Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-13 / 137. szám
2 KKLET-MAGYARORSZAO 1975. Június Rf. (Folytatás a* 1. oldalról) szagnak, népünknek a beruházási költségeket. A termelési érték a múlt esztendőben elérte a 8 milliárd forintot, s a Vasnnj 1 milliárd 400 millió forint nyereséget hozott. Elismerés a sikerekért Erre büszke lehet a Vasmű minden vezetője, dolgozója. a szocializmus minden állhatatos híve. Ezért a magam és pártunk Központi Bizottsága nevében szívből jövő, őszinte örömömet fejezem ki. Gratulálok a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetésükhöz, és jó egészséget, további sikereket kívánok a Vasmű összes dolgozójának. (Nagy taps.) Kedves elvtársak! A jubiláns városnak, Dunaújvárosnak. — mint mondottam — a Vasmű a lelke. Hiszen a kiindulópont is az volt, hogy itt vasművet kell építeni1. Ehhez szocialista városra is szükség volt. Ez a város azonban mcsak a Vasművet jelenti, hiszen az idők során a Vasmű melletti egyéb, egész szocialista iparunk szempontjából jelentős ipari létesítmények is születtek. Létrehozásukat az a törekvés ösztönözte, hogy Dunaújvárosban, a Vasmű mellett olyan ipar is legyen, amely foglalkoztatási és elhelyezkedési lehetőséget nyújt a nőknek és a város fiatal nemzedékének is. Ilyen üzem például a Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyára, a posztóipari üzem, a férfiruhagyár, a ' fehérneműüzem, az óragyár és számos más ipari vállalat dunaújvárosi üzeme és gyára. Érdemes kiemelni a 4500 dolgozót foglalkoztató Dunaújvárosi Építőipari Vállalatot, amely nemcsak a helyi építési feladatokat oldja meg. hanem a százhalombattai beruházásnál és a paksi atomerőmű építésénél is jelentős munkát végez. A vállalat termelési értéke a múlt esztendőben egymilliárd forint volt, s ez bizony nem csekélység! Örömmel nyugtázhatjuk a/.t is, hogy. Dunauivauosban — az idei elbírálás, alapján —. a szocialista nagyiparnak hét kiváló vállalata van. Jelentős a város fejlődése az é/oítés, a szociális és kulturális szükségletei kielégítése terén is. Tíz évvel ezelőtt hasonló nagygyűlésen ünnepeltük a város fennállásának 15. évfordulóját. E tíz esztendő alatt Dunaújvárosban 7000 lakás épült, s az éppen abban az esztendőben felavatott ötszáz ágyas kórház további száz ágy- gyal bővült. Azóta 36 általános iskolai tanteremmel gyarapodott a város. Két középiskola épült, s megkezdődött egy, országos szempontból is kiemelkedően korszerű munkásművelődési intézmény építése. Még sok egyéb létesítménnyel is gazdagodott a város. Ezer óvodai, 300 bölcsődei hely, műjégpálya, több más sportlétesítmény, és még hosszan lehetne sorolni, mi minden épült Dunaújvárosban. Első szocialista városunk a szocializmust igénylő és a szocializmust kevésbé óhajtó emberek közötti harcban született. Ezt bizonyos mértékben a város története is tükrözi. A kezdeti nagy lendület után, 1953 nyarától néhány esztendőre megtorpant az építkezés. Már-már az a gondolat tört utat, hogy egyáltalán nem Is kell folytatni. abba kell hagyni a munkát. Azután ellenforra- dalmérok támadtak a szocializmusra, a munkáshatalomra, és természetesen Dunaújvárosra is. Mindezeken at kellett törnünk magunkat ahhoz, hogy eljuthassunk a mai napig. S most örömmel mondhatjuk, hogy ebben a harcban a szocializmus eszméié győzedelmeskedett. Ez a 25 éves város ma nemcsak azoknak a büszkesége, akik dolgoztak és harcoltak érte, hanem az egész, szocializmust építő magyar népnek. Dunaújváros az erős ipart jelenti számunkra, de meg kell említeni, hogy van a városnak igen jó termelési eredményekkel büszkélkedő terme'őszqvetkgzéjje _jjs. RuTttifalt, ^zép fZ'/i város. Külön elismerés jfieti' azokat, akik gondoskodtak a város belterületének és környékének fásításáról. Ök nemcsak maguknak ültettek fákat. hanem azért, hogy a következő. a mai nemzedék szép, kulturált és egészséges . környezetben éljen. (Taps.) Szocialista iparunk erős pillére Dunaújváros, ez a ma 25 esztendős, szocialista város pillére a magyar forradalmi mozgalomnak, a magyar munkásosztálynak és a magyar szocialista iparnak. Huszonhatezer munkás él és dolgozik itt, a bérbői és fizetésből élők szánva 36 000. s a városnak 55 000 lakosa van. De a kövön, a vason, az utakon, az épületeken, a rakpartokon és a kikötőkön kívül más is kell ahhoz, hogy egy várost szocialista városnak nevezzünk. Dunaújvárosban megvan ez a másik feltétel is, ami nélkül nem lehetett volna szocialista város. Itt 4500 tagja van az MSZMP-nek, 4500 kommunista harcol a jelenért és a jövőért! A kommunista ifjúmunkások száma 6000. Jelentős társadalmi erők — szakszervezetek. nőbizottságok. békebizottságok, népfrontszervezetek — tevékenykednek itt. továbbá egyik igen fontos társadalmi intézményünk, a munkásőrség, amely jól példázza, hogy a kommunista meggyőződésű ember milven önkéntes társadalmi munkám kénes elveiért, meggyőződé séért. osztályáért és népéért (Taps.) Örömmel szólhatok arról, hogy Dunaújvárosban 1800 brigád versenyez a szocialista cím megőrzéséért vagvel nyeréséért. Közülük két bri gád a párt XI. kongresszu sának és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére indított nagyarányú szocialista munkaverseny- mozgalom keretében elnyerte a Központi Bizottság kongresszusi oklevelét. Ezért is mondhatom teljes meggyőződéssel. hogy a ma 25 éves Dunaújváros — szocialista város. (Nagy taps.) Szocialista város abban az értelemben is, hogy nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is van. Dunaújvárosban a következő ötéves tervben 13,5 milliárd forint értékű új ipari beruházást terveznek. Vannak ígéretes, 10 és 15 évre szóló távlati elképzelések is. amelyek a legszorosabban i összefüggenek a város jövőjével. Lelkesítő az elmúlt 25 évre gondolni, öröm ma körülnézni az üzemben, a városban és bizakodással tekinthetünk a jövőbe is: a város feilődésé- nek biztatóak a távlatai, s megvannak a feltételei, A helybeliek büszkén emlegetik. hogv Dunaújváros lakóinak átlagos életkora 30 év. tehát a város ilyen értelemben is fiatal. S ezzel va- lószínűleg összefügg, hogv a népszaporulat is jól alakul Dunaújvárosban. (Derültség.1 Az élveszületések aránya “gvébként a múlt esztendő ben — a népesedési nolitiká val összefüggő intézkedések eredményeként is —. országosan is biztatóan fejlődött Ez azért rendkívül fontos mert amint köztudott, néhány évvel ezelőtt koránt sem volt jó a helyzet ezen a téren. A múlt évben az élveszületések aránya országosan több volt, mint 17 ezrelék, ugyanakkor Dunaújvárosban ez az arány 22,5 ezrelék volt Ügy látszik tehát, Dunaújvárosban a további növekedéshez a helyi utánpótlás is biztosított. Gyorsan fog fejlődni a jövőben is, 25 év sem kell hozzá, százezer lesz a lé. lekszáma. (Nagy taps.) Ezekkel a gondolatokkal a i magam nevében is szívből üdvözlöm a 25 éves Dunaújváros minden dolgozóját, vezetőit, lakosait. Mindnyájuknak jó egészséget és újabb sikereket kívánok szocialista városuk további felvirágoztatásához. (Hosz- szan tartó taps.) Kívánom, hogy Dunaújvárosnak, szocialista rendszerünk büszkeségének lakói a jövőben az eddiginél is nagyobb sikerrel dolgozzanak, s továbbra is legyenek méltóak egész népünk megbecsülésére. (Taps.) Az or szángyűlés gazdag négy éve Kedves elvtársak! Most az országos választásokról szeretnék szólni. Ezekben a hetekben nemcsak a képviselőjelöltek, hanem pártunk, s a Hazafias Népfront is beszámolt a választóknak, az állampolgároknak arról, hogy mi és hogyan volósult meg a Hazafias Népfront négy évvel ezelőtti választási programjából. Kijelenthetem, hogy a magyar országgyűlés, a népszuverenitás legfőbb szerve, mint testület, és az országgyűlés minden egyes, számadásra kötelezett képviselője önérzetesen és tiszta lelkiismerettel állhat a nép elé: a négy évvel ezelőtti választási felhívás szellemében, eredményesen dolgoztak. Elmondhatjuk: a nép képviselői becsületes munkát végeztek. Hazánkban a munkásosztály hatalma ma szilárdabb, mint négy évvel ezelőtt volt. (Taps.) Pártunk szövetségi politikája, népfrontpolitikája a legutóbbi négy évben tovább mélyült és erősödött. Szilárdabbá vált rendszerünk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Erősödött a munkásság, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség összefogása. Erősödött a kommunisták és a pártonkívüliek politikai szövetsége, a különböző világnézetű emberek összefogása, egyetértése és közös cselekvése, a hívők és a nem hívők egysége. Amikor például hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját ünnepeltük, a Magyarországon működő egyházak — a katolikus, a református, az evangélikus egyház, a kisebb protestáns egyházakat tömörítő szabad egyházak szövetsége, az izraelita egyház — tagjaikhoz olyan körlevéllel, vagy az egyházi szokásoknak megfelelő felhívással fordultak amelyben másképpen, és egész népünkkel összhangban emlékeztek meg a fel- szabadulási évfordulóról, a felszabadítókról, és azokról az eredményekről, amelyeket pártunk és népünk a szocialista rendszer 30 esztendeje alatt teremtett, alkotott. A munkásosztály, a parasztság, az értelmi, ség és más dolgozók szövetsége, a kommunisták és a pártonkívüliek, a különböző világnézetű emberek összefogása, a szocialista nemzeti tömörülés és összefogás a legutóbbi országgyűlés működésének időszakában is tovább erősödött, és ma szilárdabb, mint eddig bármikor volt Megtaláltuk a közös, szocialista célokat Óriási győzelém ez számunkra. Hiszen még emlékezhetünk a megosztottság, a viszályok és a nagy összeütközések időszakára is. Mindezt világos, elvi politikával, mindenki nézetét és véleményét tiszteletben tartva leküzdöttük, és megtaláltuk a közös, szocialista célokat. Szocialista nemzeti tömörülés ez, amelyben egyet tud érteni minden tisztességes gondolkozásé magyar ember. Ez alkalmas arra, hogy a nemzet összes alkotó erejét összefogja szocialista feladataink megoldására, országunk, népünk szocialista jövendőjének felépítésére. Mi, kommunisták ezt az összefogást úgy értelmezzük, hogy az építésben pártállástól függetlenül egyenlőek vagyunk, és az építés gyümölcseként létrejövő, fejlett szocialista társadalomban, népünk szocialista jövendőjében is egyek leszünk. Pártállásra, világnézetre való tekintet nélkül minden tisztességes embert megbecsülünk és biztosítjuk minden tisztességes ember jogait, aki a nagy mű építésében részt vesz. (Hosszan tartó, lelkes taps.) A szocialista nemzeti öszszefogásnak ez a megerősödött, jó szelleme tükröződött a majdnem 900 jelölő gyűlésen is, amelyen csaknem 350 ezren vettek részt. Az ajánlók és a jelöltek, a felszólalók és a gyűlések résztvevői egységesen hitet tettek a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának útmutatása, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási fölhívása, népünk közös, szocialista céljai mellett. Ez fontos és örvendetes, nagy erőt ad nekünk. A választási beszámolókban szó esett a gazdasági és a kulturális építőmunka eredményeiről. Az idén befejeződő ötéves tervben — nem is könnyű feltételek között —, szocialista iparunk 38 százalékkal, mezőgazdaságunk 18 százalékkal növeli a termelését, a nemzeti jövedelem pedig 36 százalékkal emelkedik. Az ilyen számok önmagukban is sokat- mondóak. Ezek az eredmények a szocialista tervgazdálkodásnak, a bevált, rugalmasabb gazdaságirányítási rendszernek, a szocialista ipar erőfeszítéseinek, a szocialista mezőgazdaságnak és a népgazdaság minden fő ágazata sikereinek köszönhetők. Javult a lakosság életkörülménye Másfél évtizeddel ezelőtt ugyanitt niég arról beszéltünk, hogy sikeresen folyik a mezőga/.dasag szocialista átszervezése, az aratási munka 43 százalékát gépesítettük és hogy a várható búzatermés országos átlagban holdanként kilenc, azaz hektáronként 15 mázsa lesz. Es mi a helyzet ma? A mezögaz. dasag szocialista átszervezését szocialista módon végre hajtottuk. Ha akadnak is a szövetkezetekben parasztén! berek, akik „szidnak” ben, nünket az átszervezés miatt csak azért teszik, hogy miért nem előbb csináltuk. (Derültség.) Az aratás gépe sítése mo6t csaknem szá- százalékos. Búzából tavaly országos átlagban több, mint 37 mazaa volt a hektáronkénti termés, tehát körülbelül két és félszerese a 15 évvel ezelőttinek. Reméljük, hogy az idei termés még jobb lesz. A párt, a kormány szilárd elhatározása, hogy a szocialista mezőgazdaság létrehozásával és eddigi fejlesztésével elért összes vívmányainkat megőrizzük. az. alapokat megszilárdítjuk és ezután is tovább fejlesztjük. Az. életszínvonal alakulását itt, Dunaújvárosban is mindenki pontosan lemérheti. Az ötéves terv idején a dolgozók reáljövedelme országos átlagban 26 százalékkal nő, a nagyüzemi munkásság béraránya — az 1972. évi pártós kormányhatározat végrehajtása nyom,án — javult. A bérből és fizetésből élő dolgozók nagy többsége áttért a 44 órás munkahétre, öt év alatt több, mint négyszázezer új lakás épül az országban. Az idén befejeződő 15 éves lakásépítési terv során — az ideit is beleszámítva —. 1 milliónál valamivel több lakás épül fel. 15—20 év alatt az ország lakóinak e,'’'/harmada új lakásba költözött! Tudjuk, hogy még bőven van lakásigénylő, s nagy Lendülettel folytatjuk is a lakásépítést, de azt is értékelnünk kell, amit elértünk. Hiszen 20—25 évvel ezelőtt niások voltak a lakásgondok, mint ma, amikor az emberek többsége minőségi lakáscserét, a család gyarapodása miatt még jobb és modernebb lakást akar. Az országban az óvodás korúak 72 százalékainak jut hely az óvodákban, itt Dunaújvárosban pedig, ha kicsit „szorosan” vannak is a gyerekek, minden jelentkezőt fel tudnál! venni. A legutóbbi országgyűlé- , sen elfogadott társadalom- biztosítási törvény is igen sík1 fontos vívmányt rögzít és biztosit. Például azt, hogy július 1-től Magyarországon minden állampolgár ingyenes orvosi ellátásra jogosult. A termelőszövetkezeti parasztok nyugdíjrendszerét viszonylag rövid idő alatt, fokozatosan azonossá tesz- szük az ipari munkásságéval. Egymillió-százezer nyugdíjas és járadékos helyzetén tudunk valamelyest iavítani. Óriási eredmények ezek, amelyeket nagyra értékelhetünk és becsülhetünk. A végzett munka mérlege feltétlenül pozitív. A termelés nőtt. az élet- színvonal emelkedett, nem kis elmaradásokat hoztunk be és nem csekély nehézségeket küzdöttünk le. Mindez szocialista rendszerünk erejét bizonyítja. Míg jelenleg még a legfejlettebb kapitalista országokat is a politikai válság, az infláció, a foglalkoztatás problémái és a dolgozók létbizonytalansága jellemzi, addig a szocialista rendszer hazánkban létbiztonságot adott. S amint eddig, a szocialista rendszer ezután is azt jelenti a dolgozó ember számára, hogy a munkának a javak termelésének a fei- lődésével párhuzamosan az életszínvonal is rendszeresen emelkedik. A szocialista elvek érvényesítéséért A választás azonban alkalom. nemcsak a beszámolásra, hanem a programadásra is. A képviselőjelölteknek meg kell mondaniuk, hogy miért akarnak harcolni, mit akarnak elérni, mihez kérik a választók támogatását. Szocialista terveink, táviatailiK, bizáartttaö .bk síZóprk'üFő cé- i u n^-cd! b ''"erősítsük társadalmi rendünk legsajátosabb. legfőbb vonását, a szocialista demokratizmust. Azt akarjuk, hogy az ország közvéleményének minél nagyobb részét bevonjuk a közéletbe, a különböző társadalmi kérdések eldöntésébe. Célunk a termelés növelése, az életszínvonal további emelése, a fejlett szocialista társadalom felépítése, célunk a különböző társadalmi osztályok közelítése, a város és a falu lényeges különbségeinek megszüntetése, a fizikai és a szellemi munka közelítése. Azt akariuk, hogy a technika fejlesztésével, a termelés korszerűsítésével csökkenjenek a fizikai terhek. A képzettség, a szakismeretek növekedésével a fizikai munka kőzeledlék a szellemi munkához. Nagvon fontos célunk, hogy mind a termelésben, mind a fogyasztásban teljes mértékben érvényesüljenek a szocialista elvek. ISépgazdaságunk feladatai A ragyogó szocialista jövőről, a hiztató távlatokról szólva, azt is hangsúlyozzuk, hogy pártunk Központi Bizottsága, kormányunk és minden felelős intézményünk reálisan szemléli a helyzetet, szembenéz a valósággal és reálisan méri fel azokat a feladatokat, amelyeket meg kell oldanunk. Amikor pártunk XI. kongresszusa felvázolta a következő öt, illetve 15—20 esztendő távlatát, nem feledkezett meg a ma problémáiról. Tudjuk, és nyíltan szólunk is róla, hogy további gazdasági fejlődésünk új, megnövekedett feladatait az eddiginél nehezebb feltételek között kell megoldanunk. A Központi Bizottság decemberi ülésén foglalkozott ezekkel a kérdésekkel és nyíltan szólt az ország közvéleményéhez. Megmondta, hogy a kapitalista infláció, a nyersanyagok és az energiahordozók árának rendkívüli emelkedése kedvezőtlenül érinti a magyar népgazdaságot. Nehezebb nemzetközi feltételek között nagyobb feladatokat kell megoldanunk. A kapitalista inflációnak, a nyersanyagok és energiahordozók áremelkedésének hatását nálunk a lakosság nemigen érzékeli, mert rendszerünk megvédi annak legsúlyosabb következményeitől. A költségvetés a termelői árak egy részénél átvállalja az ebből származó tér-' heket, a fogyasztói árakban pedig jelentősen korlátozza ezt a hatást. Népgazdaságunknak azonban számolnia kell ezekkel a terhekkel. Hiszen külkereskedelmünk egyharmada szükségszerűen a kapitalista országokkal bonyolódik le. s az onnan behozott árukért most 20 százalékkal több árut kell exportálnunk, hogy az árveszteségből származó különbözhet pótolni tudjuk. Ezért új ötéves tervünk irányelveiben mind a termelés, mind az életszínvonal növelésére szerényebb fejlődési ütemet irányoztunk elő. Igaz, jobb volna ipari termelésünket évente, mondjuk, kilenc százalékkal növelni. Felelősen azonban csak hat százalékos növekedést tervezhetünk, mert csak ennyihez tudjuk biztosítani a szükséges nyersanyagot és energiát. Az iparban tehát évi hat, a mezőgazdaságban 3—3,5 százalékos növekedéssel számolunk, s a reáljövedelem növekedését pedig évi 3,—3,5 százalékosra tervezzük a legközelebbi esztendőkre. Nyíltan és egyenesen meg kell mondani: pártunk es kormányunk rendkívül következetes abban is, hogy a fogyasztás növekedése nem haladhatja meg a termelés növekedését. A névleges bért lehet növelni, de ha annak (Folytatás a 3. oldalon!
