Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-23 / 171. szám

1975. július 23. KELET-MAGYARORSZÁG — NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET III Lánc, lánc... A legbelső gyűrű Járás es varos Közös háztartásban A „kisvonat” naponta bejárók ezreit hozza nyíregyházi járásból a városban lévő munkahelyekre. atYIREGYHÁZA RÉGI VÁROS, jövőre ’ lesz 100 éve, hogy megyeszékhely. La­kóinak száma 88 ezer, 1971 óta felsőfokú köz­pont. Iskolaváros; kereskedelmi, szolgáltatási, közlekedési, egészségügyi, politikai, államigaz­gatási centrum. Ipara meghatározó: a foglal­koztatottak száma meghaladja a negyvenez­ret. A nyíregyházi járás a megye, az ország legnagyobb járása. Területén 46 községben 156 ezer ember él. A járás mezőgazdasági jelle­gű. A legnagyobb vonzerőt Nyíregyháza város gyakorolja munkalehetőségeivel, ellátási és szolgáltatási hálózatával. A rövid ismertetők is jelzik: a város és a járás akarva-akaratlan „közös háztartásban él”. Éppen ez, a sok közös és naponta össze­függő gond, terv, lehetőség sürgeti a kapcso­latok szorosabbra fűzését. Nemrégiben a vá­rosi és a járási párt-vb együttes ülésen foglal­kozott az együttműködéssel, s annak javítá­sára intézkedési tervet fogadott el. Természetesen kapcsolatok — sőt jó kap­csolatok — eddig is voltak a városi és a járási szervek között, hiszen e nélkül szinte létezni sem lehet. Ezek azonban rendszerint egy-egy konkrét feladat megoldását célozták. Most el­határozták: a párt-, tanácsi és tömegszervezeti feladatokat összehangolják, közösen emelik a tervező, irányító, ellenőrző munka színvona­lát — a város és a járás csaknem negyedmil­liós lakosságának javára. Sok szervezési-tervezési feladat vár meg­oldásra. A legfontosabbak közül való Nyír­egyháza vonzáskörzetének és az ebből fakadó igények pontosabb megállapítása, a lehetősé­gek feltárása. Természetes, hogy a közúti és a városi közlekedés fejlesztésében alapvető együttműködés, közös tervezés szükséges, hi­szen a járás községeiből kb. nyolcezer ember jár be naponta dolgozni, tanulni Nyíregyhá­zára. Ez már egyben arra is felhívja a figyel­met, hogy a tervszerű munkaerő-gazdálkodás szinte parancsolóan követeli a rendszeres egyeztetéseket, a közös tervezést. A nyíregy­házi iparfejlesztés során — amelynek távlati tervei is most készülnek — már konkrétan elő­írták: csak akkor lehet reális a készülő terv, ha az figyelembe veszi a járásban települő ipart, a járás munkaerőhelyzetét is. rHHEZ MINDJÁRT KAPCSOLÓDNAK a következő szálak: a város üzletei­ben, a szolgáltatás felvevőhelyein a nap min­den szakában megfordulnak a nyíregyházi já­rás lakói is: vagy kifejezetten vásárolni, a Pa­tyolat, a GELKÄ vagy más szolgáltató válla­lat munkáját igénybe venni — esetleg a napi munka után, hazautazás előtt ugyanezért. A körzeti beosztás révén szakrendelésre a nyír­egyházi orvosi rendelőkbe érkezik a járás nagy területének lakossága. Mindezek termé­szetesek, évtizedek óta így alakult ki. Ugyan­akkor a fejlesztéseknél, az árualapok megálla­pításánál szintén elemzően kell figyelembe venni: a város 88 ezres lakossága mellett a járásra vonatkozó jelentős ellátási feladatokat is meg kell tervezni, azaz feltétlenül fontos a város és a városkörnyéki települések tervsze­rű, összehangolt fejlesztése. A kapcsolatok azohban fordítva is érvé­nyesek: a járás termelőszövetkezetei, állami gazdaságai alapvető szerepet játszanak a vá­ros ellátásában. Ezért is irányul az együttmű­ködési terv több pontja a mezőgazdasági ter­melés fokozására, a piaci ellátás javítására. A nyíregyházi járás természeti szépségek­ben is gazdag terület. Kiépült üdülőterületei Rakamazon és Tiszalökön vannak, de pihené­si, üdülési szempontból az egéáz Tisza-part sok értékes lehetőséget kínál. A szabolcsi földvár idegenforgalmi nevezetesség. Természetes, hogy ilyen körülmények között célszerű az üdülő-, pihenő- és fürdőhelyek, zöldövezetek, parkerdők telepítésére, feljesztésére egyezte­tett terveket készíteni. A vízellátás és a fel­színi vizek védelme a város és a járás szá­mára elválaszthatatlan közös feladatokat je­lent. Az ellátási, fejlesztési tervek egyeztetése, a közös tervezés mellett sok más lehetőség is kínálkozik. A város és a járás lényegében a napi 24 órájában együtt él — a falvakban lakó és a városban dolgozó emberek a maguk sa­játos gondjait is hozzák, a bejárástól kezdve a munka után otthon végzett mezőgazdasági munkáig. Ugyanez fordítva is igaz: a városban élők a mai faluról szóló információikat zömé­ben a bejáró munkatársaktól szerzik. Elvben tehát sokat tudunk egymásról. A GYAKORLATBAN AZONBAN nagyon keveset — ez derül ki a legtöbb he­lyen. Az ismeretek ugyanis a praktikus napi tennivalók által megkövetelt tudnivalók szint­jén általában nem emelkednek felül. Ezért is hangzott el az utóbbi időben több javaslat: szervezzék meg a város bemutatkozását a já­rás nagyobb falvaiban, ipari, mezőgazdasági üzemeiben, s ezzel páhruzamosan nyissanak kiállítást Nyíregyházán a járás — tehát köz­vetlen környékünk — életének, termékeinek, nevezetességeinek bemutatására. Jó alkalmat kínálnak az alaposabb megismerésre, kapcso­latra a most készülő középtávú tervek, ame­lyek újabb öt esztendőre határozzák meg egy- egy terület fejlesztésének fő irányát. Jó néhány olyan intézmény van, amely­nek működési területe egyaránt kiterjed a vá­rosra és a járásra is. Ezek közé tartozik példá­ul a bíróság, ügyészség, rendőrség, népi ellenőr­zési bizottság, tűzoltóság, földhivatal, ÁFÉSZ. Egyenként is az állampolgárok jelentős ré­szével kerülnek kapcsolatba a hivatalos ügyek intézése során, vagy — mint például az ÁFÉSZ-nél — a napi bevásárlásnál. Indokolt és célszerű, hogy a városban és a járásban végzett munkát összehangolják, a beszámolta­tás, ellenőrzés is egyeztetett tervek alapján történjék. Ez segítheti az állampolgárok ügyeinek gyors, kulturált intézését, energiá­kat szabadít fel a napi munka számára. Több olyan vállalat székhelye van Nyír­egyházán, amelynek kirendeltségei, rész1 egei a járás területén is működnek. Ezek együttes ülésen történő beszámoltatása számos kedvező intézkedés megtételére adhat jó lehetőséget. Gyakori tapasztalat, hogy számos jó határozat megvalósítása szenved csorbát, míg a központi gyárból a más területen lévő üzemegységekbe eljut. Az együttműködési terv ebben is segít­het: a városi, járási vezető szervek egyidőben, összehangoltan segíthetik a tervek megvalósí­tását, esetenként a gondok feloldását. oZÁMTALAN KÖZÖS TENNIVALÓT, lehetőséget sorolhatnánk még fel — ezeket az élet a napi munka során lehet és kell megoldani. Az együttműködési terv — érthetően — nem terjedhet ki minden rész­letkérdésre. Mégis számot kell vetni azzal, hogy mit, milyen általánosan vagy milyen részletességgel tartalmazzon az intézkedési terv. Az együttes végrehajtó bizottsági ülésen is elhangzott: a legfontosabb, hogy az együtt­működés rendszeres és.-folyamatos legyen — ezzel megoldhatók a tervkészítés elvi gondjai. Vannak olyan feladatok, mint a közleke­dés, az ellátás, a város és a városkörnyék te­lepülésfejlesztésének összehangolása, amely mai, de egyben két-három, sőt esetenként több középtávú terv állandó feladatát is képezik. Csakúgy, mint azok a célok, amelyek megva­lósítását az együttműködés alapelvét jelentik: az eddigieknél közvetlenebb kapcsolatot kell teremteni az üzemek és a falvak, termelőszö­vetkezetek között, amellyel tovább lehet erő­síteni a munkás-paraszt szövetséget. Egyetlen intézkedési tervvel mindezt természetesen nem lehet megoldani. Keretjellegű irányelv, ame­lyet rendszeresen, az élet diktálta tempóban kell napi, heti, havi feladatok megoldásával valóra váltani. Az eredményeknek Nyíregyhá­za, s a nyíregyházi járás lakossága veszi hasz­nát. Marik Sándor ,.Szabad privil. NYÍREGYHÁZA VÁROSA az utczák rendes szabályozása tekintetéből mérnöki felvétel után készült TÉRKÉPE mely. lyel valamint az utczák hajlásai úgy az azok­ra nyúló fundusok s épületek helyei kijelel, tettek. Készítette 1840. Esztendőben Hudatsek Pál.” A most 135 éves térkép, amely vastag fa­kerettel függ a városi főmérnök szobájában, nemcsak értékes várostörténeti ereklye. Meg­lepően s a laikus által is jól kivehetően áll rajta az a szerencsés településszerkezet, amely a legutóbbi évekig jeEemezte szűkebb pátri­ánkat. Ideálisnak tekinthető módon, a köz­pontból sugarasan indulnak ki az utak ezen a matuzsálemtérképen, miként a valóságban is ez a kép figyelhető meg. A „sugaras elv” egy­ben azt is jelentette, hogy minden irányból könnyen meg lehetett közelíteni a városma­got. Mi az ideális? Ez a legutóbbi évekig előnyös is volt, ám a forgalom rohamos növekedése közepette egyre terhesebbé vált, s már nem felel meg a mai élet követelményeinek. Nyíregyháza köz_ pontjában mostanában mind több helyen ke­letkeznek közlekedési dugók, a délutáni csúcs­időben csak lépésről lépésre tudnak haladni a kocsik, melyeknek hosszú sora olykor már jelzőlámpától jelzőlámpáig ér. Közlekedési rendőröknek kell „beugraniuk” több helyen, s még így is lassú a haladás, eléggé nagy a balesetveszély. — Van-e kiút ebből a dugóból? — Van, s ez a városközpont fokozatos te­hermentesítése. Az eddigi sugaras szerkeze­tet fel kell váltania a gyűrűs-sugaras szerke­zetnek. Ebben a formában a „gyűrű” forga. lomterelési funkciót tölt be. Csakhogy mind­ez temérdek pénzt igényel. A szakember nem titkolja: a tervező és az építész számára egy kapitális átépítés az ideális. Magyarán: megszüntetni mindazt, ami a gyűrűként funkcionáló körutak nyomába esik, s a száguldó fantázia szerint úrja felépí­teni a városközpontot. Igen ám, erre milliár- dok kellenének akkor, amikor — igen helye­sen — előtérbe kerültek a takarékossági szempontok is a városközpontok kialakításá­nál. Nyíregyházán nincs arra mód — se pénz, se engedély —, hogy például Salgótarjánhoz hasonlóan alakítsuk ki a belváros új arcula­tát: itt a meglévő helyzethez kell igazodni. Nyíregyháza rendezési tervében már sze­repelnek ezek a forgalomterelő gyűrűk. Sőt: a városépítést már több esztendeje ennek alapján végzik. Legszembetűnőbb jele ennek az úgynevezett Északi körút, amely a város szerkezetében a középső gyűrűnek felel meg. Az ezen belül létesülő legbelső gyűrű, az úgyne_ vezett Belső körút — vagy Kiskörút — képezi majd a szorosan vett városmag határát. Mi­előtt erről részletesebben szólnánk, ide kíván­kozik: már most indokoltnak látszik egy kül­ső gyűrű — újabb körút — kialakítása is, amely az ezredforduló táján az első szelekciót végzi majd a városi forgalomban. (Ez utóbbi például már a jövőben felépítésre kerülő Ke­leti lakónegyed forgalmát is enyhíti majd.) Kétpályás úton... örömünkre is nem kis büszkeségünkre je­lentős részben megépült Nyíregyházán a há­rom gyűrű közül a középső, az Északi körút. Ha végre sikerül kinyitni a Mező utcai sza­kaszt, akkor a Sóstói úttúl már a Szarvas ut­cáig lehet közlekedni kétszer kétpályás úton. Nincs messze az idő, hogy ez a gyűrű tovább haladjon a Sóstói úttól keletre. Rengeteg pénzt emésztett fel az Északi körút építése. Ám ennél is problémásnak és költségesebbnek tűnik a legbelső gyűrű, a Kiskörút megépítése. A belváros részletes rendezési tervére korábban pályázatot írtak ki. A legjobb mű­vekből — mintegy azok szintéziseként — a VÁTI 1965-ben készítette el a belváros részle­tes rendezési tervét, amely szakmai körökben is nagy elismerést vívott ki magának. E terv szabja meg a Kiskörút építését is. Ha kiinduló pontnak a Luther-házat tekintjük, a Kiskörút nyomvonala az alábbi: Luther-ház—Zrínyi Ilona utca—Kálvin tér—Bethlen Gábor utca—Mártírok tere— Kossuth utcai csomópont—Irodaház mögötti rész—Jókai tér északi oldala—Dózsa György utca—Selyem utca—Lenin tér északi oldala— Hunyadi utca—Soltész Mihály utca—Bocskai utca s egy töréssel vissza a Luther-házig. Megközelítő számítások szerint ez a Kis­körút több, mint két kilométer hosszúságú lesz. Ha elkészül, lényegesen csökkenhet a belváros forgalma, hiszen az Északi körút „végzi” majd az első szűrést a forgalomban, s ami még ezen belül jut, azt szűri a Kiskörút. Ennek alapján tervezik a szakemberek, hogy a szoroáan vett központban __a Kiskörúton belül — idővel megszüntethető a gépjárműfor­galom is. Mindez azonban nem megy máról holnap­ra, rengeteg nehézséget kell leküzdeni elké­szültéig. Mindenekelőtt azzal kell számolni, hogy a városközponti kis gyűrű vonala rend. kívül sűrű beépítésű területen halad, aminek a szanálásához a pénz mellett időre is szük­ség van. Kinőtt a fű... A negyedik ötéves terv során hozzákezd­tek a Kiskörút építéséhez: egy iskola elbon­tásával lepucolták a Luther-ház és a Zrínyi Ilona utca közötti, kb. 150 méteres szakaszt s elkészült a Bethlen utcáiig érő rész beépítési terve. Sajnos, ennek a kis szakasznak az elő­készítése is éveket vett igénybe, hiszen az iskola mellett üzemet, kisebb üzleteket is kel­lett szanálni a azoknak új helyet kialakítani. A Luther-ház és a Zrínyi Ilona utcai üres részen már kinőtt a fű, de a tervezett sávház építése még mindig nem kezdődött meg. Ha­sonlóan bosszantja a városlakókat, hogy nem kezdődött el a bontás a Zrínyi Ilona utca és a Kálvin tér között, holott a volt MÉSZÖV épülete már régóta üres, a Gorkij mozi épüle­téből is több szerv kiköltözött, egyedül a TIT székei még itt, parányi apparátussal. Beszélik városszerte, hogy a FÉNYSZÖV akadályozza az építést: jelenlegi épülete szanálásra kerül, s a felkínált épületek között válogat a szövetke­zet. Mi igaz mindebből? — kérdeztük az ille­tékest. A válaszból: A már szanált szakaszon tavasz óta épít­kezhetne a SZÁÉV, de nem teszi. A pénz is megvolt a sávház építésére; a létesítmény föld­szintjén lévő szolgáltatósor az utolsó helyisé­gig „elkelt”, a leendő tulajdonosok is sürgetik az építést — de a SZÁÉV halogat, tervmódo­sításokat kér, újabb kifogásogat emel, közben „felvonulgat”. Igaz, az ilyen egyedi terv alapján készülő létesítmény kevésbé nyereséges munka, mint mondjuk a házgyári elemek beemelése, de a városközpont rekonst­rukciója során több hasonló feladat adódik, amit elvégezni — úgy érezzük — becsületbeli feladata egy itt székelő vállalatnak! A Gorkij mozi épületéből a TIT az Álla­mi Biztosító járási fiókjának a jelenlegi he­lyére költözik, ha elkészül a biztosító székhá­za a Szabadság téren (december helyett jövő tavasszal!) A mozi akkor csuk be, ha a ta­nács kéri — helyette a Jósavárosban épül újabb filmszínház. A FÉNYSZÖV valóban vá­logat, nem fogadta el a Nyírségi Nyomda n^g- üresedett helyét sem! — míg végül elfogadta az MNB Szabadság téri részlegét, a volt „berbankot”. Ez viszont csak akkor üresedik meg, ha az MNB székházbővítése elkészül a Bessenyei téren. (Tehát: lánc, lánc, eszterlánc...) A volt MESZÖV-épület — az egykori Vadász­ház — egyelőre nem kerül lebontásra: a Kis­körút az épülettől északra vezet el, s így ez a ház jó lesz felvonulási épületnek, lebontására csak legvégül kerül sor. Ha mindenki akarja... Adódik gond a további szakaszon is. A Kiskörút vonalába esik például a Bethlen ut­cai tüdőszűrű állomás, az Egyház és a Síp utca közötti rész. Jelentős bontást kell elvé­gezni a Kossuth utca és a Dózsa György utca között (itt van például a másik tüdőgondozó). Tervezik, hogy időlegesen az Egyház és a Síp utca igénybevételével nyitják ki a Kiskörutat (ez esetben marad a tüdőszűrő állomás), az Irodaház mögötti részen viszont már 1980-ig lakásokat építenek a Kiskörút mentén... Cél, hogy öt év múlva a Luther.háztól a Dózsa György utcáig lőhessen eljutod a „belső gyű­rűn”. Ehhez viszont a pénzen kívül a szanálás határozottabb végzése, az érintett intézmények nagyobb megértése, az építőipar hevesebb lo­kálpatriotizmusa is szükséges! Angyal Sándor Nyíregyháza központjának makettje.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents