foglalkozó négy kiadvány írói részben a szakkör tagjai. A MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN két fo_ tószakkör működik. Az egyikben ipari szakmunkástanulók, a másikban nagyobb gyakorlattal rendelkező felnőttek foglalkoznak szór. galmasan a fotózás sokoldalú ismereteivel. A szakmunkásképző mézeiben megalakult az Ifjú zenebarátok köre, ahol elmélyültebben foglalkoznak a zene jelentőségével, művészeti irányzataival. Igen eredményesen dolgoznak a művelődési központ szakkörei. Ebben az évben nyolc üzemben összesen 150 dolgozó tett eredményes vizsgát az általános iskola 7. és 8. osztály tantervi anyagából. Jelenleg 156 fő végzi levelező úton a középiskolát. Ezenkívül még 25 fő tanul tovább technikumokban és főiskolákban. A dolgozók továbbtanulását példásan segítették a következő üzemek és vállalatok vezetői, amiért elismerés illeti őket: szeszipari vállalat, öntödei Vállalat, VSZM, kenyérgyár, MÁV, ruházati szövetkezet, EAG és SZÁÉV. A HNF városi bizottságának szervezésében az elmúlt évben 12 politikai tárgyú előadást tartottak üzemekben. A májusi békehónap rendezvényeit a következő üzemekben tartót, tűk meg: szeszipari vállalat, Öntödei Vállalat, ruházati szövetkezet, KIOSZ, kísérleti intézet és az elektroakusztikai vállalatnál. Általános iskolai és középiskolai tanulóink zöme a városi-járási könyvtár beiratkozott olvasója (1399 tanuló). A gyermekkönyvhónap rendezvényei, az irodalmi estek, az író-olvasó találkozók, az üzemi könyvheti megnyitók és a rendhagyó irodalomórák igen jól sikerültek. A könyvtár 1974. év végén 47 645 kötettel rendelkezett. Ebben az évben 2737 új kötetet vásároltak, amelynek megosztása megfelel az igénynek és az érdeklődésnek. A könyvtár a könyvnapi rendezvényeit az üzemek területén tartja. Ott kiállításon mutatják be az üzem profiljához tartozó szakirodalmat. A MÁV-ál. lomáson egy letéti könyvtárat létesítettek, ahol egy aktívájuk látja el könyvekkel a dolgozókat. A szeszipari-vállalat szocialista brigádjai egységesen beiratkoztak a könyvtári olvasók táborába. Hasonló kezdeményezés van az ön. tödéi Vállalatnál és a VSZM-nél. A MŰVÉSZETI NEVELÉS egyik leghaté. konyább eszköze a képzőművészet. A jövőben az üzemi kiállítások szervezését is rendszeresebbé kell tenni. A színházkultúra terjesztését szolgálják a Kisvárdai napok keretében meg. rendezett színházi előadások. A színházi igények nagyobb mértékű kielégítését akadályozza a művelődési központ hiánya, az új központ felépítésével ez megoldódik. A műkedvelő művészeti mozgalom is fejlődést mutat. Minőségi változást bizonyít a pedagóguskórus „Ezüstkoszorú diplomával” fokozat elnyerése. A zeneiskola oktató-nevelő munkája mellett nívós hangversenyek rendezésével segítette a zenei ismeretterjesztést. Sikeresen rendezték meg a megyei zeneiskolák zongoraversenyét 50 versenyző részvételével. Kevesen látogatják hangversenyeinket az üzemek és vállalatok dolgozói közül, pedig a szervezés ezen a területen is szélesedett. A múzeumot évente általában kétezer fő látogatja. A lakosság politikai és kulturális tájékozottságát növeli városunkban a 2700 rádió, a 2900 televízió és a 2700 napilap. Az új művelődési központ megépítésével sok probléma megoldódik. A könyvtár épülete is bővítésre szorul. A vármúzeum bővítésére jelenleg is folynak a tárgyalások a műemlék- felügyelőséggel. A közművelődési dolgozók jelentős része nem rendelkezik az előírt szakképesítéssel. Folyamatos beiskolázásuk a művelődésügyi osztály központi feladatai között jelentkezik. A VÁROS KÜLÖNBÖZŐ rendezvényeinek, működő szakköri csoportjainak és klubjainak anyagi támogatására lenne hivatva a kulturális társulás. Nem minden tag teljesítette vsizont befizetési kötelezettségét, így az egyes rendezvényekhez is kevesebb anyagi támogatást tudunk adni. A közművelődés helyzetének elemzése során, elért eredmények és a még meglévő hiányosságok figyelembe vételével továbbra is kiemelkedő helyet foglalnak el tevékenységünkben az alábbi feladatok: A párt- és állami szervek közművelődési határozatainak alaposabb megismertetése, végrehajtásának következetesebb ellenőrzése; a munkások és az ifjúság körében végzendő közművelődési tevékenység segítése és fokozása. Feladata a klubok működési rendszerének folyamatos kiterjesztése, az anyagi eszközök összehangoltabb felhasználása.
