Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-18 / 167. szám

4 K EI. ET-M AGYARORSZÁG 1975. július 18. (Folytatás az 1. oldalról) lámpa, amely azt jelezte, hogy a két kapcsolószerkezel először érintkezett egymás­sal. '„N agyszerű munka volt, Tóm" — kiáltotta angolul Alekszej Leonov, amikor a szovjet kozmonauták a lám- pajelzásből és a könnyű ütö- désből megbizonyosodtak ró­la, hogy az Apollo pontosan célhoz érkezett. Az első érintés mtán még 4 percbe és 30 másodpercbe telt, amíg az amerikai aszt­ronauták a kapcsolóberende­Spanyolország déli partvi­dékénél, a Biscáyai-öböl fö­lött zajlott Le a Szojuz és az Apollo űrhajók találkozása — jelentették be csütörtökön este az Inturiszt sajtóköz­pontban Moszkvában. Viktor Blagov, a szovjet földi irá­nyítóközpont műszaki vezető mérnöke az esti sajtótájékoz­tatón elmondta, hogy a ta­lálkozás pontos földrajzi ko­ordinátái az északi szélesség 40. foka és a nyugati hosszú­ság 20. foka voltak. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi * Bizottságá­nak főtitkára csütörtökön este, a kozmikus kézfogást követő pillanatokban üd­vözletét küldött Leonovnak, Kubászovnak, Staffordnak, Brandnak és Slaytonnak a moszkvai földi irányítóköz­pont útján. „Önök, a világűr térségének hős úttörői ré­szesültek abban a megtisz­teltetésben — írta Brezsnyev —, hogy új fejezetet nvit- hattak a világűr meghódítá­sában.” Az egész világ feszült iz­galommal és lelkesen figyel­te az űrhajósok munkáját, akik az űrhajózás történeté­nek első nemzetközi össze- kaocsolását hajtották végre Föld körüli pályán. Az össze­kapcsolt Szojuz és Apollo űrhajó Brezsnyev szerint „a jövő nemzetközi orbitális űrállomásainak mintapéldá­jául szolgál.” A feszültség enyhülése, a szovjet—amerikai kapcsola­tokban bekövetkezett pozitív fejlemények — folytatta üd­Csíütörtökön délután vala­mennyi hírügynökség gyors­hírben számolt he a Szojuz— 19 szovjet és az Apollo ame­rikai űrhajó összekapcsolá­sáról. A legnagyobb hírszolgálati irodák egymással versengve ismertették a két űrhajó út­jának valamennyi fejlemé­nyét, s percenként érkeztek a jelentések a történelem el­ső űrrandevújának vala­mennyi mozzanatáról. Vala­mennyi hírügynökség szó szerint ismertette az űrhajó­zás aktiv része segítségével „egymáshoz igazították” a dokkolóberendezés két részét, a két ütközőtárcsa stabilizá­ló szárnyai pontosan egymás, ba illeszkedtek, majd Staf­ford bekapcsolta azt a me­chanizmust, amely nyolc kü­lönleges zár segítségével 20 tonnás feszítőerővel herme­tikusan egymáshoz rögzítette az űrhajókat. Az összekapcsolás végez­tével a Szojuz—19 legénysége hozzákezdett az űrhajó her- metizálásának újabb ellenőr­zéséhez, amire már az át­szállás előkészítéséhez van szükség. A dokkolási művelet végre­hajtását értékelve a szovjet űrszakértő megállapította: az amerikai és a szovjet legény­ség az összekapcsolás sikeres elvégzésével az esész űrkí­sérlet legfelelősségteljesebb műveletét hajtotta végre si­keresen. Mind a Szojuz, mind az Apollo legénységét elisme­rés illeti azért a kitűnő mun­káért, amelynek eredménye­ként a dokkolás a tervezett, nél percekkel korábban, a legcsekélyebb zavar nélkül létrejött. vözletét az SZKP KB fő­titkára — megteremtették a feltételeket az első nemzet-' közi űrutazáshoz. Ezzel új le­hetőségek nyílnak meg az or­szágok és népek tudományos kapcsolatainak széles és gyü­mölcsöző fejlesztéséhez a bé­ke és az emberi haladás érdé. kében. Brezsnyev végezetül jókí­vánságait fejezte ki a szov­jet és az amerikai űrhajó­soknak a kitűzött program si­keres végrehajtásához és a szerencsés visszatéréshez a Földre. A moszkvai irányítóköz- pontban Viktor Balasov, a televízió vezető bemondója olvasta fel Brezsnyev üdvöz­letét azokban a percekben, amikor a Föld és a Szojuz fedélzete között színes tele­víziós kapcsolat volt. Alek­szej Leonov és Valerij Kubá- szov köszönettel nyugtázták az SZKP vezetőjének üdvöz­letét, s kijelentették, hogy a jövőben még jobb munkával válaszolnak a párt figyelmé­re és gondoskodására. sok egymás közti rádióbe­szélgetését, valamint a koz­monautáknak a földi irámyí- tóközpontokkal folytatott dialógusát. Drámai színekkel ecsetelték a tudósítók az első nemzetközi űrrepülés földi visszhangját is, az irányító- központokban zajló feszült munkát és a páratlan űrsi­kerre reagáló közéleti szemé­lyiségek, politikusok, tudósok és hozzátartozók nyilatkoza­tait. Stuart Symington amerikai szenátor a TASZSZ tudósító­jának adott nyilatkozatában kijelentette: a szovjet—ame­rikai együttes űrkisérlet újabb meggyőző példája annak, hogy a nemzetközi kapcsola­tok enyhülésének és ezen be­lül a szovjet—amerikai vi. szony javulásának politikája sikeresen érvényesül. A Szojuz és az Apollo útja vitathatatlanul szolgálni fog­Hosszú út vezetett idáig, nemcsak a műszaki megoldás kidolgozása miatt, hanem el­sősorban azért, mert a prog­ramban részt vevő két nagy­hatalomnak először az em­beriség jövője iránt érzett felelősség jegyében a földi tárgyalóasztalok mellett kel­lett jobb megértésre jutniok. A megegyezés a két fél között már az enyhülés kor­szakának abban a szakaszá­ban megszületett -a mostani kísérletre, amikor az elért eredmények alapján jogosan lehet további reményeket táplálni az előrehaladás irá­nyába. Ekkor léptek sorom­póba a műszaki szakembe­rek, akikre az a feladat há­rult, hogy ennek az új kor. szakot nyitó kísérletnek a technikai alapjait vessék meg. Talán meglepően hangzik, hogy ehhez évek munkája kellett. Sokan vélekednek úgy, hogy mindkét fél éppen elegendően sok űrhajót indí­tott már ahhoz, hogy legyen kellő tapasztalata ilyen bo­nyolult program teljesítésé­hez is. Ez saját űrkutatásukra vonatkozóan teljes mérték­ben igaz. Azonban a két fél más-más utat járva dolgozta ki saját űrhajóin mind az emberi létfenntartás módo­zatait, mind pedig a külön- külön felbocsátott űreszközök összekapcsolását. Ahhoz, hogy a közös találkozó létrejöhes­sen, át kellett hidalni ezeket a különbségeket. Ennek legfontosabb eszköze az újonnan kifejlesztett és most a kozmikus gyakorlatban is sikerrel vizsgázó dokkoló modul — összekapcsoló egy­ség. Az újfajta dokkolóegység legjellegzetesebb tulajdonsá­gai: — Légmentes zárást, úgy­nevezett hermetikus kapcso­latot létesít a két különböző összetételű levegőt tartalmazó űrhajó között úgy, hogy azok levegője nem keveredhet, s hogy az egyik űrhajóból a másikba történő átszállás során az űrhajósak alkal. mazkodhatnak a számukra új levegőösszetételhez és nyomáshoz; — a dokkolóegység szim­metrikus, azaz egyszerre játszhatja az aktív vagy a passzív elem szerepét is. Világítsuk meg ezeket a tulajdonságokat közelebbről is. Szinte közismert, hogy az Apollo-űrhajókban csakúgy, mint más amerikai elődeik­ben mintegy egyharmad at­moszféra nyomású, igen ke­vés héliumadalékot tartal­mazó, majdnem kizárólag ja a szovjet—amerikai együtt-! működés továbbfejlődésének ügyét. Újabb illusztrációja ez annak, hogy közeledünk egy­máshoz, bár az országaink közötti kapcsolatok normali­zálása politikájának nem ke­vés az ellensége, akik éppen az ellenkezőjét kívánnák — mondotta a szenátor. oxgiénből álló atmoszférát alkalmaznak. Ugyanakkor a szovjet űrhajókban gyakorla­tilag a talajszinten megszo­kott, normál összetételű — nitrogén—oxigén — atmosz­férát alkalmaznak. Ezért egyrészt a nyomáskülönbség miatt sem lehet a két űrhajó légköre között közvetlen kap­csolatot teremteni, mert a magasabb nyomású helyen tartózkodók a hirtelen nyo. máscsökkenés miatt keszon­betegséget kapnának, amely könnyen végződhet halállal is. De a kétfajta légkör ősz. szetételének erősen eltérő jel­lege is kizárja az atmoszfé­rák keveredését. Ezért a dok­kológyűrű belsejében olyan zsilipkamrát alakítottak ki, amely lehetővé teszi a foko­zatos alkalmazkodást, s ezt követően a másik kabinba történő beszállást. Az aktív-passzív szerepre egyaránt alkalmas kivitel je­lentőségét az adja meg, hogy egy űrhajó játszhatja a két szerep bármelyikét. Az űr­randevúban ugyanis passzív­nak nevezik azt az űreszközt, amely anélkül kapcsolódik a másikhoz, hogy a megközelí­tés és az összekapcsolás műveletében manőverezéssel, vagy más cselekvéssel — ak­tivitással — részt vállalna. Az aktív partner végzi el} ezeket a műveleteket. Az ed­digi űrkutatási gyakorlatban : a dokkolóegységnek a pasz- ! szív, illetve az aktív részt, j vevőn található része nem | volt egyforma, azaz nem vol­tak szimmetrikusak. Az új, szimmetrikus kiala- ! kítés jelentőségét az adja i meg, hogy a dokkoló két ele- , me egyenértékű. Ennek je- | len tősége pedig egy bajba i jutott űrhajó legénysé- gének mentése alkal- j mával óriási, hiszen le­hetséges, hogy a segítségre szorulók cselekvőképtelenek. Ebben az esetben pedig a mentő űrhajóval való talál­kozásnak csakis passzív ré­szesei lehetnek. Ha dokkoló­egységük nem szimmetrikus, tegyük fel, hogy csak aktív szerepre képes, lehetetlen a megmentésük. Ez a jelentő­sége az új, közösen kialakí­tott dokkolórendszernek: : minden körülmények között csatlakozásra alkalmas. Reméljük, hogy az elkö­vetkező időszak űrkutatásá­ban nem kell mentőéxpedí- ciókat szervezni, hanem a csatlakozás új eszköze és módszere arra szolgál majd, hogy egy soknemzetiségű űr­laboratórium fogadni tudja a fedélzetére munkába érkező, különböző országokból indí­tott űrhajókat és személyze­tüket. Kézfogás a kozmoszban Brezsnyev üdvözlete Hírügynökségek jelentik Tudományos kommentátorunk írja: Napirenden: a 750 kV villamos távvezeték beruházási javaslata, a fiatalok családala­pítására nyújtható további kedvezmények — A bányász hűségjutalom-rendszer mó­dosítása. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala Icözli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott A kormány meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vet­te a külügyminiszter tájékoz­tatóját az európai biztonsági és együttműködési értekezlet genfi szakaszának menetéről, valamint a Helsinkiben kez­dődő harmadik szakasz elő­készületeiről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a magyar— jugoszláv gazdasági együtt­működési bizottság június 9—11 között Belgrádban tar­tott VII. ülésszakáról szóló jelentést Utasította a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy az ülésszak határozataiból adódó felada­tok végrehajtására tegye meg a szükséges intézkedéseket. A kormány meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a közgazdasági szabá­lyozó rendszer 1976. január 1-i módosításával kapcsola­tos munkálatokról szóló je­lentéseket és határozatot ho­zott a további feladatokra. A nehézipari miniszter elő­terjesztésére a kormány meg­tárgyalta és elfogadta a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kV-os villamos hálózat magyar szakaszára, valamint az ehhez csatlakozó 400 kV- os hazai hálózat bővítésére vonatkozó beruházási javas­latot. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Vízügyi Hivatal elnökének jelentését az 1975. évi júliusi árvíz- és belvízvédekezésről. Az árhul­lám egyes szakaszokon meg­haladta az 1965. évi nagy du­nai árvíz, illetve a Maroson az 1970-es árvíz alkalmával bekövetkezett maximumokat. Az időben megtett védekezési intézkedések eredményesek voltak. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A nehézipari miniszter ja­vaslatára a kormány határo­zatot fogadott el a bányászok hűségjutalmi rendszerének módosítására. A hűségjuta­lom a jövőben beszámít a nyugdíjalapba. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Állami Ifjúsá­gi Bizottság elnökének és a pénzügyminiszternek a fiata­lok családalapításának segí­tésére tett javaslatait. 1976. január 1-től az ifjúság; ta­karékakció feltételeinek mó­dosításával összhangban a hosszabb időn át rendszere­sen takarékoskodó fiatalok meghatározott esetekben az eddiginél nagyobb kölcsöntá- mogatást kapnak, elsősorban a lakás megszerzéséhez, illet­ve első "berendezéséhez. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Felavatták az inotai gázturbinás csúcserőművet Csütörtökön felavatták az új inotai 200 megawattos tel­jesítményű gázturbinás csúcs­erőművet. Az ünnepségen részt vett dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, dr. Simon Pál ne­hézipari miniszter, Pap Já­nos, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára, Mé­hes Lajos, a vasas szakszer­vezet főtitkára, valamint a Kohó- és Gépipari, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium több képviselő­je. Ott volt D. J. Levcsenko, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének kereskedelmi képviselője. Továbbá Pavel Oszipovics Szirij, a Szovjet­unió energetikai és gépgyár­tási miniszterhelyettese által vezetett delegáció is. Schiller János, a Magyar Villamos Művek Tröszt ve­zérigazgatója tájékoztatta a vendégeket az új erőmű be­ruházási munkáiról és annak működéséről. A tájékoztatást követően a vendégek megte­kintették az új erőművet, majd részt vettek az inotai erőmű kultúrtermében ren­dezett nagygyűlésen, ahol dr. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. A nagygyű­lésen felszólalt P. O. Szirij is. Hangoztatta, hogy ennek a két nagy teljesítményű 100— 100 megawattos gépegység­nek a műszaki színvonala ma a világon egyedülálló. OLVASÓINKHOZ Olvasóink reklamálására közöljük, hogy szerdán és csütörtökön lapunk a Nyírsé­gi Nyomda hibájából került későn előfizetőinkhez illetve az elárusító helyekre. A szerkesztőség az olvasók szí­ves elnézését kéri és a hi­bák megszüntetésére meg­tette a szükséges lépéseket. 15. — Ha nagyon akarjátok, szólhatok neki. Remélem, be­fejezte már az éjszakai nyu­godalmat. Van egy rossz szo­kása, ha idő előtt kiverik a szeméből az álmot, akkor menthetetlenül kopaszra nyírja azt, ami az ollója elé kerül. Nem tesz kivételt, még a tábornokot is megko- pasztja, ha nem tiszteli az ő emberi jogait. No, maradja­tok csak egy kicsit, élvezzé­tek ezt a finom meleg vizet, ingyen van. A szállodában legalább egy húszast fizetné­tek ennyi gyönyörűségért. Itt semmiért nem kell fizet­ni. Megérkezik a fodrász. Tiszta fésülködő-gallérral, kis bőrtokban a nélkülözhe­tetlen eszközökkel, élesre fent borotvával, és nyájas, kedves mosollyal. — Óhajtanak valamit, uraim ? , pillanatban , ktH zánjjlag szakember vagyok, n kizárólag a haj művésze, a nemes és ősi mesterség kép­viselője, csak a sors különös játéka következtében húz­tam magamra ezt a megkü­lönböztető öltözetet. Franciás frizurát, esetleg egy szép sportos fejet, netalán egyéni kreációt kérnek? Mindenre kész vagyok. Tessék, urak, ki következik? Az első, a fiatalabbik, egy hirtelenszőke, nagyon ke­rek képű fiú ült le a székre. Mulatságos. Fenn szorosan fogja a nyakát a fésülködő- gallér, lenn csak a semmi, és legalul egy otromba fapa­pucs, hogy a hülő kövön fel ne fázzon. A borbély dolgo­zik. Omlik a földre a dús haj. Mintha boglyát for­mázna. Közben a keze alatt kiformálódik egy emberi áb- rázat. Az ügyeletesnek, tisz­ténél fogva jelen kell len­nie, mert az őrizetbe vett egyéneket nem szabad ma­gukra hagyni olyan helyen^ ahol akárivi magukban, akár másokban kárt tehetnének, esetleg egy könnyelmű pil­lanatban szökést kísérel­hetnének meg. Neki is tet­szik a manőver. Még a frizu­ra is. Sor keBiil a' másik fiú­ra is. Az már._Jlsfíl tetszik annyira a fodrásznak sem, ollónak sem, borotvának sem. — A kedves vendégnek olyan haja van, mint a tüs­kés disznónak. Engedelmé- vel, olyan koszos is. Letört volna a kis keze, ha azzal a drága kincstári szappannal azt is megmosta volna, hogy nekem már ne kellene ebben a szemétdombban kotorász­ni? Mert kedves vendég, nem gondolja, hogy a fod­rász is ember, hogy a fod­rásznak is van gyomra? Na­gyon örvendek, hogy ebben a szituációban volt szeren­csénk találkozni, mert leg­alább helyzetemnél fogva, és a borravaló árnyékának kí­sértése nélkül is megmond­hatom, hogy a haj olyan tar­tozéka az embernek, ami nemcsak arra való, i hegy ’ más becsületes állampol1 gárokat ijesztgessen, ha­nem arra is, hogy időnként vízzel, szappannal illessék. Nos, kiskomám, miután em­berszabásúra kerekítem, käJk» veskedjék visszacammogni a zuhany alá. Úgy kerülj vissza az emberek közé, mintha már néhány millió évvel ez­előtt lekúsztál volna a fáról. Ezt nem hivatalosan köz­löm veled, csak barátság­ból, mert majdnem egyidős vagyok veled, s nem érzem magam, Sámsonnak. Erről ennyit, és most vigyázz, mert borotvával dolgozom! A parancsnok elámult, amikor az ügyeletes bevezet­te az irodába a tetőtől talpig kimosdatott, megnyírt, ránc- baszedett fiúkat. — Ez mi ? Ezek honnan ke­rültek ide? —•„ Jelentem, ez az a két ha­társértő, akit hajnalban el­fogtunk. Csak egy kicsit hoz­zá igazítottam őket a sze­mélyi igazolványhoz. Nagyon kértek a fiúk, hogy legyek ebben a segítségükre. Remé­lem, nem kapok érte fenyí­tést! —j No, pernahajder. Küld­je ciiak elém azt a... Előbb vlgyh át a másik irodába a fiúkat és küldje ide a Figa­rót. A Figaró jött, húzta a nya­kát a válla közé. — Maga megint fusizik, Farkas határőr? Ki adott pa­rancsot, hogy nyírja meg ezeket a fiúkat? — Jelentem senki, az ügye­letes mondta, hogy jöjjek, mert a fiúk szeretnék. Nem volt idejük a városban, in­dulás előtt. Fürdésre pa­rancs. volt, etetésre parancs volt. Gondoltam néni te­szek azzal semmi rosszat, ha szívességből meggyomlálom őket. Utóvégre emberek va­gyunk, és a határsértő is csak ember. Kaptam az al­kalmon. Gyakorolni kell. Ha leszerelek, szeretnék mes­tervizsgát tenni. Itt már senki sem hagyja magát. Kell a nyiratkozás ürügy­nek, hogy besompolyoghas- sának a városba. — Bújjon magába az ör­dög. Hozzák be azt a két kölyköt. Csinos, egészen mutatós gyerekek lettek. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents