Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-17 / 166. szám
1975. július 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 ÁRADÁS UTÁN KICSIT MEGIJEDTEK a Kraszna menti termelőszövetkezet tagjai július első napjaiban. Az őszi árpa betakarításával akkor már készen voltak, s éppen készültek a rozs és a búza gépi aratására, amikor — július 5-én — a Kraszna erőteljesen áradt és néhol kicsapott medréből. A hullámtereket és a mélyfekvésű földeket el is öntötte. ópályiban féltek legjobban. Mert ha ott a Kraszna kiárad, akkor rengeteg a kár, csak a homokon marad meg a termés. Márpedig az ópályi Kossuth Tsz-nek kereken 400 hektár aratni- valója volt még július 5-én. Pontosan 100 hektár jutott belőle minden kombájnra. De jött a nyári hőség, a szinte perzselő kánikula, amely igyorsan megszelídítette a Krasznát. Hétfőn, július 7-én már visszahúzódott a medrébe és elcsendesedett. Azóta olyan kicsire zsugorodott, hogy néhol át lehet ugrani. A munka meg elkezdődött. A négy kombájn 30 hektárról takarította be a termést naponta. Lehetett dolgozni, mert a hőség miatt még az éjszakák is gyúlékonyak voltak, örültek az aratók a szellőnek is. A búza elég jól fizet, 25— 26 mázsát ad hektáronként. A rozs gyengébb; de az ópályi határban mindig is kevesebb termést adott, mint a búza. — Most csodálkozni se lehet, hogy nincs gazdag termés — mondta Tóth Elek, a tsz elnöke. — Ennek is örülünk, ami van, ha visszagondolunk az őszre. Altkor volt itt sok víz. Tavaly hétszer áradt ki a Kraszna, ezért ijedtünk meg tőle az idén is. ősszel azt hittük, hogy el se tudunk vetni. Keserves munkával mégis sikerült. Most viszont az a legfontosabb feladatunk, hogy veszteség nélkül be is takarítsuk a termést. AZ ÖPÁLYI KOSSUTH TSZ-NEK pontos, minden részletre, kiterjedő betakarítási terve van. Ebben még azok is név szerint szerepelnek, akik a bálázott szalmát pótkocsira rakják. A kazalrakók is név szerint szerepelnek a tervben. Mert az se mindegy, ki rákja a kazlat. Érteni kell hozzá, a kazal rakás valóságos mesterség. Halad is a betakarítás szépen és tervszerűen. A dolgozók hűsít kapnak, a kombájnosok, akik nem tudnak hazamenni a határból — rendszeresen meleg ebédet. S még egy fontos tétele van a betakarítási tervnek, így hangzik: „Az aratás ideje alatt azoknak, akiknek neve a betakarítási ütemtervben szerepel, szabadságot kiadni nem lehet. Ebben az időben nem kaphat szabadságot tsz-vezető sem.” — Sikerült betartani a tervet? — kérdeztük Tóth Elek tsz-elnöktől. — MARADÉKTALANUL — hangzott a válasz. — Eddig minden munka, a tarlóhántás is jól haladt. Még egy heti jó meleg idő kellene és mi is azt mondjuk, hogy kész, befejeztük az idei gabona-betakarítást, pedig nem kevés munkáról és nem kevés terményről volt és van sz°- összesen 10 ezer mázsa magra számítunk. A nagyobb fele már jó helyen van. Szendrei József A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat szakemberei gyors ütemben építik Sóstón az 1440 négyzetméter alapterületű kiállítási csarnokot. (Elek Emil felv.) Javában tart a betakarítás, növekszik a learatott terület, s a legtöbb helyen megkezdték a tarló égetését. Minden évben előfordul emiatt néhány tűz — és mindig azért, mert nem tartották meg azokat az előírásokat, amelyek kötelezőek minden mezőgazdasági üzemben. A legfontosabb szabályok a következők. Csák helyszíni szemle után, írásbeli engedéllyel szabad hozzáfogni a tarlóégetéshez — ezt a szövetkezet vagy gazdaság vezetője adja ki. Csak teljes szélcsendben és napközben lehet meggyújtani a tarlót — ügyelve a kötelező távolságokra. Erdőtől száz, épülettől, lábon álló terménytől, boglyától legalább hatvan méter ez a távolság. Nagyon lényeges, hogy kőolaj- vagy földgázvezeték, illetve az ehhez tartozó berendezések százméteres körzetében tilos mindenfajta nyílt láng használata! A tarlóégetést 24 órával a megkezdése előtt jelenteni kell a helyi tanácson és a tűzoltóságnak — hiszen könnyen lehet, hogy valaki tüzet jelez a lángok láttán. 30 hektárnál nagyobb területet csak szakaszokban, egymástól elkülönítve szabad meggyújtani, nehogy elveszítsék az ellenőrzést a nagy kiterjedésű tűz fölött. A tűzoltásról megfelelően kioktatott személyeknek állandó készenlétben kell állniuk kézi szerszámokkal; egy ekés traktornak kell a közelben tartózkodnia, amely nem dolgozik. Nagyon fontos feladat vár a felügyelő dolgozókra az égetés befejeztével: tüzetesen átvizsgálják a terepet, és a zsarátnokokat, a parazsat megsemmisítik. Ha a felsorolt előírásokat valóban teljes egészében megtartanák minden szövetkezetben és gazdaságban, akkor talán a betakarítás végén azt írhatnánk: „A 05 jelenti: nem volt mezőgazdasági tűz a tarlóégetések nyomán...” (így) Épül az Üjpesti Gyapjúszövőgyár újfehértói üzeme. (G. B. felv.) NINCS HOLT SZEZON TOZSERON Hűtőház kánikulában Két hónappal ezelőtt ért véget az ősz Tuzséron. Kicsit furcsán hangzik ez a kijelentés — most, júliusban, amikor az almafák már új termésüket ígérik. De Tuzséron április végén fejeztek be az almaszállítást. ötezer tonna jonatánt és starkingot tároltak a hűtőház tíz hűtőtermében. Tárolószín 22 millióért — Hogyan készültek fel a következő szezonra? — tettem fel a kérdést Kiss Istvánnak, a HUNGAROFRUCT tuzséri hűtőháza vezetőjének. — Az őszi bonyolítást már előkészítettük. A bejárati porta helyett újat akarunk építeni. Több minősítőhelyre van szükség. Ezek közül három már el is készült. Szezonális időben háromszáz teherautó érkezik ide naponta. Már készül 22 milliós állami gazdasági és HUNGAROFRUCT-beruhá- zással egy — a jelenleginél lényegesen szélesebb — tárolószín, amelyet augusztusra át is adnak. Nagy munkát ad a kirakás — Nálunk nincs holt szezon. Éppen úgy dolgozunk, mint almaszállításkor — mondja Battyányi Bertalan művezető. — A HUNGAROFRUCT- hűtőház ilyenkor bértárolást vállal — veszi át a szót Csonka László áruraktáros. — A kiürült hűtőtermeket felhasználva ammoniákszódát tárolunk, mintegy negyven vagonra valót. Ennek rakodása alaposan igénybe veszi a férfidolgozókat. Finnor- jfcágból, a Szovjetunión keresztül mintegy négymillió darab typock csomagolópapír érkezik. — Az ősz folyamán összegyűlt használt raklapok és ládák javítása, fertőtlenítése és göngyölegtelepre szállítása, valamint kazalba rakása is férfi munkaerőt igényel — szól közbe Papp Imre. — Már felkészítettük a 36 darab elektromos targoncát az őszi szezonra. A komorói ÉRDÉRT Vállalat és a tuzséri hűtőház között létrejött szerződés alapján 300 ezer Szabolcs láda legyártásához szükséges ládaelem — napi 300 garnitúra — gépkocsival történő leszállítása, az őszi alma tárolásához szükséges hullámpapír, srenc sorköz, s az egyéb csomagolóanyagok kirakása a vagonokból — mind nagy munkát adnak. Kalapácsok kopogása hallható egy hatalmas teremből. Mihi Mária öt éve dolgozik a hűtőtárolóban. — Hatkor kezdünk és előfordul, hogy csak éjfélre kerülünk haza. Naponta 80 láda almát csomagolunk... Most hatvan ládát készítek egy nap alatt az előre legyártott ládaelemekből. Tavaly márciusban Kiváló dolgozó kitüntetést kaptam, de annak még jobban örültem bejáró munkatársnőimmel együtt, hogy a zötyögő teherautó helyett autóbuszt kaptunk az „ingázáshoz”. Én Zsurkról járok be, a mándoki vonalról nyolcvanan járnak összesen, Záhony felől pedig hatvanan naponta. Példamutatás Legény Miklós Fortuna brigádja társadalmi munkában vízvezetéket szerelt Tuzséron az óvodásoknak. A mándoki tanyasi iskolában a víz- és villanyszerelések javítását vállalták. Május 29-én ki- lencvenhárman jelentkeztek véradásra, s csak hármat kellett közülük kiszűrni, a többi kilencv^j ember ösz- szesen 27 ezer milliliter vért adott. Eddig, több mint 30 ezer Szabolcs ládát készített 141 nődolgozó. A férfiak szezonban naponta 110 széles vagont raknák meg almával. Ezeknek a zörejeit most nem lehet hallani, de a kalapácsok kopogását még igen... P. V. Ég a tarló A FEGYELMI A fiatal, harmincon inneni elnök egyenként nézte a három embert. Úgy tudja, nem volt még mulasztás miatt szóváltás sem velük. Már ő előtte is együtt dolgoztak. Kifogástalanul, gyorsan végezték mindenkor a dolgukat. A kocsivezető és a két rakodó. Jól is keresnek. Olykor sok tagénak a dupláját. A három ember kilenc gyerek apja. Rengő Mártonéknál öt gyerek van. Maga is csaknem fia lehetne a három ember akármelyikének. Talán ezért esik nehezére ennek az ügynek az intézése. No de, túl kell esni rajta. — Baj van, emberek — szólt az elnök. — Gondolhatják, nem szórakozni hivattam be magukat. De nyilván azt is tudják, miért. A három ember egymásra nézett. Tekintetükben csodálkozás látszott, de alig észrevehetően bólintottak. Szótlanul várták, hogy az elnök beszéljen. — Tegnap műtrágyát szállítottak, öt mázsával kevesebb került be. Érthe, többen: elfusizták. Károsult a közös. Keményen pattogtak & szavai. „Jobb így, kerek, perec túlesni rajta” — gondolta az elnök. — „Mi értelme bántani ezeket az embereket, hiszen először botlottak meg. Talán utoljára is. Nem gyerekék, értenek, érteniük kell a szóból. Oktalan szócsépléssel, szégyenítéssel miért vadítanám el őket a közöstől, önmagámtól. Elég maga a tény.” Amazok izegni-mozogni kezdtek a széken. A barna, vállas gépkocsivezető szólni akart, de az elnök az asztalon tartott jobb tenyerével jelezte, még van mondanivalója. — Az történt, emberek, amit eddig közöltem. "Sőt, már az is tudomásunkra jutott, hogy az elfuserált 5 mázsa pétisót fele áron adták. De ez lényegtelen. Ar. ról van szó, hogy a szövetkezetben egy... krumpli is közös vagyon. Illetéktelenül senki el nem veheti, másnak nem adhatja — sehogy. Maguknak pedig éppenséggel nincs szükségük... félrelépésre. Az emberek hallgattak. Néha egymásra vetették tekintetüket, de szavuk nem akadt. Végül Rengő Márton alatt reccsent a zöld műbőrhuzatos karosszék. — Azt mondják, a hallgatás egyetértés. Ez eset. ben: beismerés. Nincs értelme a mellébeszélésnek. Okunk sincs magyarázkodással védekezni. Az értesülés pontosabb se lehetne. Igazat mond az elnök elv- társ. Mi esztelenül elköny- nyelmüsködtük magunkat. A magam részéről szégyellem azt mondani, mintha rá lennék utalva egy-kétszáz forintra. Azt hiszem, így van a kocsivezető, meg Bulátkó barátom is. Nem, tudom — húzta fel a vállát —, mi ütött belénk ma reggel. Ha pedig már itt vagyunk, ide jutottunk, úgy gondoljuk, fegyelmi ez, elnök elvtárs. Tessék befejezni. Úgy gondolom, nem fogunk felílebezni sehová. A másik két ember bólintott. Többször is. Mintegy jelezve, Rengő Márton minden szavával egyetértenek. — Maguk még nem tudnak róla — kezdte ismét az elnök, hogy előzőleg a párt- titkár elvtárssal is megbeszéltem az ügyet. Két fegyelmi szempont teljesítése kívánkozik. Először: ti. zenkét óra alatt bekerüljön az 5 mázsa pétisó a közösbe. Erről bevételi elismervényt hozni a raktárostól. Másodszor: fél évig meg kell válni eddigi munkakörük, tői. A növénytermesztésben kapnak beosztást, a kettes brigádban. Ez van, emberek, ez a maguk fegyelmije. Remélem, nem találkozunk még egyszer hasonló ügyben? Arra az elnöki kérdésre meg, hogy közgyűlés elé kerüljön-e az eset, azt felelték, inkább ezer-ezer forintot is fizetnek be egyenként a pénztárba, csak ne legyen közgyűlési téma. Még aznap késő este egy tsz-fogat zörgött be a központi telepre. Másnap reg. gél pedig Rengő Márton kereste elsőnek az elnököt, kezében egy raktári cédulát szorongatott. Asztalos Bálint
