Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-17 / 166. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. július 17. Lehet egymillióval kevesebb ? Balkániban: otthon ________ százhúsz gyereknek Befejezés előtt áll a balká- nyi diákotthon építkezése, a munkások már valóban az utolsó simításokat végzik. Az elmúlt napokban tartott mű­szaki bejáráson felmérték, milyen munkálatokhoz kell még erősítés, hogy az ígért határidőre készen legyen a község büszkesége. A kivi­telező, az ÉPSZER tartja a határidőket. Augusztus kö­zepére a nagytakarítással is végeznek, közben folyama­tosan költöznek. Az új tan­évben ugyanis már ebben az épületben kezdik meg a tanulást a kollégisták és a bejárók. Rekordidő alatt A községi tanács elnöke, Dankó József már jóval gondtalanabból kalauzol vé­gig bennünket az épületben, mint egy évvel korábban. Most már biztos, valóban kézzelfogható egy szép terv végeredménye, amelynek megvalósulásához minden elképzelést felülmúló segít­séget kaptak. Szinte rekord­idő alatt épülhetett fel a 23 milliós létesítmény, s ennek mindössze az a titka, hogy megyeszerte igen sokan — és jókor — segítettek. Több, mint hetven vállalat, szö­vetkezet, intézmény, szoci­alista brigád ajánlotta fel megtakarított pénzét, vagy kommunista műszakok ösz- szegét a tanyai gyerekek tá­mogatására, több mint más­fél milliót. Nem volt ritkaság az egyéni — 50, vagy 100 Ft- os — felajánlás sem; sok ki­csi sokra megy. Az összefogásnak hamar híre szaladt a megye hatá­rain túl is. Szegedről facse­metéket kaptak, Budapest­ről kétezer kötetes könyvtá­rat, felajánlást társadalmi munkára. Oroszlányból pe­dig hamarosan megérkezik a színes tv. S hogy a balká- nyiak se maradjanak ki a sorból, elvállalták a több mint félmilliós értékűre be­csült parkosítást és nagyta­karítási. További 600 ezret takarítottak meg azzal, hogy a tervezett luxus-fotelek helyett megelégedtek a sze­Albénát, a molnár fe­leségét a faluban mindenki szerette, szép­ségéért, kedvességéért. De Albéna nem a férjét sze­rette, hanem a malom egyik munkását. Hogy sze­relmük zavartalan legyen, elhatározták, megölik a férjet. Ám szándékuk nem maradt titokban, s Albé- nát és szeretőjét megbi­lincselve Vitték el a falu­ból. A főutca egyik olda­lán a férfiak, a másikon a nők nézték sajnálkozva őket. Akkor megszólalt a legidősebb férfi: mi lesz velünk Albéna nélkül, s mi lesz Albénával a falu nélkül? S hogy legalább az emlékét őrizzék, elne­vezték a falut Albénának. Eddig a legenda. S az Albéna nevét őrző település néhány éve a bolgár tengerpart legszebb üdülőhelye lett. Nincs évezredes múltja, mint Neszebárnak (a ró­mai kori Meszembriának), nem őriz történelmi ha­gyományokat, mint Vár­na, nincs olyan híre, mint a Napos Partnak, az Arany Homoknak. Albé­na nevét még csak most tanulják az idegenforgal­mi szakemberek. De aki megismerte, nem feledheti. rényebb, de a funkciónak megfelelő ülőbútorokkal, így több mint egymillió­val csökkentették a költsé­get. „Görög színpad" Végigjárva a még beren­dezetten helyiségeket, már­is látni, hogy ez az épület „mindent tud”. Százhúsz gyerek fér el a nyolcágyas szobákban, ugyanennyi ta­nul a tantermekben, össze­sen tehát kétszáznegyven tanyai gyerek számára te­remtik meg az oktatás kor­szerű feltételeit. Gyönyörű a tornaterem, a szórakozást pedig a klubszobák, a szak­köri helyiségek, a könyv­tár, az úttörőszoba szolgálja. A kollégiumi és az iskolai szárny közötti tágas teret is kihasználják; itt lesz a gö­rög színpadokra emlékezte­tő, félköralakú szabadtéri színház. Nem csoda hát, hogy az érdeklődők száma napról napra nő, a tizenöt alkalma­zott helyére már eddig is csaknem tízszeres a túlje­lentkezés. Bőven lesz tehát lehetőség a legrátermetteb­bek kiválasztására. Megyénk az úgynevezett tanyás megyék közé tarto­zik. Nem ritka még ma sem a télen nyáron kilométere­ket gyalogló kisdiák, szá­muk azonban egyre keve­sebb. A balkányi tanyavilág sokáig csak arról volt híres, hogy a község lakosainak fe­le tanyán él, út, villany, köz­művesítés, óvoda, iskola nél­kül. Az utóbbi időben szin­te napról napra , tüntetik el a falu és a tanya közötti kü­lönbséget. Szeptembertől az oktatásban következik lé­nyeges változás. Megszűnik öt iskola, s két központhoz, az új iskolához és a Békete­lepihez körzetesítenek. A Béketelepen több mint két­százan tanulnak majd, s vég­re elérik, hogy nem lesz olyan gyerek, aki osztatlan iskolába járna. Az utolsó percben Hogyan fogadták vajon a szülők a körzetesítés hírét? A tanácselnök örömmel szá­Albéna, a csodaszép Csak 1968 októberében kezdődött meg az építke­zés az addig szinte érin­tetlen homokos tenger­parton Nikola Nenof fő­építész, építésügyi minisz­terhelyettes tervei szerint. És 1969 nyarán már át­adták az első nyolc szál­lodát. S azóta is évenként 2000—2200 szállodai hely épül — féléves átfutási idő alatt. Medencékkel, sport- létesítményekkel, étkező- és szórakozóhelyekkel, gyermeklétesítmények­kel, mindenféle szórako­zási lehetőséggel. Alig néhány év alatt be­népesült az ötkilométeres tengerpart. Egymás után, egymás mellett nőttek ki a földből a fantáziadús, kellemes külsejű szállo­dák. Bár előregyártott elemekből épültek, forma­gazdag homlokzataikkal, esztétikus formájukkal rendkívül # hangulatosak. Változatos* az épületek el­helyezkedése, egymáshoz és a természethez nagyon jól illenek. mól be arról, hogy egyetér­tésre találtak, sőt, még több jelentkező is lenne a kollé­giumba, mint amennyi hely van. Gondot az utazás jelen­tett, emiatt aggódtak a szü­lők. Az egyetlen mikro- busszal nem tudták volna megoldani a Béketelepre való utaztatást és az ebéd ki­szállítását. Szerencsére még az utolsó percben is segítsé­get kaptak. Az AUTÓKER- től hamarosan megérkezik a autóbusz. így a hetente és naponta utazók oda-vissza szállítására is vállalkozhat­nak, sőt, hogy a Béketele­piek se szenvedjenek hát­rányt, a távolabb lakó gye­rekek napköziotthoni ellátás­ban részesülnek. (baraksó) A modern építőművé­szet minden előnye egye­sül Albenán — a gyorsa­ság, a szépség, a kulturált­ság. A főépítész, aki fia­tal építészeket gyűjtött maga köré, kormánykitün­tetést kapott a telep ter­vezéséért. A mélykék tenger part­ján, a napernyők tarkasá­gából vakítóan fehér, la­pos tetejű épületek emel­kednek. A strand sárga homokja 80—100 méter szélességben kíséri a partot. S hogyan tovább? Baitcsho Baitcshev, a terület idegenforgalmi igazgatóhelyettese a ter­vekről beszél. Újabb 25 ezer ágy, újabb szállodák. De nem egymás hegyire- hátára. És megkezdték a téliesítést. Fedett uszoda, melegített tengervízzel, fi- zikotherápiás kezelés. A télre nyugati utazási iro­dák kötötték le a nyitva- tartó szállók kapacitását. Reumás betegeket, lefogy­ni vágyó hölgyeket, urakat hoz Albénába egy belga iroda, a nyugatnémetek, svédek még a szabad ten­gert is kipróbálják. Télen is működnek az éttermek, a szórakozóhelyek. K. M. Hodászi kezdeményezés Amennyi a tested súlya... A hodászi Béke Tsz KISZ- szervezetének tagjai megbe­szélték a KISZ Központi Bi­zottságának vashulladék­gyűjtési felhívását. Komoly téma ez, a vashulladékgyűj­tés országos jelentőségű, de lehet fiatalosan is csinálni. Taggyűlésükön az az ötlet született, hogy minden KISZ- tag annyi hulladékvasat gyűjtsön, amennyi kiló. Előbb nevettek, hogy mi lesz a kövérekkel, vagy a „nehéz- súlyuakkal”. Azután, komo­lyabbra fordítva a szót és a hangulatot, ezt mondták: az ötlet jó. Aki „nehézsúlyú”, tehát erős, az jobban bírja a cipekedést, több vashulla­dékot tud gyűjteni. Aki meg kövér — legfeljebb fogy né­hány kilót munka közben — és annyival kevesebb vasat kell gyűjtenie. A fiatalos, kicsit játékos ötletet komoly és egységes határozat követte, sőt, egy felhívás is, amelyet a KISZ mátészalkai járási bizottsága adott ki a járás valamennyi KISZ-szervezetéhez. A felhí­vás lényege: csatlakozzék a járás valamennyi KISZ-fia- talja, (de csatlakozhatnak a nem KISZ-tagok is) a hodá­szi tsz KISZ-szervezetének kezdeményezéséhez. Gyűjtsön minden KISZ-tag annyi vas­hulladékot, amennyi a test­súlya. A Béke Tsz KlSZ-szerve- zetének kezdeményezéséhez elsőként Hodász nagyközség hat KISZ-szervezete csatla­kozott. Július elseje óta már gyűjtik is a vashulladékot. — Csatlakozik az egész járás — mondotta Bancsi Árpád, a járási KlSZ-bizott- ság titkára. — A járásban 1600 KISZ-tag van, egy se marad ki a vasgyűjtési akció­ból, sőt, az úttörők is csatla­koznak. A hodásziak ötlete marad, mert jó, fiatalos ötlet. Mindenki, az úttörők is, any- nyi vásat gyűjtsenek, ameny- nyi a testsúlyuk. Többet le­het, de kevesebbet nem. Meggyőződésünk, hogy min­denki többet fog gyűjteni, s így összesen 100—120 tonna vashulladék összegyűjtésére számítunk a járásban. Az ötlet jó, fiatalos és a népgazdaságnak hasznos. De megörültek az ötletnek a tsz- elnökök is, mert a tsz-eknek is hasznuk lesz a vashulla­Vasgyüjtési akció a mátészalkai járásban dékgyűjtésből. Minden tsz- ben van ugyanis gépműhely, vagy gépudvar, ahol sok a vashulladék. — Legalább kitakarítjuk a gépműhelyeket és a gépud­varokat — mondják a tsz- elnökök. Ez így is lesz. Sőt, azokat a rég kimustrált gépeket is összegyűjtik a fiatalok, ame­lyek már használhatatlanok, hiszen évekkel ezelőtt selej­tezték s a felhasználható al­katrészeket rég kiszerelték belőlük. így lett a hodászi tsz-fiata- lok ötletéből, kezdeményezé­séből az egész járásra kiter­jedő mozgalom, a népgazda­ságnak és a termelőszövet­kezeteknek is hasznos akció. Szendrei József Garázdaság, huligánság A biliárdparti vége Az UNIVERSIL laboratóriumi berendezései ha­zai és külföldi piacokon egyaránt keresettek. Ké­pen: Farkas Zoltánná láng felett alakítja az újabb darabot. (Hammel József felvétele) A garázdaság, huliganiz­mus a köztudatban azoknak a káros megnyilvánulások­nak kifejezője, amelyet a közösség és az alapvető tár­sadalmi együttélési szabá­lyok semmibe vétele jelle­mez. A szocialista társadalmat szilárd erkölcsi normák, kol­lektív szellem és együttélé­si szabályok megtartása jel­lemzi. A garázda ezekkel he­lyezkedik szembe. A garáz­da cselekményekre a sűrűn lakott területek, elsősorban a városok nyújtanak kedve­ző lehetőséget. A garázdál­kodások zöme éppen ezért a városokban és nagyobb községekben fordult elő. A garázda cselekmények zö­mét este, éjjel vagy hajnal­ban, tehát munkaidő után követik el. A garázda táma­dásokat jellemzi, hogy első­sorban személyek ellen irá­nyulnak, különösen nyilvá­nos szórakozó helyeken, ital­boltokban fordul elő sűrűn, vagy a személyek bántal­mazásával, vagy a berende­zési tárgyak összetörésével, megrongálásával jár együtt. S. István és apja december 25-én lakásukon névnapju­kat ünnepelték. Jelen volt S. István barátja is. Bort és ru­mot ittak, majd ,a délutáni órákban egy italboltban foly­tatták a dprbézolást, S. Ist­ván az elfogyasztott italtól erősen alkoholos állapotba került. Amikor az esti órák­ban barátjával hazafelé ment, az utcán a járókelőket inzultálta, kötekedett és megöléssel fenyegetőzött. S. Istvánt a jelenlévők figyel­meztették, felszólították, hogy cselekményét hagyja abba és menjen haza. Úgy látszott, hogy S. István meg­fogadta a tanácsot és haza­ment. Lakásán azonban egy nagyméretű konyhakést vett magához és visszament az utcára. Ott a késsel hado­nászva folytatta a járókelők ijesztgetését és garázda ma­gatartását. Barátja időköz­ben otthagyta. Miután ész­revette, hogy egyedül van, barátja keresésére indul. így jutott el a cukrászdához. Be­ment és a jelenlévőket a kés­sel ijesztgette, csapkodott fe­léjük és megöléssel fenye­gette őket. A jelenlévők kö­zött riadalmat kelteit és a helyiségből többen az utcá­ra menekültek. A bíróság S. Istvánt jogerősen 1 év hat hónap szabadságvesztésre ítélte. F. Lajos és két barátja a délutáni órákban tért be a község főterén lévő cukrász­dába. Nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztották és ittas állapotba kerültek. In­nen a kora esti órákban át­mentek a közeli művelődési házba. Ott többen szórakoz­tak, biliárdoztak, sakkoztak, kártyáztak. F. Lajos és két társa a biliárdozókhoz ment és szóltak, hogy ők is ját­szani kívánnak. A biliárdo- zók közölték, hogy a játékot befejezik és utána ők is játszhatnak. E kijelentés után F. Lajos felszólítására barátai a biliárdasztalt fel­borították, majd F. Lajos ki­vette a biliárdasztal egyik lábát, két társa pedig biliárd­dákókkal támadták meg a teremben tartózkodókat. A megtámadottak a kultúrház ablakán és ajtaján kimene­kültek. F. Lajos és társai ; a játékteremben az asztalokat, székeket felborogatták, össze­törték, aztán elmenekültek. A bíróság F. Lajost és társait bűnösnek mondta ki együt­tesen elkövetett garázdaság­ban és 2—3 évi szabadság- vesztésre ítélte őket. Az élet minden területén bekövetkezett fejlődés lehe­tővé teszi, hogy emeljük az erkölcsi követelmények szintjét és a becsületes dol­gozók szigorúbban ítéljék meg és lépjenek fel a köz­rendet és közbiztonságot sér­tő vagy veszélyeztető maga­tartásokkal szemben. Dr. Medvigy Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents