Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-30 / 177. szám
1975. július 30. KELET-MAGYARORSZÁG — KISVÁRDAI MELLÉKLET I KISVÁRDAI fÓZUM Ötéves városunk Tavasszal — április elsején — volt öt éve, hogy teljesült a nagy álom: Kisvárda városi státuszt kapott. Fél évtized egy település történetében annyi, mint csepp a tengerben, tlgy tűnik azonban, hogy Kisvárda „tengerében” ez a csepp is rendkívül jelentős. Lényegében egybeesik a település városi története a negyedik 5 éves tervvel. Éppen ezért kettőzötten is indokolt most az összegezés: mire jutott Kisvárda, mióta kiszegezték a tanácsháza falára az új táblát. Szabó Ferenctől, Kisvárda Tanács elnökétől erre kért választ az újság— Mit tartottak alapvető feladatnak a várossá nyilvánítás utáni napokban, hetekben? — Már többször elmondtuk, mert igaz: attól, hogy az Elnöki Tanács egy települést városi rangra emel, az a lakóhely nem tekinthető minden tekintetben városnak. Kisvárda sem volt az, jóllehet, megvoltak az urbanizá- lódás kedvező lehetőségei. A munka java ezen az úton általában a városavatás ünnepi órái után kezdődik. Mi itt Kisvárdán úgy véltük: minden erőnkkel a közművesítést kell szorgalmaznunk, mert ez közvetve is, közvetlenül is meghatározza egész városépítő tevékenységünket. Ahhoz, hogy lakásokat, új lakónegyedet építsünk — közmű kell. Közművesítés nélkül hiába álmodozunk új egészségügyi létesítményekről, s ennek hiányában nem fejlődhet intézményhálózatunk sem. — Mi lett a tervből? __ Röviden: 4 várossá nyilvánítás óta megépítettünk kb. 50 kilométer vízvezetéket, a szennyvízvezetékből 9 kilométer gerincvezeték készült el. Épül a tisztító műtárgy — erre 86 milliót költünk — s ha év végén ezt is sikerül átadnunk, akkor megszüntethetjük a szennyvíz összegyűjtésére, tisztítására jelenleg igénybe vett oxidációs tavat. Nyugodtan mondhatom, hogy óriási munka volt ez, jólleheti nem a leglátványosabb. A vezetékek építésekor példíául 130 milliós érték került a föld alá. Ebből a vízvezeték 50 milliót igényelt, aminek a lakosság csupán az egyötödét vállalta magára, telkenként 4 ezer forintot. Kezdetben voltak ellenzői ennek a kezdeményezésnek, de a város lakosságának túlnyomó többsége támogatott bennünket, s most múlott tartunk, hogy a vízbekötési igényt két évre jegyzik előre a SZAVICSAV.nál, olyan nagy az érdeklődér. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy a vezetékekben gyógyvíz folyik, azt hiszem, kitűnik: nem hiába került a föld alá olyan temérdek pénz. — A közművesítés feltétele volt az ipar- telepítésnek is? — Ipart telepíteni ma már nem lehet gazdaságosan város; közmű nélkül. Örömünkre szolgál, hogy a városiasodás anyagi alapját zömében megteremtő, a foglalkoztatás enyhítését szolgáló ipar telepítését is nagy mértékben segítette a közműbe fektetett sok millió forint. Erre csak egy jellemző példát: öt éve még .az volt a „nagy álom” Kisvárdán, hogy egy 50 fős ecetpalackozó üzemet hozzunk létre a női munkaerő foglalkoztatására. Ehelyett jelentős — több, mint 800 főt foglalkoztató munkahellyé bővült a szeszipari vállalat. Uj gyárként — városunk büszkeségeként — felépült a VSZM modern gyára. Épül a Baromfi- ipari Országos Vállalat telepe. Készül az Egyesült Izzó másfélezer embert foglalkoztató üzemének terve: ez a volt gépjavító állomás helyén az ötödik ötéves tervben készül el. Az öt év előtti álom tehát többszörösen megvalósult s ennek nemcsak a kisvárdaiak, hanem a város vonzáskörzetében élők is örülnek. A város ipari munkaerő-szükségletének ugyanis jelentős részét már ma is a környékbeliek elégítik ki. Ennek ellenére szükség van a további iparosításra, hiszen jelenleg is csaknem 10 ezer nő van munka nélkül a környéken azért, mert lakóhelyén vagy annak közelében nincs üzem, ingázni pedig nem akar. Sajnos, nem a legkedvezőbbek jelenleg a feltételek az ipar szakmunkás-utánpótlásának nevelésében: helyiséggond nehezíti ezt a munkát, amiben nem tudtunk előre lépni a negyedik ötéves tervben sem. — Hallhatnánk valamit arról: érződik-e a város társadalmában a városi rang? — Mindenekelőtt abban mutatkozik meg, hogy egyre jobb itt az élet: Kisvárda nem fogyó település többé. Sőt: öt év alatt a lakosság száma közel 1800 fővel nőtt! Ma már 15 ezer Kisvárda „alvó lélekszáma”, a nappali népesség ennél jóval több. Ahol több a lakos, ott sok mindenből többre van szükség. Például lakásból. 1970—75 között Kisvárdán megépül összesen 1158 lakás. Átlagot véve alapul ez azt jelenti, hogy a várossá nyilvánítás óta közel 4,5 ezer ember költözött vagy a közeljövőben költözik új lakásba. Ez Kisvárda lakosságának csaknem az egyharmada! Úgy vélem, ez mindennél többet mond, jóllehet, több lakás a beruházási keret másirányú felhasiz- nálása miatt nem épülhetett meg. Jutott figyelem és pénz a gyermekintézményekre fs. Saját erőből épített a tanács 75 gyermek elhelyezésére alkalmas óvodát. Most épül egy újabb, 100 személyes óvoda, amely a társadalmi összefogás szép példájaként már szeptemberben megnyitja kapuját. Mindezek ellenére sem lehetünk elégedettek. A következő tervciklusban további 250 óvodai helyet kell megvalósítanunk, számolván a belépő üzemek női munkaerőigényével. A bölcsődében a kihasználtság jelenleg 120 százalék s így sem jut hely minden rászoruló gyermeknek. A következő öt év során minimum 80—100 személyes bölcsőde építése válik szükségessé, amire központi és helyi erőt kell majd fordítani. — Mi a helyzet az oktatás terén? — Az utóbbi években azzal próbáltunk enyhíteni a meglévő nehézségeken, hogy a 3_as iskolánál, a Vulkán mellett a munkásszármazású gyermekek jobb körülményeinek megteremtésére három tantermet építettünk. De ez csak ideiglenes megoldás; mert az ötödik ötéves tervben a város déli területe — a munkáslakta ipari övezet — új nyolctantermes iskolát kap. Most térnék vissza az iparitanulóképzésre: már szinte biztos, hogy 1980-ig megépül Kisvárdán egy 12 tantermes szakmunkásképző intézet, ami sokat lendít majd az ipar utánpótlásának nevelésében. Kisvárdát ma már nyugodtan nevezhetjük ipari és iskolavárosnak. Hiszen az említetteken kívül a városban csaknem másfél ezer középiskolás is tanul. Jó részük bejáró, mert itt sem ismeretlen a kollégiumi gond. E pillanatban nem látunk lehetőséget a javulásra az ötödik ötéves terv során sem. Nyilván, ezen a problémán egymaga nem tud segíteni a város: ehhez központi támogatásra is szükség van. Már most gondolkodunk rajta: nem vol- na-e célszerű a Császy gimnáziumot teljesen szakosítani, s ott olyan képzést nyújtani a diá. koknak, amelyek összhangban lennének a fiatal vagy az ezután épülő gyárak, üzemek sza.k. munkásigényével. — Mi történt az egészségügyi ellátásban? — Kisvárda negyedik ötéves tervének talán az egyik legjelentősebb beruházása e téren valósul meg. Még az idén felavatjuk a közel 200 millió forintért épülő új kórházat, amely talán az egész keleti országrész egyik legszebb és legmodernebb létesítménye lesz. A meglévő résszel együtt 475 ágyas kórházi kapacitása lesz a városnak, amely magas szinten látja majd el a vonzáskörzetben lakókat is. Önálló urológiai, ideggyógyászati osztálya lesz, megtalálható benne a baleseti sebészet, s az intenzív osztály, ahol egy ágy létesítése egymillió forintba kerül. Megteremtettük a feltételeket arra is, hogy legyen elegendő jó orvos a modern kórházban: az idén például 20 lakást adunk az orvosoknak, úgy, hogy aki hoz. zánk érkezik, kulcsátadással fogadjuk. — Kisvárda szinte évszázadok óta jelentős kereskedelmi központ. Javult.e a várossá vá lás óta a hálózat? — Igen is, meg nem is. Felépült egy szép áruház, bútorszalon nyílt, Csemege Áruház létesült s a munkáslakta területen most épül egy ABC-áruház. Változatlanul gond azonban a periférián élők ellátása, sokszor nem kielégítő a választék. Ide tartozik legnagyobb gondunk: a vendéglátás majdhogynem katasztrofális. Két étterem van a városban, amely az igényeket évekkel ezelőtt sem volt képes kielégíteni. Ráadásul mind a két étterem olyaVi városrészen van, amely szanálásra kerül. Szál lodája nincs a városnak, csupán a 36 ágyas strandmotel segít a gondokon. Az elszálláso lást fizetővendég-szolgálattal vagyunk kényte, lenek megoldani, úgy ahogy. Elképzelések szerint az ötödik ötéves tervben készül egy vendéglátó egység, amit jószándékkal is túlzás kombinátnak nevezni. Ezzel még nem oldód nak meg szorító gondjaink, miközben évről évre nő a város idegenforgalma. Túl azon hogy a gyógyhatású fürdő, a vár környéke s a lovasiskola vonzza ide a látogatók százait ezreit, a város mellett vezet el az új 4-es főútvonal, ahol mind nagyobb a nemzetközi forgalom. Nemcsak szükség van itt központi segítséggel egy tisztességes szállodára, hanem egy ilyen beruházás kitűnő üzletnek is nyilvánulna. Ha már az idegenforgalmat említettem, hadd mondjam el: a város kulturális életében jelentős eredménynek számít, hogy már háromszor rendeztük meg szép sikerrel a Kisvárdai napok eseménysorozatát. Azt is mondhatnám: ez a kísérletezés időszaka volt, amelyből máris kitűnik: Kisvárda jó otthona lehet a megyei-népművészetnek, az itt munkálkodó kórusok nívódíjas fesztiváljának. Erre a történelmi levegőjű várszínpad nagyszerű alkatmat kínál. Most azon fáradozunk, hogy a következő időszakban kibővítsük a napok kisvárdai jellegét s már jövőre Rétközi napok elnevezéssel emeljük a rendezvények színvonalát. Ez még csak elképzelés, de minden jel arra mutat, hogy kilép a város határán ez a rangas rendezvénysorozat. Végezetül: hosszan sorolhatnánk még a ki- sebb-nagyobb eredményeket. Ehelyett hadd mondjam csak azt: amit elértünk, jól példázza a város szorgalmas, lokálpatrióta lakosságának igyekezetét. Nem a véletlen műve, hogy a nagyobb települések között már két ízben lett Kisvárda megyei első helyezett, s lett tulajdonosa az egymilliós díjnak. Itt a legtöbb ember szívből akarja a Városépítést, szépítést. A sok jó törekvést a városi pártbizottság, a tanács, a társadalmi és tömegszervezetek fogták és fogják össze. Úgy vélem, a kapcsolat további erősítésével, okos és nemes célok kijelölésével a a jövőben még szebb sikereket tudunk majd elérni az igazi várossá válás útján. A. S. Takarékosan Nem véletlenül hangsúlyozta az MSZMP Kisvárdai Városi VB hogy legfontosabb teendő a párt 1974. évi december 5-i határozata végrehajtása érdekében az, ha elsősorban a gazdasági vezetők szemléletében történjék változás. Ha vezetési stílusukká, gyakorlattá válik egész tevékenységükben ez a párthatározat, ennek szelleme akkor várható eredmény. Ha irányító munkájukban a rend, a fegyelem, a takarékosság, az ésszerű, hatékony gazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés nem csupán vissza-visszatérő elem lesz, hanem állandó tényező, akkor már jelentős sikerről lehet számot adni. Július 21-i ülésén a vb. behatóan foglalkozott a decemberi párthatározat végrehajtása érdekében tett intézkedésekkel és a további feladatokkal. Ügy döntött, hogy ezt még szélesebb körben, pártaktíván tárgyalják meg. Ismerje mindenki, akinek valamilyen köze van és lehet e határozathoz, akiken múlik a végrehajtás sikere. Kisvárda üzemei 1974-ben teljesítették kitűzött céljaikat. Az eredmények eléréséhez jelentősen hozzájárult a pártszervezetek munkája, amelyet a decemberi határozat helyes, egységes értelmezése és alkalmazása érdekében tettek. Ezt a pártbizottság külön- |‘ böző szervezési intézkedésekkel is segítette. Ez év januárjában a termelő üzemek gazdasági és pártvezetőivel tárgyalták meg a hatá- zatból adódó feladatokat. Valamennyi üzemben takarékossági bizottságot alakítottak, bevonásukkal készültek el a vállalati takarékossági tervek, amelyek jól szolgálták és szolgálják a gazdasági egységek terveinek, célkitűzéseinek a megvalósítását. Következetességre vall, hogy az aktívák segítségével az első negyedév után a pártbizottság visszatért a határozat végrehajtására, beszámoltatta a gazdasági vezetőket. Ezen részt vettek a párttitkárok, a KISZ-titkárok, szb-titkárok is. Hasonló intézkedést tettek fél év után. Brigádvizsgálatot tartottak minden üzemben. A vb. külön is megvizsgált két nagyobb gazdálkodó egységet, az Öntödei Vállalatot és az ÁFÉSZ-t számoltatta be a párthatározat végrehajtásáról. Ezek az intézkedések kezdeti sikereket eredményeztek. Tapasztalható, hogy több üzem és a szövetkezet konkrét intézkedéseket tett a rekonstrukciók megvalósítására. A ruházati szövetkezetnél például a régi, elavult gépeket kicserélték, új gépeket állítottak a termelésbe. Javult az anyagmozgatás és a szállítások korszerűsítése az Öntödei Vállalatnál, a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban. Az a tapasztalat, hogy a decemberi párthatározat után a vállalatok jobban törekednek a termelésük növelésére. Ezt mutatja, hogy például a Kisvárdai Szeszipari Vállalat 10 százalékkal, a VSZM 200 százalékkal, a költségvetési üzem 7 millióval, a ruházati szövetkezet 10 millióval növelte éves termelési értékét. Központi feladat az üzem- és munka- szervezés, több üzemben szervezési csoportot alakítottak, a meglévőket új szakemberek bevonásával javították, erősítették. Több üzemben bevezették a három műszakos termelést. A VMSZ-ben, a Volánnál, a sütőiparban, az elektroakusztikai üzemben a műszakszám meghaladja a 2,5—2,7-et. Figyelemre érdemes az is, hogy a határozat végrehajtása érdekében a vállalatok elkészítették az anyag- és energiatakarékossági tervüket. A fajlagos energiafelhasználás csökkentésére az üzemek felülvizsgálták az energiatermelő és átalakító berendezéseiket. Intézkedéseket tettek az energiacsúcsok csökkentésére. A korábban tabuként. kezelt normákat több üzemben felülvizsgálták, munkanaptanulmányokat készítettek, vizsgálták az élőmunka hatékonyságát, s a bérgazdálkodást az ösztönző formájának az elterjesztésével is segíteni kívánják. Az Öntödei Vállalatnál a munkakarbantartás eredményeként az év első felében — várhatóan — 10 és félezer munkaórát takarítanak meg. A VSZM-ben. a vas- és gépipari szövetkezetben is jelentős eredményre számítanak. Különben a VSZM-ben az első fél évben olaj- és villamosenergia-megtaka- rítással 1 millió 400 ezer forintot értek el, a Kisvárdai Szeszipari Vállalatnál 510 ezret, s hasonló jó példákat lehet említeni az ÁFÉSZ-től, az építőipari szövetkezettől is. A ruházati szövetkezet növelte export munkáját. különösen a szocialista országokba. így a Szovjetunió részére. Van javulás a vasipariaknál is a bázis időszakhoz viszonyítva. Elmaradás tapasztalható azonban a nyereség, a termelési terv teljesítésében a tervezetthez viszonyítva ugyanis a szövetkezet vasanyagellátási gonddal küzd. Intézkedési tervet készített a városi tanács is a párt- és a kormányhatározat végrehajtására. Éyes viszonylatban a tanács 800 ezer forint megtakarítását tervezte, s a fél év végére ebből 559 ezer forintot teljesített. A városi párt vb. megállapította, hogy az 1975-ös gazdasági esztendőt nem kezdték rosz- szul az üzemek, vállalatok. Az eddigi tapasztalatok, vizsgálatok megállapították, hogy valamennyi üzem — várhatóan — teljesíti, illetve túlteljesíti idei féléves termelési tervét, valamint termelékenységi és nyereségtervüket is. Ez azonban nem okozhat elbizakodottságot. Továbbra is jelentős erőfeszítéseket kell tenni a gazdaságossági szemlélet meghonosítása, elterjesztése, érvényesítése érdekében. A párt- vb. felhívta a figyelmet a takarékosságra. Még hatékonyabban szükséges foglalkozni a munka- és üzemszervezés egyes kérdéseivel az öntödei Vállalatnál, a ruházati szövetkezetnél, az Egyesült Izzó kisvárdai gyáregységében, mert még vannak kihasználatlan tartalékok. F. K.
