Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-18 / 167. szám

2 KELET MAGYARORSZÁG 1975. július 18. Meleg a nyár, de hűsít a víz. Pillanatkép a sóstói úszómedencéről. (E. E.) Bábosok, filmesek, fafaragók Tíz tanfolyam tapasztalatai Július közepe táján befe­jeződik a megyei művelődési központ nyári továbbképzé­seinek, tanfolyamainak nagy része. Tíz programot szervez­tek erre a nyárra, ezeken több mint háromszáz részt­vevő tájékozódhat a köz- művelődés aktuális felada­tairól. E rendezvények leg­fontosabb célja továbbra is az, hogy az iskolákban, a művelődési házakban és a munkahelyeken működő szakkörök, művészeti cso­portok élére az adott mű­vészeti ágban megfelelő tu­dással rendelkező vezetőket képezzenek. Mint Vida Já­nostól, a megyei művelődé­si központ igazgatóhelyet­tesétől megtudtuk, szervezé­si és egyéb hibák miatt ez ebben az évben sem a ter­vek szerint sikerült. Több tanfolyamon az de­rült ki, hogy sem a járások, sem a községek — a taná­csok és a művelődési házak — nem készültek tervszerűen e továbbképzésekre, hogy a munkahelyek nem szívesen engedik el még azokat a dol­gozókat sem, akik sokat tesz­nek az üzdfn, a vállalat kul­turális életéért, hogy né­hány tanfolyamon hiába képeznek művészeti csoport- vezetőket, a gyakorlatban ennek nem lesz semmi hasz­na. Megyénk közel kétszáz klubjából hetven jelentkezőt vártak á klubvezetők kezdő és haladó tanfolyamára. A kezdőt az ismert okok miatt el sem tudták indítani, a ha­ladón mindössze húszán voltak. Az ötven irodalmi színpadot és színjátszó cso­portot tizenkét résztvevő képviselte, pedig ebben a ka­tegóriában, csakúgy, mint a bábosokéban, működési en­gedélyt szerző vizsgát is le­het tenni. Jobban sikerült a néptáncoktatók, a kórusve­zetők és az amatőrfilmesek továbbképzése, bár a na­gyobb létszámnak itt is örültek volna. Eredményes volt a moziüzemí szakembe­rek filmesztétikai képzése, s ugyanezt remélik a fafara­gók vásárosnaményi tábo­rától, valamint a két augusz­tusi ' programtól. Tiszadobon a legügyesebben rajzoló út­törők táboroznak majd, Nyír­egyházán pedig a honisme­reti szakkörök vezetői vesz­nek részt továbbképzésen. A tíz tanfolyam tapaszta­latait elemzik, feldolgozzák, hogy hasznosítani tudják egy új tervhez. Járásonként alakítanak ki olyan mód­szertani központokat, ahol a gyengébben működő, még tapasztalatlan csoportok ve­zetői tájékozódhatnak az eredményes munka feltéte­leiről. (be) FEKETE NAPOK HIRE figyelmeztet A BALESETI STATISZTIKA ? A legutóbbi hónapokban a közlekedési balesetekről szóló tudósításoknak bérelt helyük van az újságok hasábjain, a rádió és a televízió híradá­saiban. Megdöbbentő esetek látnak napvilágot — s ez alól megyénk sem kivétek — Amíg régebben csak fekete hétvégekről esett szó, az idei nyáron már csaknem min­dennap történik négy-öt vég­zetes szerencsétlenség. A vésztjó^ló közúti balese­tekkel kapcsolatban sokféle nézet alakult ki közvélemé­nyünkben. Egyesek úgy vé­lik, hogy a kezdő autósok okozzák a legtöbb bajt, má­sok az idegenforgalommal hozzák összefüggésbe a bal­eseti rekordokat, megint má­sok a gyalogosok és a gép- járművezetők háborújának tulajdonítják a szerencsét­lenségek sorozatát. Ezek szél­sőséges vélemények. Mert igaz ugyan, hogy a forgalom bonyodalmainál nagy szám­ban találhatók kezdő, tétova gépjárművezetők, de nem az általuk okozott balesetek do­minálnak a statisztikai ki­mutatásokban. Mint ahogy a növekvő idegenforgalom is közrejátszik a balesetek ala­kulásában — hiszen a leg­utóbbi két hónapban csak­nem 200 ezer külföldi gépko­csi fordult meg az országban, mégis a személyi sérüléses közúti baleseteknek csak egy töredéke, alig fél százaléka terheli a vendégek számlá­ját. Előfordul, hogy egyik­másik vendégünk minden te­ketória nélkül túlteszi magát a közlekedési szabályokon, de ellenük éppúgy eljárnak ha­tóságaink, mint a közúti fe­gyelem hazai megsértői ellen. Kétségtelen továbbá, hogy a forgalomban még mindig ominózus ütközési pont a gya­logosok és a gépjárművezetők esetenkénti elsőbbsége. Az utca képet azonban azt is mutatja, hogy megkezdődött az autósok és a gyalogosok békés együttélése. Mindebből logikusan következik, hogy a közúti forgalom egymásra ható kérdéseit csak sokolda­lú elemzéssel lehet tisztázni. Nézzük előbb a gépkocsi- vezetőket, akikről jóformán csak ellentétes véleményeket hallunk. Azt, hógy fegyelme­zettek és azt, hogy fegyel­mezetlenek. Mondják, hogy óvatosak, s azt is, hogy vak- merőek. Kétségtelen, hogy 'országútjainkon sok a tolako­dó járművezető, aki hajme­resztő vakmerőségével arra számít: majd vigyáz a má­sik. Szép számmal akadnak kellemetlenkedők is, akik éj­szaka addig reflektorozzák az előttük haladó kocsi visz- szapillantó tükrét, amíg az elvakulva meg nem áll. A forgalom egyik Íratlan alap­törvénye, hogy mindenki előz és mindenkit előznek. Saj­nos nálunk nagy számban vannak autósok, akik képte­lenek elviselni, hogy meg­előzzék őket. Erre vezethető vissza a júliusi autósbalese­tek 10—15 százaléka. Hason­ló arányokat egyetlen ország baleseti statisztikájában sem találunk. Persze a gyalogosok sem mind angyalok. A szerencsét­lenségek 22 százalékát kizá­rólag ők idézték elő az év első felében. Mint a Legfőbb Ügyészség közlekedési szak­értője a közelmúltban egy ankéton szóvá tette: sok baj forrása, hogy a gyalogosok egy része valósággal sportot űz abból, hogy a kijelölt gyalogos átkelőhelyen lassan bandukol, sőt blazirtan meg­áll, nézegeti az autók rend­számtábláit, vagyis őrli a gépkocsivezetők idegeit. Az ilyesmi és a vele kapcsolatos utcai dialógusok gyakran ki­merítik a szabálysértés fo­galmát — s mint az ügyész kijelentette — bírsággal is sújtható. Átfogóbb propagandával is sokat lehetne tenni azért, hogy autós és gyalogos a je­lenleginél jobban tisztelje a közlekedési szabályokat. De a felvilágosítás nem minden. Az új jogszabályok értelmé­ben ma már csak a súlyo­sabb esetek kerülnek az ügyészségek és a bíróságok hatáskörébe, lényegesen meg­gyorsítva a szabálysértési el­járásokat, hogy azok mielőbb visszahassanak a közúti fe­gyelemre. A leggyakrabban előforduló szabálysértéseknél — ittas vezetés, veszélyes előzés — viszont szigorúbb felelősségrevonást alkalmaz­nak hatóságaink. S mivel a közlekedési szabályok az em­berek életét védik, a szigor nyilvánvalóan találkozik majd a társadalom igazság­érzetével és segítőkészségé­vel is. K. F. MELYIK A LEGGAZDASÁGOSABB? Pecsétvita egy vizsga körül — Milyen kazánt kezel? — Komfort 3-ast. — Ez a legkorszerűbb — fűzi hozzá Sipeki István, a vizsgabizottság vezetője. — Kérem, mondja el a kezeié, sét. Folyamatosan, a lényeget kiemelve válaszol Tarái Ist­ván. Még be sem fejezi, már­is hangzik az újabb kérdés. _ Ha bemegy egy kazán. házba, meg tudja-e állapíta­ni, milyen rendszerűt alkal­maznak ott? A felelet pontos, megkö­szönik. Következik a másik vizsgázó. Aki tud és ismeri az anyagot, pár perc alatt le­vizsgázik, s nagyot sóhajtva lép ki a hűvösebb folyosóra. A teremben legalább 32 fok van, s ezt még növeli a vizs­gadrukk. Átfogóbb szaktudást ad Július 15. Ezen a forró dél- előttön adtak számot tudá­sukról a központi fűtéseket ellátó kazánfűtők Nyíregyhá­zán, a technika házában. A MTESZ és a Gépipari Tudo­mányos Egyesület szervezésé­ben május elején kezdték el a tanfolyamot, szám szerint harminchatan. Többségükben azok jelentkeztek Szabolcs­ból és a környező megyék településeiről, akik már a gyakorlatban ismerik a ka. záníűtés alapjait, de a kor­szerűbb berendezésekhez még nem értenek, vagy a gyakorlat mellé az elméletet is meg akarták tanulni. Erre az alaptanfolyamra az idén több, mint háromszázan je­lentkeztek, de sokan járnak a magasabb, az átfogóbb szaktudást adó további há- rom tanfolyamra is. Aki mind a négyet elvégzi, ener­getikus szakmunkás-okleve­let kap. Az állandóan fejlődő fűtéstechnika követeli meg ezt a folyamatos képzést és több vállalat, intézmény él is a lehetőségekkel. Férfiaknak való Az újfehértói kertészeti kutatóállomásról ketten jöt­tek. Feleletük akadozott, hosszan keresték a pontosabb műszaki kifejezéseket. — Tudom, mire gondol­nak — de ez nem a megfele­lő kifejezés — mondta né­hányszor a kérdező. A kutatóállomáson még nem tértek át az olajtüzelésű fűtésre, a vizsgázóknak ninc-j elég vizuális tapasztalatuk, ezért is nehezebb számukra a válaszadás. Az elméleti 100 óra mellett csak 30 a gyakor­lati a tanfolyamon. Ez ke­vés, különösen azoknak, akik most ismerkednek a szakmá­val. A beszámoltatás gyorsain pereg, mert a vizsgáztatók közül többen ennek a cso­portnak tanították az anya­got. — Pár mondatból már tu-* ni lehet, ki mennyire érti és látja át az anyagot — mond­ja Sipeki István, aki a tanfo­lyamok szervezője is. 1968 óta több, mint kétezren kap­tak oklevelet, s az idén még két női tanulónk is volt. Megállták a helyüket ezen az inkább férfiaknak való pályán. A szakmai követelmények mind szélesebb területet fog­nak át. Igyekeznek úgy kér­dezni, hogy az anyag kapcso­lódjon a jelenlegi fontosabb gazdaságpolitikai feladata­inkhoz is. Megkérdezték pél­dául: — Hogyan kell a sze­net tárolni a takarékossági szempontokat is figyelembe véve, és melyik a leggazdasá. gosabb tüzelőanyag, a szén, az olaj, vagy a gáz? Délre lezárult a vizsga. „Jól megfelelt” és „Megfe­lelt” minősítések kerültek az oklevelekre. Ezzel tulajdon­képpen véget ért a 3 hónapos munka. Nyolc hónapja hiányzik. Az „i”-re a pontot mégsem sikerül feltenniük. Már 8 hónapja hiányzik 120 okle­vélről a pecsét. Nem elírás történt, valóban nincs, aki hivatalosan igazolja a tanfo­lyam befejezését. Sem az energetikai felügyelet, sem a Nehézipari Minisztérium ok­tatási osztályai nem vállal­ják magukénak a pecsét dol­gát. Bár korábban az ener­getikai felügyelet hitelesítet­te az okleveleket. Az ügy első látásra apróságnak tűnik, de mégsem az. Százhuszan nem tudnak elszámolni az itt el­töltött órákkal, s ennyi em­bernek nem fogják anyagi­akkal is elismerni az alapo­sabb szaktudását! Ezért jó lenne, ha az illetékesek ezt a pecsétvitát sürgősen eldön- tenék. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi— és következményei Egy vidéki szövetkezeti áruházban egy házaspár dol­gozott, a férj osztályvezető­ként, az asszony eladóként. Később kiderült, hogy együtt különböző visszaéléseket kö­vettek el, ezért fegyelmileg elbocsátották őket. A járás- bíróság mindkettőjüket bű­nösnek mondta ki folytatóla­gosan, magánokokirat-hami- sítással elkövetett sikkasztás és árdrágítás bűntettében, ezért jogerősen, felfüggesztett szabadságvesztésre és na­gyobb összegű pénzbüntetésre ítélte őket. A büntető eljárás befejeztével a döntőbizottság panaszukat elutasította. Ilyen előzmények után a há­zaspár a munkaügyi bírósá­gon a szőVetkezet ellen pert indított. Arra hivatkoztak, hogy a döntőbizottság csak Népf rontseg ítség a pályaválasztáshoz Kormányhatározat írja elő, hogy a pályára irányításban törekedni kell a társadalmi és az egyéni érdekek összehan­golására. Ebben nagy segít­séget adnak a helyi népfront­bizottságok a keretükben dol­gozó szülői munkaközössé­gek. Propagandái ukban nagy helyet kap a hivatásra felké­szítés. Pályaismertető elő­adások keretében van lehető­ség arra, hogy felhívják a figyelmet a társadálmi szük­ségletekre, a szakember-ellá­tottságra, s tájékoztatást ad­janak a gyermekek adottsá­gairól, képességeiről, érdek­lődéséről. Hasznosan kapcsolódnak be a KISZ által szervezett nyári gyakorlatok, munkavállalá­sok, í építőtáborok előkészíté­sébe. Szükséges, hogy a nép­frontbizottságok, a szülői munkaközösségek ezután is folytassák ezirányú tevé­kenységüket. hosszabb idő után határozott -ügyükben, ezenkívül munka­könyvüket elkésve kapták vissza, ezért a késedelmi idő­re munkabért követeltek. A munkaügyi bíróság részbe* helyt adott keresetüknek ás a szövetkezetét kötelezte, hogy fejenként két és fél havi munkabért fizessen ki. A legfőbb ügyész törvényességi óvására, az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — Téves a munkaügyi bí­róság álláspontja, hogy a dön­tőbizottság hibát követett el, amikor a fegyelmi eljárást a büntetőügy, jogerős befejezé­séig elhalasztotta. Munka­ügyi miniszteri rendelet ér­telmében ugyanis, ha az ügy csak valamely előzetes eljá­rás befejezése után tisztázha­tó, annak eredményét a bi­zottság megvárhatja és ez után új határnapot tűzhet ki. A házaspár a bizottság előtt tagadta, hogy fegyelmi vétsé­get követett el, ezért indokolt volt, hogy felelősségük kérdé­sében a büntető eljárás befe­jezését megvárják. Téves a bíróság álláspontja a munka, könyvek kiadására vonatkozó rendeletek értelmezésében is. A munkaügyi miniszteri rendelet értelmében ugyanis fegyelmi úton történt elbo­csátás esetén a munkaköny­vét csak a dolgozó írásbeli kérésére kell kiadni. A Mun­ka Törvénykönyve értelmé­ben az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézbesíté­sétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig, a teljes átlag- keresetet vissza kell tartani. Ha a fegyelmi határozat jog­erős lesz; a visszatartott ösz- szeg nem fizethető ki. H. E. Még épül, de már na­gyon sok ifjú lakója van a jósavárosi házaknak. (Elek-Emil felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents