Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-30 / 177. szám
4 KELET-MAGYARORSZAG 1975. július 30. Kádár János, Losonczi Pál fogadta a brit külügyminisztert Callaghan befejezte tárgyalásait és elutazott Budapestről Külpolitikai hírmagyarázónk írja: (2.) II biztonság okmányának fejezetei Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a Központi Bizottság székházában fogadta a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó James Callaghant, Nagy-Bri- tannia és Észak-Irország Egyesült Királyság külügyminiszterét. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke az Országházban fogadta a brit külügyminisztert. Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese szintén az Országházban fogadta James Callaghant. A szívélyes légkörű találkozókon véleménycserét folytattak a magyar—angol kapcsolatokról, az európai biztonság kérdéseiről és más időszerű nemzetközi témákról. Részt vett az eszmecseréken Púja Frigyes külügyminiszter és dr. Házi Vencel, a Magyar Népköztársaság londoni nagykövete. Jelen volt John Wilson budapesti angol nagykövet is. ★ John Wilson budapesti nagykövet kedden délben díszebédet adott James Callaghan brit külügyminiszter tiszteletére rezidenciáján. Az Államcsíny Nigériában Nigériában államcsínyt hajtottak végre. A lagosi rádió bejelentette mindazt, amit ilyenkor be szokás jelenteni, a nemzetközi közvélemény pedig egyelőre a szokásos fenntartással fogad minden hírt. Szinte az egyetlen, amit biztosan lehet tudni: a puccs vezetői gondosan időzítették akciójukat. Jaku- bu Gowon tábornok, az eddigi nigériai elnök Kampalá- ban, Uganda fővárosában, az Afrikai Egységszervezet ülésén értesült a történtekről. A helyzet drámaisága jól érzékelteti, milyen rendkívüli nehézségekkel, a gyarmati örökség milyen koloncával küzdenek ma is a „fekete kontinens” országai. Az egyik legsúlyosabb, mindmáig jellemző tünet számos helyen éppen a politikai stabilitás hiánya. Az 1960 októberében függetlenné vált országot valaha nem véletlenül tüntették fel a térképeken „rabszolga- part”-ként, — ez a vidék volt a szégyenteljes emberkereskedelem egyik legfőbb forrása. Ehhez már akkor is hozzájárult a törzsi megosztottság. A számtalan nyelv és nyelvjárás. Nem utolsósorban ez az a közeg amelyet sokáig jól kihasználhattak a belső és külső reakció erői, egymást követték az államcsínyek, amíg 1966. augusztus elsején északi tisztek egy csoportja Gowon vezetésével átvette a vezetést. Gowon a győzelem után a megbékélés és a gazdaságfejlesztés politikáját folytatta — nem kis eredményekkel. Nem sikerült azonban kiirtania a gyarmati korból örökölt korrupciót. ebéden részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, valamint a külügyminisztérium több vezető munkatársa. ★ James Callaghan, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására kétnapos hivatalos látogatást tett Magyar- országon, kedden délután Budapestről Helsinkibe utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszterhelyettes, dr. Házi Vencel, a Magyar Népköztársaság londoni nagykövete. Jelen volt John Wilson budapesti angol nagykövet, valamint Tapani Lentimen, a Finn Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. A brit külügyminiszter magyarországi tartózkodásáról elutazása előtt közös közleményt hoztak nyilvánosságra. A két külügyminiszter beható eszmecserét folytatott a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Királyság kétoldalú kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. Üdvözölték a kapcsolatoknak az utóbbi évek(Folytatás az 1. oldalról) sinkibe az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszának ülésére. A küldöttség tagjai: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes és Rónai Rudolf, a Magyar Nép- köztársaság helsinki nagykövete. Ä küldöttség búcsúztatására a repülőtéren megjelent Losonczi Pál, á Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Aczél György miniszterelnök-helyettes, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Taná- «ának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Benkei András belügyminiszter, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és Marjai József kül- ügyminisztériumi államtitkár. Jelen volt a búcsúztatásnál Tapani Lehtinen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Barabás Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Kedden este 21,10 órakor (közép-európai idő szerint 20,10 órakor) szállt le Helsinki repülőterén a magyar kormány TU—134-es különgépe, amelyen a finn fővárosba érkezett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszán részt vevő magyar küldöttség. A repülőgépből kilépő Kádár Jánost és a küldöttség tagjait Urho Kekkonen finn köztársasági elnök és Olavi Mattila külügyminiszter üdvözölte. Küldöttségünk érkezését a finn televízió egyenes adásban közvetítette a magyar zászlóval fellobogózott repülőtérről. Ülést tartott a megyei NEB (Folytatás az 1. oldalról) 4 támogatás, valamint a szolgáltatás fejlesztésére biztosított összegek felhasználását. A bejelentésről szólva a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke elmondta: csökkennek a magánjellegű bejelentések és nem növekszik a-közérdekű bejelentések száma sem. Ez azt jelenti, hogy javult a tanácsok és vállalatok ügyintézése. Kedvezőtlen, hogy a tavalyival azonos szinten van a névtelen bejelentések száma, amelyeknek mintegy 80 százaléka közérdekű bejelentés. A vizsgálatok tapasztalatai azt igazolják, hogy a bejelentések nagy része helytálló, ám a munkahelyi légkör még nem minden ipari és mező- gazdasági üzemben olyan, hogy az ott dolgozók névvel ellátott bejelentést mernének tenni. A megyei NEB elnöke ezt követően válaszolt az újságírók kérdéseire. ben történt erősödését, amely kifejezésre jutott a két ország minisztereinek kölcsönös látogatásaiban is. A két miniszter megelégedéssel nyugtázta a magyar—angol árucsere-forgalom 1974. évi növekedését. Hangsúlyozták a gazdasági, ipari és tudományos-műszaki együttműködés fontosságát, és kifejezték a szándékukat, hogy annak további fejlesztése érdekében fognak tevékenykedni. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott széles körű eszmecsere során a két miniszter megelégedéssel üdvözölte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszának befejezését, és a legfelsőbb szintű harmadik szakasz összehívását. A tárgyalások és a találkozók szívélyes ,és konstruktív légkörben folytak, s hozzájárultak a két ország együttműködésének elmélyítéséhez. A tárgyalások megerősítették, hogy a két fél nézetei számos vonatkozásban hasonlóak. James Callaghan külügyminiszter hivatalos angliai látogatásra hívta meg Púja Frigyes külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Urho Kekkonen fogadta a Helsinkibe érkező Leonyid Brezsnyevet. Jellegzetesen földrészméretű feladatokat foglalnak magukban a közös érdekeltségekre számot tartó terveknek nevezett elgondolások. Néhány példát említünk. Ha Európa összefog, megoldható az ésszerű áramelosztás már csak azért is, mert az időeltolódás miatt a földrész különböző részén más-más időben van a csúcsfogyasztás, s így egyes országok energiarendszerei kiegészíthetik egymást. A nemzetközi kereskedelem nagyarányú növekedése szükségessé teszi az összefüggő, korszerű szárazföldi és vízi úthálózat kiépítését', nagy, közös terveket dolgozhatunk ki — ezt is ajánlja a biztonsági értekezlet okmánya — az energia- és nyersanyagkutatásban, ami különösen a kis és csekély anyagi eszközökkel rendelkező országok számára létfontosságú. Ebbe a körbe tartozik a környezetvédelem is. Ha arra gondolunk például, hogy Magyarország folyóvizeinek 95 százaléka más országok területén ered, saját példánkon is megérthetjük, mennyire fontos e területen a nemzetközi együttműködés. A különböző társadalmi rendszerű államok különböző területeken kialakított közös tevékenysége kölcsönhatásban van egymással. A nemzetközi gazdasági és tudományos együttműködés tovább erősíti a politikai bizalmat, közös érdekeltséget teremt a béke fenntartására. 3. Kölcsönös megismerés, kölcsönös bizalom Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első két szakaszában kidolgozott és Helsinkiben aláírandó okmány harmadik fejezete az együttműködés olyan fajtáiról szól, amelyek szellemi síkon zajlanak és az emberi kapcsolatokban nyilatkoznak meg. Nyilvánvalóan ennek az együttműködésnek is csak az lehet a célja, hogy erősítse a bizalmat, szilárdítsa az államok közötti kapcsolatokat, de semmi esetre sem válhat a szellemi hidegháború eszközévé. Más szóval: az első fejezetben említett alapelvek a harmadik fejezetre, a harmadik kosárra is teljes mértékben vonatkoznak. Az okmány arra ösztönzi az aláíró feleket, hogy erősítsék kulturális kapcsolataikat az állami szervek, az egyéb szervezetek, a művészek, írók, a kultúra szolgálatában álló más személyek gyakoribb érintkezésével. Rendkívül fontos, hogy a népek jobban megismerjék egymás kultúráját, valódi szellemi értékeit, akár irodalmi művekről, festményekről, tv-játékokról, akár filmekről van szó. E célból gyakoribbá kell tenni a cseréket, javítani a kulturális értékek terjesztését, hozzáférhetőségét más országokban. Fel lehet használni az ismeretcsere legkülönfélébb formáit a kiállításoktól a vendégjátékokon át a műfordítások szaporításáig és a kooprodukció- kig. A szocialista országok szép eredményeket értek el az oktatás és a nevelés területén, de más államoknak is vannak értékes tapasztalataik. A ma és a jövő nemzedéke szempontjából egyaránt fölbecsülhetetlen értékű szellemi beruházás tehát az oktatási tapasztalatok cseréje. Az okmány szól az oktatással foglalkozó állami szervek és személyek, pedagógusok és diákok kapcsolatainak kiszélesítéséről, az ösztöndíjak szaporításáról, csereutazásokról. Foglalkozik az idegen nyelvek tanulásának ösztönzésével. Ugyanebben a pontban szerepel a tudományos ismeretek cseréje, a tudományos intézmények és a tudósok kacsolatainak fejlesztése, a tudományos kutatások összehangolása, a természet- és orvostudományok (nevezetesen a civilizációs betegségek, a rák, a szív- és az érmegbetegedések, a foglalkozási ártalmak kutatása), valamint a társadalomtudományok területén. A harmadik kosár foglalkozik az írott és sugárzott információk cseréjének kiszélesítésével, amely ugyancsak a jobb megismerést és megértést kell, hogy szolgálja. Természetesen az objektív, a valósághű információk terjesztéséről van szó! Foglalkozik ez a fejezet a filmek és a rádió útján közvetített információ sűrítésével, a megfelelő szervezetek együttműködésével, az újságírók munkalehetőségeinek javításával. Ugyancsak e fejezetbe foglalták az emberi kapcsolatok szélesítéséről szóló passzusokat. Szó van a különböző országokban élő, de egycsaládhoz tartozók találkozásainak, valamint a különböző állampolgárságú személyek házasságának megkönnyítéséről, a családegyesítésről, általában a személyes és a szakmai utazások lehetőségeinek növeléséről, a turizmusról, a fiatalok találkozóiról, a sportkapcsolatokról. 4. Az értekezletet követő lépések Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten kidolgozott okmány negyedik fejezete az értekezletet követő lépésekről intézkedik. Egyetlen tanácskozás nem oldhatja meg Európa valamennyi problémáját, ehhez még sok idő és valószínűleg még több értekezlet is kell, más intézkedésekkel és lépésekkel együtt. A cél: az európai kollektív biztonság megteremtése, tehát mindenféle nemzetközi konfliktus lehetőségének kiküszöbölése és a stabil együttműködési rendszer megteremtése. Ehhez még sokat kell tenni. Az okmány leszögezi, hogy a helsinki csúcstalálkozó után legközelebb 1977 júniusában ülnek össze Belgrádban ugyanazoknak az államoknak a kormányszakértői, amelyeknek képviselői most találkoznak. Feladatuk, hogy előkészítsék a következő tanácskozást, s hogy milyen jellegűt, ezt valószínűleg akkor döntik majd el, a szükségleteknek és az adott nemzetközi helyzetnek megfelelően. A lényeg az, hogy folytatják a most megkezdett munkát. Még néhány adat e nagyszabású és földrészünk történetében példa nélkül álló tanácskozásról. ty. első szakasz a harmincöt külügyminiszter részvételével zajlott le öt nap alatt Helsinkiben. A második szakasz munkájában mintegy hatszáz diplomata és szakértő vett részt, s két esztendeig dolgozott Géniben. Az okmány hat hivatalos nyelven készült el: angolul, franciául, németül, olaszul, oroszul és spanyolul. Július 30-án pedig a három naposra tervezett zárószakasz lebonyolítására, az okmány aláírására, a harmincöt ország legmagasabb rangú vezetőinek találkozójára kerül sor. Tatár Imre 25. Egyébként nagyon kifogtátok, ez egy olyan őrs, ahol nagyon szeretik egymást az emberek. A főnök is nagyon menő. Megadja a katonának, amit meg kell adni. Csak egy bogara van, aki itt leittasodik, az jobban teszi, ha elássa magát. Ebben nincs pardon. Pedig szőlők vannak a dombon, olyan borok a pincékben, hogy idáig lehet érezni az illatát. No, jól van fiúk. Ha valami hézag van, csak szóljatok, a jó öreg Samu majd besegít. Nem tudtok valamit? Szóltok. Jön Samu és mindent elboronál. — Suhajda, — hallom a folyosóról a szolgálatvezető hangját. — Maga két lábon járó beszélőgép. Már megint locsog, megint bolon- dítja a népet, a felszerelése meg szanaszéjjel, az -ágya olyan, mint a szamáról. Tegye rendbe magát, mert menten felaprítom. — Látjátok, olyan kedves, olyan figyelmes ember — mondja elmenőben, aztán hallom, hogy csattog a fapapucs, fut, hogy időben megelőzze a nagyobb érzelgést. Benn az irodában gyorsan elintézték a papírügyeket, aztán az őrnagy elvtárs behivatta a társalgóba az új embereket. Nyolcán vannak. Jól kiválogatták őket, magas, nyakigláb gyerekek, mind városból jöttek. — Szeretnék megismerkedni Önökkel, — szólt az őrnagy elvtárs, s leült velük szembe, az asztal elé. — Én Péter Balázs őrnagy vagyok, az önök parancsnoka mostantól kezdve. Katona vagyok, több mint huszonöt esztendeje. Tíz éve ennek az őrsnek a parancsnokaként végzem a munkámat. Itt él velem az édesanyám, feleségem, két fiam. Szeretem a katonákat, szeretem a rendet, szeretem a vidámságot. Magammal szemben támasztom a legmagasabb igényt, de igényes vagyok arra is, hogy itt mindenki pontosan teljesítse emberi és szolgálati kötelességeit. — örülnék, ha megtisztelnének bizalmukkal, egyéni ügyeikben is. Nemcsak parancsnokuknak érzem magamat. Ha szükséges, akkor apai felelősséget is vállalok minden itt élő katonáért. Ez már hagyomány miná- lunk, így jobban megértjük egymást,«jobban telik az idő, és tisztább lelkiismerettel alszunk mindannyian. Kíváncsi vagyok, honnan jöttek, mivel foglalkoztak eddig, vannak-e terveik, vannak-e gondjaik. Osszunk meg mindent, jobb lesz! — Pesti vagyok. Mielőtt bevonultam, tiszviselő voltam. Igaz, csak egy esztendeig. — állt fel az egyik fiú, — többidőm nem volt. Leérettségiztem. Nem akartam tovább tanulni,, nem ment. Még nem tudom, hogyan folytatom a katonaság után. Egy biztos, rosszul kezdtem. Jobb lett volna rögtön szakmát tánul- ni, most nem fájna a fejem. Sajnos a szüleim nagyon ragaszkodtak az érettségi bizonyítványhoz. Nekem nem hiányzik. Otthon mindenem megvolt, azt hiszem, egy kicsit elkényeztettek. Nem lesz könnyű dolgom, megszoktam a jót, a kényelmeset. Édesanya kiszolgált, nagyanyám a fél nyugdíját rám költötte. Tipikus egyke vagyok, őrnagy elvtárs. Azért ne tessék tőlem tartani. Megfogadtam, hogy nem lesz velem semmi baj. Amit elhatározok, vagy megígérek, azt mindig tartom. — Miért kellene tartanom öntől, vagy bármelyiktől? — kérdezte az őrnagy, pedig már nagyon sokszor mutatkoztak be ezekkel a szavakkal a katonák. — ügy gondoltam, hogy szándékosan soha nem teszek semmi szabálytalant. —Nagyon jól tudom. Elég lesz azzal bajlódnia, amit szándék nélkül, gyakorlatlanságból elkövet. De ezekért senkit nem főzünk forró szurokba. A következő katona már várta, hogy szólhasson. — Őrnagy elvtárs, én megmondom őszintén, mérgesen jöttem el hazulról. Pokolba kívántam az egész katonaságot. Azt is megmondom, miért. Autószerelőnek tanultam. Egy éve szakmunkás vagyok. Jattal együtt megkerestem négy, négy és fél ezret. Kezdtem felruházkodni, tollasodni. Be kellett jönni. Két húgom van. Egyik se dolgozik még, tanulnak. Anyám otthon van, mert arra a két maflára ügyelni kell, rendben kell tartani őket. A mama egyébként is olyan háziasszony típus. Csak apa keres most. Szükség lett volna a pénzre. — Talán volt már kinézve valaki ? Menyasszony, vagy jelölt. Gondolom, járt valakivel. Már elnézést, hogy ilyen egészen személyes ügyekben kérdezem. Ha gondolja, hogy nem tartozik rám, ne válaszoljon, vagy majd négyszemközt. (Folytatjuk)