Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. július 27. CLBONTANAK HATVAN GARÁZST NIMCS' NE IS KERESSE! HOGYAN LEHET, MIÉRT NEM LEHET Hattyúnyak és társai Garázst építeni Nyíregyhá­zán: a legbonyolultabb ügyek egyike. Körülbelül öt eszten­deje már csak a legszeren­csésebbeknek és a legügye­sebbnek sikerül. Ez a helyzet, ha valaki hivatalosan, enge­déllyel kíván építkezni. A garázsépítési lehetőségek szá­ma ma meghaladja az igé­nyeket. Az utóbbi két eszten­dőben aztán bekövetkezett, amit az építési hatóság szak­emberei szinte előre megjó­soltak: sorozatban húzzák fel az engedély nélküli garázso­kat, ezek minden rossz jel­lemzőivel együtt. Az esetek többségében a séma a következő: elutasított garázsépítési kérelem; szor­zás, osztás, hogyan lehet az építkezésnél „kigazdálkodni” az 1000—2000 forintos bírsá­got, mennivel kell többet fi­zetni, hogy „fusiban” szom­bat-vasárnap elkészüljön az olcsóbb, ezért aztán gyakran újkorában is ütött-kopott építmény? 1975-öt azonban rossz esz­tendőként kell, hogy elköny­veljék az engedély nélküli ga­rázsépítők. Sokan már min­den lehetséges fellebbezési és panaszfórumot megjártak, míg végül az utolsó döntésre is sor került: legalább öt­ven—hatvan olyan engedély nélküli garázs áll — elsősor­ban a város központi, illetve déli részén — amelyeket a közeli jövőben el kell bonta­ni. A legtöbb az ilyen garázs a Tompa Mihály utcán, a Vécsey közben és a Népkert utcán van, ezen kívül kisebb mennyiségben a város más részein. A kényszerintézkedések ve­gyes érzelmeket keltettek. Azok a családok, akik rosz- szallták, hogy a házakhoz közel, a tűzrendészet. szem­pontjait figyelmen kívül hagyva, a városrendezési ter­vek ellenére, helyenként már az épületek közötti, esetleg játszótérnek szánt területek­re garázst lehet építeni — a bontást megelégedéssel ve­szik tudomásul. Akiket érint, részben megértették, hogy nemcsak építészeti, de er­kölcsi szempontból is elma­rasztalhatok. Többnyire csak időt kértek, gondjaik megol­dására; van azonban olyan is, aki további panaszokkal, saj­tónyilvánossággal, kapcsola­tok keresésével próbálkozik — nyilván hiába. A városi tanácson sokféle erőfeszítést tettek a garázs- építés szabályozására, több alkalommal a végrehajtó bi­zottság elé is került jelentés, de még a jóváhagyás előtt mindig kiderült, hogy az elő­készítés nem volt hiányta­lan. A sokféle konzultáció, jogszabályi rendezés után talán az idén megérnek a fel­tételek, hogy végérvényeken rendezni, vagy legalábbis sza­bályozni tudják a város belső területén és lakótelepein a garázsépítést. Egy másik vita is lezárás­hoz közeledik, most ugyanis az állami területeken magán- személyek által épített gará­zsok után területbérleti dí­jat fizettet az IKSZV, a ta­nács pedig adót; a garázst az építtető tulajdonaként keze­lik. Kiderült azonban, hogy az ide vonatkozó jogszabá­lyok alapján nem így kell el­járni. Az állami területen (például tanácsi bérlakás ud­varán) felépült garázs az ál­lam tulajdonát képezi. Az építtető meghatározott havi összegekkel „lerakhatja” az igazolt építési költségeket, s a garázst kiutalás alapján használhatja. Ha az összeget a havi díjak elfogyasztották, tovább bérleti díjat fizet, de a karbantartást már az IKSZV végézteti el. Várható­an ilyen formában fogják módosítani hamarosan a nyír­egyházi garázsok bérbeszá­mítási, bérleti, adózási felté­teleit. Pontosan kidolgozzák, és időben ismertetik a felve­tődő részletkérdések megol­dási lehetőségeit is. Végül is mi ajánlható a jö­vőbeni garázsépítőknek? A hivatalos út a városi tanács vb műszaki osztályának elvi építési engedélyével kezdő­dik. Állami területen épülő garázs esetében szükséges az IKSZV hozzájárulása és a városi tanács vb igazgatási osztályának kijelölése. Ez­után a megfelelő tervek, mű­szaki előírások figyelembe vé­telével, a műszaki osztályon adott és jogerős építési en­gedély alapján lehet építkez­ni. Az épület elkészülte után szükséges használatbavételi engedély is, amelyet szintén a műszaki osztályon adnak. Marik Sándor „Sámli helyett üljön a föld­re! Nem érdemes ma már ka­pálni, mikor vannak növény­védő szerek! Minek a drót­kerítés, telepítsen élő sö­vényt!” — Valahogy így le­hetne lebeszélő programot adni azoknak, akik olyan dolgokat akarnak megvásá. rolni a boltokban, amelyek nem, vagy csak igen ritkán kaphatók. Amit a vevő kér A gyúródeszkától a szitáig, a keretes kézi fűrésztől a bá­dogcsatornáig, a kalapácstól az ajtópántvasig igen sok cikkre mondják: „Nincs, ne is keresse! Országos hiány­cikk.” Pedig többnyire nem nagy szakértelmet kíván ezeknek az előállítása, s a háztartásban, a családi házak építésénél a hiányuk igen bosszantó lehet. Éppen ezért rendezett ezekből a hiánycik­kekből — több, mint 300-ból — kiállítást a közelmúltban a VASVILL Kereskedelmi Vállalat. Bemutatta a tanácsi vállalatoknak, szövetkezetek­nek mindazt, amit keresnek a boltokban, s amire gyártó cé­get keres a kereskedelem. Néhány igen kedvező, aján­lat, szerződés született a -ki­állítás után. így például a demecseri építők még az idén kétezer csatornaelemet gyártanak, a baktalórántházi szövetkezet mosdóállványt és ruhafogast készít, Máriánkról asztalok kerülnek a kereske. delemhez. mm Össze­fogással Hogy valamennyire csök­kentsék a hiánycikkek szá­mát, összefogás szükséges. A nagykereskedelmi vállalat az anyagok biztosításával igyek­szik segíteni a gyártókat, va­lamint az éves igény megje­lölésével ad távlatokat a mennyiségre. A mándoki szövetkezet például ötéves kapacitásszerződést kíván kötni, hogy évente 10—12 mil­lió forint értékben állítson elő a vasipari szakmához tar­tozó egyes cikkeket, mint a csatornavasakat (amiből 2— 300 ezer darab kell), a különböző építési anyagokat, például hattyúnyakat, tető- világítót, stb. A Nagykállói Vasipari Szövetkezet jövőre 500 tonna szeg gyártására vállalkozik, s 50—60 ezer ka­pa készítését tervezi, össze, sen 10—11 millió forint ér. fékben gyártanak vasipari cikkeket. Kapa helyett daráló ? Mindez arra utal, hogy az ipari szövetkezetekre igen nagy szükség van a kisebb, ám az életben sokszor nagyon fontos cikkek gyártásában. S ezt jól ismerték fel ott, ahol vállalkoznak is a gyártásra. Az viszont már elgondolkod­tató, hogy a megye több, mint 40 szövetkezetéből csak né­hány volt kíváncsi egyáltalán a kiállításra, a kereskedelem igényeire, amikor elvben, szóban arról beszélnek, hogy erre a szerepkörre készülnek fel a következő években. A VASVILL több, mint 30 ezer féle forgalomba hozott árujából csak elenyésző há­nyad a 300 hiányzó cikk. Azonban aki kapát vagy ge- reblyét nem tud venni, aki­nek a húsdarálóra mondják, hogy hiánycikk, sokszor ezen keresztül ítéli meg a keres, kedelmi ellátást. Ezért jó, ha az ipar és a kereskedelem összefog, megpróbál enyhíteni a gondokon. (lányi) Gyíimölcskarnevál, bemutató, vásár A NÉMA UTONALLO A férfi motoralkatrésze­ket akart vásárolni. Biciklire ült és elment a nagyhalászi boltba, de nem volt szeren­cséje. Hátha lesz Ibrányban — gondolta — és tovább ka- rikázott. A vásár sikerült, ám visszafelé jövet elfogyott a cigarettája. Megállt a nagy­halászi cukrászda előtt, ke­rékpárját egy fának támasz­totta és bement. A cigarettá­hoz egy üveg sört is kért, az­tán kinézett a csomagjára. Kinézett, de nem csak a csomag, a bicikli sem volt a helyén. Kiment, hogy szét­nézzen, de az ajtóban egy néma fiatalember állta út­ját. Hogy a párbeszéd ho­gyan játszódott le közöttük, azt nem lehet leírni, de a kézjeleknek, a mutogatás­nak az volt a rövid tartal­ma, hogy ha lesz sör, lesz bi­cikli is. A férfi válasza 5 üveg sor volt. A bicikli ha­mar előkerült, a férfi fize­tett, mégitta üveg sörét és elindult házafelé. Sötét este 'volt már. Az állomástól vagy 300 méterre az út szélén két alakot látott. Ahogy odaért, egyikük elélépett, megfogta a kormányt. A férfi megis­merte. Az a fiú volt, aki a némával együtt itta a sört, amit szorult helyzetében ő fizetett nekik. Oldalra nézett, már a néma is ott állt mel­lette. Az első pofont a fiatalab­bik fiútól kapta, azán egy­más után záporoztak az üté­sek, rúgások. Elvesztette eszméletét. Amikor magához tért, már egyedül volt. Hi­ányzott a csomagja, a bicik­lije és hiányzott az az ezer forintja is, ami a vásárlás­kor megmaradt. Nagy Dezső 24 éves süket­néma és ifj. Márczi István 21 éves nagyhalászi lakosok voltak a támadók, ahogy azonban a vizsgálat során kiderült: nem először. Nagy Dezső például ez év janu­árjában az italboltban felfi­gyelt egy férfire, aki a WC- re indult. Utánalopakodott és egy kemény tárgyat az ol­dalához nyomott. A férfi ijedten nézett hátra, de mi­előtt megszólalhatott volna, Nagy mutogatással csendre intette. A férfi, akit azelőtt gyomorral műtötték, nem tudott védekezni, Nagy pe­dig belenyúlt a zsebébe és kivett 50 forintot. Egy másik férfitől az ital­bolt előtt vette el a pénzt erőszakkal, de ezt meglátta egy másik férfi, kénytelen visszaadatta a károsultnak. Egy másik alkalommal Nagy mutogatni kezdett egy férfi­nek, aki úgy értette: cigaret­tát kér tőle. Elővette a cso­magot és megkínálta, de mi­vel Nagy nem ezt akarta, egyszerűen leütötte. A meg­támadott ember még a föl­dön feküdt, amikor Nagy előrántotta a kést is, de az ottlévők kicsavarták ke­zéből. Nagy Dezsőtől, akitől ki­számíthatatlan magatartása miatt sokan féltek, most hosszú időre megszabadul a falu, mert a bíróság egy rendbeli társtettesi minő­ségben elkövetett rablásban, egy rendbeli visszaesőként elkövetett rablásban, lopás­ban és garázdaságban találta bűnösnek, ezért 4 év fegy- házban végrehajtható sza­badságvesztésre ítélte és 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság sú­lyosbító körülményként ér­tékelte, hogy Nagy volt már büntetve emberölési kísér­letért és rablásért, enyhítő körülményként értékelők vi­szont, hogy süketnéma, értel­mileg visszamaradt, primitív személyiség, cselekménye társadalmi veszélyességé­nek felismerésében nagy­mértékben korlátozott. Ifj. Márczi Istvánt rablá­sért a járásbíróság 3 év bör­tönre títélte és 3 év­re eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. A me­gyei bíróság Márczi bünteté­sét 4 évre felemelte és elren­delte korábban kiszabott 6 hónapos büntetésének letöl­tését is. Nagy Dezsőt 1000, Márczit 2000 forint vagyon­elkobzásra is ítélték. Az íté­let jogerős. Szatmárban és Beregben kilenc termelőszövetkezetben már készülnek a Nyírségi Őszre, pontosabban: a szep­tember 14-i gyümölcskarne- válra, valamint a Szabolcs- Szatmár megyei termékbemu. tatóra és vásárra. Lényegé­ben öt-öt szatmár-beregi tsz vesz részt egyik rendezvé­nyen is, meg a másikon is: A kölesei Kossuth mindkettőre benevezett. Az idén még jobban felké­szülnek a gyümölcstermesztő gazdaságok, mint az elmúlt években. A gyümölcskompozí- ciókkal együtt ismét felvo. nulnak majd népi táncegyüt­tesek és zenekarok is. Szat­már-Beregben az ököritófül- pösi Szamos menti, a kölesei Kossuth, a nábrádi Béke, a beregdaróc-beregsurány­márokpapi Barátság és a ti. szaszalkai Búzakalász terme­lőszövetkezetek készülnek a szeptember 14-i gyümölcs, karneválra. Az idén a Nyírségi Ősz fonto^ rendezvénye lesz a megyéi termékbemutató és vás amelyen az ipari üzemekkel, kereskedelmi vállalatokkal együtt ott lesz. nek az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek is. Együttesen mutatják majd be a megye iparának, mezőgaz­daságának és kereskedelmé­nek 30 éves fejlődését, első. sorban kiállított termékekkel, árukkal, de tablókon, grafi­konokon és fényképeken is. A megyei termékbemutatón és -vásáron Szatmár-Beregből a kölesei Kossuth, a csegöldi Bajcsy-Zsilinszky, a vállaji Rákóczi, a tarpai Esze Tamás és a vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezetek vesznek részt, bemutatva az elmúlt 30 év fejlődését, ered­ményeit. (sz. j.) Jár a malom... Á Mária Terézia idején már működő túrist- vándi vízimalom ma a szatmári táj egyik neve. zetessége. Igaz, napjainkban nem dolgozik, nem is győz­né a versenyt a korszerű malmokkal; teljesítőképes­sége mindössze két mázsa ■ óránként. így aztán Bakk Sándor '— a malom egykori molnárja, ma szerető és féltő gondnoka — csak az odalátogató vendégek ked. véért nyitja meg az öreg zsilipeket, hogy a víz ereje megindítsa a nyikorgó, de mégis serényen, jókedvűen járó szerkezetet. Napjában többször is sor kerül erre, a készséges molnárt sosem kell kétszer kérni, hogy be. avasson a malom titkaiba. Vendég pedig akad, szép számmal. Elüldögélhet a famalom belsejében, föl­mászhat a lépcsőkön, néze­getheti a tákolmány vala. mennyi részét, a deszkaer­kélyről rácsodálkozhat a Túr szép partjaira. Ahogy föntről lenéz a sebesen iramló vízre, úgy érezheti magát, mintha egy öreg ha­jón lenne. Lépései nyomán recsegnek, ropognak az eresztékek. Pedig nem a víz nyűvi a padozatot, ha. nem az idő. Tíz éve már annak, hogy gondosan felújították a malmot, igaz: elsősorban a mozgó szerkezet részeit, hogy az maradjon épen. A faház ma már több helyen igencsak javításra szorul. Sok korhadt deszkát sürgő, sen ki kellene cserélni. A vízimalom kerekeinek la­pátjai elsoványodtak az idők folyamán, szélük már majd­nem olyan fodros, mint a víz. A megrepedt ablakok is segítségre várnak. Becses és egyedülálló büszkesége a megyének ez a malom, sok nemzedéket szolgált ki hűséggel. Ránk maradt, emlékeztetőül a re. gi időkre, egy lassan telje­sen kihaló mesterségre. A mind több és több látogató igazolja: idegenforgalmi ne­vezetességgé vált: Évszáza, dokon át büszkén fogadta a malom az odalátogatókat, akik azt várták tőle, hogy dolgozzon, sokat és dereka. san. Senki nem távozott elégedetlenül. A mai vendé­gek csak nézegetik, vizsgál- gatják, számukra az az érde­kes: milyen is ez a régiség. Virág András

Next

/
Thumbnails
Contents