Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-20 / 169. szám
1975. július 20. KF.LET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 7 A közösségi élet fórumai Én hiszem, lesz aranykor, csak munkálj, harcolj. Föl, föl, mind följebb jutnak, kúsznak e konok ujjak. E kezekhez és mindhez úgy nyúltam, mint kilincshez. Mert ők az Igen és Nem a mindenségben; a végtelen határán a kapubálvány. z öt ujj, a tenyér, a kézfej — mennyi mindenre termett, menynyi jónak és rossznak közvetítője. Használja az ember önellátására, evésre, ivásra, öltözésre, simogat és üt vele, alkot és rombol általa, ad és elvesz vele. Lehet a kéz puha, bársonyos, karcsú, vaskos, erős, erőtlen, határozott és határozatlan, kérges és ráncos. Ami volt, ami van, s ami lesz, kezek által teremtette és teremti az ember, hiszen a gondolatok, a nagy eszmék, a tervek és elhatározások a cselekvő kézben összpontosulnak, valósulnak meg. (Illyés Gyula) A kéz munkára termett. Segítségével lettünk emberré. Az egyik kéz gépeket tervez, a másik gépeket gyárt, megint más kéz ruhát vagy cipőt készít, könyveket ír. A kezek sokasága gabonát, zöldséget, gyümölcsöt termeszt. A kezeket és azok funkcióját lehetetlen pontosan leírni. Túlzás és téves lenne bármilyen általánosítás vagy olyan kijelentés, hogy a kéz az ember legfőbb szerve. Mondjunk csak annyit: kezünk munkája boldogít. E képsorral Is ezt kívántuk kifejezni. elek — seres A KÖZPONTI BÍZOTTÉI SÁG tavaly márciusi határozata lényegesen bővítette a közművelődés fogalmát: eszmeileg is, területileg is. Fontos feladata a műveltség, a kultúra közvetítése, terjesztése, de nem szűkíthető le csak erre. Szerepe van a közösségi művelődés, a szocialista életforma, erkölcs és magatartás alakításában, a szocialista ember formálásában. Ennek következtében átalakulóban vannak a ^közművelődés módszerei is — a korábban általánossá vált nagytermi rendezvényeket a kisebb közösségekre épülő munka váltja fel. Ugyanakkor a közművelődési munka mindinkább túllép a művelődési házak kapuján, mind nagyobb mértékben kér és kap helyet az üzemekben, gazdaságokban és iskolákban és hatására megújulóban van a könyvtári és a múzeumi munka is. A művelődési házak életében egyre nagyobb teret kapnak a klubok, szakkörök, amatőr művészeti együttesek. Nem véletlenül. A klubok a közösségi élet fórumai. Prograrnjaik sokfélék: megtalálható bennük az ismeret- terjesztés,'*a politikai vita, a vetélkedő, a' tánc *es a közös kirándulás, színdarabok, filmek együttes megtekintése és még sok minden más. A közösségi művelődésnek ezeket a formáit azért kedvelik az emberek, mert a klubokban nemcsak kötött foglalkozások — előadások, ankétok, vetélkedők — alkotják a programot, hanem kötetlenül beszélgetni, véleményt r cserélni, vagy éppen vitatkozni is lehet. Márpedig az ember társas lény : természetes igénye, hogy másokkal is kicserélje gondolatait, észrevételeit. E természetes igény kielégítéséhez nyújtanak nagy segítséget a társasági életnek ezek a mind népszerűbb fórumai. Ezek honosodtak meg a megye több községében, köztük Vásárosnaményban, Záhonyban, Tiszaszalkán, Ujfe- hértón. A szakkörök a kiscsoportos közművelődésnek másik fontos — bár a ' kluboknál speciálisabb a zártabb körű — formái. Tagjait elsősorban a közös érdeklődési területek hozzák össze. Modellezők, barkácsolók, gyűjtők, kézimunkázok, amatőr rádiósok, fotósok, filmesek s még jó néhány más hobby kedvelői vesznek részt az együttes munkában. A programok zöme — érthetően — elsősorban a gyakorlati munka, ezt azonban mindenütt szakmai előadások, tapasztalatcserék, bemutatók egészítik ki. A gyakorlati munka közben pedig mindig kínálkozik lehetőség a beszélgetésre, a gondolatok, a vélemények kicserélésére — ezáltal vállnak a szakkörök is az egymásra ható közösségi élet fórumaivá. J OBBAN KI KELL HASZNÁLNUNK a különböző művelődési keretekben rejlő közösségi nevelési lehetőségeket — olvashatjuk a párt közművelődési határozatában. Ennek érdekében szorgalmazza az amatőr művészeti mozgalmak segítését és fejlesztését. Okkal. Az amatőr mozgalmak célja ugyanis nem hivatásos művészek nevelése, hanem a szocialista magatartás formálása, az aktivitás fokozása, a művészeti tevékenység megkedveltetése, jobb megértése. A művelődési házak feladata, hogy tartós művelődési közösségekké formálja ezeket a csoportokat, amelyeket a cselekvő részvétel, a közösségi élmény megszerzése s a művészet világával létrejövő kapcsolat hozott össze. Az örvény ellen a tíz nagy törvény, mellyel a mélyből partra kúszott a fajta! Amellyel magát az ember — a vizeknek felette! — emelni kezdte. kezek dicsérete Lelket testembe ők leheltek. Nekem e két kéz volt a Teremtés. A közművelődéssel szemben támasztott igények növekedése változást eredményezett a könyvtárak munkastílusában is. Régebben a könyvtár legfőbb feladatának a könyvek kölcsönzését tartotta. A mai könyvtárosok munkája már sokkal több ennél. A könyvtár ma már nem csupán könyvkölcsönző, hanem olvasó is, ahol a lexikonokból és kézikönyvekből jegyzetelhetnek, a legfrissebb folyóiratok között válogathatnak az érdeklődők. Ugyanakkor egyre több helyen zenét, mesét vagy verseket hallhatnak fülhallgatóval felszerelt lemezjátszóról, magnetofonról a látogatók. Különösen jó lehetőség nyílik erre a nyáron megnyíló új megyei könyvtárban. IND GYAKORIBB *** hogy iskolai órák színhelyévé lép elő a könyvtár. Rendhagyó irodalmi órákat rendeznek, előadóművészek, szavalok közreműködésével. Zenetörténetet hallgatnak, lemezbemutatóval. Diafilmeken csodálhatják meg a legjelentősebb képzőművészeti alkotásokat s közben előadások is elhangzanak az alkotókról, munkásságukról. Ahol pedig gyakoriak az író-olvasó találkozók, ott egyre sürgetőbben fogalmazódik meg az igény a könyvklub megalakítására. A klubtagság többsége már nem spontán olvasó — célok, szándékok vezetik az elolvasandó művek kiválasztásánál. S a könyvklubokban rendezett irodalmi vetélkedők a kontrollját jelentik nemcsak az olvasmányélménynek, hanem az egyre szélesedő irodalmi — ’ esetleg zenei, képzőművészeti — látókörnek is. Mindez népszerű játékos formában zajlik, s nem valamiféle komolykodó vizsgáztatás keretében. Mégis egy-egy ilyen vetélkedő nem egyszer felér egy sikeres vizsgával, hiszen a versenyzőknek soksok ismeretről kell számot adniok a játék keretében. Ehhez nyújtanak segítséget a megyében mind népszerűbb nyári olvasótáborok. VEIKÉNT A KÖNYVTÄ- RAK, úgy a múzeumok is egyre inkább szerves i részét képezik az egész köz- művelődési tevékenységünknek. Volt idő s nem is olyan régen, amikor annak örvendeztünk, hogy évről évre mind többen keresik , fel múzeumainkat, az ott látottakkal ki-ki a maga módján, képessége, felkészültsé- : ge szerint igyekszik bővíteni ! meglévő ismereteit. A mú- ! zeumok ennél ma már sok- : kai többet tesznek. Például az egyre több helyen rendszerré váló tárlatvezetéssel. A szakember értő — s főleg közérthető — magyarázata lényegesen többet nyújt annál, mint amennyit az egy- j szerű múzeumlátogató ..kiolvashat” az eléje tárt művek- l bői, alkotásokból. A szak- • ember kalauzolásával már nemcsak a képet vagy a ' szobrot látja, hanem korokkal és művészeti irányzatokkal ismerkedhet, értesüléseket kap az alkotókról, annak szándékáról, a megfogalmazás módjáról. Vagyis: a művészet közelebb kerül a tömegekhez, a tömegek pe dig a művészethez. A feladat, melyet a köz- művelődési határozat megszabott, nagy, de nemes feladat. Célja: elősegíteni, hogy az emberek a szocializmus mai és holnapi fejlődésének megfelelő kulturális színvonalon éljenek és gondolkodjanak, a műveltség tömegméretűvé váljék. Ehhez jelent nagy segítséget a kis közösségekben végzett közművelődési tevékenység valamennyi formája. Prukner Pál Sok ága-boga, lombja, nem volt múltját, mi mondja; külön jövője sem volt. E kéz csak jelen volt. Nem volt e kézbe írva más olvasandó, mint a híres nagy M, az, mely azt hirdette: meghalsz. Szén, olaj, föld, sár volt elemök már. Mintha mindegyik ujjba kis mester lett volna bújva, tíz pici mester, — járták; hogy is csinálták? E két kéz után kaptam ha elzuhantam; ez simogatott, ez vert, ez gyúrt belőlem embert
