Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-13 / 137. szám

Kxxn. Évfolyam. 137. szám ARA: 80 FILLÉR 1975. JÜNTUS 13, PÉNTEK Kádár János beszéde a dunaújvárosi választási nagygyűlésen Kádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtökön Du. naújvárosba látogatott, ahol beszédet mondott a Dunai Vas­műben tartott választási nagygyűlésen. A Központi Bizottság első titkárával együtt a városba ér­kezett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Kato­na István, are. MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesz­tője és Rácz Sándor, a KB tagja, a KB osztályvezetője. A városi pártbizottság székháza előtt Takács Imre, a Fe­jér megyei pártbizottság első titkára, Závodi Imre, a megyei tanács elnöke, Sárost József, a városi pártbizottság első titká­ra, Sófalvi István, a városi tanács elnöke és Simon Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke fogadta a Központi Bizottság első titkárát, akit a téren egybegyült du­naújvárosiak meleg szeretettel, hosszas tapssal köszöntöttek. A fogadtatás után a pártbizottság székházában Sárosi Jó­zsef a nagyedszázada alapított első szocialista város életéről, dinamikus fejlődéséről, terveiről tájékoztatta a vendégeket. A pártbizottsági találkozót követően felkeresték Dunaúj­város több nevezetességét. Megtekintették az egykori római tábor helyén épült új városrészt, majd ellátogattak a munkás művelődési központba. Itt Molnár Andrásné igazgató kalau­zolta a vendégeket, akik felkerestek több klubot, gyermek­foglalkoztatót és jártak a 180 ezer kötetes könyvtárban is. Útjuk ezután a Duna-partra vezetett, ahol a kilátónál a vá­ros és a Szalki-sziget panorámájában gyönyörködtek a ven­dégek. Itt tájékozódtak az emlékezetes 1964. évi földcsuszam­lás helyreállítási munkáiról is. Ezután a Vasmű úti kiál­lítási csarnokban megtekintették a város és a Vasmű 25 éves fejlődését bemutató dokumentum-kiállítást. A vendégek hosszasan időztek a városépítést szemléltető fali demonstrá­ciós tábla előtt. A választási nagygyűlésre már kora délután sűrű sorok­ban vonultak a dunaújvárosiak a Vasmű általános lakatos tizemének szerelő csarnokához. A nagygyűlésen mintegy tíz­ezren vettek részt, akiknek soraiban a helybelieken kívül nagy számban voltak jelen a dunaújvárosi járás és Fejér me­gye más helységeiből érkezett dolgozok, lakosok is. A nagygyűlés résztvevői hosszan tartó tapssal köszöntötték a Központi Bizottság első titkárát, amikor az elnökség többi tagjával együtt elfoglalta helyét az emelvényen. A Himnusz elhangzása után Klamerusz Mária, a Münnich Ferenc Gimnázium IV. osztályos tanulója Benjamin László: Örökké éini című versét adta elő. Ezután Simon Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke mondott meg­nyitót, majd dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter a nagygyűlés résztvevőinek nagy tapsa közepette bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Dunai Vasművet, nagyszerű kollektíváját a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette ki. E magas kitüntetés — mondotta a miniszter — elismerés mindazért, amit önök a Vasmű születése óta eltelt negyed században népgazdaságunk, kohászatunk, gépiparunk fejlő­déséért tettek. Dr. Horgos Gyula ezután a hazai nyersvas- és acéltermelés felszabadulás utáni nagyarányú fejlődését ismer- mertette, beszámolva a Dunai Vasmű kiemelkedő szerepéről, valamint az előtte álló további feladatokról, a vele kapcsola­tos fejlesztési célokról és a létesítményeihez, eredményeinek elismeréséhez nyújtott szovjet segítségről. A kitüntetést a Dunai Vasmű 13 000 fős kollektívája ne­vében Borovszky Ambrus vezérigazgató vette át. Köszönetét mondva hangsúlyozta: az elismerés mindnyájukat arra kö­telezi, hogy a XI. pártkongresszus által meghatározott célo­kért még nagyobb lelkesedéssel dolgozzanak és mindent meg­tegyenek azoknak a feladatoknak a megoldásáért, ame­lyeknek teljesítését a magyar népgazdaság a Dunai Vasműtől várja. Borovszky Ambrus szavai után került sor a tulajdon­képpeni választási nagygyűlésre. Pokornyt László, a Dunai Vasmű hegesztője. Hegedűs Ágota, a Fésüsfonó főművezetője és dr. Schummel Rezső, a Dunaújvárosi Műszaki Főiskola igazgatóhelyettese szólalt fel, méltatva az elmúlt 25 év eredményeit. Szólt azokról a felada­tokról. amelyekért nap mint nap fegyelmezett munkát végez- nek, hogy még szebb legyen a holnap. . , v Ezt követően a résztvevőknek nagy tapsától kísérve Ká­dár János mondott beszédet. Kádár János : Együttes? állhatatos munkával a boldogabb holnapot építsük Kedves elvtársak! Kedves elvtársnók! Tisztelt barátaim! Mostani találkozónknak va­lójában két esemény adja meg az időszerűségét. Az egyik, hogy ma ünnepeljük az első szocialista város, Du­naújváros születésének 25. évfordulóját. A másik, hogy három nap múlva, június 15- én. vasárnap nagy jelentősé­gű politikai eseményre kerül sor: országgyűlési választá­sok lesznek hazánkban. Mi­előtt a gyűlés színhelyére jöt­tem volna, néhány órás lá­togatást tettünk a városban. A városnézés során nagyon sow dunaújvárosi lakossal fa­la .óztunk. Ez fölemelő él­mény volt számomra. Nagyon örülök, hogv itt lehetek az önök körében, őszintén kö­szönöm a meghívást és a szí- ves fogadtatást Átadom a nasvgvűlés minden resztve­vőiének. a Dunai Vasmű minden dolgozójának. Duna­újváros minden lakójának, a Fejér megyeieknek. gyűlé­sünk nézőinek és hallgatói­nak az egész magyar dolgo- tf- nénnek a Magyar Szocia lista Munkáspárt Központi Bizottság-, és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa szív­ből íövő üdv*-detét és legjobb kívánságait. (Taps.) Kedves elvtársak! Az idei tavasz hazánk belpolitikai életének eseménydús, Igen ak­tív időszaka volt. Márciusban tanácskozott, és meggyőződé­sünk szerint megfelelően el­végezte munkáját pártunk XI. kongresszusa. Azt köve­tően országunk népe méltóan megemlékezett hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lójáról, s arról, ami ettől el­választhatatlan : hogv mun­kánk egyik éltető, hatalmas erőforrása a magyar—szovjet barátság. Mindebben kifeje­zésre jutottak a magyar nép őszinte baráti érzései felsza­badítónk, a nagy Szovjetunió iránt. (Tans.) Méltóképpen emlékeztünk meg a munkásosztály, a pro­letár nemzetköziség nagy ün. népéről. május elsejéről, amely szocializ.must éoítő or­szágunkban már az'egész nén ünnepe. Ugyancsak méltó módon emlékeztünk meg a hitleri fasizmus fölött aratott történelmi győzelem naojáról, május 9-ről. s arról a sze­repről. amelyet a fasizmus elleni harc fő terhét viselő Szovjetunió betöltött. 1945. május 9-e új lapot nyitott az emberiség történelmében: ez a nap hozta meg a legkegyet­lenebb kapitalista terror. a legemberellenesebb rend­szer. a hitleri fasizmus szét­zúzását és nyitotta meg a népek előtt a szabad fejlődés útját Ez év május 10-én a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa választásokra hívta fel az ország népét. Május 12- én, az első jelölő gyűlésekkel megkezdődött • választási munka. E politikai eseménysorozat jelentékenyen megnövelte hazánkban a politikai akti­vitást. Mindenki tanúsíthat­ja, hogy hazánk állampolgá­rai jó hangulatban készül­nek a nagy eseményre, az or­szággyűlési választásokra. Kádár János beszél. Kedves elvtársak, kedves elvtársnők! A 25 éves Duna­újvároshoz engem is sok-sok személyes élmény fűz. A vá­ros leikéről, a 13 ezer dolgo­zót foglalkoztató Dunai Vas­műről, egyszerű kifejezéssel élve azt mondhatjuk, hogy szocialista nagyüzem. Nem volt könnyű e vasmű alapja­it lerakni, megteremteni, ör vendetes, hogy a közép-euró­pai viszonylatban is szá­mottevő Dunai Vasmű vala­mennyi alapvető intézménye — a kohók, a meleg- a hideg hengersor és az összes többi kiegészítő üzemrész — elké­szült és működik. Ez a szo­cialista nagyüzem jelenleg a nípgazda s’ás ftvénsva#-' acéltermelésének 38. henge­relt lemeztermelésének 9S százalékát és hengerelt cső- termelésének 100 százalékát adja. Bárki mondhatná, hogy annak idején megvoltai« a tervek, az anyagi fettéte­lek, megvolt az akarat is, teá hát felépítettük az üzemet,' amely megvan és működik. Az üzem felépítése azonban — csakúgy, mint a városé —; valójában harcban ment vég«; be. A párt, a kormány, ú kommunisták, a szocializmus őszinte hívei azon voltait;' hogy a terv, a gondolat való­sággá váljék, de az üzem lét­rehozásának sok kritikusa is volt. ök kezdettől fogva eile-: nézték a vasmű felépítésénél« gondolatát. Azzal érveltek; hogy minek ide ilyen gigászi vasmű, amikor sem vasunk, sem ércünk nincs. és sok minden más is híánvzik, ami egv hatalmas vasmű műkö­déséhez szükséges. Különösen fejlődésünknek egy kritikus szakaszában tekintették ezt nagyzási hóbortnak, mond­ván, hogv miért nem inkább közszükségleti cikkeket gyár­tunk hengerelt acél helyett? A vasmű felépítésének eljenr zői számára az volt a fő tá­madási felület, hogy óriási beruházásokra volt szükség; Azt mondták, hogv ez az üzem az időír végezetéig veszteséges lesz. Hála a valót ban szocialista módon vég­zett munkának, a szükséges feltételek biztosításának, a szocialista akaratnak és az összes dolgozó lelkes munká­jának. a Dunai Vasmű alapo­san rácáfolt az ellenzőkre. \ gyár már megtérítette az ory (Folytatás a 2. oldalonJ A dunaújvárosi nagygyűlés részvevői, (Kelel-Magyarország telcfoto)

Next

/
Thumbnails
Contents