Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-18 / 167. szám
1975. július 18. % KE LET-M AG Y ARORSZÁG 3 Takarékosság a termelőszövetkezetekben A SZABOLCS-SZATMÁRI TSZ-EK, társulásaik, szak- szövetkezetek és négy tanácsi felügyelet alá tartozó vállalat összesen 207 gazdálkodó egység év elején 95 millió 476 ezer forint értékű gép, gép- alkatrész, ipari eredetű anyag és energia megtakarítását tervezte. A félévi értékelés alapján a már megtakarított összeg 35 millió 72 ezer forint. A termelőszövetkezetek a Központi Bizottság határozatát helyesen értelmezve a takarékosságban nem a látványosságra, hanem az ésszerű felhasználásra törekedtek. Fontos alapelv volt és maradt, hogy a fő figyelmet az üzemi célkitűzések, termelési feladatok, tervszerű és megfelelő hatékonyságú teljesítésére irányították. Csak akkor és csak ott takarékoskodtak, ahol a tartalék feltárása, a jobb üzem- és munkaszervezés, a technika, a technológia tökéletesebb alkalmazása lehetőséget adott. Mindez nem azt jelenti, hogy kritikának nem lehet alapja. Komplex műtrágyából eddig 210 tonnával, nitrogén műtrágyából 1432 tonnával, foszforból 924 tonnával, és káliumból 954 tonnával használtak fel kevesebbet a tervezettől. A megtakarítás alapja — helyesen — a talajtérkép szerinti ésszerű adagolás volt. Csak azt a tápanyagot és csak annyi tápanyagot szórtak ki, amelyekre a földeknek, növényeknek a tervezett hozam biztosításához szükségük volt. Egyébként a műtrágya túladagolása egy bizonyos pontnál amúgy sem eredményez termésfokozó hatást, hiszen a növény felvevőképessége véges. A túladagolás több esetben inkább káros, mert a növény érése lelassul, gabonaféléknél csak a szár fejlődését segíti, a kalászos megdől, a betakarítás nehézkes lesz. HASONLÓAN A MÜTRÁ- GYAFÉLESÉGEKHEZ, a növényvédő szer felhasználása is a takarékossági elveknek megfelelően történt és közel 3 millió forint az eredmény. A felhasználás ez évi 153 millió forintos előirányzatához képest ez a megtakarítás csak akkor tűnik nagynak, ha hozzátesszük, hogy ez tíz darab SZK—5-ös kombájnnak az ára. Ahol nem számottevő az eredmény, az a takarmányfelhasználás. A tervezett 2570 tonna szemestakarmánnyal szemben a megtakarítás 859 tonna, a tervezett 147 tonna állati eredetű takarmánnyal szemben csak 12 tonna az eredmény. Ebben közrejátszott a felvásárlás miatti túl- tartás is, de a legfőbb ok, hogy sok helyütt a takarmány hasznosulása nem kielégítő. Nem mérik és nem kísérik figyelemmel, hogy az egy kilogramm súlygyarapodáshoz szükséges volt-e a takarmány-felhasználás, s ha nem, akkor nem keresték a javítás módját. Mint a népgazdaság minden ágában, úgy a mezőgazdaságban is az energia közvetlen felhasználásánál a takarékosság kulcsfontosságú. Az energia-felhasználás mértéke ugrásszerűen nőtt. Gázolajból például megyénk mezőgazdasági szövetkezeti üzemei az elmúlt évben 33 542 tonnát használtak fel. A fel- használás mértékét akkor növelte a kedvezőtlen időjárás. Az idei előirányzat viszonylag kedvezőbb körülmények között már 38 442 tonna. Ha feltételezzük is, hogy arányosan ennyivel több a gép és az elvégzendő munka, a közel 5000 tonna növekedés akkor is sok és a tervezett 1521 tonna megtakarítás kevés. Egyébként a féléves megtakarítás minimális — 382 tonna. AZ ENERGIA-MEGTAKA- RITÁSBAN — és ez a számokból egyértelműen következik — következetesebbnek és szigorúbbnak kell lenni. A termelőszövetkezetek többségében kidolgozták és alkalmazzák az üzemanyagnormát, néhány helyen a normán felül fogyasztó erőgépek vezetőjét felelősségre is vonták. Mindez helyes, de ettől jóval több kell. Nemcsak a fogyasztást kell behatárolni, hanem a gépek mozgását is. Ma még sok a felesleges út, az üresjárat. Éppen ezért nem a megtett utat, a végzett munkát kell nézni és mérni, hanem a szükségesen megtett utat és végzett munkát. A tervszerű, okszerű mezőgazdasági termelés kínálja a takarékossági lehetőségeket. A kimutatható anyag- és energia-megtakarítás mellett az élőmunka tartalékairól sem szabad megfeledkezni. Tapasztalat, hogy mezőgazdasági üzemeinkben ez utóbbi vonatkozásában is jók az eredmények. A gazdaságos termelésre való törekvésben — részben ez adja a gazdaságosságot — az élőmunka, az emberi energia felhasználása hatékonyabbá vált. Bizonyíték erre, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére a tavalyinál most jobbak a terméskilátásaink, a gabonafélék például az elmúlt évinél jóval nagyobb átlaggal fizetnek. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK által elért eredményeket a takarékosságban dicsérni lehet. Az év fele azonban még hátravan, s a tervezett 95 millió nagy része is teljesítésre vár. Arra kell törekedni, hogy az elhatározásnak megfelelően a gépeket, anyagokat, energiát megtakarítsuk, ha lehet, a tervet túlteljesítsük, de úgy hogy a termelés volumene is meghaladja az előirányzatot. Seres Ernő Csendélet aratáskor e Ü de a határ. Az em- bernyi nagy kukoricán látszik, hogy mostanában sok esőt kap a mindig szomjas homok. Az aratóknak ez nincs kedvére. Vágnák éjjel-nappal a búzát, hogy túl legyenek rajta. Mondják: „Ha már bele álltunk, hadd fogyjon gyorsan, mert minden nappal nehezebb lesz az aratás.” A nehéz munkát, a küzdelmet az akácfasor árnyékából nem igen lehet értékelni. Amit befog a szem látóköre, inkább csendélet a tájon. Vadőr guggol a búzatábla szélén és kutyájával csibés fácántyúkot riogat, hogy meneküljenek. A hat kombájn, mint nagy bogarak, araszoló haladással falják a kalászt. Az IFA-pótkocsis teherautó vezetője, Völgyi József a hűvösből figyeli, mikor villan feléje a kombájnok sárga lámpája, hogy ürítsenek. Ott van még Mák János, két kombájn váltója, Asztalos László főszerelő és egy tizenkét éves fiú Budapestről, Balogh János. Beszélgetnek. Illetve csak szidják a pőcsiket, amelyik úgy csíp, mint egy lórúgás és egyik-másik az idén szemtelenül nagyra nőtt. A fiú, a pesti gyerek szalmaszálat rág. Később kiáll az egyik kombájn a sorból apró javításra. A gyerek figyeli, lesi a szerszámokkal ügyesen bánó emberek mozdulatait. Mit visz haza emlékezetében erről a nyárról, az aratásról, nem igen lehet megtudni tőle. Feszélyezetten, tőmondatokban válaszolgat. — Láttál már aratást?... „Láttam”... — Milyen gépek ezek? ....Német kombájnok...” — Szeretnél aratni?... „Hát...” — Mit gondolsz, nehéz a munka? ......Nem hiszem...” Völgyi József figyeli, mit mond a fiú és az utolsó válasznál közbeszól: — Persze, hogy nem nehéz a munka annak, aki nézi — aztán komolyra vált, — egy kicsivel tényleg könnyebb, mint tavaly volt. Egy új kombájnnal többünk van, így legalább egy héttel hamarabb végzünk a 900 hektárral. Tavaly a szemet dömperekkel hordtuk, most három új IFA-kocsink van, így a szállítás is gyorsabb. A kombájnos, a váltótárs és a szerelő végeznek a javítással, indul vissza a gép. Készlet János nagykállói negyedikes gimnazista, aki egynyári tarlókönyvelő, (a fuvarokat írja) vizet kínál körbe és ez jó alap egy kérdéshez. — Van mire inni? Mi volt az ebéd? — Mindig van mire inni, jól ellát bennünket a gazdaság. Ma borsólevest, csirkesültet, savanyúságot kaptunk. A kannából kívánjuk a vizet, de az égből nem. " kszíj és eső. Az E egyik hiánycikk, a másikból sok a felesleg. Ezen derülnek és tehetik, mert egyébként minden rendben van. Nagykálló határában a Bal- kányi Állami, Gazdaság 5/d- vel jelölt földjén nem történt, nem történik semmi rendkívüli. A vadőr fácánt kerget, a kombájnos arat, a teherautó vezetője búzát szállít, a diák könyvel, a szerelő szerel és a pesti gyerek csak néz. Nézi, hogy mennyire ügyes, okos jószág a gép. (seres) Ketten a MEZŐGÉP-től: Muri Mihály esztergályos, az Április 4 szocialista brigád tagja. A brigád elnyerte az Ezüstkoszorús címet. Cibusák József autószerelő itt tanulta a szakmát. Ma már 5 végzi az ÁFOR-tartálykocsik karbantartását. (Elek Emil felvételei.) Centiméterek a VOR-ban Amíg elkészül 200 ezer zakó Ki gondolná, hogy amíg egy zakó elkészül több, mint kilencven kézen megy át? Ezt a hosszú sorrendet a Vörös Október Férfiruhagyár nagy csarnokában könnyen lehet követni. Arra már nehezebb választ adni, hogy egy zakó mennyi idő alatt készül el, hiszen a szalagok mellett dolgozó lányok, asszonyok nagy sorozatokat gyártanak. Műszakonként 240 darab a teljesítményük. Idomok cseréje A nadrágszalagokon ennél termelékenyebben dolgoznak. An _v decemberétől fokozatosan állították át a szalagokat az úgynevezett MTM-rendszerre, ami nem jelent mást mint: segéd- berendezésekkel felmérték a gyártási folyamatot és csökkentették a felesleges műveleteket. így lehetővé vált a két műszak jobb kihasználása, ösztönzőbb normarendszerek bevezetése. A többségében exportra termelő VOR ma már beruházásait tekintve elérte azt a szintet, hogy a jelenlegi gépesítettség, szociális ellátottság mellett „hozni tudja” a tervezett mennyiséget, s a takarékossági intézkedések, a technológiai változtatások bevezetése a minőség javítását, a gazdaságosságot szolTöbb kismamaruhát és -cipőt gyártanak A Belkereskedelmi Minisztérium ruházati kereskedelmi főosztálya megvizsgálta a népesedéspolitikai határozat kereskedelmi végreha j tását. Megállapították: a múlt évben örvendetesen változott a helyzet. A minisztérium kezdeményezésére a Minta Ktsz a kismamáknak 45 modellből álló kollekciót készített, amelyből a kereskedelmi vállalatok sokat hoztak forgalomba. A ruhák 63,5 százaléka 500 forintnál olcsóbb. Hasonlóan kedvezően változott a kismamacipő-kínálat. Az idén több mint 800 ezer pár kismamacipő kerül forgalomba — az első fél évben 610 ezer pá^ állt rendelkezésre. gálják. Hogyan, s mivel takarékoskodhat egy ruha gyár? Elsősorban az anyaggal — mivel a termelési értékek 64 százaléka az anyagárból képződik —, de nem mindegy hogyan. A megtakarítható centik sorsa a szabászoktól, a térítőktől, a végbeosztóktól függ. Ha a szélességet jobban kihasználják és csak annyit szabnak le, amennyi a rendelés, akkor már évente több, mint egymillió forintot nyernek. Ezen kívül jobban gazdálkodnak a korábban '„mostohán bánt” bélésekkel és 30 százalékkal csökkentik a biztonsági tartalékot. Helyette bevezetik egy-egy idom cseréjét. Az intézkedésekkel 2,6 millió forint takarítható meg, s hogy ez valósággá váljon az év végére, a részesedési alap 60 százalékát jutalmazásokra, egyéb díjazásokra fordítják. Enyhíteni a munkaerőhiányon „Mindenki ismerjen meg úgy öt műveletet, hogy hiányzó munkatársát bármikor helyettesíteni tudja”. Ezzel a céllal indítottak házon belül új mozgalmat, amely szükségességét a létszámproblémák indokolták. Bár a létszámot sikerült szinten tartaniuk, mégis aránytalanul magas a kiesők száma. Sokan vannak gyermek- gondozási segélyen és akik visszajöttek, gyakran táppénzen. A gyár szakmunkástanulók képzésével, szakvizsgáztatással próbál enyhíteni a munkaerőhiányon, de mégis kevesen vannak a szalagokhoz. Ezek olyan gondok, amelyek minden, többségében nőket foglalkoztató gyárban felvetődnek. Bár az ilyen jellegű fluktuációt megszüntetni nem lehet, a következő évben szorosabb kapcsolatot kötnek az iskolákkal, számítanak azokra a nyolcadikosokra, akik továbbtanulása nem sikerült. Exportmunkák A ruhagyár első fél évi eredményei alapján éves tervét — 700 ezer pantalló és 200 ezer zakó gyártását, valamint az 50 ezer darabos tőkés bérmunkát — teljesíteni tudja. Ezt ígérik az említett technológiai újítások, munkaszervezési, takarékos- sági intézkedések. Balogh Júlia MODERN GÉPEKKEL — KORSZERŰ BŰTOROK. A Mátészalkai Szatmár Bútorgyárban a lakószobák megmunkálását automata gépekkel végzik.
