Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-30 / 177. szám
2 KELET-M AGY ARORSZÁG 1975. július 30 KÖNYVTÁR 2 KILOMÉTERENKÉNT Erről — és még több időszerű könyvtári témáról — folytatnak eszmecserét a megyei könyvtári híradó legújabb számának szerzői — Horváth Gabriella, Bogdány Lajosné, Csermely Tiborné, Doszlop Miklós, Kapin Béla, Katona Béla. Kovács Tiborné. Ratkó József. Rába Ta- másné, Somogyi Jolán és Tóth Lászlóné. Megyénkben a tanácsi könyvtáraknak 92 ezer olvasójuk van. Az üzemi szak- szervezeti könyvtárak olvasóinak száma 10 ezer, s ehhez jönnek az iskolai könyvtárak fiatal olvasói. A megyei helyzetkép hasonló az országoshoz, a lakosságnak körülbelül 15,7 százaléka könyvtári olvasó. Vannak természetesen úgynevezett „bujtatott olvasók” is, akik nem iratkoznak be a könyvtárakba, hanem gyermekük, vagy házastársuk közvetítésével olvassák a könyvtári könyveket. A njegyei tanács közművelődési feladatterve az elkövetkezendő években a megye tíz legnagyobb üzemében kötelezővé teszi önálló munkakörrel népművelő-könyvtáros alkalmazását, illetve könyvtári helyiség, klubhelyiség kialakítását. Egy népi ellenőri vizsgálat tapasztalataiból is figyelemre méltó megállapítások születtek. A vásárosnaményi járás könyvtáraiban járva állapították meg, hogy a járási könyvtár a mostoha elhelyezési körülmények ellenére kiemelkedő szerepet tölt be a környék és a nagyközség kulturális életében. Több Bevonulnak a könyvtárba a mikrofilmek, /ap-, folyóiratgyűjtemények, hangtárok mint 31 ezer kötetét a lakosság 28 százaléka olvassa, 32 féle napi- és hetilap, ti- zenkét-tizenhárom féle folyóirat áll az olvasók rendelkezésére. Több kisebb könyvtár a járásban azonban egyáltalán nem járat napi- és hetilapot, folyóiratot. A népi ellenőrzési bizottság felhívta a tanácsok figyelmét, hogy keressék meg a működési területükön gazdálkodó egységeket és kérjenek anyagi támogatást a könyvtárak fejlesztéséhez. A könyvtárak egyik sajátos, új szolgáltatása a tájékoztató munka, melyhez nélkülözhetetlen különgyűjte- mények létrehozása. A mátészalkai városi-járási könyvmegőrzött kötetei találhatók a szálkái gyűjteményben. A megye könyvtári életében új színfoltot jelent a Móricz Zsigmond megyei könyvtárban megnyíló zenei részleg, amely a miskolci, a budapesti Gorkij, a debreceni városi, a szombathelyi megyei, a gyulai városi-járási könyvtárak példáját és szolgáltatásait követve a nyíregyháziak számára is lehetővé teszi a hangtár igény- bevételét. A zenei részleg kivitelezését a VIMELUX Miskolci Finommechanikai Javító Vállalat végzi. A több mint 700 ezer forint értékű munka eredményeként egy- időben tíz könyvtári látogató hallgathatja a zenei felvételeket egymástól függetleA konzervgyári szakszervezeti könyvtárban. (Hammel József felvétele) tár a helyismereti gyűjteményt 1968-ban alakította ki, a könyveken kívül cikk-ki- vágatok, fotók, aprónyomtatványok, mikrofilmek alkotják. A gyűjtés folyamatos, jelenleg körülbelül 150 egységből áll. Ezek a dokumentumok a szülőföld megismertetésében és megszerettetésében tájékoztató értékükkel kiemelkedő tudományos és gyakorlati szerepet töltenek be. Ma már el sem képzelhető korszerű könyvtári szolgáltatás az időszaki kiadványok beszerzése nélkül. ~ Jelenleg 105 féle folyóirat, újság. 1080 bekötött évfolyam — 10—15 évre visszamenően nül és nem zavarja a könyvtári csendet. A könyvtárak munkájában mind nagyobb szerepet tölt be az útmutató, orientáló, figyelemfelkeltő bibliográfiai tevékenység. Húsz év alatt a megyei könyvtár kiadványainak száma 14-re, az ajánlóbibliográfiáké 47-re emelkedett. 1963-ban kezdődött a jelentősebb bibliográfiai munka, ekkor készült el dr. Westsik Vilmos személyi bibliográfiája, ezt követte dr. Korányi Frigyes bibliográfiája Szabolcs-Szatmár két évtizede, Sza- bolcs-Szatmár pedagógiai irodalma, a megye népművelésének 25 éve, a megye sajtóbibliográfiája. Ezután a könyveké marad a döntő szerep a könyvtárakban, de fokozatosan nagyobb teret hódítanak a lapok, folyóiratok, mikrofilmek, tájékoztató bibliográfiák és egyéb kiadványok, amelyek jó útbaigazításul szolgálnak az érdeklődőknek. P. G. Ideális állapotok szerint minden két kilométeres körben lennie kellene egy könyvtárnak. Ez az országos norma, melyet a lakosság könyvtári ellátására előírtak. Ez azonban ma még megyénkben — és országosan is — csak helyenként van így. A távlati fejlesztési tervek valóra váltásával, a tanyai, külterületi, az új lakónegyedekben tervezett könyvtárak megépítésével és a letéti rendszer gyorsabb ütemű kiépítésével ez a kívánság teljesíthető lesz a megye minden lakosa számára. „Mindennel ellátnak bennünket..." Ide a kétgyermekes családok kapnak beutalót. Július 8-tól szeptember 2-ig 300 család tölti szabadságát Nyíregyházán. így összesen a négy turnusban 1200 személyt fogad és lát el a kollégium. A SZOT jelentős kedvezményt ad a beutaltaknak, egy négytagú család a két hétre 1064 forintot fizet, ezért teljes ellátást, szállást és különböző programokat kapnak. Sakk és színes tévé Az idén is Sántha Gabriella az üdülő kultúrfelelőse. Sok érdekes, változatos programot állít össze. — Igyekszünk olyan műsorokat szervezni, hogy mindenki megtalálja az életkorának és érdeklődésének legjobban megfelelőt. Már a turnus elején strandbérletet lehetett váltani, nagyon sok sport- vetélkedőt szervezünk. így fociban, pingpongban, tollaslabdában és sakkban mérik össze erejüket az üdülők. A gyerekeknek külön programot állítanak össze. Filmvetítés, ifjúsági előadás, játék- és mesedélután, sport- versenyek szerepelnek a legfiatalabbak műsorán. A felnőtteknek rendszeresen vetítenek filmet, helytörténeti, néprajzi és más előadásokat tartanak, az egyik este a fiúiskola csillagvizsgálójába vitték fel őket. Emellett állandó sport-, játék- és könyvkölcsönzés, valamint több színes tévékészülék áll az üdülők rendelkezésére. Gyakran szerveznek megyei kirándulást, volt már kocogóverseny, minden turnusnak van ismerkedési és búcsúestje is. A gyerekek programja A SZOT ötéves szerződést kötött a főiskolával, így 1974 és 79 között évente megszervezik a SZOT-üdülőt Nyíregyházán. A programokat sokan látogatják. — Mégis, kik a legaktívabbak? — Általános tapasztalat, hogy a gyerekek „mindenben benne vannak”. A felnőtteket inkább a sportversenyek érdeklik. Konkráth Károly lakatos Budapestről érkezett a családjával. A két kisfia nagyon élvezi a szép köfnyezetet és a pihenést. — Először vagyunk Nyíregyházán, nagyon tetszik Sóstó, aztán az itteni ellátás, az elhelyezés. Azért jöttem ide szívesen, mert a kikapcsolódást, a pihenést szolgálja itt minden. Kellemes meglepetés Mihály Istvánná egy kis borsodi faluból jött, két gyermeke van itt, a harmadik a Balatonon nyaral. — Amikor megkaptuk a beutalót, választani lehetett Nyíregyháza és a Balaton között, mi ezt választottuk. A tanárképző főiskola kollégiumai nem csendesedtek el a nyári szünetben sem. Legalább olyan zaj, lárma tölti be a korszerű épületeket, mint az iskolaévben. A kollégiumban rendezik be nyáron a nyíregyházi SZOT-üdülőt. Nem csalódtunk, ilyen ki- kapcsolódásban ritkán lehet részünk. Én otthon dolgozom, de az egész évi rohanás után olyan jó egy kicsit „lazítani”. Mindennel ellátnak bennünket, jól érzi magát a család. A férjemet nem lehet a sportpályáról „elcsalni”, a többiek jó kapusnak tartják, a pingpongversenyben is harmadik lett. Szívesen jönnénk ide máskor is. Tóth József, az újpesti kórház gazdasági vezetője Vácról jött a családjával. — Nyíregyházáról eddig nem sokat hallottunk. Először nem is örültünk, hogy ide szól a beutalónk. De annál kellemesebb meglepetésben volt részük később. Nagyon jó a szervezés, hogy a kétgyermekes családok ilyen jó beutalót kaphatnak. Az elhelyezés is kifogástalan, mert minden család lényegében két külön szobában lakik. A családfő is gyakran sportol, pingpongban az első hat között végzett. — Az asszonyok úgyis küldenek bennünket sportolni, hát most kihívtuk a pincéreket egy „sörmeccsre”. Ez azonban már nem aratott olyan osztatlan sikert a feleségek között... T. K. HOZZÁSZÓLÁS Papik István monológjához a vizsgálat pénzügyi és építésügyi szabálytalanságokat állapított meg. 1. A lebontott épülethez nem volt bontási engedély. 2. A felépített épülethez nem volt építési engedély. 3. A felújítási keretet engedély nélküli beruházásra használták fel. Igaz, hogy a község nyert két tantermet, de a felhasználást a fenti vétségek nélkül kellett volna megoldani, mert a felújítási összeget más, fontos és sürgős felújításokról vontuk el, például Nagyvar- sány napközi otthon konyhája, (a KÖJÁL részlegesen bezáratta) Beregsu- rány óvoda. A járási hatályú 1971- től 1974-ig tartó „Kiváló ifjú pedagógus” c. pályázaton azért nem szerepel a díjazottak között, mert a tárgyidőszak alatt (1973- ban) fegyelmi büntetést, kapott, ezen kívül háromszor volt döntőbizottsági tárgyalása, amelyekben nem volt vétlen. Ezen túl a vállalt feladatok teljesítését nem lehet dokumentumok alapján nyomon követni, továbbá • — minden illetékes által megtekinthető — szakdolgozatáról a lektori véle- mónv sem kva'ifikálta őt díjazásra. SZOT-üdülő a főiskolán Azok az igazgatók, akik adminisztrációs munkájukat pontosan végzik, csak a rendtartás, a jogszabályok, az ügyviteli intézkedés, a felsőbb szervek által megállapított kötelességüket teljesítik. Ez nem „szépfiúskodás” — ez a kitétel egyébként is nagyon sértő igazgató kollégáira. A fentieket figyelembe véve a „kockázatvállalás” — jelentés tartama csak arra szűkül, hogy felfedik- e a szabálytalanságokat, kapok-e ezért fegyelmit, vagy nem. Nem egy észszerű megoldás, eljárás megvalósításáról, elterjesztéséről van tehát szó, mert ha az ilyen kockázat- vállalás uralkodóvá válna, az egész életünk tervezhe- tetlenné, átfoghatalanná válna és anarchiára vezetne. Igaz, hogy a szocialista vezetőt jellemzi az öntevékenység, a kezdeményezőkészség, a lelkesedés, de ugyanakkor a fegyelem, az önfegyelem, a jogszabályokban való eligazodás, azok alkalmazása — még ha az néha terhes is — mert anélkül a legjobb szándék is tévútra vezet. A fentiek — az említett cikkel együtt — tükrözik — nemcsak a valóságot, — hanem az igazságot is. végül is a felettes szervek tudtával történt, azt senki meg nem állította, ezért az iskolaigazgatót nem részesítették fegyelmi büntetésben. Kimondatlanul is érződik ebből, hogy — lényegi kifogása nincs a felettes szerveknek, csupán a lebonyolítás formai oldalát nem tartják követendőnek. De sikerült volna-e két új tanteremmel gyarapítani a községet, ha az iskolaigazgató „rendeltetésszerűen” használja fel a kapott felújítási összeget? Ha az igazgató az ügyiratforgalom sebességére bízza az építkezés határidejét, vajon ősszel megkezdődhetne a tanulás az új létesítményben? így megkezdődik . .. Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy a Kelet-Ma- gy^fországban 1975. július 2-án Páll Géza tollából megjelent cikk részigazságokat tartalmaz, az érem egyik, Papik István oldaláról közelíti a problémákat. A cím után a kérdőjel azt tükrözi, hogy Papik elvtárs ellen ebben az ügyben nem folyt fegyelmi eljárás. Neki, mint munkáltatónak ismernie kell a fegyelmi vizsgálattal kapcsolatos eljárást. Igazgató elvtárs nyilat- koztatában kárhoztatja a szabályokat, s olyan korlátoknak minősíti, amit nem tud elviselni, s amelyek miatt semmi érdemlegeset nem lehet tenni, illetve nem valósíthatja meg céljait. Ebben az országban a törvények — vagy ahogyan ő mondja — a szabályok szellemében, nem mindig a betűje szerint sok százezerén tesznek érdemlegeset, valósítják meg céljaikat, nem saját, hanem kisebb-nagyobb közösségek céljait — köztük sok iskolaigazgató is. Az építés ideje alatt folyt az ügyben — nem ellene — ténymegállapító vizsgálat egy közérdekű bejelentés kapcsán, s ez A szerkesztőség megjegyzése: a gemzsei általános iskola igazgatójának monológjához fűzött adalékok kétségtelen, hogy teljesebbé teszik az ügyről alkotott képet. Célunk nem az volt az írás közlésével, hogy szabálytalan építkezésre serkentsünk bárkit is. De úgy találtuk, a megépült két új tanterem nagy hasznára válik a községnek, s az építés miatt senkit nem ért sérelem, legfeljebb a formalitásoknál nem követte mindenben az iskola igazgatója a kívánt utat. A járási hivatal elnökének válaszából azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a szabálytalannak minősített építkezés
