Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-12 / 136. szám

KELET-MAG YARORSZ/,© 1975. június It t Csehszlovákia moszkvai nagykövete átnyújtotta Leonyid Brezsnyévnek a Cseh­szlovákia felszabadulása 30. évfordulója alkalmából alapított emlékérmet. (Kelet- Magyarország telefoto) A Ulyeraiurngjg Gazeta cikke A 18. munkanap Kéksisakosok ÚJSÁGHÍR: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hoz­zájárult a szíriai—izrae­li tüzszüneti vonal nvenlén. a Golan-femi- sík térségében állomá­sozó rendkívüli ENSZ- erők mandátumának Itat hónappal való meg­hosszabbításához. Gyakorlatilag ez annyit je­lent, hogy a világszérvézet népszerűén „kéksisakosok­nak'’ (merthogy kék az ENSZ/ lobogójának az alapszíne' is) nevezett katonái további tel éven át őrködhetnek ott a tűzszünet megtartásán. Előze­tesen ehhez hozzájárult a Szí­riái kormány, hiszen Szíria területén tartózkodnak. Alkalmi alakulatok Á Golanon mintegy 1200 ENSZ-katona állomásozik: svédek, dánok. írek. peruiak, hinduk és mások, köztük a szocialista Lengyelország egy alakulata is. Feladatuk: a le­hetőség szerint megakadú- lydzní a szemben álló félek közötti fegyveres összecsapá­sokat, illetve bekövetkezésük Peking . bel- és külpolitikája ENSZ-megfigyelő a Golan-magaslaton. ENSZ-haderők egy csoportja Ciprus szigetén. A Lityeraturnaja Gazeta című .szovjet hetilap leg­utóbbi számában szerzői cikkben foglalkozik azzal a politikai kampánnyal, amely már 4 hónap óta folyik Kí­nában ..a proletariátus dik­tatúrájáról szóló elméleti tanulmányozásának'1 jegyé­ben. Mint a cikk szerzője írja. a pekingi sajtó és a rádió szüntelenül sürgeti az ..uj burzsoá elemek” leleplezé­sei. azokét akik állítólag a .■.revízióni&uiusnak,.a kápiHte % lizmus restaurálásának tár- ’ sádalini bázisát” . képezik, Mao Ce-tung' fél á^Vnúnká?- osztálytól, mért benne látja „irányvonala” megvalósí­tásának egyik akadályát és ezért igyekszik még inkább aláaknázni a munkásosztály egységét — mutat rá a Li­tyeraturnaja Gazeta. A maoisták elképzeléséi szérint le kell szoktatni a munkásokat arról, hogy gon­dolkodjanak, véleményt al­kossanak. Kötelességük csu­pán a vak engedelmeskedés. Ezért dicsőítik azokat a munkások soraiból kikerü­lő „vasembereket” akikre tá­maszkodhatnak a harcban a munkásosztály másik részé ellen, azok ellen, akiknek nem közömbös Kína sorsa és akik védelmezik a prole­tár érdekéket. • A Lityeraturnaja Gazeta igen figyelemre méltónak ta­lálja Mao híveinek „elméleti megállapításait”. Egyikük például e szavakkal jelölte meg a jelenlegi feladatot: „küzdenünk kell azért, hogy többet dolgozzunk, kevesebb ellenszolgáltatásért”; Mások a „proletár diktatúra” segít­ségével „hosszú szívós élet­halálharcot” sürgetnek min­denki ellen, aki „elpolgária- sodott”, vagyis aki jobb élet­viszonyokat kíván. Azt pedig, hogy a tflüriká- soknak miképpen kell leküz­deniük az „elpolgáriasodást” a maoista propaganda be­mutatja Csen Csong-Csi bá­nyász példáján, aki több mint tíz esztendeje — nem várva javadalmazását az ál­lamtól — fejti a szenet. ; A múlt évben 422 műszakot tel­Prágábán szerdán megnyílt a csehszlovák szövetségi gyűlés népi és néittzeti ka­marájának együttes ütése. A? ülésén részt vettek Gustav Husák. a CSKP KB főtitká­ra, a Csehszlovák Szociális ta Köztársaság elnöke és más csehszlovák vez'etők. jesített. egész évbén összesen két vasárnapon pihent. Elő­fordult. ‘ hogy egyfolytában itégy műszakon át dolgozott a fejtésben. A múlt évben a bányában 40 napos szén- csatát folytattak és ez alatt az idő alatt 59 műszakot tel­jesített. Mint a Lityeraturnaja Ga­zeta Cikkírója megállapítja: így néz ki „a proletariátus diktatúrájának megerősíté­séért” folytatott pekingi kampány.-A A ""Eífyér a túrna] a Gazeta a külföldi sajtó alapján szemlét közöl „Peking ázsiai kettős játékáról”. Az utóbbi időben a különböző oi szagok közvé­leménye és sajtója — mint a lap írja — mind gyakrab­ban foglalkozik Kína ázsiai politikájával. A megfigyelők megállapítják, hogy nagy­mértékben fokozódott Pe­king ..diplomáciai’1 aktivitá­sa ebben a térségben. A maoisták lázas tevékenysé­get lejtenek ki hogy befo­lyásra tegyenek szert az ázsiai országokban — a szomszédos országokban csakúgy mint a távolnbbiak- ban —, hogy a maguk olda­lára állítsak, a pekingi kül­politika uszályába kénysze­rítsék ezeket az országokat. E cél érdekében felhasznál­nak minden számukra elér­hető módszert: a „segélyek­re” és a „védelemre” vonat­kozó ígérgetésekéi, a nyílt fenyegetést, a belügyekbe való beavatkozást. Egyes megfigyelők teljes joggal nevezik a pekingi po­litikát „kettős játéknak” mert miközben a maoisták egyik-másik kormánynak ..a baráti kapcsolatok” meg­teremtését indítványozzák, anyagi és katonai támoga­tást pyújtanak korlbányelle- nés, . egyébék közöt szepa­ratista erőknek, igyekeznek kiélezni az államközi kap­csolatokat. Sőt mi több. Pe­king növeli a szomszédos országok határainál állomá­sozó csapatait és haditech­nikát. Ezek az akciók külö­nösen ellenségesek India vo­natkozásában. A két kamra együttess ülé­sén határozatot fogadtak el, amelyben teljes támogatásuk­ról biztosították az SZKP Központi Bizottsága, a Leg­felsőbb Tanács elnöksége és a szovjet kormány által a vi­lág népeihez, parlamentjei­hez és kÖníiányailicfZ ifttézett felhívást. Szarut—4 A Szaljut—4 orbitális állo­más személyzete folytatja a tudományos vizsgálatok és kísérletek előírt programjá­nak teljesítését. Szerdán moszkvai idő sze­rint 5 óra 20 perekor (magyar idő szerint 3 óra 20 perckor) kezdődött az űrállomás sze­mélyzetének 18. munkanap­ja. Tanulmányozták az Észak-Kaukázus, Közép-Ka- zahszlán, a Pamir- és Sza- halin-szigét körzeteit, a baj- kál—amuri vasútvonal épí­tési terepének keleti szaka­szát. Folytatták azokat a vizsgá­latokat is. amelyeknek célja a légkör felső rétegeiben végbemenő dinamikai fo­lyamatok megismerése. Az űrállomás fedélzeti rendszerei előírás szerint működnek kommentár A portugál belpolitika újabb válsággóca ezúttal nem Lisszabon, vagy vala­mely nagyváros, hanem az Atlanti-óceánban fekvő Azo- ri-szigetek. Á hírügynöksé­gek jelentései szerint a por­tugál hatóságok harminc sze­mélyt vettek őrizetbe a múlt hét végén kirobbantott sze­paratista zavargások miatt. A jobboldali csoportok ak­kor megrohamoztak egy rá­dióadót és beolvasott kiált­ványukban a szigetvilág Portugáliától való elszakadá­sát követelték. Vajon miért? Ellentétben az egyker ki­terjedt s ma már a függet­lenség útjára lépett gyármat- bii'odáiommai. az Ázori-szi- getfek — a földrajzi távolság ellenére is — az anyaország szerves része. Elválaszthatat­lan tőle gazdasági, etnikai kulturális szempontból egy­aránt. Az azoriak — ellentét­ben a volt gyarmatokkal —. nem oszlanak őslakosságra és telepesekre, hiszen mihd- annyian portugálok. Az, hogy mostanában valamiféle „sa­játosan azóri jegyeket'1 kezd­tek egyesek . fölfedezni és szembeállítani mindazzal, ami portugál, erősen a külső ihlet nyomait mutatja. Kü­lönösebben nem is titok, merre-van az „ihlet” forrása ás mi a válód! Oka á hirte­lenjében fellángolt „függet- ' "1 Azorl-saigeték" eszmeta- h áriak. A gazdaságilag toli es mér­tekben életkébtMcn szigetvi­lág fő bevételi forrása a ha­lászát. áz idégenfoi-galöfri. a kikötőbérlet, valamint — az esetén megállapítani a fele­lősséget. Áprilisban a BT hozzájárult a Sinai-félszige- ten állomásozó — azonos ösz- szetételű és feladatú — 4200 főnyi ENSZ-erő mandátumá­nak a meghosszabbításához, de — Egyiptom kérésének megfelelően — csak három, hónapos időszakra. Egyiptom azonban bejelentette, hogy június 5-ével megnyitja a forgalom előtt a Szuézi-csa- tornát, amivel békés szándé­kát demonstrálta. így, hacsak váratlan fordulat nem követ- kgzjUs >?/•, .vcse.1?Ä?5., nyárnak'1 néz elébe a Közel-Kelet. Né- mi garanciát nyújt ehhez az alkalmanként, ad hoc össze­hívott ENSZ-csapatok jelen­léte. "Nem szabad megfeled­kezni arról, hogy 1967 tava­szán Izrael éppen a világszer­vezet erőinek a Sinaiból (egyiptomi követelésre) tör­tént kivonását tekintette „Ok­nak” agresszív háborúja elin­dításához. Hasonlóképpen az imperia­listák és a gyarmatosítók ér­dekét szolgálta 1930-ban az ENSZ-csapatok beavatkozá­sa a kongói polgárháborúba. A szocialista és az el ner* kötelezett országok szívó» diplomáciai küzdelmének eredményeképpen azonban e mindig alkalomszerűen kiala, kuló ENSZ békefenntartó I haderő számos alkalommal pozitív szerepet játszott. így volt ez Na.gy-Britan.nia, Frán- cioarszág és Izrael 1956-i szuezi agresszióját követően, 1964 óta Cipruson, ahol 3500 ENSZ-katona igyekszik meg­akadályozni a görög ts tö­rök népközösség közötti el­lenségeskedések kiúiulását. Hasonlóan hasznos az ENSZ- erő mostani jelenléte a Kö­zel-Kelet térségében is. A szenvedélyek „prizmáé*6 Nem szabad azonban meg­feledkezni arról, hógy az ENSZ nem „világkormány” s nem kényszerítheti rá akara­tát szuverén államokra. Had­ereje is ezért inkább morá­lis. mint harci erőt képvisel. A fegyverzete is ennek meg­felelő — könnyű és védelmi jellegű — s Íratlan törvény, hogy az ENSZ-katona csak önvédelemből lő. Az ENSZ- erő bevetése vagy jelenléte sehol sem bizonyult eddig radikális gyógyszernek a he­lyi bajok orvoslására. In­kább a felkorbácsolt szenve­délyek íeeslUau'táfeát szolgáló ..prizrücnek” tekintendő. Ez utóbb; hasznosságát azonban hiba lenne lébecsülnk Palfí Viktor Távirányított nacionalizmus amerikai támaszpontok. A lajesi amerikai bázis különös hirhedtségre tett szert az 1973-i közel-keleti háború alatt, amikor az Izraelnek szánt amerikai légi utánpót­lásban kulcsszerepet töltött be. A kétoldalú katonai szer­ződés értelmében, amelyet tavaly nyáron éppen Nixon és Spinola erősített meg a szigeteken rendezett találko­zón, Lajesen ma is amerikai légitámaszpont működik. A mai lisszaboni vezetés azonban már egyértelműen kijelentette: tiszteletben tart­ja ugyan az érvényes kétol­dalú szerződéseket, nem haj­landó viszont engedélyezni, hogy Lajest az arab világ ellen használják föl. Furcsa módon e kijelentés után kez­dődték az azelőtt ismeretién szeparatista mozgolódások. Az azóri „hazafiak” között akadt olJran portugál állam­polgár is, aki az amerikai konzulátus munkatársaként dolgozott... Közben derék ..nacionalistának” is érezte magát. Az Azori-szigétek lakóinak a valódi véleményét azok Je-» jezték ki s fejezik ki ma is. akik már tavaly kérvények­kel ostromoltak a lisszaboni hivatalos szerveket és a saj­tót, s tiltakoztak annak ide­jén a bukott fasiszta vezetők azóri „üdülése”, (azóta Már Brazíliába távoztak) vala­mint az amerikai támaszpon­tok léte ellen. Aftogvan a Fonta Deiáada-i polgárok írták BiSszáboútev: „Az A ko­ri-szigeteik nem széMétlá- da...” Waldheim a főparancsnok ' Nem először, és nem csak a közel-keleti térség vonat­kozásában olvashattuk a nagy világégés óta elmúlt 30 esz­tendő alatt az „ENSZ béke­fenntartó tevékenységéről'1 szóló híreket, kommentáro­kat. Szögezzük le azonban már elöljáróban, hogy az iménti meghatározás az ENSZ alapokmányában nem szere­pel és a pontos meghatározá­sa körül ma is vita folyik. Tény azonban, hogy — a vi­lágszervezet ilyen jellegű gyakorlati akciói nyomán — a fogalom polgárjogot nyert a közhasználatba-^ és a hiva­talos ENSZ-dokumentumok- ban is. Az ENSZ-csapatok szolgá­lati nyelve az angol, de az alegységek természetesen sa­ját anyanyelvűket használják, íratlan szabály: a nagyhatal­mak nem vezényelhetnek sa­ját egységeket a kéksisakosok közé. Az ENSZ békefenntartó erők főparancsnoka a min­denkori ENSZ-fötitkár. Az ENSZ-ben esészen a 60-as évekig az USA „száva- zógépezele” érvényesüli. Ez­zel, váláituttt üávréíídi ma­nőverekkel sikeriill az ENSZ „égére -,láU ttéhánv dicste­len ..Hékefohrttárló hadMfiye- lei„t” iá lábonVfíUtahi. liven Volt !< kőmái háború, ah ej az ENSZ ..hadviselő félként" SÖkUernzHi^ö-nl erőit íz USA segédcsapataként vetette be. fi f.sehszlovák szövetségi gyűlés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents